wayground logo

Free Printable Worksheets

Font size

S
M
L
XL
Worksheets

Mozgás

Total questions: 120

Worksheet time: 3600secs

Name
Class
Date
1.

Mi tekinthető nyugalomban lévő testnek egyenletes időtartam alatt?

a)

Amelyik test alakja torzul idővel

b)

Amelyik test hőmérséklete nő idővel

c)

Amelyik test tömege csökken idővel

d)

Amelyik test helye nem változik idővel

2.

Melyik állítás írja le legjobban a mozgás vizsgálatának területét a fizikában?

a)

A termodinamika a mozgás fő ága

b)

A mechanika foglalkozik a mozgással

c)

Az optika vizsgálja a mozgást

d)

Az elektrosztatika alapja a mozgás

3.

Válaszd ki azt a példát, ahol a pálya kanyarodik, és a test irányt változtat!

a)

Versenyautó a kanyarban halad

b)

Hold helyzete nem változik

c)

Labda mozdulatlanul hever

d)

Űrrepülő függőlegesen emelkedik

4.

Melyik megfigyelés utal arra, hogy egy test mozog?

a)

Helye vagy helyzete időben változik

b)

Anyaga kémiailag átalakul

c)

Tömege hirtelen megnő

d)

Színe sötétebbé válik

5.

Az alábbiak közül melyik objektum vizsgálata tartozhat a mechanikához a mozgás témában?

a)

Labda, autó, rakéta mozgása

b)

Oldatok pH-jának vizsgálata

c)

Áramkör feszültségének mérése

d)

Fény hullámhossza változása

6.

Melyik kép illusztrálja leginkább a gyorsuló mozgást függőleges irányban?

a)

Autó áll a boxutcában

b)

Futball-labda áll a fűben

c)

Hold látszó mozgása az égen

d)

Űrrepülő felszállása a ég felé

7.

Mi különbözteti meg a test helyét és helyzetét a megfigyelésben?

a)

Hely az anyagfajta, helyzet a tömeg

b)

Hely a szín, helyzet a fényesség

c)

Hely a pozíció, helyzet az orientáció

d)

Hely a hőmérséklet, helyzet a nyomás

8.

A nyugalomról melyik megfogalmazás helyes a hétköznapi megfigyelések alapján?

a)

Ha a test nem mozdul el idővel

b)

Ha a test melegszik folyamatosan

c)

Ha a test hangot bocsát ki

d)

Ha a test rezgése nő idővel

9.

A képek közül melyik mutat példát a pálya alakjának változására kanyarodás közben?

a)

Futball-labda álló helyzete

b)

Hold felkelése a horizont felett

c)

Űrrepülő függőleges emelkedése

d)

Versenyautó a kanyar ívén halad

10.

Egy test vizsgálatakor mit nevezünk pályának?

a)

A bejárt útvonal térbeli görbéje

b)

A test anyagi szerkezete

c)

A test hőmérsékletének profilja

d)

A test tömegének időfüggése

11.

Miért van szükség viszonyítási pontra egy test mozgásának leírásához?

a)

Hogy eldöntsük, a test anyaga fém vagy műanyag

b)

Hogy kiszámítsuk a test hőmérsékletének változását

c)

Hogy meghatározzuk, a test helye mihez képest változik

d)

Hogy megállapítsuk a test tömegét pontosan

12.

Melyik viszonyítási pontot nevezik gyakran origónak közlekedésben vagy sportban?

a)

A rajtvonalat a futópálya szélén

b)

A stopperóra kijelzőjét a bíró kezében

c)

A 0 kilométerkövet az út mellett

d)

A célfotó berendezését a pálya végén

13.

Melyik állítás írja le helyesen az egyenes pályát?

a)

Ellipszis alakú útvonal, két fókuszponttal

b)

Olyan útvonal, ahol a mozgás iránya nem változik

c)

Olyan útvonal, ahol a test folyamatosan gyorsul

d)

Kör alakú útvonal, állandó görbülettel

14.

Válaszd ki, melyik mozgás történik leginkább körpályán a példák közül!

a)

Rövidtávfutó 100 méteren egyenesen

b)

Autó kanyarodás közben köríven

c)

Távolugró nekifutása egyenesen

d)

Repülő felszállása kifutópályán

15.

Mi különbözteti meg az ellipszispályát a körpályától a pálya alakja szempontjából?

a)

Az ellipszis tökéletesen kör alakú

b)

Az ellipszis két fókuszponttal rendelkezik

c)

Az ellipszis minden pontja azonos távolságra van középtől

d)

Az ellipszis csak egyenes szakaszokból áll

16.

