NEW
Font size
S
M
L
XL
WorksheetsPénzügyi hatósági képzés 3. tárgy
Total questions: 60
Worksheet time: 3600secs
Name
Class
Date
1.
Mi a bankszámlaszerződés (fizetésiszámla-szerződés) elsődleges célja az alábbiak közül?
a)
A számlatulajdonos megtakarításainak kezelése.
b)
A számlatulajdonos pénzforgalmának lebonyolítása.
c)
A számlatulajdonos számláján lévő pénzmozgások nyilvántartása.
2.
A bankszámlaszerződésnek (fizetésiszámla-szerződésnek) melyek a lényeges tartalmi elemei az alábbiak közül?
a)
A bankszámla (fizetési számla) feletti rendelkezés módjának és a rendelkezés feltételeinek a meghatározása.
b)
A számlatulajdonos tájékoztatási módjának meghatározása.
c)
Mindkettő lényeges elem.
3.
Melyik állítás igaz az alábbiak közül a fizetési számláról?
a)
A meghatalmazást csak közokiratba foglalt nyilatkozatban adhatja meg a számlatulajdonos.
b)
A meghatalmazást csak teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban adhatja meg a számlatulajdonos.
c)
A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban adhatja meg a számlatulajdonos.
4.
Mi a fizetési számla egyedi azonosító meghatározása az alábbiak közül?
a)
Az egyedi azonosító a fizetési számla, vagy fizetési számla hiányában a kedvezményezett egyértelmű azonosítása céljából a pénzforgalmi szolgáltató által az ügyfél számára meghatározott azonosító, amely kizárólag jelkombináció lehet.
b)
Az egyedi azonosító a fizetési számla, vagy fizetési számla hiányában a kedvezményezett egyértelmű azonosítása céljából a pénzforgalmi szolgáltató által az ügyfél számára meghatározott betű-, számjegy- vagy jelkombináció.
c)
Az egyedi azonosító a fizetési számla, vagy fizetési számla hiányában a kedvezményezett egyértelmű azonosítása céljából a pénzforgalmi szolgáltató által az ügyfél számára meghatározott azonosító, amely kizárólag betűkombináció lehet.
5.
Mit jelent az elszámoló bank az alábbiak közül?
a)
A kibocsátó bankkal azonos az elszámoló bank.
b)
Az a bank, amely szerződésben áll azokkal a kártyatárságokkal, amelyek rendszerében a bankkártyát használni kívánják.
c)
Az a bank, amely valamely kártyarendszerhez csatlakozva vállalja, hogy a vele szerződéses kapcsolatban álló kereskedőktől, illetve szolgáltatóktól a tranzakciók adatait begyűjti és a saját hálózatában (pénztárak, ATM-ek) elfogadásra került tranzakciókkal együtt az elszámoló rendszer felé továbbítja.
6.
Az alábbi megoldások közül melyik szolgálja a bankkártyával kezdeményezett internetes vásárlások biztonságát?
a)
A bankkártya hátoldalán lévő aláírás-csíkra nyomtatott azonosító – az aláírás-csíkon található számkarakter utolsó három számjegye, más néven CVV2 vagy CVC2 kód használata.
b)
A bankkártyával kezdeményezett fizetési megbízások (időben korlátlan) visszavonhatósága.
c)
A kártyabirtokos aláírása a bankkártya hátoldalán.
7.
Melyik állítás hamis az alábbiak közül?
a)
Amennyiben a hitelintézet ügyfele kéri a bankkártyájának letiltását, a banki ügyintéző - többek között - jellemzően felveszi a bankszámla (fizetési számla) számát és a kártyabirtokos adatait.
b)
Amennyiben a hitelintézet ügyfele kéri a bankkártyájának letiltását, mert elvesztette azt, a banki ügyintézőnek be kell jelentenie a rendőrségen, hogy bűncselekmény történt.
c)
Amennyiben a hitelintézet ügyfele kéri a bankkártyájának letiltását, a banki ügyintézőnek - többek között - rögzítenie kell az elvesztés vagy ellopás körülményeit.
