WorksheetsPénzügy 4.3.1-4.3.3
Total questions: 15
Worksheet time: 15mins
Name
Class
Date
1.
234. Melyik állítás az igaz az alábbiak közül? Hitel ingatlanfedezetéül
a)
a) kizárólag lakóingatlan ismerhető el.
b)
b) kizárólag lakóingatlannak nem minősülő ingatlan ismerhető el.
c)
c) lakóingatlan vagy lakóingatlannak nem minősülő (kereskedelmi) ingatlan ismerhető el.
2.
235. Melyik állítás az igaz az alábbiak közül? Lakóingatlannak minősül az az ingatlan, amelyet
a)
a) lakás céljára létesítettek, és az ingatlan-nyilvántartásba lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan.
b)
b) lakás céljára létesítettek, és kiadott használatbavételi engedéllyel rendelkezik.
c)
c) a tulajdonos vagy a bérlő által lakott lakáscélú ingatlan, ideértve a svéd lakásszövetkezetek lakásaiban való lakhatáshoz való jogot.
3.
237. Melyik állítás az igaz az alábbiak közül? A hitel fedezetéül szolgáló ingatlan értékét lakóingatlan esetén
a)
a) évente egyszer felül kell vizsgálni.
b)
b) minden harmadik évben monitorozni kell.
c)
c) nem szükséges felülvizsgálni.
4.
239. Melyik állítás az igaz az alábbiak közül? Amennyiben a kölcsön a 3.000.000 eurót vagy a hitelintézet szavatoló tőkéjének az 5%-át meghaladja, a fedezetül szolgáló ingatlanértékelés legalább háromévente
a)
a) csak független értékbecslővel történhet.
b)
b) a hitelintézet által választott módszerrel történhet.
c)
c) statisztikai módszerrel történik.
5.
244. Hogyan tekinti a bank a tulajdonos üzlethelyiségként építetett és használt, de az ingatlan-nyilvántartásban lakásként szereplő ingatlant?
a)
a) Üdülőként.
b)
b) Lakóingatlanként.
c)
c) Ez az ingatlan nyilvántartásban nem szereplő kategória.
6.
247. Melyik állítás az igaz az alábbiak közül? Ingatlan a hitel fedezetét
a)
a) óvadékként képezheti.
b)
b) jelzálogjog útján képezheti.
c)
c) kizárólag keretbiztosítéki jelzálog vagy önálló zálogjog útján képezheti.
7.
250. Melyik fogalmat definiáltuk az alábbiakban? -a piaci értékből levezetett olyan érték, amelyen a fedezet kényszerértékesítés során a kapcsolódó becsült ráfordításokat is figyelembe véve, rövid időn belül értékesíthető az ingatlan"
a)
a) piaci ár
b)
b) likvidációs (menekülési, likvidálási) érték
c)
c) hitelbiztosítéki érték
8.
251. Milyen esetben fogadható el az életjáradéki joggal terhelt ingatlan?
a)
a) Nem elfogadható teher általában, csak abban az esetben fogadnak el ilyen ingatlant a pénzintézetek jelzáloghitel fedezetéül, ha a jogosult lemond e jogáról.
b)
b) Abban az esetben fogadja el az ingatlant a pénzintézet, ha a jogosult hozzájáruló nyilatkozatot tesz.
c)
c) Azzal a feltétellel fogadja el az ingatlant a pénzintézet, hogy bejegyezheti az elidegenítési és terhelési tilalmat az ingatlanra.
9.
254. Melyik állítás az igaz az alábbiak közül? A hitelintézet nem első ranghelyű jelzálogjogot fedezetként
a)
a) nem fogadhat el.
b)
b) általában elfogadhat.
c)
c) csak akkor fogadhat el, ha az ingatlan értéke legalább a hitel összegének tízszerese
10.
255. Melyik állítás az igaz az alábbiak közül?
a)
a) A hitelintézet fedezetként kizárólag első ranghelyű jelzálogjogot fogadhat el.
b)
b) A hitelintézet fedezetként elfogadhat nem első ranghelyű jelzálogjogot is.
c)
c) A hitelintézet fedezetként kizárólag nem első ranghelyű jelzálogjogot fogadhat el.
11.
258. Melyik állítás az igaz az alábbiak közül? A hitelintézet hitel fedezeteként elfogadhatja (többek között) azt az ingatlant,
a)
a) amelynek tulajdoni lapján a törvényen alapuló közérdekű szolgalom szerepel.
b)
b) amelynek tulajdoni lapján árverés kitűzése szerepel.
c)
c) amelyre a tulajdonos vételi jogot engedett.
12.
260. Az alábbiak közül melyik jog nem keletkezhet a hitelnyújtó hozzájárulása nélkül a hitelszerződés megkötését követően az ingatlanfedezeten?
a)
a) jogszabályon alapuló szolgalmi jog
b)
b) özvegyi jog
c)
c) magánszemély jelzáloga
13.
261. Válassza ki a helyes állítást!
a)
a) Ha a jelzálogjog megszűnik, akkor az elidegenítési és terhelési tilalom is megszűnik, mert önmagában nem állhat.
b)
b) Ha a jelzálogjog megszűnik, akkor az elidegenítési és terhelési tilalom fennmarad, mert önmagában is fennállhat.
c)
c) Ha a jelzálogjog megszűnik, akkor az elidegenítési és terhelési tilalom fennmarad, amennyiben a tulajdonos ehhez hozzájárul.
14.
262. Milyen módon nem jöhet létre elidegenítési és terhelési tilalom?
a)
a) jogszabállyal
b)
b) bírósági határozattal
c)
c) szóbeli megállapodás alapján
15.
265. Mely esetben nincs jogi akadálya a több jelzálogjog bejegyzésének?
a)
a) Amennyiben az ingatlant elidegenítési és terhelési tilalom nem terheli.
b)
b) Amennyiben az ingatlant elidegenítési és terhelési tilalom terheli.
c)
c) Amennyiben az ingatlant végrehajtási jog terheli.
100 %