Egy test akkor mondható mozgónak, ha...

a)

Tömege meghaladja az 1 kilogrammot

b)

Forgásban van saját tengelye körül

c)

Helye megváltozik egy viszonyítási ponthoz képest

d)

Sebessége nagyobb, mint 10 m/s

17.

A képen látható rajtkockákhoz viszonyítva hogyan jellemeznéd a sprinter mozgását a rajt után?

a)

Helyzete változatlan a rajtkockákhoz képest

b)

Helyzete rendszeresen visszatér a rajtkockákhoz

c)

Helyzete távolodik a rajtkockáktól egyenes pályán

d)

Helyzete közelít a rajtkockákhoz körpályán

18.

Az alsó bal képen több futó látható. Melyik következtetés indokolt az útvonalukról?

a)

Mind cikcakkban haladnak szlalomozva

b)

Mind egyenes pályán haladnak párhuzamos sávokban

c)

Mind ellipszispályán haladnak változó görbülettel

d)

Mind körpályán haladnak ovális íven

19.

A jobb alsó képen kanyargós versenypálya látható. Melyik jellemző igaz erre az útvonalra?

a)

Egyenes pálya, állandó irány

b)

Nem egyenes pálya, változó irányok

c)

Körpálya, állandó sugár

d)

Ellipszispálya, két fókusz

20.

A diszkoszvető mozgásának melyik szakasza tekinthető körpályának?

a)

A diszkosz levegőbeli haladása egyenes vonalban

b)

A sportoló forgása a dobókörben köríven

c)

A sportoló belépése a stadion kapuján egyenesen

d)

A célvonal átlépése futás közben

21.

A képen látható repülő kondenzcsíkja nyomvonalat rajzol. Mit tudsz meg ebből a nyomvonalból a mozgásról?

a)

Csak a repülési magasság mérhető

b)

A pálya és az időbeli változás látható

c)

Csak a sebesség pillanatnyi értéke látszik

d)

Csak a repülő típusát azonosítjuk

22.

Melyik eljárás rögzíti egymás utáni pozíciókat villanófényekkel, ahogy az ugró futó képe mutatja?

a)

Teleobjektíves zoomolás

b)

Makró közelképezés

c)

Stroboszkópos fotózás

d)

Panorámás hosszú expozíció

23.

A járdára csepegő ital nyomvonalán a cseppek egyre távolabb vannak egymástól. Mit következtetsz a test mozgásáról?

a)

Lassul, sebessége csökken

b)

Gyorsul, sebessége növekszik

c)

Egyenletesen halad, nem gyorsul

d)

Állandóan megáll és indul újra

24.

A nap pályáját pontok jelzik az égen. Ha a pontok egyre közelebb kerülnek egymáshoz az időben, mit jelez ez?

a)

Körpályát jelez

b)

Álló helyzetet jelez

c)

Lassuló mozgást jelez

d)

Gyorsuló mozgást jelez

25.

Ha a szomszédos pontok egyenlő távolságra vannak egy nyomvonalon, hogyan nevezzük a mozgást?

a)

Gyorsuló mozgásnak

b)

Egyenletes mozgásnak

c)

Lassuló mozgásnak

d)

Periodikus mozgásnak

26.

Induláskor a test gyorsul, megálláskor lassul. Melyik állítás írja le ezt helyesen?

a)

Megálláskor a pontok azonos távolságúak

b)

Gyorsuláskor a pontok távolodnak

c)

Lassuláskor a pontok távolodnak

d)

Gyorsuláskor a pontok sűrűsödnek

27.

Mire utal, ha a nyomvonalon minél sűrűbben követik egymást a pontok?

a)

Irányváltásra utal

b)

Változatlan sebességre utal

c)

Kisebb sebességre utal

d)

Nagyobb sebességre utal

28.

Melyik megfigyelés segít a pályavonal kirajzolásában, ahogy a cseppek példája mutatja?

a)

Egyszeri fénykép készítése

b)

Folyamatos sebességmérő használata

c)

Egyenlő időközönként rögzített helyzetek

d)

Csak a kezdő és végpont mérése

29.

A futó többszörös képein a közeli képek sűrűbbek. Mit állapítasz meg?

a)

Megállt, mert nincsenek új képek

b)

Egyenletesen halad, mert azonos távolság

c)

Lassul, mert csökken a távolság

d)

Gyorsul, mert nő a távolság

30.

Miért ad a nyomvonal több információt, mint a puszta pályavonal leírása?

a)

Csak a sebesség átlagát adja meg

b)

Csak a végpontot jelöli ki

c)

Az időbeli lefolyást is megmutatja

d)

Csak az alakot mutatja meg

31.