8.
Válassza ki a helyes befejezést! A kárösszeg tekintetében jogszabályi előírás, hogy amennyiben az elveszett, ellopott vagy elrabolt bankkártyát jogosulatlanul használják és a kártyabirtokos egyébként megtette a tőle elvárható biztonsági intézkedéseket (pl. nem a kártyával együtt tárolta a PIN kódját),
a)
a bejelentést megelőzően bekövetkezett kárt a kártyabirtokos legfeljebb 15.000 Ft erejéig viseli, az ezen felüli összeg a kibocsátó vesztesége.
b)
a bejelentést megelőzően bekövetkezett kárt a kártyabirtokos legfeljebb 30.000 Ft erejéig viseli, az ezen felüli összeg a kibocsátó vesztesége.
c)
a bejelentést megelőzően bekövetkezett kárt a kártyabirtokos legfeljebb 50.000 Ft erejéig viseli, az ezen felüli összeg a kibocsátó vesztesége.
9.
Melyik állítás igaz az alábbiak közül a kis összegű készpénz-helyettesítő fizetési eszközről?
a)
A kis összegű készpénz-helyettesítő fizetési eszköz olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, amely kizárólag kilencezer forintot meg nem haladó fizetési műveletre használható, vagy amely negyvenötezer forint fizetési korláttal bír, vagy amelyen a rendelkezésre bocsátott vagy tárolt pénzérték nem haladja meg a negyvenötezer forintot.
b)
A kis összegű készpénz-helyettesítő fizetési eszköz olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, amely kizárólag háromezer forintot meg nem haladó fizetési műveletre használható, vagy amely tizenötezer forint fizetési korláttal bír, vagy amelyen a rendelkezésre bocsátott vagy tárolt pénzérték nem haladja meg a tizenötezer forintot.
c)
A kis összegű készpénz-helyettesítő fizetési eszköz olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, amely kizárólag ötvenezer forintot meg nem haladó fizetési műveletre használható, vagy amely százezer forint fizetési korláttal bír, vagy amelyen a rendelkezésre bocsátott vagy tárolt pénzérték nem haladja meg a százezer forint forintot.
10.
Melyik állítás igaz az alábbiak közül?
a)
A telebank (Call Center) minden szolgáltatásának igénybevételéhez szükséges az egyedi azonosító kód.
b)
A telebank (Call Center) szolgáltatás keretén belül bárki kaphat általános tájékoztatást.
c)
A telebank (Call Center) szolgáltatás általában igen drága.
11.
Válassza ki az alábbiak közül a helyes befejezést! Belföldi forintátutalásnál az általános gyakorlat az, hogy
a)
mindenki maga viseli a saját bankjának a költségeit.
b)
a forintátutalást kezdeményező megbízó fizeti a díjat.
c)
a kedvezményezett viseli az átutalás költségeit.
12.
Melyik állítás hamis az alábbiak közül?
a)
Az egységes betéti kamatmutató (EBKM) célja, hogy a különböző betéti konstrukciók összehasonlíthatóak legyenek.
b)
Az egységes betéti kamatmutató (EBKM) számításánál a kamatösszegben csak a ténylegesen jóváírandó összeg vehető figyelembe, így a jutalékokkal és díjakkal a bruttó kamatösszeget csökkenteni kell.
c)
Az egységes betéti kamatmutató (EBKM) számításánál a kamatösszeget nem kell csökkenteni a jutalékokkal és díjakkal.
13.
Két évig, minden év elején 200.000 Ft-ot takarítunk meg. Az éves névleges kamat 10% és tőkésítés évente egyszer történik. Mennyi pénzünk lesz a 2. év végén?
a)
200.000*1,12
b)
200.000*1,1+200.000*1,1
c)
(200.000*1,1+200.000)*1,1
14.
