A népiesség Csokonai költészetében

A népiesség Csokonai költészetében

(részletek) A teljes verset megtalálod a neten vagy a szgy.-ben!

Elemző kérdések

• Cím: Mit gondolsz a címről? Miért lehet különös?

• Beszélő: Milyen szerepből szólal meg a beszélő? Miért a csikósbőrös kulacsot szólítja meg?

• A megszólított/a vers tárgya: Milyen nyelvi eszközökkel teremti meg a szöveg az azonosságot a kulacs és a nő között?

• Hangnem: Vidám vagy szomorú? A humor vagy az önirónia jellemzi inkább a hangnemet? Miért?

• Műfaj: Melyik az tanult műfaj, amely a bor mámoráról, a szerelemről szól?

• Népiesség: Milyen nyelvi elemek teremtik meg a népiességet a versben?

• Szerkezet: Tagold szerkezeti egységekre a verset!

Elemzés: népiesség

• Mi a népiesség?

• "Általános értelemben a népköltészetet, népművészetet követendő mintának tekintő irányzat; a XIX. század romantikus történelembölcselete szerint a művészetek a „romlatlan”, „természetes” ősi, népi műalkotások, a néphagyomány felé fordulnak, mint a nemzeti identitást, kultúrát egyedül igazán tükröző, kifejező művészi megnyilvánulás felé, a népi kultúra tehát a nemzeti kultúra alapja (...)" (forrás: sulinet)

• A versben a népiesség: felező 8-as ritmus (népdalok), ragrímek (szóvégi toldalékok rímelnek), friss, humoros nyelvhasználat, például: megszólítások (Drága kincsem, galambocskám), névhasználat (Manci, Trézi), régies vagy népies kifejezések (orca, kótog, vukli, kotyogásod, csucsorodik, kuckó, akó, pint) nyelvi fordulatok (csak megintsem/együtt hálunk úgye, kincsem?)

• DE! a népies elemekkel keverednek a választékos nyelvi elemek is, pl. "Kittykottyod innepi ének"), valamint rokokó elemek --> ez gyakori Csokonainál

• Kazinczy: a rokokó elemeket "mázolásnak", a népies elemeket pedig "vastagságnak" nevezi: kritika

A népiességről mások

• Háy János kortárs író így ír Csokonai népességéről:

• "[Csokonai] nem átallotta a kollégiumi rigmusokat meg a népdalokat verseknek nevezni, egyenesen arra biztatott - s maga sem volt rest a kutakodásban -, hogy azon a nyelvi fertályon keressünk életes szavakat, s akkor élni fog az is, amit mi írunk. Azt mondta, az akadémikus nyelv fáradt és öreg, s alig van felkészülve a friss gondololatok kifejezésére."

Elemzés: műfaj

• Műfaj: bordal (Anakreón, Alkaiosz - latin költészet), melyben a bormámor, az élet szeretete, a szerelem, a pillanatnyi örömök kapnak helyet --> erre hajaz a vers témája

• DE! szerelemdalként nevezi meg a címben a szöveget: ez alapján szerepvers, ahol a beszélő egy kapatos férfi szemszögéből szólal meg

Elemzés: kulacs = nő

• Az alapmetafora a kulacs és a nő azonosítása (kicsit már a nő-/asszonycsúfoló műfajával is kiegészíti a műfajiságot, ez gyakori a népköltészetben)

• ezt az alapötletet viszi végig a szöveg szerelmi vallomásként

• a kulacs és az alkohol örömforrásként jelenik meg a szövegben, ez pótolja a valódi szerelmet --> önirónia

Elemzés: szerkezet

• 3 alappillér: 1., 10., 19. vsz. - szerelmi vallomást tartalmaz

• 1-10.: leíró rész - sorra veszi a nő testrészeinek megfelelhethető csikóbőrös kulacsot (orcácska, kerek szád, kebeled, ajakad, nyakad, hajad)

• 11-14.: finom erotika - "Együtt be sokszor feküdtünk, Bár soha meg nem esküdtünk!"

• 15-20.: indulat, elkeseredettség, már a halál is megjelenik