Font size
WorksheetsMédiatörténet
Total questions: 70
Worksheet time: 53mins
Mi volt a hírközlés forradalmasodásának első eszköze?
Telefon
Rádió
Televízió
Távíró
Mikor hangozhatott el az alábbi idézet?
„Üdvözöljük Budapest lakosságát. Üdvözöljük olyan szokatlan módon, amely páratlan az egész világon. Üdvözöljük az első várost, amelyből a Telefonhírmondó az egész világon győzedelmes útjára indul.”
1893.
1847.
1897
1924
Hogyan nevezték a rádió elődjét, mely Puskás Tivadar nevéhez köthető és 1893. február 15-én kezdte meg működését?
(a)
Mikor nyílt meg az első budapesti telefonközpont?
1867
1881
1893
1914
Az első budapesti telefonközpont kialakítása előtt mely város telefonközpontjának kialakításában NEM működött közre Puskás Tivadar?
Philadelphia
Boston
London
Párizs
Milyen módon működött a Telefonhírmondó?
Az előfizetéssel rendelkező polgárok tárcsázni tudták a Telefonhírmondót.
A közösségi terekben elhelyezett rádiókészülékeken folyamatosan közvetítették a Telefonhírmondó adását.
A háztartásokban vagy közösségi terekben található telefonkészülékeken keresztül a hallgatók kérhették közvetlenül a központtól a Telefonhírmondó kapcsolását
Milyen fő funkciót látott el kezdetben a Telefonhírmondó?
Szórakoztatás
Hírközlés, tőzsdejelentések beolvasása
Közéleti viták szervezése
Miért volt szükség arra, hogy a Telefonhírmondóban beolvasandó híreket előre leírják és azokat a minisztériumokhoz naponta, rendőrséghez napi 3x beküldjék?
A korabeli sajtótörvény ezt írta elő.
A korabeli sajtótörvény csak a nyomtatott sajtóra vonatkozott, ezért szükség volt az előzetes kontrollra.
A minisztérium és a rendőrség elsődleges tájékoztatása volt a cél.
Ki vette át a Telefonhírmondó vezetését Puskás Tivadar halála után?
öccse, Puskás Ferenc
Kozma Miklós
Popper István mérnök
Az 1924-es rádiórendelet mit szabályozott?
A rádiókészülékek előállítását és birtoklását, valamint a rádió üzemeltetésének a jogát
Az előfizetések árát
A sugárzott műsorok tartalmát
Mi található a képen?
Az 1924-ben üzembe helyezett csepeli szikratávíró
Az első budapesti telefonközpont
Széchenyi-hegyi adótorony
Mikor egyesült a Telefonhírmondó és a Magyar Rádió, amely ezzel egyidőben megkezdte működését?
1914
1925
1896
Ki gyakorolta a közvetlen felügyeletet a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. fölött?
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Magyar Távirati Iroda
Miniszterközi Ellenőrző Bizottság
Milyen műsor sugárzásával kezdte meg a rendszeres adását a Rádió 1925. december 1-jén?
Hangversennyel
Híradóval
A miniszterelnök ünnepi beszédével
Szilveszteri kabaréval
Kinek a vezetésével kezdte meg a működését a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt.
Szőts Ernő
Kozma Miklós
Hubay Jenő
Kitől származik az alábbi idézet és mire utal?
„Minden üzleti szempontot háttérbe szorítva, tisztán csak a magyar kultúra szempontját szem előtt tartva fogjuk ezt a fegyvert kezelni.”
Kozma Miklóstól származik és a rádió politikai függetlenségére utal
Hankiss Elemértől származik és a televízió politikai függetlenségére utal
Minek köszönhető, hogy a rádió előfizetőinek 1932 utáni gyors ütemű növekedése után lelassult a fejlődés?
Megjelent a televízió, amely hirtelen népszerűbbé vált a rádiónál.
Nehezen terjedt el a rádió a falvakban, ahol általában csak a tehetősebb paraszti rétegeknél honosodott meg a rádió. A falvak egy része még villamosítatlan volt.
A középréteg számára is túlzottan drágává vált az előfizetés és a rádiókészülékek ára.
·Népszerűsítését szolgálta az 1924-ben indult (a) , amely a rádióhallgató közönség véleményének, kívánságainak fóruma is igyekezett lenni, míg a hivatalos műsorlap ugyanezen évtől a Rádióélet lett
1927 októberében Szakasits Antal vezetésével (a) alakult, amely a Népszava hasábjait felhasználva, kritikus véleményt nyilvánított a rádió mint tőkés vállalkozás irányításáról, bírálta műsorpolitikáját.