Válassza ki a helyes befejezést! A kamatnapok számításánál a német módszert alkalmazva
a)
egy év 365 vagy 366 napos, a hónapokat pedig a tényleges napok számával azonosítják.
b)
egy év mindig 360 napos, a hónapokat pedig 28, 30 vagy 31 naposnak tekintik.
c)
minden hónap 30 napos, egy év pedig mindig 360 napos.
15.
Melyik állítás igaz a pénz időértékéről az alábbiak közül?
a)
Egységnyi pénzösszeg jelenbeli értéke több, mint ha ezt a pénzösszeget majd a jövőben kapjuk meg.
b)
Egységnyi pénzösszeg a jövőben az infláció miatt többet fog érni.
c)
Minél kockázatosabb valamely pénzösszeg jövőbeli befolyása, a befektetők annál magasabban állapítják meg a jelenértékét.
16.
Hogyan számítjuk ki egy pénzáramlás jelenértékét?
a)
Úgy, hogy egyenként kiszámoljuk minden jövőbeni pénzbevétel jelenértékét, aztán a kapott jelenértékeket összeadjuk.
b)
Úgy, hogy összegezzük a pénzbevételeket, majd vesszük ennek az összegnek a jelenértékét.
c)
A pénzbevételeket egyenként megszorozzuk a hozzá tartozó kamatlábbal, majd az így kapott értékeket összeadjuk.
17.
Az alább felsorolt befektetések közül melyiknek a legmagasabb a jelenértéke?
a)
Egy év múlva esedékes 1000 Ft, a kamatláb 10%.
b)
Két év múlva esedékes 1000 Ft, a kamatláb 15%.
c)
Ma esedékes 1000 Ft.
18.
A betét pénzneme szerint milyen betétek nem létezhetnek?
a)
Valuta betét.
b)
Deviza betét.
c)
Forint betét.
19.
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerint mi a betét fogalma?
a)
A betét a Polgári Törvénykönyv szerinti betétszerződés vagy takarékbetét-szerződés alapján fennálló tartozás.
b)
A betét a bankszámlaszerződés (fizetésiszámla-szerződés) alapján fennálló pozitív számlaegyenleg.
c)
A betét a Polgári Törvénykönyv szerinti betétszerződés vagy a takarékbetétről szóló törvényerejű rendelet szerinti takarékbetét-szerződés alapján fennálló tartozás, ideértve a hitelintézetnél a fizetésiszámla-szerződés alapján fennálló pozitív számlaegyenleget is.
20.
Melyik állítás igaz az alábbiak közül?
a)
A lekötött betét tulajdonosa nem kaphatja vissza a lekötött pénzét a lekötési idő lejárta előtt.
b)
A lekötött betét tulajdonosa ugyan visszakaphatja a lekötött pénzét a lekötési idő lejárta előtt, azonban a hitelintézet a szerződés szerinti lekötési idő előtt felvett betét után - a tényleges elhelyezés idejére - járó kamatnak a kamatfeltételekben meghatározott hányadát fizeti ki.
c)
A lekötött betét tulajdonosa kamatveszteség nélkül kaphatja vissza a lekötött pénzét a lekötési idő lejárta előtt.
21.
Az alábbi lehetőségek közül melyik a helyes folytatás? A takarékbetét összegének visszafizetésére
a)
és a kamat kifizetésére vonatkozó követelés nem évül el.
b)
vonatkozó követelés nem évül el, a kamat kifizetésére vonatkozó követelés elévülési ideje 5 év.
c)
vonatkozó követelés elévülési ideje 5 év.
22.
Mi a lakástakarékpénztár elsődleges feladata?
a)
Pénzkölcsön nyújtás ingatlanon alapított jelzálogjog – ideértve az önálló zálogjogot is – fedezete mellett.
b)
Lakás-előtakarékossági szerződés alapján végzett betétgyűjtés és hitelnyújtás, ideértve az áthidaló kölcsön nyújtását is.
c)
Jelzáloglevelek kibocsátása, melyek a jelzáloghitelek forrásául szolgálnak.
23.