Az ábrán a pontok távolsága változik. Melyik szakasz jelzi a gyorsulást?

a)

Ahol a pontok hirtelen megszűnnek

b)

Ahol a pontok egyre távolabb lesznek

c)

Ahol a pontok egyre közelebb kerülnek

d)

Ahol a pontok teljesen azonos távolságúak

32.

Mit jelent, hogy a mozgás nyomvonallal szemléltethető?

a)

A mozgást csak idődiagramon látjuk

b)

A sebességet vektorokkal ábrázoljuk

c)

A test helyzetét pontok sorozata jelzi

d)

A pályát képletekkel írjuk le

33.

Melyik állítás igaz az egyenes és görbe pályára?

a)

Az egyenes pálya mindig gyorsuló

b)

Csak az egyenes pálya ábrázolható pontokkal

c)

A görbe pálya nem lehet lassuló

d)

Mindkét pályatípus lehetséges mozgásnál

34.

A viszonyítási pont szerepe a mozgás leírásában micsoda?

a)

A mozgás sebességét adja meg

b)

A test tömegét jelöli ki

c)

A pálya görbületét méri

d)

A nyugalom és mozgás meghatározásának alapja

35.

Az ábra „megállás” szakaszán mi igaz a pontokra?

a)

Egyre ritkábbak lesznek

b)

Egy pontban sűrűsödnek össze

c)

Egyenletes ritmusban ismétlődnek

d)

Kör alakban rendeződnek

36.

Mi különbözteti meg a lassuló és gyorsuló szakaszt a pontok elrendezése alapján?

a)

Lassulásnál csökken a távolság, gyorsulásnál nő

b)

Lassulásnál nő a távolság, gyorsulásnál csökken

c)

Csak kanyarban változik a távolság

d)

Mindkettőnél azonos távolság

37.

Melyik leírás illik az „elindulás” szakaszra?

a)

Pontok összegyűlnek egy helyen

b)

Pontok azonos távolságban

c)

Pontok kezdetben közel, majd távolabb

d)

Pontok körben haladnak

38.

A kanyarodás lassan szakaszán mit figyelsz meg?

a)

Zigzag alakban álló pontok azonosan

b)

Éles törésű pályán sűrű pontok

c)

Köríven rendeződő pontok ritkán

d)

Egyenes vonalban haladó pontsor

39.

Válaszd ki azt az állítást, amely helyesen írja le az egyenletes mozgást!

a)

Az egymás utáni pontok távolsága azonos

b)

A pontok távolsága nő minden időlépésben

c)

A pontok távolsága csökken minden időlépésben

d)

A pontok néha eltűnnek, majd megjelennek

40.

Miért szükséges viszonyítási pontot választani, amikor a Föld és a Hold mozgását írjuk le?

a)

Mert enélkül nem látszik a nyomvonal

b)

Mert csak így lesz görbe a pálya

c)

Mert a mozgás attól függ, mihez hasonlítjuk

d)

Mert különben nem mérhető a tömegük

41.

Melyik állítás írja le helyesen a pályahosszt s egy test mozgása során?

a)

A kezdőpont és végpont közti egyenes szakasz hossza

b)

A nyomvonalon megtett teljes út hossza

c)

Az elmozdulás iránya és nagysága együtt

d)

A mozgás időtartamának és sebességének szorzata

42.

Mi az elmozdulás fizikai jelentése egy mozgó testnél?

a)

A mozgás során mért átlagos időköz

b)

Az egymást követő mozgáselemek száma

c)

A kezdőponttól a végpontig mutató vektor

d)

A nyomvonal teljes hossza és alakja

43.

Egy labda 2,65 m pályahosszt tesz meg, de visszatér a kezdőponthoz. Mekkora az elmozdulás nagysága?

a)

0 m, mert a végpont a kezdőpont

b)

A megtett út fele, azaz 1,325 m

c)

2,65 m nagyságú elmozdulás

d)

1,7 m, a példában megadott érték

44.

A képen jelölt „Nyomvonal” mit szemléltet a tornász mozgásánál?

a)

A test pillanatnyi sebességvektora

b)

A mozgás kezdő- és végpontja

c)

A mozgás során bejárt út vonala

d)

Az elmozdulás iránya a végpont felé

45.

Az elmozdulás meghatározásakor mely adatok szükségesek?

a)

Sebesség és gyorsulás értéke

b)

Nyomvonal alakja és hossza

c)

Kezdőpont, végpont és irány

d)

A mozgás elemeinek időközei

46.

Mit jelent a menetidő a mozgás leírásában?

a)

A sebesség változásának üteme

b)

Az egymást követő mozgáselemek száma

c)

A kezdőpillanattól a végső pillanatig tartó idő

d)

Az út és idő hányadosa

47.