Kinek köszönhetjük, hogy 1926-ban az elsők között tagjai lehettünk a Genfben megalakult Nemzetközi Rádió Uniónak?
Szőts Ernőnek, a Rádió első menedzserének
Kozma Miklósnak, a Rádió elnökének
Ódry Árpád, színésznek
Kern Aurél, zenei kritikusnak
Minek köszönhető, hogy 1941-ben, Magyarország hadba lépése előtt az előfizetők száma hirtelen megugrott, 600.000-re nőtt?
Megjelentek a hordozható rádiókészülékek, amelyek már új technológiával voltak ellátva és számos adást sugároztak.
A háború miatt a híradások szerepe, és az emberek tájékozódási igénye megnőtt.
1939 őszén beindították az olcsó néprádió-akciót, mely az egész ország területén biztosította Budapest I. és Budapest II. vételét.
A II. világháború alatt a magyar rádió _________________________________
A politikai propagandát szolgálta, például élőben közvetítette Hitler egyes beszédeit
Politikailag viszonylag független tudott maradni azáltal, hogy számos külföldi rádióállomás hallgatására lehetőség volt
Minek köszönhető, hogy 1944-ben a német csapatok visszavonulása után 1 éven át vidéki városokban működött a Magyar Rádió?
A háború végével nőtt a rádió vezetősége szembesült azzal, hogy a nagyobb vidéki városokból történő sugárzás gazdaságilag hatékonyabb lehet.
A visszavonuló német csapatok felrobbantották a Magyar Rádió budapesti központját, és minden rádióadót, köztük a lakihegyi adót is.
Mi volt a valódi célja az 1929. szeptemberében induló Rádióélet újságnak?
Kulturális és közérdekű információk szolgáltatása
Nemzetközi hírek bemutatása
A politikai propaganda terjesztése
Háztartási tippek bemutatása az otthon maradó háziasszonyok számára
Kitől származik az alábbi idézet?
„… a rádió veszélyes találmány, éppúgy, mint a könyvnyomtatás: jóra, rosszra egyaránt alkalmas, s hatásaiban felmérhetetlen. […] Aki a rádióhoz egyszer is komolyan s felelősséggel közelített, átérzi a benne rejlő démonikus erőket: hogy világunk sorsa, az egész emberiségé, mint alakul, az a rádiótól, a rádió uraitól is függ."
Kozma Miklós, a Rádió első elnöke
Ortutay Gyula, a Rádió II. világháború utáni elnöke
Gombár Csaba, a Rádió rendszerváltás utáni elnöke
Miképpen volt tettenérhető a rádió műsorpolitikájában a kommunista térnyerés?
A hadifoglyok neveit nem lehetett beolvasni a Rádióban, hiszen a szovjeteket "felszabadítóként" kellett bemutatni minden műsorban
Bárdossy László volt miniszterelnök népbírósági perét közvetítette a rádió
Az esti műsoridőben kizárólag orosz nyelvórákat közvetített a rádió
Mikor vonultak először a Rádió épülete elé a tüntetők?
Az labdarúgó VB-döntő után, ahol az Aranycsapat ezüstérmes lett
Az 1956-os forradalom kitörésekor
Magyarországon az 1950-es években a (a) Rádió, az Amerika Hangja és bármely más nyugati adó hallgatása büntetőjogi kategóriába tartozott, amelyet több esetben is börtönbüntetéssel sújtottak. Az Orion 442 típusú rádiókészülék gyártását, amely alkalmas volt a nyugati adók fogására is azonnal leállították
Mi volt az Agitációs és Propagandafelelős Bizottság?
A rendszerváltás idején megalakuló médiaszervezet
A Sztójay-kormány rádiót felügyeletét ellátó szerve
Az Magyar Dolgozók Pártjának politikai célú médiaszervezete
Hol volt egészen mostanáig a Rádiószékház épülete?
Bródy Sándor utca
Szabadság tér
Podmaniczky utca
József Nádor tér
Hogyan próbálta meg először a Politikai Bizottság megakadályozni 1956. október 23. a tüntetést?
A karhatalom a tüntetők nagy részét letartóztatta és elfogta.