Melyik állítás hamis az alábbiak közül?
a)
A lakáskölcsönök biztosítéka rendszerint a finanszírozott ingatlanra (vagy más ingatlanra) alapított jelzálogjog.
b)
Lakáskölcsönt csak akkor nyújthat a lakástakarékpénztár, ha a megtakarítási időszak elérte a 4 évet.
c)
A legalább 4 éves megtakarítási időszak után a lakáskölcsön folyósítása automatikus.
24.
Mekkora az állami támogatás éves mértékének maximuma lakás-előtakarékoskodás esetén a 2018. október 16. napjáig megkötött lakás-előtakarékossági szerződések alapján?
a)
Legfeljebb megtakarítási évenként negyvenkétezer forint.
b)
Legfeljebb megtakarítási évenként hetvenkétezer forint.
c)
Legfeljebb megtakarítási évenként százhetvenkétezer forint.
25.
Melyik állítás igaz az alábbiak közül?
a)
Az egységesített betéti kamatláb mutató (EBKM) számításának módját jogszabály szabályozza.
b)
Az egységesített betéti kamatláb mutatót (EBKM) minden hitelintézet egyedi módon számítja ki.
c)
Az egységesített betéti kamatláb mutatót (EBKM) minden ügyfélre egyedileg kell kiszámítani.
26.
Válassza ki a helyes állítást az alábbiak közül az egységes betéti kamatláb mutatóról!
a)
Az egységesített betéti kamatláb mutató (EBKM) számítása során tizenkét hónap lekötési időt kell figyelembe venni.
b)
Az egységesített betéti kamatláb mutató (EBKM) számítása során a szerződésben rögzített lekötési időt kell figyelembe venni.
c)
Az egységesített betéti kamatláb mutató (EBKM) számítása során hat hónap lekötési időt kell figyelembe venni.
27.
Válassza ki a helyes befejezést az alábbiak közül! Egy betét lekötési időtartama az az időszak,
a)
ami alatt semmilyen körülmények között nem kaphatjuk vissza a betett pénzünket.
b)
ami a vizsgálat időpontjától a lejáratig tart.
c)
amin belül az eredetileg megállapítotthoz képest kisebb kamattal jutunk a lekötött pénzünkhöz.
28.
Az alábbi értékpapírok közül melyiknek legmagasabb a kockázata?
a)
A vállalati kötvényeknek.
b)
A törzsrészvényeknek.
c)
Az osztalékelsőbbségi részvényeknek.
29.
Hogyan csökkenthető a befektetés kockázata?
a)
Korrelációval.
b)
Koncentrációval.
c)
Diverzifikációval.
30.
Válassza ki a helyes befejezést az alábbiak közül! Az egységesített értékpapír hozam mutató (EHM) számításának és közzétételének célja, hogy
a)
az ügyfelek számára tájékoztatást nyújtson a hitel lehetőségek költségeiről és ezáltal összehasonlíthatóvá váljanak a különböző ajánlatok.
b)
a betéti konstrukciók összehasonlíthatók legyenek.
c)
meghatározott értékpapír-ügyletek tekintetében az ügyfelek megfelelő tájékoztatást kapjanak, illetőleg biztosítva legyen a különböző megtakarítási célú ajánlatok összehasonlíthatósága.
31.
Az egységesített értékpapír hozam mutatót (EHM) hány tizedesjegy pontossággal kell közzétenni (%-os formában)?
a)
1 tizedesjegy pontossággal.
b)
2 tizedesjegy pontossággal.
c)
4 tizedesjegy pontossággal.
32.
Melyik az elemi kötvény egy másik elnevezése?
a)
Zéró-kupon kötvény.
b)
Fix kamatozású kötvény.
c)
Változó kamatozású kötvény.
33.
Melyik állítás hamis az alábbiak közül?
a)
A forint bankbetétnél a részvény kockázatosabb befektetési eszköz.
b)
A részvénynél kevésbé kockázatos befektetési eszköz a derivatíva (származtatott ügylet).
c)
A deviza bankbetétnél a diszkontkincstárjegy kevésbé kockázatos befektetési eszköz.
