Mikortól hatályos a 2017. évi I. törvény

a közigazgatási perrendtartásról?

Minek a keretei között bírálja el a közigazgatási jogvitát a bíróság ? ( ha a törvény eltérően nem rendelkezik )

A bíróság törvényben meghatározott esetben hivatalból mit rendelhet el?

Mire kötelesek a felek?

A bíróság köteles-e a jogi képviselő nélkül eljáró felet perbeli eljárási jogairól és kötelezettségeiről, a pártfogó ügyvédi képviselet iránti kérelem előterjesztésének lehetőségéről, valamint indokolt esetben a támogató perben való részvételéről a szükséges tájékoztatással ellátni?

A felek tényállításaikat és egyéb, tényekre vonatkozó nyilatkozataikat a valóságnak megfelelően kötelesek előadni?

Kit terhel a jogvita elbírálásához szükséges tények feltárása, az alátámasztásukra szolgáló adatok és bizonyítékok rendelkezésre bocsátása – ha törvény eltérően nem rendelkezik – ?

A közigazgatási jogvita tárgya a közigazgatási cselekmény.

Közigazgatási cselekmény lehet:

Ha törvény eltérően nem rendelkezik, mikor nincs helye közigazgatási jogvitának?

Köti-e a bíróságot a közigazgatási tevékenység felek általi megjelölése?

E törvény alkalmazásában közigazgatási szerv:

E törvény alkalmazásában közigazgatási szerződés:

Mi a megelőző eljárás?

elsőfokon ítélkezik:

Másodfokon ítélkezik:

Ki jár el felülvizsgálati ügyekben?

E törvény eltérő rendelkezése hiányában a bíróság:

A bíróság tanácsa az előkészítő tanácsülésen elrendelheti-e, hogy a tanács tagja egyesbíróként járjon el, ha az ügy mind ténybeli, mind jogi szempontból egyszerű megítélésű.

A másodfokon eljáró bírósági tanács ........... hivatásos bíróból áll.

A Kúria ............... hivatásos bíróból álló tanácsban jár el.

A kúria bírói tanács elnöke kivételesen az ügy elbírálását három hivatásos bíróból álló tanács elé utalhatja.

Ha az ügy jellege ezt indokolja, az öt hivatásos bíróból álló tanács legfeljebb .......... tagja olyan hivatásos bíró lehet, aki közigazgatási ügyben eljáró bírónak nincs kijelölve.

A kizárási kérelem bejelentésére és elintézésére egyebekben a .......................... szabályait kell megfelelően alkalmazni.

Ha az ügy különös bonyolultsága indokolja, az egyesbíró ( meghatározott perekben ) a tárgyalás megkezdése előtt elrendelheti, hogy az ügyben három hivatásos bíróból álló tanács járjon el?

Eljárhat-e a tanács elé utalt ügyben utóbb egyesbíró?

Bírósági titkár eljárhat-e az elsőfokú bíróság hatáskörébe tartozó ügyekben az egyesbíró, az elnök vagy az általa kijelölt bíró helyett tárgyaláson kívül?

A bírósági titkár megteheti mindazokat az intézkedéseket és meghozhatja mindazokat a határozatokat, amelyeket a törvény a bíróság vagy az elnök hatáskörébe utal, kivéve

Határozhat-e bírósági titkár azonnali jogvédelem tárgyában.

A bírósági titkár, a bírósági ügyintéző, valamint a jegyzőkönyvvezető kizárására a bíró kizárására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni?

Tárgyaláson kívül bírósági ügyintéző is eljárhat.

A törvényszék hatáskörébe tartoznak azok a közigazgatási perek és egyéb közigazgatási bírósági eljárások, amelyek elbírálását törvény nem utalja a Kúria vagy az ítélőtábla hatáskörébe.

Az ítélőtábla jár el elsőfokon:

A Kúria első és végső fokon jár el:

A Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes

a) a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos per kivételével arra a jogvitára, amely .......................... közigazgatási tevékenységével kapcsolatos

Az ítélőtábla hatáskörébe tartozó ügyekben a ...................... kizárólagosan illetékes.

