NEW
Font size
WorksheetsKölcsey Ferenc: Élete (Life)
Total questions: 13
Worksheet time: 7mins
Melyik intézményben folytatta Kölcsey Ferenc tanulmányait, ahol jogot is tanult?
Pesti Egyetem
Debreceni Kollégium
Pozsonyi Akadémia
Nagyszombati Gimnázium
Az alábbi állítások közül melyik írja le helyesen Kölcsey pesti időszakának tevékenységeit? Válaszd a legpontosabb leírást.
Joggyakorlatot folytatott és bekapcsolódott az irodalmi életbe.
Csak katonai szolgálatot teljesített és elzárkózott az irodalomtól.
Csak kereskedelmi tanulmányokat végzett és vidékre költözött.
Csak festészettel foglalkozott és külföldre utazott.
Kölcsey felnőttkori közéleti szerepvállalására utalva mely állítás igaz?
Megyei aljegyzőként és főjegyzőként szolgált, országgyűlési követsége során sürgette a jobbágyfelszabadítást.
Csak falusi tanító volt, és ellenezte a jobbágyfelszabadítást.
Udvari költőként tevékenykedett, politikától tartózkodott.
Csak színészként dolgozott, és a nemesi kiváltságok bővítéséért kampányolt.
Az alábbiak közül melyik állítás írja le legpontosabban Kazinczy hatását Kölcseyre a kezdeti időszakban? Válaszd ki az egyetlen helyes választ.
Romantikus népiességet hirdetett, elutasítva a klasszicizmust
Klasszicista esztétikát közvetített, tanulmányokra és kritikákra ösztönözte, a nyelvújítás híve volt
Csak fordításokra buzdította, s visszafogta a nyelvújítást
Politikai publicisztikára terelte, irodalmi kritikától óvta
Mi volt a levelezésük megszakadásának egyik fő oka a forrás szerint? Válaszd ki az egyetlen helyes választ az alábbiak közül.
Kölcsey a nyelvújítás túlzásait bírálni kezdte, és az egyoldalúságra, elszegényedésre figyelmeztetett
Kazinczy szakított a klasszicista esztétikával és romantikussá vált
Kölcsey visszavonult az irodalomtól véglegesen
Csokonai plágiumvádakkal illette Kölcseyt az Íliász-pörben
A „Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból” kézirat nyitósora így szól: „Isten, áldd meg a Magyart”. Mely értelmezés illeszkedik leginkább ehhez a megszólításhoz a nemzeti himnusz műfajában?
Közvetlen istenhez forduló könyörgés a nemzet javáért, a himnusz imaszerű hagyományát követve
Egy hadvezér parancsa a katonáknak, történeti eposz hangnemében
Személyes szerelmi vallomás, lírai én és kedvese párbeszéde
Politikai kiáltvány, amely pártprogramot fogalmaz meg tételes pontokban
Olvasd el az állítást: „A Himnusz lírai műfaj, imaszerű, magasztos költemény; a megszólított Isten a történelem irányítója.” Melyik megállapítás felel meg leginkább a műfaji és szemléleti jellemzésnek?
Jeremiád: Istenhez intézett kérés, a történelemben áldás és büntetés forrása
Eposz: hősi kalandok felsorolása, a sors vak erőként irányít
Ballada: párbeszédes történet, erkölcsi tanulság nélkül
Óda: természeti leírások sorozata, emberi érzelmek nélkül
A Himnusz első három versszakának tematikája alapján melyik válasz írja le helyesen a lírai én kérését és a történelmi távlatot?
Az első versszakban békét és megnyugvást kér, a 2–3. versszak a dicsőséges múltat és Isten ajándékait idézi (honfoglalás, Árpád-kor, Hunyadiak kora, Kárpát-medence adottságai)
Az első versszak csataképet ábrázol, a 2–3. versszak a jövő ipari fejlődését jósolja
Az első versszak a természet szépségeit sorolja, a 2–3. versszak népmeséket foglal össze
Az első versszak törvényeket ismertet, a 2–3. versszak vallási vitákat részletez
Az alábbi állítások közül melyik fejezi ki legpontosabban a 4. versszak értelmezését a Himnuszban: „Isten a magyarokat bűneik miatt megbüntette, előbb a tatárok, majd a törökök által, és ez jogosnak tűnik.” Válassz egy helyes állítást!
A 4. versszak a megváltás beteljesülését és a bűnök eltörlését ünnepli.
A 4. versszak a bűnök miatti isteni büntetést hangsúlyozza, történelmi csapásokkal (tatárok, törökök).
A 4. versszak romantikus tájképet fest, politikai utalások nélkül.
A 4. versszak a költő személyes szerelmi bánatát meséli el, történelmi vonatkozás nélkül.
Az 5–6. versszak elemzése szerint hogyan változik a fenyegetettség természete és milyen költői hatás tetőzik? Válassz azt az állítást, amely helyesen összefoglalja: „már nemcsak külső támadás fenyegette az országot, hanem belső támadás is; túlzott romantikus képek; a vers érzelmi tetőpontja.”
A fenyegetés kizárólag külső marad, és a romantikus képek visszafogottak, így a hangulat lecsendesedik.
A külső és belső fenyegetés egyszerre jelenik meg, a túlzó romantikus képek az érzelmi csúcspontot erősítik.
A belső fenyegetés megszűnik, és a költő nyugatos, tárgyilagos leírást alkalmaz a tetőpont helyett.
Csak belső fenyegetés van, a romantika helyét klasszicista mértéktartás veszi át, így nincs tetőpont.
A 7. versszak idő- és értékszembesítése alapján melyik párosítás tükrözi helyesen a dicsőséges múlt és a kilátástalan jelen ellentétét?
Múlt: kőhalom; Jelen: vár; Értékek: rabság → szabadság.
Múlt: vár, öröm, szabadság; Jelen: kőhalom, halálhörgés, rabság.
Múlt: halálhörgés, rabság; Jelen: öröm, szabadság, vár.
Múlt: kilátástalanság; Jelen: dicsőség; Értékek: öröm → halálhörgés.
Miért nevezhető a 8. versszak a Himnusz keretes szerkezetének lezáró eleme?
Mert új szereplőt vezet be, aki megszakítja a korábbi témákat.
Mert a lírai én Isten szánalmáért könyörög, visszatérve a kezdeti fohászhoz, így zárja a keretet.
Mert leíró tájképpel fejeződik be, amely független az imaszerkezettől.
Mert humoros hangvételre vált, ezzel összegzi az eseményeket.
DOK 1 – Válaszd ki azt az állítást, amelyik pontosan tükrözi Kölcsey szemléleti fordulatának lényegét a 30-as évektől:
A költészetben a múlt idealizálása vált kizárólagossá, a jelen kérdései háttérbe szorultak.
A haza érdekében való tenni akarás és cselekvés került előtérbe, a jelen problémáival kell foglalkozni.
A személyes líra magánéleti témái domináltak, társadalmi kérdésekkel nem foglalkozott.
Az antik formák teljes elutasítása és a hosszú eposzok írása lett a fő cél.