34.
Melyik konstrukcióra igaz az, hogy a törlesztőrészletek nagysága a futamidő alatt állandó?
a)
Lejáratkor egy összegben történő törlesztés esetén.
b)
Annuitásos törlesztés esetén.
c)
Halasztott fizetésű törlesztés esetén.
35.
Melyik állítás hamis az alábbiak közül?
a)
A részvény kisebb kockázatú pénzügyi eszköz, mint a kötvény.
b)
A részvényhez kapcsolódhat kamat vagy szavazati jog.
c)
A részvény tagsági jogot testesít meg.
36.
Milyen esetben lehet számítani arra, hogy a részvény fundamentális értéke növekszik?
a)
A kibocsátó befektetéseinek megtérülési rátája magasabb annál a hozamnál, amit a befektetők várnak.
b)
Az egy részvényre jutó nyereség értéke csökken.
c)
A részvények után fizetett osztalék összege nő, de a kibocsátó eredménye veszteségbe fordul át.
37.
Mikor nem minősül az értékpapír forgalomba hozatala zártkörűnek (zártkörű forgalomba hozatal) az alábbiak közül?
a)
Ha az értékpapír névértéke legalább százezer euró vagy annak megfelelő összeg.
b)
Ha az értékpapírt minősített befektetőnek nem minősülő, tagállamonként százötvennél kevesebb személy részére ajánlják fel.
c)
Ha az értékpapírt minősített befektetőnek nem minősülő, tagállamonként százötvennél több személy részére ajánlják fel.
38.
Melyik állítás igaz az alábbiak közül?
a)
A széfszolgáltatás pénzügyi szolgáltatásnak minősül.
b)
A széfszolgáltatás befektetési szolgáltatásnak minősül.
c)
A széfszolgáltatás kiegészítő befektetési szolgáltatásnak minősül.
39.
Melyik állítás hamis az alábbiak közül?
a)
Az államkötvények futamideje egy évnél hosszabb.
b)
Államkötvényeket csak nyilvánosan bocsátanak ki.
c)
Az államkötvényeket jogi személyek is megvásárolhatják.
40.
Melyik állítás igaz a nyílt végű befektetési alapra?
a)
A befektetési jegyeket folyamatosan kínálja megvételre és a befektetők a befektetési jegyeket a befektetési alap kezelési szabályzatában foglalt szabályok szerint a futamidő alatt visszaválthatják.
b)
A befektetési jegyek minimális névértéke 1.000 Ft.
c)
A befektetési jegyeket be kell vezetni a tőzsdére.
41.
A jogszabály alapján az alábbiak közül milyen kifejezést kell szerepeltetni azon ingatlanalap elnevezésében, amelynél az építési tevékenység alatt álló ingatlanok aránya az ingatlanalap befektetési politikája szerint meghaladhatja az ingatlanalap eszközeinek 35 %-át?
a)
Ingatlan építő alap.
b)
Ingatlanfejlesztő alap.
c)
Ingatlanforgalmazó alap.
42.
Válassza ki a helyes befejezést! A diverzifikáció
a)
a kockázat csökkentésének eszköze.
b)
a hozam maximalizálás eszköze.
c)
a befektetés optimális időzítésének eszköze.
43.
Válassza ki a helyes megállapítást az alábbiak közül! Az állampapír.
a)
az állam adósságát megtestesítő értékpapír.
b)
minden esetben hosszú lejáratú értékpapír.
c)
az állam követelését megtestesítő értékpapír.
44.
Mekkora a nyilvános befektetési alap legkisebb induló saját tőkéje ingatlanalap esetén?
a)
egymilliárd forint
b)
ötszázmillió forint
c)
kettőszázötvenmillió forint
45.
Az alábbiak közül melyik a Ptk. által szabályozott különleges kötvény?
a)
Az átváltoztatható kötvény.
b)
Az elsőbbségi kötvény.
c)
A másodlagos kötvény.