Ha a közigazgatási tevékenység külföldön valósult meg, a jogvitára .......................... kizárólagosan illetékes.

Több illetékes bíróság közül az a bíróság jár el, amelyhez a keresetlevelet ............... benyújtották, illetve továbbították.

Hány napon belül kell kijelölni az eljáró hatóságot jogerős bírósági határozatok folytán felmerült hatásköri vagy illetékességi összeütközés esetén, valamint akkor, ha az illetékes bíróság nem állapítható meg, vagy kizárás miatt nem járhat el?

A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot hatásköri összeütközés esetén ................. jelöli ki és utasítja az eljárás lefolytatására

Az eljáró bíróság kijelölés tárgyában a bíróság csak a felek meghallgatása után határozhat.

A perben személyesen vagy meghatalmazottja útján az járhat el, aki ..................... szabályai szerint perbeli cselekvőképességgel rendelkezik vagy a megelőző eljárásban személyesen eljárhatott.

Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a pert az ellen a közigazgatási szerv ellen kell indítani, amely a jogvita tárgyát képező közigazgatási tevékenységet megvalósította. Többfokú közigazgatási eljárásban hozott cselekmény esetén a közigazgatási cselekmény megvalósítója az utolsó fokon eljárt közigazgatási szerv.

Felperes. A per megindítására jogosult az, akinek jogát vagy jogos érdekét a közigazgatási tevékenység érinti.

Hogy nevezzük őket?

Több felperes együtt is indíthat pert, ha a jogvita tárgya olyan közös jog vagy kötelezettség, amely csak egységesen dönthető el, vagy a perben hozott döntés a pertársakra a perben való részvétel nélkül is kiterjedne.

Az eljárásban hogyan nevezzük azt:

Akinek jogát vagy jogos érdekét a vitatott közigazgatási tevékenység közvetlenül érinti vagy a perben hozandó ítélet közvetlenül érintheti

E törvény eltérő rendelkezése hiányában a közigazgatási perben vagy az egyéb közigazgatási bírósági eljárásban az érdekeltet .................. azonos eljárási jogok illetik meg és azonos kötelezettségek terhelik.

Ha a közigazgatási tevékenységet együtt valósította meg több alperes akkor együtt is perelhetőek.

A képviseletre vonatkozó szabályokat a polgári perrendtartás szabályai szerint kell alkalmazni.

Ügyvédjelölt és ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadó a jogi képviseletre kötelezett fél nevében kizárólag ............................................................. érdekében járhat el.

Mikor kötelező a jogi képviselet?

Kötelező jogi képviselet esetén eljárásra jogosult-e a közigazgatási szerv jogi szakvizsgával rendelkező tisztségviselője vagy alkalmazottja?

A beadványt ........................................... kell benyújtani.

A postai úton benyújtott beadvány előterjesztési ideje ..................... .

Minden esetben a keresetlevélre, a védiratra, a keresetlevél és az ügy iratainak továbbítására, valamint a perorvoslati kérelemre a beadványok szabályait kell alkalmazni.

Mi az egyetlen szankció a kp-ban?

A perben kiszabható pénzbírság összege

.................................. forintig

természetes személlyel szemben............... forintig

kiskorúval szemben.................... forintig

terjedhet

A pénzbírságot kiszabó végzés ellen fellebbezésnek van helye.

A kiszabott pénzbírságot szabadságvesztésre lehet átváltoztatni.

A félbeszakadásra és felfüggesztésre a polgári perrendtartás szabályait az e törvényben meghatározott eltéréssekkel kell alkalmazni.

a jogszabályon alapuló alperesi jogutódlás esetén az eljárás félbeszakadása bekövetkezik.

a bíróság a félbeszakadás és a felfüggesztés tartama alatt is intézkedhet a félbeszakadással, illetve felfüggesztéssel nem érintett kereseti kérelem elkülönítéséről.

a bíróság a félbeszakadás és a felfüggesztés tartama alatt is kezdeményezheti az Európai Unió Bírósága vagy az Alkotmánybíróság eljárását, illetve indítványozhatja az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatát.

a felfüggesztő végzés ellen a közléstől számított tizenöt napon belül van helye fellebbezésnek

Mivel kell megindítani a pert?