Egy vágókocsit küldtek a Rádió épülete elé, amellyel megkísérelték a tüntető tömeg követeléseinek rögzítését
Az egyetemisták által, a lengyel nemzeti függetlenségi mozgalom iránti szolidaritás jegyében szervezett tüntetés betiltásáról döntött, amelyet rendeletként olvastak be a rádióban
A Rádió védői célzott sortüzet alkalmaztak a tüntetők ellen.
A 1956-ban a demonstrálókból lett felkelők másnap, október 24-én délelőtt 10 óráig ostrom alatt tartották a Magyar Rádió épületeit. Hogyan reagált a moszkvai vezetés?
Döntött a szovjet csapatok azonnali beavatkozásáról és bevonulásáról Budapestre
A rádióban dolgozó Földes Pétert utasította a tüntetési tilalom feloldására és vonatkozó határozat minél előbbi beolvasására
Nagy Imrét kinevezték a Minisztertanács elnökévé és utasították a forradalom leverésére
Kitől hangzott el a "csapataink harcban állnak" jelmondat?
(a)
Meddig működött a Szabad Kossuth Rádió
1956. október 23-ig
1956. november 4-ig
1956. október 28-ig
Mely rádió stúdióból hangzott el Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, Kádár János felhívása a néphez?
budapesti
szolnoki
székesfehérvári
Az 1970-es években az egyre erősödő társadalmi problémák okán milyen műsorokkal próbálták meg enyhíteni a társadalmi feszültséget?
tényszerű dokumentumriportokkal
közéleti viták szervezésével
külföldi szórakoztató műsorok bevezetésével
vetélkedők szervezésével
Milyen intézmény foglalkozott a Kádár-korszakban a külföldi hírügynökségek telexjelentéseinek összegyűjtésével?
A Szabad Európa Rádió
A Magyar Távirati Iroda
Agitációs és Propaganda Bizottság
Hogyan nevezeték a Kádár-korszakban azt a rádiófigyelő szolgálatot, amely hajnaltól késő estig folyamatosan hallgatta a nagy külföldi rádióállomások (a BBC, a Voice 07 America, a Szabad Európa és a Moszkvai Rádió) híradásait és az ott elhangzott hírek kiegészítették az MTI híranyagát.
Rádiófelügyelet
Hírszerkesztőség
Hírfigyelő Bizottság
Mely korszakra igaz az alábbi állítás?
A magyar zeneszerzők műveit egy bizottság által előre meghatározott terv szerint lehetett csak műsorba szerkeszteni. A szám szerinti besorolás – hogy ki, hány alkalommal szerepelhet – megfelelt a párt fő ideológusa, Aczél György művelődéspolitikai elveinek, amely a zeneszerzőket és az előadóművészeket a „Támogatott, Tűrt, Tiltott” kategóriába sorolta.
Kádár-korszak
Rákosi-korszak
Horthy-korszak
Melyik állítás igaz a Rádiókabaréra?
A politikai hatalom a társadalmi feszültségek enyhítése miatt, biztonsági szelepként engedélyezte a műsort.
Az uralmon lévő politikai hatalom nyílt és kemény bírálata hangzott el a műsorban.
A határainktól keletre, északra és délre játszódó eseményekről, a disszidálásokról is esett szó.
A stand-up comedy műfaj előzményeként tekinthetünk rá.
Mely volt az első nagy televíziós esemény, amely túllépte határait és több országban közvetítettek?
A berlini olimpia
Ceaușescu kivégzése
Az első holdraszállás
A berlini fal leomlása
Mikor alakult meg az angol BBC?
1922
1939
1935
1941
Mikor indultak meg Magyarországon az első kísérleti televíziós adások?
1930-as évek
1940-es évek
1950-es évek
1960-as évek
Milyen eseményt közvetített az első hivatalos TV adás Magyarországon?
Az 1956-os forradalom harcait
Az 1936-os berlini olimpiát
1957. május 1-jei felvonulást
Melyik állítás igaz?
1953. január 23-án elkezdődtek a saját gyártású adóberendezés első próbaadásai a Gyáli úti posta kísérleti állomásról. Innen állóképeket sugároztak, melyeket 4 kilométerre lévő Orion gyárban, egy Leningrád típusú televízióval vettek.
1953. december 16-án elkezdődtek a saját gyártású adóberendezés első próbaadásai a Gyáli úti posta kísérleti állomásról. Innen állóképeket sugároztak, melyeket 4 kilométerre lévő Orion gyárban, egy Leningrád típusú televízióval vettek.
