Tétel 2.a.)

Tétel 2.a.)

Vállalkozásfinanszírozás

Különbségtététel a befektetés és a beruházás között

A beruházások csoportosítása

A beruházások pénzáramainak felsorolása és azok tartalmának részletezése

A vállalkozási tevékenység végzéséhez szükséges eszközök

A vállalkozási tevékenység végzéséhez eszközökre van szükség.

Ezeket, mint tanultuk, két fő csoportra lehet osztani:

- befektetett eszközök: a vállalkozási tevékenységet tartósan - egy éven túl - szolgáló eszközök, és

- forgóeszközök: a vállalkozási tevékenységet rövidebb időn keresztül - egy éven belül - szolgáló eszközök

Tőkekiadás

befektetett eszközök állományának bővítését szolgáló kiadások

Lehetnek:

- pénzügyi befektetések: amivel a vállalkozásnak az a célja, hogy tartós jövedelemre tegyen szert:

- részesedést szerez más vállalkozásban: osztalékjövedelmet ér el

- kölcsönt nyújt más vállalkozásban: tartós kamatjövedelemre tesz szert

- reálfolyamatokban történő befektetések: amelyek a tevékenység végzéséhez szükséges anyagi eszközök megszerzésére irányulnak

Beruházás

a tárgyi eszközök létesítésére, beszerzésére fordított tőkekiadás

Befektetés

a beruházáson kívül magában foglalja a vállalkozási tevékenységet szolgáló nem anyagi eszközök létesítését és mindazon tőkekiadást, amelyet a vállalkozás a tartós jövedelemszerzés érdekében végez (tárgyi eszközök, immateriális javak)

A beruházások csoportosítása

a.) A beruházás szintje szerint lehet:

- üzemgazdasági beruházás: olyan tőkekiadás, amely a vállalkozás tárgyieszköz-állományában idéz elő változást: pótlás, csere, beszerzés, saját előállítás, kapacitás növelése

- nemzetgazdasági beruházás: azok a beruházások tekinthetők, amelyek a nemzetgazdaság egész vagyonát növelik

b.) A beruházás jellege szerint lehet:

- termelő jellegű: azok a beruházások, amelyek használati értékek előállítására, anyagi szolgáltatások nyújtására képesek, például: üzemcsarnok, gépvásárlás

- nem termelő jellegű: a termelés, szolgáltatás célját közvetlenül nem szolgáló beruházások, például: kommunális, szociális, kulturális szolgáltatás

c.) A beruzházás összetétele szerint lehet:

- építési: épületek, építmények létrehozása, meglévő épületek alapterületének növelése, meliorációs beruházás

- gépi: gépek, technológiai berendezések, műszerek, járművek beszerzése, technológiai szerelés

- egyéb: mindaz, ami az első két csoportba nem sorolható, például: igazgatási, adminisztrációs berendezések

d.) A megvalósítás pénzügyi forrásait tekintve:

- saját fejlesztési pénzeszközből és

- vegyes pénzügyi forrásból

finanszírozott beruházásról beszélhetünk.

e.) A kivitelezés módja szerint lehet:

- saját vállalkozásban végzett: a beruházó saját vagy bérelt eszközökkel, saját dolgozóival valósítja meg

- megrendelés alapján végzett: vállalkozási vagy szállítási szerződés alapján beruházási szállítóval bonyolított beruházás

f.) Gazdasági műszaki hatás szerint 1.:

- szinttartó (pótló): a beruházás célja a fizikailag és gazdaságilag elavult gépek, berendezések cseréje, pótlása, az egyszerű újratermelés, a már korábban realizált eredmény megtartása

A szinttartáson belül megkülönböztetünk:

- egyszerű pótlást, amikor a leírt tárgyi eszközt a korábbival azonos műszaki eszközzel cseréljük le, és

- dinamikus szinttartást, amikor a cserénél figyelembe vesszük a technikai fejlődést is.

- rekonstrukciós beruházás: komplex, átfogó, az egész vállalkozásra kiterjedő cserélési sorozatot jelent, amely az adott tárgyieszköz-állomány egészét vagy döntő részét megújítja

- bővítő beruházás: mennyiségi és minőségi változást idéz elő a tárgyi eszközök állományában

g.) A beruházás célja szerint:

- a bevételek növelésére irányuló beruházás -> a cél a cég bevételeinek növelése

- a költségek csökkentésére irányuló beruházás -> a cél a költségek csökkentése, a cég bevétele nem biztos, hogy nő, de a jövedelme növekedhet

- a jogszabályi, hatósági előírásoknak való megfelelés miatt végzett beruházás -> például környezetvédelmi, egészségügyi előírások miatt végzett beruházás

h.) Kapcsolat szerint lehet:

- alapberuházás: a beruházási célt elsődlegesen szolgálja, például üzemcsarnok építése, a beruházó üzemelteti, az ő vagyonnyilvántartásában szerepel

- kapcsolódó beruházás: összefügg a beruházással, elősegíti annak működését, de általában nem a beruházó üzemelteti, például út-, villany-, csatornahálózat kiépítése

- közös beruházás: két vagy több beruházó közös érdekét szolgáló beruházás, amit a megvalósítás után közösen üzemeltetnek, például: több mezőgazdasági vállalkozás egy közös hűtőházat épít és üzemeltet

A beruházás pénzáramai

Kezdő pénzáram

Működési pénzáram

Végső pénzáram

Kezdő pénzáram (a beruházás érdekében felmerült kiadások)

felmerülnek a beruházás kivitelezési ideje alatt

 $\left(C_{0_{ }}\right)$  

Működési pénzáram

a beruházás üzemelési ideje alatt elérhető hozamok (működési cash-flow: MCF)

+ Árbevétel

- Folyó működési költségek

- Értékcsökkenési leírás

-------------------------------------------------------

Adózás előtti eredmény

- Társasági adó

Adózás utáni eredmény

+ Értékcsökkenési leírás

-------------------------------------------------------

Működésből származó pénzáram (MCF)

Végső pénzáram

a beruházás üzemelési idejének végén visszanyerhető pénzösszeg

- tárgyi eszköz értékesítése

- felszabaduló forgótőke