Ha egy mozgás több egymást követő mozgáselemből áll, akkor az egyes elemek időtartamát minek nevezzük?

a)

Menetidőnek

b)

Időközöknek

c)

Körideőnek

d)

Elmozdulásnak

48.

A tornász példájában az elmozdulás 1,7 m. Mit fejez ki ez az érték?

a)

A mozgás teljes időtartamát

b)

A kar sebességének átlagát

c)

A kezdőponttól a végpontig mért távolságot

d)

A teljes pályahossz méretét

49.

Miért nem derül ki az útból, hogy a test végül hová került?

a)

Mert az út nem tartalmaz időinformációt

b)

Mert az út nem ad irányt és végpontot

c)

Mert az út csak az átlagsebességet adja meg

d)

Mert az út a kezdőpontot nem definiálja

50.

Hogyan különbözik az elmozdulás a pályahossztól a képen látható mozgásnál?

a)

A pályahossz a mozgás irányát is meghatározza

b)

Az elmozdulás a nyomvonal teljes hosszát adja meg

c)

A pályahossz a kezdőpont és végpont távolsága

d)

Az elmozdulás a kezdőpontból a végpontba mutató irányított távolság

51.

A hely-idő grafikonon a pontok egyenletesen növekvő távolságra vannak az idő tengely mentén 0–1,2 s között. Mit jelez ez a szakasz a kisautó mozgásáról?

a)

Gyorsuló indulás egyre nagyobb sebességgel

b)

Rövid ideig áll, majd hirtelen gyorsul

c)

Állandó sebességű indulás kis gyorsulással

d)

Lassuló indulás csökkenő sebességgel

52.

A hely-idő grafikonon 1,2 s és 3,5 s között a pontok közel azonos távolságra vannak egymástól. Mit jelent ez?

a)

Lassulás csökkenő sebességgel

b)

Gyorsulás növekvő gyorsulással

c)

Álló helyzet, nincs elmozdulás

d)

Egyenletes haladás állandó sebességgel

53.

A grafikonon 3,5 s után a hely értéke nem nő tovább, a pontok vízszintes vonalat alkotnak. Mi a legjobb értelmezés?

a)

Megállt a kisautó, helye állandó marad

b)

Visszafordult és negatív helyet vesz fel

c)

Ugrásszerűen nő a hely véletlenszerűen

d)

Gyorsabban halad tovább nagyobb sebességgel

54.

Melyik állítás igaz az egyenletes mozgás hely-idő grafikonjára?

a)

Egyenes vonal, állandó meredekséggel

b)

Parabola, növekvő meredekséggel

c)

Vízszintes vonal, nulla meredekséggel

d)

Szakaszos görbe, változó meredekséggel

55.

A grafikonon a meredekség mit jelent fizikailag?

a)

A pálya hosszának értékét

b)

A test pillanatnyi sebességét

c)

A test gyorsulásának irányát

d)

A test tömegének változását

56.

Ha a hely-idő grafikon meredeksége időben növekszik, milyen mozgást végzünk?

a)

Álló helyzetet változó helyértékkel

b)

Lassuló mozgást negatív sebességgel

c)

Egyenletes mozgást állandó sebességgel

d)

Gyorsuló mozgást pozitív gyorsulással

57.

A kisautó elindulása után a grafikon pontjai sűrűsödnek az időben. Mi lehet a mérés oka erre?

a)

A mérőszalag elmozdult a startnál

b)

A kisautó időnként hátrafelé gurult

c)

A fotózás egyre gyorsabb ütemben történt

d)

Képkockák azonos időközönként készültek

58.

Az ábrán 0 ponttól mért helyet jelölik x-szel. Mit jelent a 0 pont?

a)

A maximális távolság pontja

b)

A startvonal referenciapontja

c)

A pálya közepének pontja

d)

A megállás helyének pontja

59.

Hogyan azonosítható a megállás szakasza a hely-idő grafikonon?

a)

Meredek, növekvő szakasz

b)

Töréspont utáni függőleges vonal

c)

Vízszintes szakasz nulla meredekséggel

d)

Parabola felfelé ívelő szakasz

60.

A grafikon alapján három mozgáselemre bontható a kisautó útja. Melyik a helyes sorrend?

a)

Indulás lassulva, haladás gyorsulva, megállás

b)

Indulás egyenletesen, haladás gyorsulva, megállás

c)

Indulás gyorsulva, haladás egyenletesen, megállás

d)

Indulás megállva, haladás egyenletesen, gyorsulás

61.

Melyik állítás írja le helyesen az egyenletes mozgás hely-idő grafikonját?

a)

Pontsorozat lépcsős vonalra illeszkedik

b)

Pontsorozat hullámzó görbére illeszkedik

c)

Pontsorozat egy meredek görbére illeszkedik

d)

Pontsorozat egy egyenesre illeszkedik

62.

