Számvitel alapfogalmak

Számviteli alapfogalmak 1.

Immateriális javak és tárgyi eszközök értékelése

Az immateriális javak és tárgyi eszközök értékelése

• A tárgyi eszközöket, immateriális javakat a mérlegben nyilvántartási értéken mutatjuk ki.

• A nyilvántartási érték a terv szerinti és a terven felüli értékcsökkenéssel csökkentett, a visszaírt terven felüli értékcsökkenéssel növelt bekerülési érték.

Bekerülési érték

• Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege.

• A bekerülési (beszerzési) érték az engedményekkel csökkentett, felárral növelt vételárat, továbbá az eszköz beszerzésével, üzembe helyezésével, raktárba történt beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, közvetítői tevékenység ellenértékét, díjait (ezen tevékenységeknek saját vállalkozásban történt végzése esetén a közvetlen önköltség aktivált értékét), a bizományi díjat, a beszerzéshez kapcsolódó adókat és adójellegű tételeket, a vámterheket foglalja magában.

A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi a beszerzéshez szorosan kapcsolódó:

• illeték (vagyonszerzés – ajándék, öröklés, adásvétel, csere után járó – illetéke)

• az előzetesen felszámított, de le nem vonható általános forgalmi adó

• a jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díj

• az egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díj (környezetvédelmi termékdíj, szakértői díj)

• az eszköz beszerzéséhez, előállításához közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitel, kölcsön felvétele előtt fizetett – a hitel, a kölcsön feltételként előírt – bankgarancia díja, szerződésben meghatározott, a hitel igénybevétele miatt fizetett kezelési díj, folyósítási jutalék, a hitel igénybevételéig felszámított rendelkezésre tartási jutalék, szerződés közjegyzői hitelesítésének díja, a hitel felvétele után az eszköz üzembe helyezéséig, raktárba történő beszállításáig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) kamat

A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi a beszerzéshez szorosan kapcsolódó:

• a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó – az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt biztosítási díj

• a tárgyi eszköz biztonságos üzemeltetéséhez, rendeltetésszerű használatához szükséges – és a tárgyi eszköz beszerzésével egyidőben vagy annak üzembe helyezéséig beszerzett – tartozékok, tartalék alkatrészek beszerzési értéke – függetlenül attól, hogy az a tárgyi eszköz számlázott értékében vagy külön számlában jelenik meg

• a bekerülési értékét csökkenti a próbaüzemeltetés során előállított, raktárra vett, értékesített termék, teljesített szolgáltatás előállítási költsége, ennek hiányában az állományba vételkori piaci értéke, illetve a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett eladási ára, várható eladási ára,

• a bekerülési (beszerzési) értékben elszámolt kamat összegét csökkenti a beruházásra adott előleg után, annak elszámolásáig, a beruházásra elkülönített pénzeszköz után, annak felhasználásáig kapott kamat összege

A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi a beszerzéshez szorosan kapcsolódó:

• a bekerülési (beszerzési) értéknek nem része a levonható előzetesen felszámított áfa, továbbá az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint ellenérték arányában megosztott előzetesen felszámított áfa le nem vonható hányada

• a beruházáshoz kapcsolódó, véglegesen kapott támogatás összege nem csökkenti az eszköz bekerülési (beszerzési) értékét

Az értékcsökkenés fogalma

• Tárgyi eszközök, immateriális javak használati kopása, erkölcsi avulása.

• Nem lehet amortizációt elszámolni földterület, telek, erdő után. Kivéve a bányaművelésre, vagy hulladék tárolására igénybe vett földterület.

• Nem szabad TSZÉCS-t elszámolni a képzőművészeti alkotásnál, a régészeti leletnél, valamint az olyan kép- és hangarchívumnál, illetve egyéb gyűjteménynél, egyéb eszköznél, amely értékéből a használat során sem veszít, illetve amelynek értéke évről évre nő.

• Sajátos szabály vonatkozik egyes immateriális javakra: a befejezett kísérleti fejlesztés aktivált értékét, az alapítás-átszervezés aktivált értékét 5 év vagy ennél rövidebb idő alatt lehet leírni.

Az értékcsökkenés formái 1.

• Terv szerinti értékcsökkenés – TSZÉCS

• Terv szerinti értékcsökkenést a már rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett tárgyi eszközök után kell elszámolni addig, amíg azokat rendeltetésüknek megfelelően használják.

• A terv szerinti értékcsökkenést, a hasznos élettartam végén várhatóan megtérülő maradványértékig számolják el.

• Maradványérték: a rendeltetésszerű használatbevétel, az üzembe helyezés időpontjában a rendelkezésre álló információk alapján, a hasznos élettartam függvényében, az eszköz meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke.

• Nulla lehet a maradványérték, ha annak értéke valószínűsíthetően nem jelentős.

Az értékcsökkenés formái 2.1.