46.
Mekkora a zártkörűen létrehozott befektetési alap legkisebb induló saját tőkéje ingatlanalap esetén az alábbiak közül?
a)
kettőszázötvenmillió forint
b)
ötszázmillió forint
c)
százmillió forint
47.
Válassza ki a pontos befejezést! Nyugdíj előtakarékossági pénzszámla vezetésére vonatkozó megállapodás kizárólag
a)
nyugdíj előtakarékossági értékpapírszámla és nyugdíj előtakarékossági letéti számla vezetésére vonatkozó megállapodással együtt köthető.
b)
nyugdíj előtakarékossági értékpapírszámla vagy nyugdíj előtakarékossági letéti számla vezetésére vonatkozó megállapodással együtt köthető.
c)
nyugdíj előtakarékossági értékpapírszámla és/vagy nyugdíj előtakarékossági letéti számla vezetésére vonatkozó megállapodással együtt köthető.
48.
Igaz-e a következő állítás? A Babakötvény klasszikus kötvénynek tekinthető.
a)
Az állítás igaz.
b)
Az állítás hamis.
c)
Az állítás igaz, azzal, hogy a babakötvény bármilyen konvertibilis devizában nyilvántartható.
49.
Melyik állítás hamis az alábbiak közül?
a)
A nyugdíj előtakarékossági értékpapírszámlán a nyugdíj előtakarékossági pénzszámla egyenlegének fedezete mellett adott megbízás teljesítéséből származó dematerializált értékpapír írható jóvá, a előtakarékossági letéti számlán pedig ugyanilyen megbízás teljesítéséből származó nyomdai úton előállított értékpapír helyezhető letétbe.
b)
A nyugdíj előtakarékossági értékpapírszámlán és a nyugdíj előtakarékossági letéti számlán jóváírt értékpapírok fedezetként nem ajánlhatók fel, óvadék tárgyát nem képezhetik.
c)
A nyugdíj előtakarékossági pénzszámlán nyilvántartott pénzeszközök minden ügyletben fedezetként felajánlhatók, illetve óvadék tárgyát képezhetik.
50.
Igaz-e a következő állítás? A piacon fellelhető minden megtakarítási/befektetési termék elérhető minden nyugdíj-előtakarékossági számlát kínáló szolgáltatónál.
a)
Igen.
b)
Nem, a tagsági jogot megtestesítő értékpapírok túlságosan kockázatosak ahhoz, hogy a nyugdíj-előtakarékoskodás alapját képezzék.
c)
Nem, a nyugdíj-előtakarékossági számlát kínáló szolgáltatóknál e szolgáltatás keretében is csak az egyébként is kínált termékeikre adható megbízás.
51.
Válassza ki a helyes befejezést! Nyugdíj-előtakarékosság keretében
a)
nincs lehetőség EGT tagállamában kibocsátott kollektív befektetési értékpapírba fektetni a pénzünket.
b)
nem vásárolhatók határidős és opciós termékek.
c)
nincs lehetőség pénzpiaci eszközbe fektetni a pénzünket.
52.
Melyik állítás igaz az alábbiak közül?
a)
A számlavezetésért, és a tranzakciók teljesítéséért felszámítható díjak, jutalékok mértékét a számlavezető szabadon határozhatja meg.
b)
Tiltott a nyugdíj-előtakarékossági számlákon nyilvántartott értékpapírok lombard hitel fedezeteként történő felhasználása.
c)
Nyugdíj-előtakarékossági számlák vezetésére vonatkozó megállapodás hitelintézeteknél, pénzügyi vállalkozásoknál köthető.
53.
A nyugdíj-előtakarékossági számlán, az annak fennállása során elért hozamok után milyen módon kell adót fizetni?
a)
A számlán végrehajtott ügyletek nyeresége, hozama - kivéve az osztalékból származó jövedelmet - adómentes.
b)
A számlán végrehajtott ügyletek után árfolyamnyereség adót kell fizetni.
c)
A számlán végrehajtott ügyletek után kamatadót kell fizetni.
