Font size
WorksheetsTechnológia 1.
Total questions: 40
Worksheet time: 20mins
Mit jelent a technológia szó eredetileg?
Mennyiségtan, latin eredetű szó
Minőségtan, görög eredetű szó.
Mesterségtan, görög eredetű szó.
Anyagtan, görög eredetű szó.
Ha egy technológiát szeretnénk jellemezni, milyen kérdést tehetünk fel?
Mennyit kell gyártani?
Miért kell gyártani?
Miből, mennyit kell gyártani?
Miből, mit gyárt, milyen célra? A "hogyan" lesz az adott technológiai eljárás.
Az anyagokat egyszerűen feloszthatjuk:
Növényi és állati eredetű anyagokra.
Szerves és szervetlen, valamint természetes és mesterséges anyagokra.
Fémekre és nem-fémekre.
Kerámiákra, fémekre és kompozitokra.
Az anyagok összetételük alapján lehetnek:
Elemek, vegyületek, keverékek.
Elegyek, vegyületek, keverékek.
Oldatok, fémek, vegyületek
Egyszerű elemek, összetett elemek.
A legáltalánosabb kémiai kötések:
Erős és gyenge kötések.
Kovalens, ionos, fémes kötések.
Fizikai és kémiai kötések.
Oldható és oldhatatlan kötések.
A fémes kötés jellemzője, hogy a fémkristályban
rögzített pozitív töltésű fémionokat nehezen delokalizálható elektronfelhő veszi körül.
elmozduló, pozitív töltésű fémionokat könnyen delokalizálható elektronfelhő veszi körül.
rögzített pozitív töltésű atomokat könnyen delokalizálható elektronfelhő veszi körül.
rögzített pozitív töltésű fémionokat könnyen delokalizálható elektronfelhő veszi körül.
Atomok felépítése:
Atommag (proton + neutron), elektronok
Atommag és nukleonok
Elektronok és protonok
Protonok és neutronok
Fémek rácsszerkezete.
A kristályban a rácsban rögzített pozitív töltésű atomtörzseket stabil vegyértékelektronok „tengere” veszi körül.
A fémkristályban a rácsban rögzített pozitív töltésű atomtörzseket a viszonylag szabadon mozgó vegyértékelektronok „tengere” veszi körül.
A fémkristályban a rácsban mozgó pozitív töltésű atomtörzseket a nem mozgó vegyértékelektronok „tengere” veszi körül.
A fémkristályban rácsban rögzített atomokat találunk.
Mit nevezünk elemi cellának?
A térközepes rács atomjai egy kocka csúcsain helyezkednek.
A primitív köbös rács elektronjai egy kocka csúcsain helyezkednek.
A primitív köbös rács atomjai egy kocka csúcsain helyezkednek el.
A lapközepes rács atomjai egy kocka csúcsain helyezkednek.
Mekkora a koordináziós száma az elemi cellának?
8
12
14
16
Rácsrendszerek: Térben központos köbös kristályrács:
Cellájuk olyan kocka, amelynek csak a sarkain van egy atom.
Cellájuk olyan hatszög, melynek nemcsak a sarkain, hanem a testátló közepén is van egy atom.
Cellájuk olyan kocka, melynek nemcsak a sarkain, hanem a testátlón és az oldalak közepén is van egy atom.
Cellájuk olyan kocka, melynek nemcsak a sarkain, hanem a testátló közepén is van egy atom.
Térközepes köbös kristályrács koordinációs száma:
6
8
12
14
Lapközepes köbös rácsszerkezet.
Cellájukban a sarokpontokon kívül minden kockalap középpontjában is van egy-egy atom.
Cellájukban a térközepen kívül minden kockalap középpontjában is van egy-egy atom.
Cellájukban a sarokpontokon kívül minden kockalap átlójában is van egy-két atom.
Cellájukban a sarokpontokon kívül minden másdik kockalap középpontjában is van egy-egy atom.
Lapközepes köbös rácsszerkezet koordinációs száma:
8
10
12
14
Allotrópiának nevezzük, ha egy kémiai elem azonos halmazállapotú, de többféle
színben fordul elő.
keménységben fordul elő.
molekulaszerkezetben vagy különböző kristályszerkezetben fordul elő.
hőmérsékleten fordul elő.
A legnagyobb gyakorlati jelentősége a színvas allotrópiájának van,
mert ez határozza meg az acél tulajdonságait.
mert így állítjuk elő az alumíniumot.
mert ez határozza meg a színét.
A rácshibák kiterjedésük szerint lehetnek:
egyszerű és összetett rácshibák.
síkbeli és vonalas rácshibák.
pontszerűek, vonalszerűek vagy felületszerű rácshibák.
rendezettek és rendezetlenek.
A pontszerű rácshibák lehetnek:
sima és rögös.
egyszerű és összetett.
üres, teli, félig telt.
üres rácshelyek, helyettesítéses (szubsztitúciós) vagy beékelődéses (intersztíciós) atomok.
A pontszerű rácshiba
nagyon ritkán fordul elő.
függ a hőmérséklettől.
a kristályrácsnak csak egy-két atomátmérőnyi részére korlátozódik.
a kristályrács legtöbb atomámjára kiterjed.
A vakancia nem más, mint
telített rácsszerkezet.
üres rácshelyek a kristályrácsban.
beékelődés.
nyomás okozta telítődés.