A keresetlevélhez csatolni kell azt az okiratot vagy annak másolatát

Mi kérhető a keresetben?

A közigazgatási cselekmény.........

Több kereseti kérelem akkor terjeszthető együtt elő, ha ugyanabból vagy ténybeli vagy jogi alapon összefüggő jogviszonyból erednek.

Egymással eshetőleges vagy vagylagos viszonyban álló több kereseti kérelem akkor terjeszthető elő, ha ugyanazon alperessel vagy alperesekkel szemben terjesztik elő.

A keresetlevelet – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a vitatott közigazgatási cselekmény közlésétől számított harminc napon belül kell a vitatott cselekményt megvalósító közigazgatási szervhez benyújtani.

Ha a közigazgatási cselekményt nem kell közölni, a keresetlevelet – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a cselekményről való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül, de legkésőbb a cselekmény megvalósulásától számított egy éven belül kell benyújtani.

Többfokú közigazgatási eljárásban hozott cselekmény esetén a keresetlevelet az másodfokon eljárt közigazgatási szervnél kell benyújtani.

A jogi képviselő nélkül eljáró felperes a keresetlevelet jogszabályban meghatározott nyomtatványon is előterjesztheti.

A keresetlevelet határidőben benyújtottnak kell tekinteni, ha azt a jogi képviselő nélkül eljáró felperes – határidőn belül – tévesen a bírósághoz vagy a közigazgatási szerv jogorvoslati szervéhez nyújtotta be.

Az ítélkezési szünet érinti a keresetlevél benyújtására nyitva álló határidőt.

Mi áll be a kereset levél benyújtásával?

Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a keresetlevél benyújtásának a közigazgatási cselekmény hatályosulására halasztó hatálya nincs

A keresetlevelet a benyújtástól számított harminc napon belül kell az ügy irataival együtt a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező közigazgatási szervhez továbbítani.

Többfokú közigazgatási eljárásban hozott cselekmény esetében az elsőfokon eljárt közigazgatási szerv a keresetlevelet a benyújtástól számított tizenöt napon belül az ügy irataival együtt felterjeszti a másodfokon eljárt közigazgatási szervhez, amely azokat a benyújtástól számított harminc napon belül továbbítja a bírósághoz.

Ha a keresetlevél azonnali jogvédelem iránti kérelmet is tartalmaz, a keresetlevelet a benyújtástól számított öt, többfokú közigazgatási eljárásban hozott cselekmény, illetve a járási (fővárosi kerületi) hivatal eljárása esetén – a benyújtástól számított három napon belüli felterjesztést követően – nyolc napon belül kell az ügy irataival együtt a bírósághoz továbbítani.

Jogszabály kötelezővé teheti, hogy valamely ügyben a keresetlevél benyújtásáról a felügyeleti szervet értesíteni kell.

Közigazgatási szerződéssel kapcsolatos jogvitában a keresetlevelet a bíróságnál kell benyújtani.

A védirat az felperesnek a keresetlevélben foglaltakra tett nyilatkozata, amely vagy a keresetlevél visszautasítására irányul, vagy érdemi védekezést tartalmaz. A védiratban elő kell adni az annak alapjául szolgáló tényeket és ezek bizonyítékait.

A felperes keresetétől az alperes hozzájárulásával, a tárgyalás berekesztéséig elállhat.

Az elállás a keresettől a tárgyalást megelőzően írásban vagy a tárgyaláson szóban is bejelenthető.

Ha a bíróság nem tart tárgyalást, nem lehetséges a keresettől elállás.

Az elnök a keresetlevelet haladéktalanul, de legkésőbb a bírósághoz érkezését követő nyolc napon belül megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy nincs-e helye: