NEW
Font size
WorksheetsAz anyagok tulajdonságai
Total questions: 41
Worksheet time: 41mins
Melyik állítás írja le helyesen az anyag részecskeszerű felépítését? Válaszd ki a legpontosabb megfogalmazást!
Az anyag folytonos, nincsenek benne parányi egységek.
Minden anyag apró részecskékből áll, amelyek gömb alakúak.
Csak a gázok állnak részecskékből, a szilárd anyagok tömör tömbök.
A részecskék csak mikroszkóppal láthatók, ezért nem bizonyítható a létezésük.
Démokritosz elképzelése szerint hogyan nevezte a tovább nem bontható részecskéket, és miért?
Molekulának, mert több atom összekapcsolódásával alakulnak ki.
Atomnak, mert oszthatatlannak (atomosz) tartotta őket.
Ionoknak, mert elektromos töltésük van.
Kristálynak, mert szabályos rácsba rendeződnek.
Mit bizonyít a levegőbe permetezett légfrissítő kísérlete a részecskék mozgásáról?
A gázok részecskéi nyugalomban vannak, csak a folyadékok mozognak.
A gázok részecskéi idővel betöltik a rendelkezésre álló teret, mert állandó mozgásban vannak.
A szilárd anyagok részecskéi gyorsabban mozognak, mint a gázoké.
A légfrissítő illata a levegőben nem terjed, mert a részecskék ütközése megállítja a mozgást.
Válaszd ki azt az állítást, amely a víz molekuláiról és a kémiai kötések szerepéről helyes!
A víz részecskéi egyetlen atomok, amelyeket fizikai erők tartanak össze.
A víz molekulái két vagy három atom kémiai kötéssel való összekapcsolódásából jönnek létre.
A víz molekulái nem tudnak egymás mellett elgördülni, ezért a víz nem önthető.
A víz molekulái között mindig erősebb kapcsolat van, mint a vas atomjai között.
Melyik megfogalmazás írja le legjobban, miért marad a vasatomok halmaza szilárd és rendezett?
A vasatomok között nincsen kölcsönhatás, mégis együtt maradnak.
Erős vonzó kölcsönhatások (kémiai kötőerők) tartják egymás mellett a vasatomokat.
A vasatomok idővel teljesen szétszóródnak a térben, mint a gázok.
A vasatomok csak a hő hatására alakulnak molekulákká.
Mi történik, amikor hipermangánt teszünk vízzel teli üvegedénybe, és mit jelez ez a részecskék viselkedéséről?
A kristály változatlan marad, mert a víz részecskéi nem mozognak.
A kristály szétesik, anyaga elkeveredik a víz részecskéivel, idővel teljesen megszínezi a vizet.
A kristály elpárolog azonnal, mert a víz magas hőmérsékletű.
A kristály elektromos töltést kap, ezért nem keveredik a vízzel.
Az alábbi állítások közül melyik felel meg a részecskék mozgására vonatkozó közös tulajdonságnak az anyag különböző halmazállapotaiban?
Csak a gázok részecskéi mozognak, a folyadékok és szilárdak nem.
A részecskék mozgása megszűnik, ha rendezett szerkezetet alkotnak.
A gázok, folyadékok és szilárd anyagok részecskéi is állandó mozgásban vannak.
A részecskék csak külső erő hatására kezdenek mozogni.
DOK1 – Válaszd ki a helyes meghatározást! Mi az atom?
Az anyag legkisebb kémiai részecskéje, amely egyféle atomból áll.
Több atomból kémiai kötéssel létrejövő részecske.
Szabályos rendben elhelyezkedő sok részecske együttese szilárd anyagokban.
Két különböző elem összekapcsolódásával keletkező rács.
DOK1 – Melyik állítás igaz a molekulára?
Mindig egyetlen atomból áll.
Több atom kémiai összekapcsolódásával létrejövő szemleges kémiai részecske.
Csak fémes elemekből épülhet fel.
Mindig kristályrácsot alkot.