Mit jelent a hely-idő grafikon lejtése a mozgás szempontjából?

a)

A test irányát jelzi minden időpillanatban

b)

A test hőmérsékletét jelzi minden időpillanatban

c)

A test tömegét jelzi minden időpillanatban

d)

A test sebességét jelzi minden időpillanatban

63.

Ha a hely-idő grafikon az időtengellyel párhuzamos, mit mondhatunk a testről?

a)

Lassulva közeledik a kezdőponthoz

b)

Nyugalomban van, helyzete nem változik

c)

Gyorsulva távolodik a kezdőponttól

d)

Egyenletesen közeledik a kezdőponthoz

64.

Az ábrán A és B jelű mozgások közül melyiknek nagyobb a lejtése, és mit jelent ez?

a)

A-nak nagyobb, ezért kisebb sebesség

b)

A-nak kisebb, ezért nagyobb sebesség

c)

B-nek nagyobb, ezért nagyobb sebesség

d)

Mindkettő azonos, ezért azonos sebesség

65.

Melyik leírás illik a lassuló mozgás hely-idő grafikonjára?

a)

Görbe, amely egyre meredekebb az idővel

b)

Görbe, amely egyre laposabb az idővel

c)

Egyenes, állandó meredekséggel

d)

Vízszintes vonal, végig azonos

66.

A kocsi eleinte lassan halad, később gyorsabban. Hogyan változik a hely-idő grafikon?

a)

Végig vízszintes marad

b)

Mindvégig azonos meredekségű

c)

Elején meredek, később laposabb lesz

d)

Elején lapos, később meredekebb lesz

67.

Mit jelez az ereszkedő (lefelé tartó) hely-idő grafikon egy test mozgásáról?

a)

Körpályán végzett mozgást

b)

Állandó helyzetet, nyugalmi állapotot

c)

Távolodó, előrefelé haladó mozgást

d)

Közeledő, visszafelé haladó mozgást

68.

Melyik állítás igaz az egyenletesen gyorsan közeledő mozgás grafikonjára?

a)

Görbe, egyre laposabb lefelé

b)

Egyenes, az idővel negatív lejtésű

c)

Görbe, egyre meredekebb lefelé

d)

Vízszintes, végig ugyanazon a szinten

69.

Ha a grafikon pontjai görbére illeszkednek, mit állapíthatunk meg?

a)

A test tömege változik időben

b)

A test térfogata változik időben

c)

A test hossza változik időben

d)

A test sebessége változik időben

70.

Melyik hely-idő grafikon ábrázol oda-vissza mozgást?

a)

Előbb emelkedő, majd ereszkedő vonal

b)

Mindvégig emelkedő, egyenes vonal

c)

Mindvégig vízszintes, állandó vonal

d)

Előbb ereszkedő, majd vízszintes vonal

71.

Egy katica 135 m utat tett meg, miközben az elmozdulása 152 m volt délkeleti irányban. Melyik állítás írja le helyesen ezt a helyzetet?

a)

Az út és az elmozdulás minden esetben azonos értékű

b)

Az elmozdulás nem lehet nagyobb a megtett útnál

c)

Az elmozdulás lehet nagyobb, mint a megtett út hossza

d)

Az út mindig kisebb, mint az elmozdulás vektora

72.

Aliz lépésmintája: két lépés előre, egy lépés hátra; Berta ugyanazt teszi, minden lépés után negyedfordulással az óramutató járásával megegyezően. Mi lesz Aliz nettó elmozdulása 3 lépésmintát követően?

a)

Egy lépés hátra észak felé

b)

Két lépés előre észak felé

c)

Három lépés előre észak felé

d)

Egy lépés előre észak felé

73.

Berta minden lépésmintát negyedfordulással zár. Az első három mintában az irányok rendre: észak, kelet, dél. Mekkora lesz a körbejárása (irányciklusa) a negyedik mintában?

a)

Megáll, irány nem változik tovább

b)

Ismét észak felé fordul azonnal

c)

Visszatér kelet felé azonnal

d)

Nyugat felé folytatódik a ciklus

74.

A magasugró mozgását felülről nézve a világhálón: mit látnál az előrehaladásról?

a)

Csak az előrehaladó elmozdulást látnám

b)

Mindkét irányú mozgást egyformán látnám

c)

Csak a függőleges emelkedést látnám

d)

Semmilyen elmozdulást nem látnék

75.

A magasugró szemből nézve nem látszik a közeledés, de a talajról való elemelkedés jól látszik. Melyik grafikon ábrázolható így?

a)

Elmozdulás–idő grafikon az előrehaladásról

b)

Sebesség–idő grafikon csak vízszintes irányban

c)

Hely–idő grafikon két dimenzióban

d)

Magasság–idő grafikon a függőleges mozgásról

76.

