A mű vázlata a Mohácsi vész idején zajló eseményeket mutatta volna be

Az allegorikus olvasat azt jelenti, hogy az elsődleges jelentés mellett van egy másodlagos, az előzőn túlmutató jelentés is.

A Birodalom bukásának fő oka a császár katonai gyengesége.

A középpontos drámában minden és mindenki egy drámai középponthoz való viszonyában értelmezhető – ez lehet egy eszme vagy egy szereplő is.

A hármas egység lényege, hogy három helyszínen, rövid idő alatt egy szálon fut a cselekmény.

A műben a bukás sorszerűnek látszik – így párhuzamba állítható a görög sorstragédiákkal.

Milyen szálak fonódnak össze a műben?

Miért állítható párhuzamba a mű Az élet kapuja c. regénnyel?

Kik állnak Konstantin mellett?

Kinek fejtik meg az álmát a műben? (egy sárkány kerül majd a Hágia Szófia templom tetejére, a keresztnek a helyére)

Melyik műben jelennek meg a Bizánchoz hasonló motívumok? (pl. a hősi halál)

Mely alkotásokban jelenik meg az, hogy egy népnek vesztét okozhatja a belső széthúzás, az erkölcsök megromlása?

Ki írta / mondta? "Írás közben azonban olyan ijesztő keserűség ömlött ki a tintatartómból, hogy jobbnak láttam szomorújátékomat egy képzeletbeli Bizáncba áthelyezni."

Kinek a szavai? „Tudod, nem kedvelem az üres játékot, mellyel a tömeg kedve ünnepel, de Mohamedet dallal, lantpengetéssel köszöntöm. Ha tűzbe-vérbe fullad Bizánc, ha tízezer haldokló hörög: én akkor vigadok, hadd lássa a férfiak férfia, hogy az asszonyok asszonya a szabadítóját köszönti.”

Kinek a szavai? "Nekünk már csak egy a kötelességünk, nagyuram: mutassuk meg a pogánynak, ha győzni nem, de meghalni tudunk.”

Kinek a szavai? "Császári élet nem adatott nekem, szenteljen hát császárrá a halál.”

A darabot a második világháború után beigazolódott jövendölésként értelmezte a kortárs befogadóközönség. 

A darabnak a maga korában nagy sikere volt - de ma már nem játsszák a színházak.

A mű követi a reneszánsz kori tragédiák, főként a Shakespeare-művek szerkezetét.