• Terven felüli értékcsökkenés – TFÉCS

• Terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni a tárgyi eszköznél elszámolni akkor, ha:

• a tárgyi eszköz (ide nem értve a beruházást) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke

• a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) értéke tartósan lecsökken, mert a tárgyi eszköz a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan

• az értékcsökkenés elszámolását olyan mértékig kell végrehajtani, hogy a tárgyi eszköz, a beruházás használhatóságának megfelelő, a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéken szerepeljen a mérlegben

Az értékcsökkenés formái 2.2.

• Terven felüli értékcsökkenés – TFÉCS 2.

• Terven felüli értékcsökkenést kell az immateriális jószágnál elszámolni akkor, ha:

• az immateriális jószág könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke

• a szellemi termék értéke tartósan lecsökken, mert a szellemi termék, a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, használhatatlan

• a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető

• a befejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák vagy megszüntetik, illetve az eredménytelen lesz

Az értékcsökkenés formái 3.

• Visszaírás

• Amennyiben a terven felüli leírás miatt az eszközök könyv szerinti értéke alacsonyabb ezen eszközök piaci értékénél és az alacsonyabb értéken való értékelés okai már nem, illetve csak részen állnak fenn, a terven felüli leírásokat meg kell szüntetni a megbízható és valós összkép érdekében – az eszközt piaci értékére, legfeljebb, a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékére az egyéb bevételekkel szemben vissza kell értékelni.

• Az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozóknál a visszaírás nem kötelező.

Kisértékű eszközök elszámolása

• A vállalkozó döntése szerint (2020.01.01-től) a 200 000 Ft egyedi beszerzési értéket meg nem haladó eszközöket használatba vételkor egy összegben elszámolhatja amortizációként.

• A számviteli törvény 80. § (2) bekezdése szerint: „a 200 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök bekerülési értéke - a vállalkozó döntésétől függően - a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolható.”

• A vállalkozó ezen döntését a számviteli politikában rögzíti.

A terv szerinti értékcsökkenés elszámolási módszerei

• Az értékcsökkenés elszámolási módszereiről a vállalkozás a számviteli politikájában dönt.

• Alkalmazott módszerek:

• lineáris

• szorzószámos módszer (degresszív)

• évenkénti leírást abszolút összeggel csökkentő értékcsökkenés elszámolása (évek száma összege módszer)

• teljesítményarányos

• nettó érték alapján állandó kulccsal meghatározott értékcsökkenés elszámolása

Lineáris

• Évenként azonos összegű amortizációt számolunk el. A leírási kulcsot az alábbi képlet segítségével állapíthatjuk meg:

• Leírási kulcs = (1/használati idő)*100

Szorzószámos módszer (degresszív)

• A módszer azon alapul, hogy a lineáris leírás alapján kiszámított kulcsot korrigálja úgy, hogy az időben degresszív legyen.

• Pl: a kulcsot megszorozza:

• 1. évben 1,4-es

• 2. évben 1,2-es

• 3. évben 1,0-es

• 4. évben 0,8-as

• 5. évben 0,6-os szorzószámmal – összesen ez 5,0; mint ahány évre korrigál.

Évenkénti leírást abszolút összeggel csökkentő értékcsökkenés elszámolása

(évek száma összege módszer)

• Az évenkénti leírást úgy is megállapíthatjuk, hogy a bruttó értéket elosztjuk a használati évek sorszámainak az összegével, majd a sorszámok alapján állapítjuk meg az évenként elszámolandó összeget.

• Amennyiben az eszközt például 4 évig használjuk a számítás a következő:

•  $Az\ egységre\ jutó\ ÉCS\ =\frac{beszerzési\ ár\ -maradványérték}{4+3+2+1}$  

• Majd a kiszámított egységet megszorozzuk az első évben a legnagyobb sorszámmal és egyre csökkenő sorszámokkal:

• Pl.

• 1. évben * 4; 2. évben * 3,

• 3. évben * 2; 4. évben * 1

Teljesítményarányos

• A teljesítményarányos amortizáció alapján a tárgyi eszköz életteljesítménye és a tényleges használat alapján számolják el az amortizációt.

• A teljesítményt általában futott km-ben, üzemórában, legyártott termékmennyiségben állapítják meg.

• Állományba vételkor ki kell számolni az egységre jutó écs-t:

• 
  

   $\frac{beszerzési\ ár\ -\ maradványérték}{életteljesítmény}=\frac{Ft}{km},\ \frac{Ft}{üzemóra}\ ...\ stb.$  

Nettó érték alapján állandó kulccsal meghatározott értékcsökkenés elszámolása

• Egy meghatározott kulccsal csökkentjük a tárgyévi nettó értéket.

• Az összeg soha nem fog elméletileg elfogyni, ezért a használati idő végén a maradványértéket terven felüli amortizációként elszámoljuk.

• Az alábbi képlet segítségével kiszámítható a leírási kulcs, ahol n a tervezett hasznos élettartam:

•  $1\ -^n\sqrt{\frac{maradványérték}{be\kerülési\ érték\ }}\cdot\ 100$