Font size
S
M
L
XL
WorksheetsBiológia dolgozat 7. osztály
Total questions: 30
Worksheet time: 15mins
Name
Class
Date
1.
Miért állítanak fel a kutatók hipotézist?
a)
Mert szeretnék igazolni a már bizonyított tényeket.
b)
Hogy egy megfigyelt jelenség magyarázatára feltételezést tegyenek.
c)
Hogy elkerüljék a kísérletezést.
d)
Mert minden kutatásnak előre kell bizonyítania az eredményeket.
e)
Hogy megelőzzék a megfigyeléseket.
2.
Mi tartozik az egyed alatti szerveződési szintek közé?
a)
Bioszféra.
b)
Populáció.
c)
Sejt, szövet, szerv, szervrendszer.
d)
Biom.
e)
Társulás.
3.
Mi alkot egy populációt?
a)
Egy élőhelyen együtt élő, különböző fajok összessége.
b)
Egy időben és helyen együtt élő, azonos fajba tartozó egyedek.
c)
Az egy helyen élő összes növény és állat.
d)
Az azonos rokonsági kapcsolatban álló egyedek csoportja, fajtól függetlenül.
e)
A különböző populációk közötti kapcsolatok hálózata.
4.
Mi a különbség a populáció és a társulás között?
a)
A populáció magába foglalja az összes társulást.
b)
A társulás egyetlen fajt foglal magába, míg a populáció több fajt.
c)
A populáció egy adott faj egyedeinek összessége, míg a társulás az együtt élő populációk összessége.
d)
A társulás csak növényeket tartalmaz, míg a populáció csak állatokat.
e)
A populáció az egyed feletti legmagasabb szint.
5.
Mi jellemző a bioszférára?
a)
Egy adott élőhely összes populációját magába foglalja.
b)
Földünk teljes élővilágát magába foglalja.
c)
Csak az egyedekből áll.
d)
Csak a trópusi esőerdő biomja tartozik bele.
e)
Csak a populációk közötti kapcsolatok hálózata alkotja.
6.
Mi a biom?
a)
Egy adott élőhely valamennyi populációja.
b)
Az azonos társulások összessége.
c)
Egy adott faj populációinak összessége.
d)
Az egységes rendszerként működő bioszféra egyik szintje.
e)
Egy adott terület egyetlen populációja.
7.
Melyik szerveződési szint tartozik az egyed feletti szintek közé?
a)
Sejt.
b)
Szerv.
c)
Társulás.
d)
Szervrendszer.
e)
Szövet.
8.
Mit nevezünk társulásnak?
a)
Egy adott faj egyedeinek összességét egy élőhelyen.
b)
Az együtt élő valamennyi populáció összességét egy élőhelyen.
c)
Az azonos biomokat alkotó populációk összességét.
d)
A bioszféra egy kisebb részét.
e)
Az egymással nem kapcsolatban álló populációk csoportját.
9.
Mi volt az első élőlények egyik fő jellemzője?
a)
Fejlett szövetekből álltak.
b)
Nagyon bonyolult felépítésűek voltak.
c)
Egyetlen sejtből álltak, amelyet sejthártya határolt.
d)
Sejtmagjukat DNS vette körül.
e)
Szerves vegyületeket nem tartalmaztak.
10.
Mi jellemző az autotróf és a heterotróf anyagcserére?
a)
Az autotróf élőlények kész szerves anyagot használnak energiaforrásként.
b)
A heterotróf anyagcsere csak baktériumokra jellemző.
c)
Az autotróf élőlények szén-dioxidból építenek szerves vegyületeket.
d)
A heterotróf szervezetek nem használnak oxigént az anyagcseréhez.
e)
Csak az autotróf anyagcsere fordul elő a soksejtű élőlényeknél.
11.
Milyen típusú anyagcserét végeznek a mai kórokozó baktériumok?
a)
Oxigéntermelést.
b)
Fotoszintézist.
c)
Szerves anyagok átalakításával heterotróf anyagcserét.
d)
Cukor előállítását szén-dioxidból és vízből.
e)
Csak autotróf anyagcserét.
12.
Mi jellemző Linné fajfogalmára?
a)
Egy fajba tartozó élőlények mindig azonos méretűek.
b)
Az egy fajba tartozó élőlények szaporodásuk során termékeny utódokat hozhatnak létre.
c)
A fajok kizárólag külső megjelenésük alapján különülnek el.
d)
Egy fajba tartozó élőlények ugyanazon a földrajzi helyen élnek.
e)
Csak növények esetében alkalmazható.
13.
Miért nevezik Linné rendszerét mesterséges rendszernek?
a)
Mert nem alkalmazott tudományos neveket.
b)
Mert az élőlényeket külső tulajdonságaik alapján csoportosította.
c)
Mert nem tartalmazott növényeket.
d)
Mert csak az állatokra terjedt ki.
e)
Mert nem vette figyelembe az evolúciót.
14.
Mi a különbség a mesterséges és a természetes rendszerek között?
a)
A mesterséges rendszerek az evolúciót követik.
b)
A természetes rendszerek az élőlények külső tulajdonságait veszik figyelembe.
c)
A természetes rendszerek a rokonsági kapcsolatokat és a fejlődéstörténetet tükrözik.
d)
A mesterséges rendszerek figyelembe veszik az élőlények származását.
e)
A mesterséges rendszerek több rendszertani kategóriát tartalmaznak.
