A gazdasági élet a középkori Nyugat-Európában

Mi jellemzi a háromnyomásos gazdálkodást?

• A földet három részre osztják. Az egyikbe őszi, a másikba tavaszi vetés kerül. A harmadikat ugaron hagyják. A parlagon hagyott területen legeltetés zajlik. Évente cserélődik a felosztás.

• A földet három részre osztják. Az egyikbe kukoricát, a másikba búzát, a harmadikba zöldségeket telepítenek. Aratás után az állatok legelhetnek a földön.

• A földet három részre osztják. Az egyik részén marhákat legeltetnek, a másikon szőlőművelés folyik. A harmadikat a jobbágyoknak osztják ki.

Milyen részekből állt egy uradalom?

• jobbágytelek, paraszti földek, katonai földek

• majorság, jobbágytelek, közös használatban lévő terület (legelő, patak, erdő)

• majorság, katonai földek, királyi birtokok

Melyik eszköz nem középkori technikai fejlesztés?

• borona

• nehézeke

• kerék

• szügyhám

Melyik társadalmi csoportok hozták létre az önkormányzattal rendelkező városokat?

• földbirtokosok, jobbágyok

• kereskedők, kézművesek

• parasztok, kisnemesek

Milyen kiváltságuk nem lehetett a városoknak?

• városfal

• árumegállítójog

• szabad bíróválasztás

• az új király megválasztása

Melyik meghatározás nem jellemző a céhekre? Több válasz is lehetséges!

• rossz minőségű áru

• korlátozott az áru mennyisége

• tagjai csak mesteremberek lehettek

• nincs tényleges versenyhelyzet

• tagjai csak egy-egy munkafolyamatot végeztek

Melyik kereskedelmi térségről van szó? A Balti-tenger térségében kialakult kereskedelmi útvonal. Az ottani kereskedővárosok szövetségéről kapta a nevét.

• levantei

• Hanza

• Borostyán