DOK2 – Az ábra szerint melyik kristályrács-modell felel meg a gyémántnak? Válaszd ki a legjobb leírást!
Sötétszürke gömbökből álló, szoros illeszkedésű, háromdimenziós szerkezet.
Piros gömbökből álló, réteges elrendezés.
Zöld és fehér váltakozó gömbök rácsa.
Szürkéslila nagy gömbökből álló, szabályos rács.
DOK2 – A levegő fő részecskéi közül melyik NEM alkot molekulát a modell alapján?
Nitrogén (N2)
Oxigén (O2)
Argon (Ar)
Szén-dioxid (CO2)
DOK3 – Két állítás közül melyik írja le helyesen a részecskék közötti kölcsönhatás változását a víz, a jég és a vízgőz között? Válaszd a legjobbat!
A gáz halmazállapotban a legerősebbek a kötések, szilárd állapotban a leggyengébbek.
Szilárd állapotban rendezett kristályrács és erősebb kötések, gázban gyenge kölcsönhatások és gyors, ütközésekkel tarkított mozgás.
Folyadékban nincs semmilyen kölcsönhatás a részecskék között, csak szilárdban van.
A három halmazállapotban azonos erősségű kötések vannak, csak a hőmérséklet különbözik.
Melyik állítás írja le helyesen a kémiailag tiszta anyagot?
Egyféle komponensből áll, és összetétele állandó.
Mindig többféle anyag keveréke, de tisztított formában.
Csak folyadék lehet, szilárd és gáz nem.
Csak laboratóriumban létezhet, a természetben nem fordul elő.
Az elemekre a következők közül melyik igaz?
Kémiai módszerekkel egyszerűbb anyagokra nem bonthatók.
Mindig kétféle atomból állnak kötésben.
Csak gáz halmazállapotban fordulnak elő.
Mindegyikük színtelen és szagtalan.
Válaszd ki azt az állítást, amelyik a fémek jellemzőire illik az anyagleírás alapján!
Többségük szürke színű, csillogó, jó hő- és villamosvezető, többnyire szilárd.
Színes gázok, szobahőmérsékleten mind folyékonyak és rossz vezetők.
Nem alakíthatók, törékenyek, és sosem csillognak.
Mind vörös vagy sárga színű, ezért könnyen megkülönböztethetők.
A képen több, ránézésre hasonló fémmintát látsz (alumínium, magnézium, ólom, kalcium, cink, ón). Mi a legjobb következtetés a kép alapján?
Megjelenés alapján a fémeket gyakran nehéz megkülönböztetni.
A fémek mindig élénk színűek, ezért könnyen azonosíthatók.
A fémek nem lehetnek szilárdak, mert szemcsések.
A fémek sosem vezetik az áramot, így műszerrel azonosíthatók.
Melyik párosítás jellemző a nemfém elemekre a leírás szerint?
Szobahőmérsékleten lehetnek gázok (pl. klór), szilárdak (pl. jód) vagy folyadékok (pl. bróm).
Mind színtelen gázok, kivétel nélkül szagtalanok.
Csak szilárd kristályok lehetnek, például grafit és kén.
Mindig jó elektromos vezetők és csillogók.
Melyik meghatározás illik a vegyületekre?
Többféle atomból felépülő kémiailag tiszta anyagok, amelyek elemekre bonthatók.
Egyféle atomból álló anyagok, amelyek nem bonthatók.
Olyan keverékek, amelyek nevét mindig a színük alapján kapják.
Csak laboratóriumban előállítható, a természetben nem található anyagok.
Az ábrán vegyületeket látsz: szén-dioxid, víz, metán, kén-dioxid. Mi közös bennük?
Mind többféle atomból épülnek fel, és nevük gyakran az alkotó elemekből származik.
Mind gáz halmazállapotú, ezért nem látható kristályrácsuk.
Egyetlen atomból állnak, ezért elemeknek nevezzük őket.
Ezek mind szerves vegyületek, mert szénatomot tartalmaznak.
Válaszd ki azt az állítást, amely helyesen különbözteti meg a kémiailag tiszta anyagot és a keveréket.