15.
Mely rendszertani kategóriákba tartozik a vörös róka? (Több válasz is helyes lehet.)
a)
Az emlősök osztályába
b)
A gerincesek törzsébe
c)
A növények országába
d)
A kutyafélék családjába
e)
Az autotróf szervezetek közé
16.
Miért nem tartoznak a vírusok az élőlények közé?
a)
Mert nem képesek anyagcserére.
b)
Mert csak baktériumokat fertőznek.
c)
Mert nincsen örökítőanyaguk.
d)
Mert sejtes felépítésük fejletlen.
e)
Mert kizárólag mesterséges rendszerekben jelennek meg.
17.
Hogyan szaporodnak a vírusok?
a)
Maguk másolják le saját örökítőanyagukat.
b)
Gazdaszervezet sejtjeit felhasználva szaporodnak.
c)
A baktériumokat táplálékforrásként használják.
d)
Önálló sejtosztódással.
e)
A gazdaszervezet immunrendszerének segítségével.
18.
Mi a különbség a baktériumok és a sejtmagvas egysejtűek között?
a)
A baktériumok többsejtűek, a sejtmagvas egysejtűek nem.
b)
A baktériumok nem tartalmaznak sejtmagot.
c)
A sejtmagvas egysejtűek nem vesznek részt anyagcserében.
d)
A baktériumok mindig autotróf anyagcserét folytatnak.
e)
A sejtmagvas egysejtűek nem képesek szaporodásra.
19.
Mely betegségeket okozhatják vírusok? (Több válasz is helyes lehet.)
a)
Influenza
b)
Himlő
c)
Náthát
d)
Tüdőgyulladást (pl. COVID-19 okozta)
e)
Tuberkulózis
20.
Hogyan táplálkozik az óriásamőba?
a)
Fotoszintetizálással.
b)
Emésztőűröcskék segítségével.
c)
Állábak segítségével bekebelezi a táplálékot.
d)
Sejtszáján keresztül veszi fel a táplálékot.
e)
Nitrogénmegkötéssel.
21.
Melyik állítás igaz a papucsállatkára?
a)
Sejtfala van.
b)
Csak fotoszintetizálásra képes.
c)
Csillók segítségével mozog.
d)
Nem játszik szerepet a vizek tisztulásában.
e)
Nitrogénkötő baktériumokkal él szimbiózisban.
22.
Mi történik, ha a zöld szemesostoros tartós fényhiányba kerül?
a)
Elpusztul.
b)
Vastag falú tokot képez.
c)
Heterotróf táplálkozásra tér át.
d)
Szaporodni kezd.
e)
Csillókat növeszt.
23.
Milyen szerepet töltenek be a csillósok a természetben?
a)
Fotoszintetizálnak.
b)
Vizek tisztításában játszanak szerepet.
c)
Szerves törmeléket állítanak elő.
d)
Nitrogént kötnek meg.
e)
Antibiotikumokat termelnek.
24.
Melyik jellemző NEM igaz a sejtmagnélküli baktériumokra?
a)
Gömb, pálcika vagy csavarodott alakúak lehetnek.
b)
Mind autotróf anyagcseréjűek.
c)
Egyesek ostorral mozognak.
d)
Kedvezőtlen körülmények között nyugalmi állapotba kerülnek.
e)
Lehetnek hasznosak és károsak is az ember számára.
25.
Melyik baktériumfaj végez fotoszintézist?
a)
Tetánusz baktériuma.
b)
Kékbaktérium.
c)
Tüdőgümőkór kórokozója.
d)
Skarlátot okozó baktérium.
e)
Papucsállatka.
26.
Mit jelent a „vízvirágzás” jelensége?
a)
Az állóvizekben megjelenő növények virágzása.
b)
A kékbaktériumok tömeges elszaporodása.
c)
Az ostoros egysejtűek szaporodása.
d)
A papucsállatkák víztisztító tevékenysége.
e)
A víz nitrogéntartalmának növekedése.
27.
Hogyan hasznosítja az ember az erjesztőbaktériumokat?
a)
Antibiotikumok előállítására.
b)
Joghurt és kovászos uborka készítésére.
c)
Szennyvízkezelésre.
d)
Olajkitermelésre.
e)
Víztisztításra.
28.
Melyik NEM tartozik a baktériumok által okozott betegségek közé?
a)
Kolera.
b)
Tüdőgümőkór.
c)
Lepra.
d)
Influenza.
e)
Tetanusz.
29.
Mi jellemző a sejtmagvas egysejtűekre?
a)
Nincs elkülönült sejtmagjuk.
b)
Csak állati tulajdonságaik vannak.
c)
Sejtmaghártyával körülhatárolt sejtmagjuk van.
d)
Csak szárazföldi környezetben élnek.
e)
Nem tartalmaznak sejtalkotókat.
30.
Melyik élőlény tartozik az ostoros egysejtűek közé?
a)
Kékbaktérium.
b)
Óriásamőba.
c)
Papucsállatka.
d)
Zöld szemesostoros.
e)
Diatóma.
Reset