A mozdony hely–idő grafikonján az x(t) értékek 0–15 s között növekednek, majd 15–30 s között csökkennek. Mit következtethetsz a mozdony mozgásáról?

a)

Végig egyenletesen közeledik a kiindulási ponthoz

b)

Először távolodik, majd megáll végleg

c)

Először közeledik, majd távolodik a kiindulási ponttól

d)

Mindvégig áll, csak a mérés ingadozik

77.

A grafikon 15 s körül maximumot mutat. Mit jelent ez a mozdony helyzetére nézve?

a)

Ekkor a mozdony irányt vált és megáll

b)

Ekkor a mozdony átlagos sebessége a legnagyobb

c)

Ekkor a mozdony a legtávolabb van a referenciaponttól

d)

Ekkor a mozdony visszaindul a kiindulási pont felé

78.

A grafikon vége felé az x érték közelít a 0 cm-hez. Mi a legjobb értelmezés?

a)

A mozdony körpályára áll át hirtelen

b)

A mozdony gyorsul egyre nagyobb sebességre

c)

A mozdony elhagyja a pályát végleg

d)

A mozdony visszatér a kiindulási ponthoz

79.

Aliz és Berta nyomvonala alapján melyik kijelentés igaz a megtett út és elmozdulás kapcsolatáról 12 lépés után?

a)

A megtett út mindig nagyobb, mint az elmozdulás

b)

Az elmozdulás minden esetben megegyezik az úttal

c)

Az elmozdulás mindig nagyobb, mint az út hossza

d)

A megtett út néha kisebb lehet az elmozdulásnál

80.

A magasugró mozgása során melyik mennyiséget ábrázolhatnád a leginformatívabban egy magasság–idő grafikonon?

a)

A vízszintes távolság növekedése időben

b)

A függőleges helyváltozás a levegőben

c)

A talp ereje a talajon minden pillanatban

d)

A teljes energia változása a pályán

81.

A grafikonon egy játékmozdony egyenes pályán halad. Mit jelent, ha az út-idő grafikon pontjai egy egyenesre illeszkednek?

a)

Az sebesség állandó és a mozgás egyenletes

b)

A sebesség nő, mert az út gyorsabban változik

c)

A mozdony időnként megáll és újraindul

d)

Az út nulla marad, csak az idő telik

82.

A táblázatban s (m) és t (s) adatok szerepelnek. Hogyan becsülhető a sebesség az út-idő grafikonból?

a)

A pontok számának összeszámolásával

b)

Az origótól mért távolság figyelésével

c)

A grafikon lejtésének meghatározásával

d)

Az utolsó pont y-koordinátájának olvasásával

83.

Válaszd ki azt a képletet, amely helyesen fejezi ki a lejtést a kiemelt doboz szerint!

a)

lejtés = Δt / Δx

b)

lejtés = t / s

c)

lejtés = s · t

d)

lejtés = Δx / Δt

84.

A táblázat szerint t = 3,09 s és t = 3,95 s között mennyi az időköz Δt?

a)

1,00 s időköz

b)

0,86 s időköz

c)

0,76 s időköz

d)

0,90 s időköz

85.

A táblázat szerint s = 0,3 m és s = 0,4 m között mennyi az útdarab Δx?

a)

0,1 m útdarab

b)

0,2 m útdarab

c)

0,05 m útdarab

d)

0,3 m útdarab

86.

A kiemelés szerint az eltérés jele Δ (delta). Mit jelent Δx ebben a fejezetben?

a)

A grafikon kezdőpontjának eltolása

b)

A mozdony gyorsulása egy szakaszon

c)

Két időpont átlaga, az időköz

d)

Két helyérték különbsége, az útdarab

87.

Ha a grafikon egyenese áthalad az origón, mit következtethetsz a kezdőfeltételekről?

a)

Kezdetben s = 0 m, t = 0 s

b)

Kezdetben s > 0 m, t = 0 s

c)

Kezdetben s > 0 m, t > 0 s

d)

Kezdetben s = 0 m, t > 0 s

88.

A lejtés meghatározásához miért célszerű szomszédos mérési adatok eltérését használni?

a)

Eltünteti a kiugró pontokat

b)

Csökkenti a mérési hibák torzítását

c)

Megszünteti a grafikon egyenességét

d)

Növeli a sebesség értékét

89.

A táblázatban az idő 1,04 s növekedéshez milyen helyváltozás tartozik az első két sor alapján?

a)

0,05 m helyváltozás

b)

0,3 m helyváltozás

c)

0,2 m helyváltozás

d)

0,1 m helyváltozás

90.