1953. január 23-án elkezdődtek a saját gyártású adóberendezés első próbaadásai a Gyáli úti posta kísérleti állomásról. Innen mozgóképet sugároztak, melyeket 4 kilométerre lévő Orion gyárban, egy Leningrád típusú televízióval vettek.
1953. január 23-án a Posta Váci utcai irodaházában ekkor már mozgóképet lehetett látni.
Hol helyezték üzembe 1954. január 20-án a televízió 100 wattos, kísérleti adóberendezését?
Lakihegyen
Csepelen
Széchenyi-hegyen
Mekkora volt az Orion első televíziókészülékének laboratóriumi példányának a képmérete
10x10 cm
14x18 cm
54x58 cm
105x121 cm
A Posta Kísérleti Intézetben három felvevőkamerát készítettek. 1956. júliusában a Lenin körúti RAVILL-boltban kilenc nap alatt 150 tévékészüléket adtak el 5500 Ft/db áron, ami egy diplomás ____________________ havi bére
5
2
1
12
Kezdetben heti hány nap volt adás a televízióban?
1
2
4
5
A televízió kísérleti adásai milyen műsorokat közvetíttetek?
Zenei és irodalmi műsorokat
Híradót és esti mesét
Sportközvetítést
Filmek és színházi előadások
Mi volt a neve az 1957-ben induló híradónak a TV-ben?
Esti Híradó
Tények
TV Híradó
Képes Híradó
Melyik sportközvetítés a legnézettebb a világon?
Labdarúgás
Amerikai foci
Műkorcsolya
Atlétika
Mit akartak elérni a televízió vezetői az 1960-as években az adásnapok növelésével?
A TV népszerűsítésére törekedtek
A távközlési műholdak megjelenése miatt hozzáférhető nyugati tévéadások visszaszorítására törekedtek
Az egyre bővülő műsorkínálatnak igyekeztek helyet adni.
Melyik évben volt látható először színes adás a TV-ben?
1956
1957
1969
1980
Melyik állítás hamis?
A Ki Mit Tud? műsorban a nézők és a zsűri közötti véleményeltérések okozta feszültségek csökkentése végett a zsűrit nem a nézőtéren, hanem az épület más részében helyezték el. Így a jelenlévő közönség nem láthatta az egyes zsűritagok által adott pontszámokat.
Az 1968. október 23-i értekezleten született határozat szerint a televíziónak négy minőségi kategóriát kellett képernyőre vinnie: a humort, az izgalmat, a kalandot és a játékot.
A Ki mit tud? és a tánczenei műsorok népszerűségét a vezetőség körében is rendkívüli népszerűség kísérte, amely szórakoztató műfaj mentes volt a politikai korlátozástól.
Miről szólt a Kádár-korszakban népszerű Nők félórája c. műsor?
A nők mindennapi problémáiról, így a vasárnapi ebédről és a nagytakarításról volt szó
A nők egyéni és társadalmi problémáit felvető szakember egy-egy aktuális kérdésről vitáztak
A nők munkaerőpiacon való érvényesülésének népszerűsítését szolgálta
Mi volt a médiaháború kitörésének és csatáinak legvalószínűbb oka?
Az, hogy nem tudott kialakulni egy duális médiarendszer
Az, hogy az Országgyűlés nem tudott sokáig médiatörvényt alkotni, az erre tett kísérlet elbukott
Az, hogy az MDF és az SZDSZ nem tudott megállapodni a kétharmados törvények számának csökkentéséről
Melyik állítás hamis?
A kelet-közép-európai országokban, épp úgy, mint Magyarországon a kereskedelmi médiumok nem tudtak sokáig kialakulni a közszolgálati médiumok mellett.
A kelet-közép-európai országokban a közszolgálati és a kereskedelmi médiumokat szinte egy időben hozták létre.
Magyarországon elkésett a média piaci átalakítása
Miért nem tudott a rendszerváltás legelején a hazai média a társadalmi párbeszéd valódi fóruma lenni?
Mert az Antall József vezetésével megalakuló kormány a Kádár-korszakban megszilárdult hagyományokat követve továbbra is korlátozta a rádió és televízió tartalomalakítási szabadságát.
Mert jogi szabályozottság híján a politikai szereplők minden eszközt megengedhetőnek tartottak, hogy érdekeiket a médiában is érvényesítsék.
Mert az emberek többsége nem volt nyitott a politikai párbeszédre.