54.
Válassza ki a helyes állítást az alábbiak közül a nyugdíj-előtakarékossági számla felmondásáról!
a)
Az előtakarékoskodó az egy számlavezetőnél vezetett nyugdíj-előtakarékossági számlákat csak együtt mondhatja fel, abban az esetben is, ha a felmondani kívánt számla a nulla egyenlegű nyugdíj letéti számla.
b)
Az előtakarékoskodó az egy számlavezetőnél vezetett nyugdíj-előtakarékossági számlákat csak együtt mondhatja fel, kivéve, ha a felmondani kívánt számla a nulla egyenlegű nyugdíj letéti számla.
c)
Az előtakarékoskodó az egy számlavezetőnél vezetett nyugdíj-előtakarékossági számlákat külön-külön is felmondhatja.
55.
Melyik állítás igaz az alábbiak közül a Befektető-védelmi Alapról?
a)
Az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező biztosított tevékenységet végző szervezet fióktelepe egyáltalán nem köteles a Befektető-védelmi Alaphoz csatlakozni.
b)
Köteles csatlakozni a Befektető-védelmi Alaphoz az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező biztosított tevékenységet végző szervezet fióktelepe, még akkor is, ha egyébként tagsággal rendelkezik a másik tagállamban előírt befektetővédelmi rendszerben.
c)
Nem köteles csatlakozni a Befektető-védelmi Alaphoz az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező biztosított tevékenységet végző szervezet fióktelepe, ha egyébként tagsággal rendelkezik az Európai Parlament és Tanács vonatozó irányelve által előírt befektetővédelmi rendszerben.
56.
A Befektető-védelmi Alapnak milyen határidőn belül kell legkésőbb kifizetnie a kártalanítást?
a)
A kérelem benyújtásától számított 90 napon belül.
b)
A kérelem elbírálásától számított 90 napon belül.
c)
A BEVA kártérítést fizet és nem kártalanítást.
57.
Melyik állítás igaz az alábbiak közül a Befektető-védelmi Alapra?
a)
A Befektető-védelmi Alap pénzbeli és nem pénzbeli kártalanítást nyújt.
b)
A Befektető-védelmi Alap a kártalanítást pénzben nyújtja.
c)
A Befektető-védelmi Alap a kártalanítást nem pénzben nyújtja.
58.
Milyen mértékű csatlakozási díjat kell a Befektető-védelmi Alaphoz (BEVA) csatlakozó vállalkozásnak megfizetnie?
a)
A vállalkozás szavatoló tőkéje 5%-ának megfelelő összeget kötelesek csatlakozási díjként megfizetni.
b)
A csatlakozási díj mértéke a csatlakozó vállalkozással szerződött ügyfelek számának függvénye.
c)
A csatlakozási díj mértéke a csatlakozó vállalkozás jegyzett tőkéjének fél százaléka, de nem lehet kevesebb, mint ötszázezer forint, és nem haladhatja meg a hárommillió forintot.
59.
A Befektető-védelmi Alap (BEVA) által nyújtott biztosítás kiterjed-e a befektetési vállalkozás követeléseire?
a)
Igen.
b)
Nem.
c)
Csak akkor, ha úgynevezett unit-linked szolgáltatást is nyújtanak.
60.
Melyik állítás igaz az alábbiak közül a BEVA Igazgatósága által elrendelhető rendkívüli befizetésre?
a)
Az egy naptári évben rendkívüli befizetés jogcímén elrendelt fizetési kötelezettség nem haladhatja meg az utolsó megállapított éves díj felét.
b)
Az egy naptári évben rendkívüli befizetés jogcímén elrendelt fizetési kötelezettség nem haladhatja meg az utolsó megállapított éves díj mértékét.
c)
Az egy naptári évben rendkívüli befizetés jogcímén elrendelt fizetési kötelezettség nem haladhatja meg az utolsó megállapított éves díj kétszeresét
Reset