A grafikon pontjai köré szaggatott illesztett egyenes látható. Mit reprezentál ez az egyenes?

a)

A mérés véletlen zajának nagyságát

b)

A mozdony átlagsebességét adott tartományban

c)

A pálya görbületét kis időközönként

d)

A mozdony maximális sebességét egy pillanatban

91.

Egy játék mozdony egyenletesen halad, és minden 1,0 s alatt 0,10 m utat tesz meg. Mennyi a mozdony sebessége?

a)

10 m/s, mert 0,10 m osztva 0,01 s

b)

0,10 m/s, mert 0,10 m osztva 1,0 s

c)

0,01 m/s, mert 0,10 m osztva 10 s

d)

1,0 m/s, mert 0,10 m szorozva 10 s

92.

Melyik képlet adja meg az egyenes vonalú egyenletes mozgás sebességét?

a)

v = Δt / Δx, idő osztva elmozdulás

b)

v = Δx / Δt, elmozdulás osztva időköz

c)

v = Δx − Δt, elmozdulás mínusz idő

d)

v = Δx · Δt, elmozdulás szorozva idő

93.

Válaszd ki azt az állítást, amelyik helyesen írja le a sebesség irányát.

a)

Az idő múlásától függően véletlenül változik

b)

Mindig jobbra mutat, függetlenül a mozgástól

c)

Csak akkor létezik, ha a test áll

d)

Az elmozdulás irányával egyezik meg mindig

94.

Mi a sebesség alap mértékegysége a SI rendszerben?

a)

csomó, tengeri mérföld per óra

b)

km/h, kilométer per óra

c)

m/s, méter per másodperc

d)

MPH, mérföld per óra

95.

Mennyi km/h-nak felel meg az 1 m/s sebesség?

a)

36 km/h, mert 10-szeres szorzó

b)

0,36 km/h, mert 1000 m egy kilométer

c)

3,6 km/h, mert 3600 s alatt 3600 m

d)

0,0036 km/h, mert ezerszer kisebb érték

96.

Egy kerékpáros átlagosan 5 m/s sebességgel halad. Hány km-t tesz meg 1 óra alatt?

a)

3,6 km, mert 5 m/s × 720 s

b)

180 km, mert 5 m/s × 36 000 s

c)

1,8 km, mert 5 m/s × 360 s

d)

18 km, mert 5 m/s × 3600 s

97.

Egy test sebessége akkor nulla, ha...

a)

minden másodpercben 0,10 m-t tesz meg

b)

irányát folyamatosan változtatja körpályán

c)

egyenletesen halad előre 0,1 m/s-sal

d)

nyugalomban van egy választott ponthoz képest

98.

Melyik állítás igaz az egyenletes mozgásról?

a)

Azonos utat tesz meg, de időközök eltérők

b)

Azonos időközökben azonos utat tesz meg

c)

Az idő múlásával véletlenszerűen gyorsul

d)

Nő az elmozdulás, de idő változatlan marad

99.

Hogyan számítod ki a megtett utat, ha a mozgás egyenletes és ismert a sebesség és az idő?

a)

s = v · t, sebesség szorozva idő

b)

s = v / t, sebesség osztva idő

c)

s = t / v, idő osztva sebesség

d)

s = v + t, sebesség plusz idő

100.

A fénysebesség nagyságrendje közelítőleg mennyi a szöveg szerint?

a)

300 000 km/s, nagyjából háromszázezer

b)

30 000 km/s, nagyjából harmincezer

c)

3 000 km/s, nagyjából háromezer

d)

3 000 000 km/s, nagyjából hárommillió

101.

Mit jelent a pillanatnyi sebesség fogalma egyenletes mozgásnál?

a)

A legnagyobb elérhető sebesség értéke

b)

A teljes út és teljes idő hányadosa

c)

Az adott pillanatban mért sebességérték

d)

Az átlagsebesség egy hosszú időtartam alatt

102.

Melyik állítás igaz a sebességvektor irányára?

a)

Mindig az elmozdulással ellentétes irányba

b)

Mindig a testre ható erő irányába

c)

Mindig a mozgás irányába mutat

d)

Mindig a gyorsulás irányába mutat

103.

Egyenes vonalú mozgásnál hogyan jelölik a visszafelé haladó test sebességét?

a)

Mindig nullának tekintjük

b)

Negatív előjellel szokás jelölni

c)

Nincs előjele a sebességnek

d)

Pozitív előjellel szokás jelölni

104.

Mit nevezünk vektormennyiségnek a szöveg alapján?

a)

Aminek csak nagysága van megadva

b)

Aminek csak iránya van megadva

c)

Aminek sem nagysága, sem iránya nincs

d)

Aminek nagysága és iránya is van

105.