A kémiailag tiszta anyag többkomponensű, a keverék egykomponensű.
A kémiailag tiszta anyag összetétele állandó, a keverék összetétele változó és komponensei (alkotórészei) elválaszthatók.
Mindkettő többféle elemet tartalmazhat, de egyik sem választható szét.
A kémiailag tiszta anyag mindig szerves, a keverék mindig szervetlen.
Egy tanuló 3 anyagot vizsgál: levegő, nátrium-klorid, málna szörp (vizes oldat). Melyik besorolás a legindokoltabb, ha a rövid összefoglaló táblázat szempontjait használjuk?
Levegő – vegyület; nátrium-klorid – keverék; málna szörp – elem.
Levegő – gázkeverék; nátrium-klorid – vegyület; málna szörp – oldat, folyadékkeverék.
Levegő – elem; nátrium-klorid – elem; málna szörp – szilárd keverék.
Levegő – kémiailag tiszta anyag; nátrium-klorid – gázkeverék; málna szörp – vegyület.
Melyik állítás írja le helyesen, hogyan fejlődött a kémiai jelölések rendszere az alkímiától a modern korig?
Az alkímiai szimbólumok egyszerűsödtek, majd egységesen elfogadták őket világszerte.
Az alkímiai, misztikus ábrákból fejlődött ki a sokkal logikusabb és egységesített jelölés, amelyet ma is világszerte használnak.
A középkori jelek teljesen eltűntek, és a 20. században új, véletlenszerű jelöléseket hoztak létre.
A modern jelölések az asztrológiai motívumokat őrzik meg változtatás nélkül.
Dalton melyik újítása segítette elő a kémiai jelölések logikusabbá válását?
Az elemeket bolygók és istenek neveivel azonosította.
Az anyagokat a bonyolult jelek helyett az atomokkal, az atomok eltérő méretével jelképezte.
Az elemek latin neveinek kezdőbetűit használta.
A vegyjeleket görög betűkből és számokból képezte.
Mi volt Berzelius fő javaslata az elemek és vegyületek jelölésére, amelyet ma is alkalmaznak?
Az elemeket rajzos emblémákkal és misztikus jelekkel ábrázolni.
A vegyületek jelölésére színeket és formákat használni.
Az elemek latin neveinek kezdőbetűit, a vegyületekhez pedig betűk és számok kombinációját alkalmazni.
Az elemeket római számokkal és állatnevekkel jelölni.
Melyik párosítás felel meg a középkori fém–égitest hozzárendeléseknek a leírás szerint?
Vas – Mars; ezüst – Hold; arany – Nap.
Vas – Jupiter; ezüst – Mars; arany – Szaturnusz.
Vas – Merkúr; ezüst – Vénusz; arany – Hold.
Vas – Nap; ezüst – Merkúr; arany – Jupiter.
Miért nőtt az igény az egységes és egyszerű kémiai jelrendszer kialakítására az 1800-as évek elejére?
Mert kevesebb elemet ismertünk, így könnyebb volt jelölni.
Mert az ismert elemek és vegyületek száma nőtt, és a bonyolult, sokféle szimbólum nehezen volt kezelhető.
Mert az alkímiai hagyomány megtiltotta az ábrák használatát.
Mert a fizikusok teljesen átvették a kémia jelölését.
Melyik állítás igaz a timsóval kapcsolatban?
A timsó hatása gyenge, ezért nem használták gyógyászatban.
A timsó hatása érösszehúzó, kisebb vérzések ellátására régóta használták. Modern jelölése KAl(SO4)2 · 12 H2O.
A timsót Berzelius tiltotta be a vegyjelekkel együtt.
A timsó képlete CO2, ezért a gázok közé tartozik.
Mi a vegyjel szerepe a kémiában a rövid összefoglalás alapján?
Az elemek és vegyületek összegképletének megadása
Egy elem latin vagy görög nevéből származó, egy-kétbetűs szimbólum, amellyel az elemeket jelöljük
A kémiai reakciók sebességének mérése
Az anyagok halmazállapotának rövidítése
Melyik állítás igaz a képletről a szöveg szerint?
