Margitsziget

Margitsziget

Multiple Choice

Hogy írjuk helyesen, ha városrész neveként tekintünk rá?

• Margit-sziget

• Margitsziget

​A Margitsziget Budapest XIII. kerületéhez tartozik, mai kiterjedése 96,5 ha, szűken 1 km2.
Hossza 2500, legnagyobb szélessége 500 m.



A Margitsziget nevei a különböző korokban: Urak-sziget, Nyulak szigete (latinul: Insula leporum). Szent András szigete, Boldogasszony szigete, Lánysziget, Kvszadaszi (törökül), Budai sziget, Palatinus-sziget.

Multiple Choice

A sziget hossza körülbelül ...... km.

• másfél

• két és fél

• egy

• három

A sziget története

A szigetet egy 1225-ből fennmaradt oklevél említi először.
A hagyomány szerint Imre király (1196-1204) itt tartotta udvarát.
IV. Béla 1245-ben kelt oklevele szerint a király elődei a szigetet a premontreieknek adták.
A kolostorhoz kapcsolt Szent Mihály prépostságot 1528-ig említik.

A Domonkos-kolostor alapítása szorosan kapcsolódik Árpád-házi Szent Margithoz.
IV. Béla 1241-ben a vesztett Sajó menti csata után (tatárjárás) előbb Felső-Ausztriába, majd a Split melletti Clissa várába menekült feleségével, a bizánci származású Laskaris Máriával együtt.

Multiple Choice

A Domonkos-kolostor alapítása......................-hoz kapcsolódik.

• I. Béla

• Könyves Kálmán

• IV. Béla

• Szent István

​Margit 1242-ben született a dalmáciai Clissa várában, ahol a tatár hadak elől menekülő királyi család menedéket talált.
IV. Béla király, aki szoros kapcsolatban állt a domonkos renddel, már a egész kicsi korában a veszprémi domonkos apácák kolostorába adta leányát, mert korábban fogadalmat tett – miszerint, ha elkerülik a tatárok további pusztításait, születendő gyermekét az egyháznak ajánlja.

Multiple Choice

Margit ....... -ben született.

• 1042

• 1142

• 1242

• 1342

Multiple Choice

A kis Margit..... éves korában került a zárdába.

• 2

• 3

• 6

• 7

​A kis Margit 1252-ben költözött át 17 társával a számára alapított kolostorba Nyulak szigetén.

A királylányt egész életében kitartó elkötelezettség jellemezte; kifejezetten kérte, hogy „természetes személyként” kezeljék, semmilyen megkülönböztetést nem volt hajlandó elfogadni rendtársaitól.

Multiple Choice

Margit .... éves korában költözött a Nyulak -szigeten alapított kolostorba.

• 5

• 7

• 8

• 10

A kolostorból kultikus kegyhely lett.
Margit itt halt meg 1270-ben, huszonnyolc éves korában. 

Szent Margit sírja

A kolostor templomában lévő sírja sűrűn látogatott zarándokhellyé vált. Emlékét, példáját az apácák még két és fél századon át – amíg a török pusztítás miatt a szigetről el nem kellett menekülniük – ápolták és tisztelték. Az apácák 1540-ben elhagyták a szigetet, magukkal vitték Boldog Margit földi maradványait is, amelyek sajnos később, a domonkos rend betiltásakor elvesztek.

Margit-legenda

A kolostor történetének vallásos jellegű forrásai közül a legkorábbi 1276-ban készült, Margit szentté avatási perének jegyzőkönyve, amely ugyan nem maradt fenn, de felhasználásával készült a XVI. század elején írt Margit-legenda, melyet a Széchényi Könyvtárban őriznek; írója Ráskai Lea apáca.

Multiple Choice

Melyik költő életében játszott fontos szerepet a Margitsziget?

• Petőfi Sándor

• Kosztolányi Dezső

• Vörösmarty Mihály

• Arany János

​Arany János és a Margitsziget

A költő 1877-től 1882-ben bekövetkezett haláláig a Margitszigeten töltötte nyarait.
Az idősödő Arany János számára az igazi nyugodt, békés oázist jelentette.

​Arany János

Arany Jánosnak volt egy kulccsal zárható kapcsos könyve, melyet Gyulai Páltól kapott. A költő ezt hóna alá fogta, elindult vele a Margitsziget néptelenebb útjain, és az Őszikék ciklus verseit ebbe jegyezte fel.

​Kapcsos könyv- Őszikék

​A tölgyek alatt írogató öregúr képe mélyen rögzült, sőt egy kisebb adoma is keringett erről a korban. Eszerint történt egyszer, hogy József főherceg, aki nagyon kedvelte a költőt, meglátta, amint Arany az egyik padon ül, és valamit ír. Lassan a közelébe lopakodott, a háta mögött megállt, és belepillantott a költő kezében lévő füzetbe. Arany verset írt ilyen címmel: A tölgyek alatt. Ezt látva, olvasva József főherceg tréfásan, jóságosan szólt hozzá: – Úgy látom, kedves Arany János, Ön remek költő, de nem jó botanikus. Ezek itt hársak, amelyek alatt ül. Üljön kérem, tíz lépésnyire arrább: ott vannak a tölgyek.