Egy autó sebességmérője 93 km/h értéket mutat. Mit jelent ez az érték?

a)

Egy óra alatt 93 km-t tehet meg

b)

Egy perc alatt 93 km-t tehet meg

c)

Egy másodperc alatt 93 km-t tehet meg

d)

Két óra alatt 93 km-t tehet meg

106.

Ha 93 km/h sebességgel haladsz, hány kilométert teszel meg 13 perc alatt? (kerekítve)

a)

Kb. 9,3 km távolságot

b)

Kb. 15,5 km távolságot

c)

Kb. 20,18 km távolságot

d)

Kb. 13,0 km távolságot

107.

Melyik képlet kapcsolja össze a megtett utat és az időt a sebességgel?

a)

v = s + t összefüggés

b)

v = t / s összefüggés

c)

v = s / t összefüggés

d)

v = s · t összefüggés

108.

Egy kerékpáros −20 km/h sebességgel közeledik feléd. Mit jelez a negatív előjel?

a)

A sebesség nagyon kicsi értékű

b)

Az irány ellentétes a választott pozitívval

c)

A mozgás gyorsuló állapotban van

d)

A mozgás egyenletes körpályán történik

109.

Miért hasznos a pillanatnyi sebesség fogalma járművek esetén?

a)

Mert jelzi a motor teljesítményét

b)

Mert kiszámítja az összes megtett utat

c)

Mert megmutatja az adott pillanat sebességét

d)

Mert megadja az átlagos gyorsulást

110.

Egyenletes mozgásnál hogyan viszonyul a pillanatnyi sebesség a test mozgásához?

a)

Változó nagyságú és irányú vektor

b)

Nulla értékű minden pillanatban

c)

Állandó és iránytól független érték

d)

Állandó nagyságú és adott irányú vektor

111.

Egyenletes mozgásnál mit jelent a sebesség nagysága?

a)

Az energia és teljesítmény aránya

b)

Az út és idő hányadosa

c)

Az erő és tömeg hányadosa

d)

Az idő és gyorsulás szorzata

112.

Egy autó 93 km/h állandó sebességgel halad. Mennyi idő alatt tesz meg 53 km-t?

a)

0,62 óra, azaz 37,5 perc

b)

0,57 óra, azaz 34,2 perc

c)

0,70 óra, azaz 42,0 perc

d)

0,45 óra, azaz 27,0 perc

113.

Melyik állítás igaz az egyenletes mozgásról?

a)

A megtett út időben ingadozik

b)

A sebesség folyamatosan növekszik

c)

A hely-idő grafikon meredeksége állandó

d)

A gyorsulás nagy és változó

114.

Ha a megtett utat megkapjuk, mit kell összeszorozni?

a)

Az erőt és a munkát

b)

A sebességet és a menetidőt

c)

A tömeget és a gyorsulást

d)

Az energiát és az időt

115.

Aliz lépése 45 cm és 0,5 s ideig tart. Mi Aliz lépéssebessége egyenletes gyakorlásnál?

a)

1,80 m/s előre irányban

b)

0,45 m/s előre irányban

c)

0,90 m/s előre irányban

d)

0,22 m/s előre irányban

116.

A gátőr 2 km/h sebességű uszályt és 10 km/h sebességű biciklist lát. Melyik állítás jellemzi helyesen a közeledés látványát?

a)

Mindkettő azonos tempóval közeledik

b)

Az uszály gyorsabban közeledik a gátőrhöz

c)

A biciklis gyorsabban távolodik a gátőrtől

d)

A biciklis állónak látszik a gátőrhöz képest

117.

Ha ismert a megtett út és az idő, hogyan kapjuk meg a sebességet?

a)

Út osztva idővel

b)

Idő osztva úttal

c)

Út szorozva idővel

d)

Idő szorozva energiával

118.

A fény 300 000 km/s sebességgel halad. Hány kilométert tesz meg 1 év alatt közelítőleg?

a)

Kb. 9,5 billió km

b)

Kb. 30 ezer km

c)

Kb. 300 millió km

d)

Kb. 150 millió km

119.

Két jármű ugyanannyi idő alatt tesz meg különböző utakat. Mit állapítható meg?

a)

A nagyobb utat tevőnek nagyobb a sebessége

b)

A hosszabb út mindig lassabb

c)

Mindkettőnek azonos a sebessége

d)

A kisebb utat tevő gyorsabb

120.

Mikor beszélünk pillanatnyi sebességről?

a)

Nagyon kis időtartamú mozgáselemnél

b)

Csak teljes útra számolt átlagsebességnél

c)

Csak álló helyzetben

d)

Csak gyorsuló mozgásnál