A képlet csak elemek jelölésére szolgál
A képlet a vegyületek és a molekulákból felépülő elemek jelölésére is használható
A képlet mindig három betűből áll
A képlet kizárólag a latin név kezdőbetűiből áll
Az alsó index (pl. H2O-ban a 2) mit fejez ki?
Az anyag halmazállapotát
Az atomok tömegét grammban
Az adott elemhez tartozó atomok számát a molekulában.
A reakció hőmérsékletét
Válaszd ki azt a képletet, amelyben két különböző elem atomjaiból felépülő, molekuláris vegyületet jelölünk!
O2
H2O
He
Na
A kénsav képlete H2SO4. Melyik információ olvasható ki csak a képletből?
A kénsav sűrűsége és forráspontja
A vegyületben 2 hidrogén-, 1 kén- és 4 oxigénatom az alkotó atomok aránya.
A kénsav veszélyességi piktogramjai
A kénsav történeti elnevezése
Hogyan jelöljük helyesen a héliumot vegyjellel a leírt szabály alapján, ha több betűs vegyjelet ejtéskor tagolunk?
he
He (kiejtése: „há-e”)
HE
H
Melyik állítás írja le helyesen az atom fogalmát?
Az anyagokat felépítő legkisebb kémiai részecske.
Két vagy több atom összekapcsolódásával kialakuló semleges kémiai részecske.
Olyan anyag, amely többféle elemet vagy vegyületet tartalmaz.
Az elemek és molekulák jelölésére szolgáló szimbólum.
Mi a molekula definíciója a tanultak szerint?
Olyan anyag, amely csak egyféle elemből áll.
Két vagy több atom összekapcsolódásával kialakuló semleges kémiai részecske.
Az elemek jeleinek és számoknak az összessége.
Olyan anyag, amely többféle elemet vagy vegyületet tartalmaz.
Melyik állítás igaz a kémiailag tiszta anyagra?
Csak egyféle elemet vagy vegyületet tartalmaz.
Mindig többféle elemből épül fel.
Legalább kétféle vegyületet tartalmaz.
Mindig folyadék halmazállapotú.
Válaszd ki az elem legpontosabb meghatározását!
Olyan kémiailag tiszta anyag, amely csak egyféle atomtól mentes.
Olyan kémiailag tiszta anyag, amely csak egyféle atomból épül fel.
Olyan anyag, amely többféle elemet tartalmaz.
Olyan anyag, amely két vagy több atom összeállásával jön létre.
Mi különbözteti meg a vegyületet az elemtől?
A vegyület egyféle atomból áll, az elem többféle atomból.
A vegyület többféle atomból épül fel, az elem egyféle atomból áll.
A vegyület mindig keverék, az elem mindig tiszta anyag.
A vegyület csak gáz lehet, az elem csak szilárd.
Melyik megfogalmazás írja le a keveréket?
Olyan anyag, amely csak egyféle elemet tartalmaz.
Olyan anyag, amely csak egyféle vegyületet tartalmaz.
Olyan anyag, amely többféle elemet vagy vegyületet tartalmaz.
Olyan anyag, amely nem tartalmaz részecskéket.
Mit nevezünk vegyjelnek (kémiai szimbólumnak)?
Az atomok és az elemek jelölésére szolgáló egy- vagy kétbetűs jelölést, amely általában az elem latin vagy görög nevéből származik.
A molekulák összetételét és arányait megmutató számsort.
Az anyagok veszélyességi piktogramját.
Az elemek csoportosítására szolgáló periodikus táblát.
Melyik párosítás helyes a fogalom és meghatározása között?
Elem – többféle atomból felépülő anyag.
Keverék – csak egyféle vegyületet tartalmazó anyag.
Molekula – két vagy több atom összekapcsolódásával létrejövő semleges kémiai részecske.
Képlet – az anyag halmazállapotát jelképező ábra.