Kitől származik az alábbi idézet?
„miért ne járna a kormánynak egy saját orgánum? […] Félrevezetés az, hogy a sajtónak mindentől függetlennek kell lennie. Ez nem igaz. A sajtó érdeket szolgál, s a hazai sajtó jelenleg a kormánnyal és az MDF-fel ellentétes érdekeket szolgál.”
Csurka Istvántól, az MDF alelnökétől
Antall József, miniszterelnöktől
Göncz Árpád, köztársasági elnöktől
Hankiss Elemértől, a TV elnökétől
Miben állt az MDF és az SZDSZ paktuma a médiaháború vonatkozásában?
A két párt megállapodott a kétharmados törvények számának csökkentéséről, amely között volt a sajtótörvény is
A két párt megállapodott a közszolgálati média érdekek mentén történő felosztásáról
A két párt megállapodott az Országgyűlés elő terjesztendő média-törvényjavaslat részletes feltételeiről
Hol olvasható az alábbi mondat?
„a nemzeti televízió és rádió, illetve az MTI nem lehet pártpolitikai csatározások martaléka. Ezért a televízió és a rádió lehetőleg közös elnökét és két alelnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki.”
Az MDF és az SZDSZ pártközi paktumában
A médiatörvény preambulumában
Melyik állítás igaz?
Az 1990-ben kinevezett médiaelnökök jogállását pontosan szabályozta a tájékoztatási eszközök vezetőinek kinevezési rendjéről szóló törvény.
A tájékoztatási eszközök vezetőinek kinevezési rendjéről szóló törvény a médiaelnökök jelölését a miniszterelnök, kinevezésüket pedig a köztársasági elnök jogkörébe utalta, de utóbbit miniszterelnöki ellenjegyzéshez kötötte.
A médiaelnökök kinevezése a miniszterelnök jogkörébe tartozott.
Kitől származik az idézet?
„a két újdonsült elnöknek gyakorlatilag teljhatalma volt. Ad absurdum véve a dolgot azt mondhatnám, hogy ha a két elnök történetesen cipőgyárrá akarta volna átalakítani a két médiumot, ezt nem lett volna könnyű jogi eszközökkel megakadályozni”.
Hankiss Elemér
Antall József
Gombár Csaba
Göncz Árpád
Kitől származik az alábbi idézet
„Akárhol a világon csak az mondhatja a hatalom birtokosának magát, akinek van saját tévéje. Tekintettel arra, hogy a választások a hatalom kérdése felől döntenek, logikus, hogy a győztes erők, a győztes pártok vagy a győztes párt befolyást kell majd gyakoroljon a nemzeti médiákra. Ha egyszer a legnagyobb média a legfontosabb hatalmi tényező, akkor úgy igazságos, hogy a szabad választásokon megválasztott vezetők, az új győztesek birtokolják azt.”
Hankiss Elemér
Antall József
Csurka István
Mely esemény NEM tartozik a médiaháborúhoz vezető konfliktusokhoz?
Hankiss Elemér, a TV elnöke nem engedte leadni Antall József, miniszterelnök beszédét
Az őszi taxisblokád
Az Országgyűlés elfogadja az 1996-os médiatörvényt
A Magyar Televízió az új kormány eskütételének közvetítése helyett az éppen akkor zajló labdarúgó BEK-döntőre
Miért nem tudta Antall József meneszteni a két médiaelnököt?
Mert a köztársasági elnök nem írta alá a felmentésüket kezdeményező levelet
Mert az MDF nem fogadta jól az erre irányuló kezdeményezést
Hogyan szabályozták a rendszerváltást követően először az elektronikus médiumokat?
Az Országgyűlés médiatörvényt fogadott el
Az 1989-es alkotmány egyik szakasza rendelkezett róla
Kormányrendelet formájában
Miért vezetett be frekvenciamoratóriumot a Német Miklós vezette Minisztertanács?
Azt akarták megakadályozni, hogy a választások előtt bármelyik politikai erő kisajátíthassa és politikai célra használhassa fel a médiát
Mert még nem került elfogadásra a médiatörvény, ezért tartottak attól, hogy a kereskedelmi médiumok tudnak jogi szabályozás nélkül működni
Mikortól beszélhetünk Magyarországon duális médiarendszerről?
Az 1996-os médiatörvény hatálybalépésétől kezdve
Az Antall-kormány megalakulásától kezdve
Az MDF és SZDSZ paktumától kezdve