A vakancia száma:
függ a hőmérséklettől.
nem függ a hőmérséklettől.
függ a nyomástól.
A pontszerű rácshibákat keletkezésük szerint csoportosítjuk:
pontszerű vagy vonalas rácshibák.
hidegen vagy melegen keletkező rácshibák.
egyszerű és összetett rácshibák.
két fő fajtájuk van: saját- vagy idegen atom okozta rácshiba.
A vonalszerű rácshiba másik neve:
disszertáció.
diszlokáció.
disszemináció.
diszkvalifikáció.
A vonalszerű rácshibák jelentőségét az a tulajdonságuk adja, hogy képesek elmozdulni a kristályrácsban.
Ez a tulajdonságuk biztosítja a kristályok keménységét.
Ez a tulajdonságuk biztosítja a fémek jó alakíthatóságát.
Ez a tulajdonságuk biztosítja a fémek jó áramvezetését.
Ez a tulajdonságuk biztosítja a fémek szép színét.
Felületszerű rácshibák:
rétegződési hibák, és szemcsehatár menti hibák.
réteg hibák, és szemcse hibák.
pontszerű és vonalas hibák.
összetett és egyszerű hibák.
A felolvasztáshoz szükséges hőt
kristályhőnek nevezzük.
olvasztási hőmérsékletnek nevezzük.
kristályosodási hőnek vagy rejtett hőnek nevezzük.
olvadásnak nevezzük.
Az olvadék megszilárdulásakor a kristályosodási hő felszabadul, ezért a
a fém hőmérséklete egy bizonyos ideig állandó értéken marad, miközben a lehűlés folytatódik.
a fém hőmérséklete emelkedik, miközben a lehűlés folytatódik.
a fém hőmérséklete csökken, miközben a lehűlés folytatódik.
a fém hőmérséklete ingadozik, miközben a lehűlés folytatódik.
A hőmérséklet és az idő egyidejű mérése közben a folyékony fémet hűtjük,
a hőmérsékletet pedig derékszögű koordináta-rendszerben az idő függvényében ábrázoljuk.
az energiát pedig derékszögű koordináta-rendszerben az idő függvényében ábrázoljuk.
a tágulást pedig derékszögű koordináta-rendszerben az idő függvényében ábrázoljuk.
a hőmérsékletet pedig derékszögű koordináta-rendszerben az nyúlás függvényében ábrázoljuk.
Az olyan szerkezeti változást, ami az anyagot alkotó atomok, molekulák egymáshoz való viszonyát lényegesen érinti, de a kémiai tulajdonságokban nem okoz változást,
olvadáspontnak nevezzük.
méretváltozásnak nevezzük.
fázisátalakulásnak nevezzük.
energiaváltozásnak nevezzük.
Az olvadt fémek dermedésekor az ömledékben
kristályosodási középpontok (kristálygócok, kristálycsírák) keletkeznek.
szennyeződések keletkeznek.
tömörülések jönnek létre.
légbuborékok csapódnak ki.
A fémolvadékokban a kristályok három féleképpen fejlődhetnek:
polimeres, dentrides, szferolitos módon.
poliéderes, dendrides, szferolitos módon.
politechnikumos, dendoidos, szaloncukros módon.
polipkaros, dendrides, hagymás módon.
Az olyan fémes anyag, amely legalább két kémiai elemből áll, amelyek közül legalább az egyik fém:
ötvözet.
kompozit.
kerámia
műanyag.
Ha két fém alkot ötvözetet, akkor azt
kétalkotós ötvözetnek nevezzük.
képalkotós ötvözetnek nevezzük.
duális képzésnek nevezzük.
alapötvözetnek nevezzük.
Ha a kedvező hatás eléréséhez több ötvözőfémet kell adagolni az alapfémhez, akkor
többalkotós ötvözetnek nevezzük.
sokalkotós ötvözetnek nevezzük.
bonyolult ötvözetnek nevezzük.
sokkoló alkotós ötvözetnek nevezzük.
Ötvözeteket előállíthatjuk:
összekeveréssel, diffúzióval.
olvasztással, lepárlással, diffúzióval.
összeolvasztással, differenciálással
összeolvasztással, kémiai leválasztással, diffúzióval.
Az ötvözet alkotói az ötvözetben különféle kapcsolatokat létesíthetnek:
szilárd oldatok,
fémközi (intermetallikus) vegyületek.
eutektikumot vagy eutektoidot.
bonyolultakat.
A szilárd oldat alapfémből és egy vagy több oldott komponensből áll. Az ötvözőelemek az oldófém (alapfém) rácsszerkezetébe kétféle módon illeszkedhetnek be:
szubsztitúciós szilárd oldatot képezve,
keveredve,
beékelődéses (intersztíciós) módon.
dermedéssel.
Mit látunk a képen?
Szilárd oldatot alkotó ötvözet lehűlési görbéjét.
Laza oldatot alkotó ötvözet lehűlési görbéjét
Szilárd oldatot alkotó szín fém lehűlési görbéjét.
Oldat lehűlési görbéjét.
Az ........................ két- vagy több kristályos fázis helyezkedik el egymás mellett. E többfázisú szövetelem a folyékony fázisból jön létre.
oldatban
eutektikumban
eutektoidban
elemi fázisban
Az eutektoid az eutektikumhoz hasonlóan összetett szövetelem. Attól azonban alapvetően eltér abban, hogy
folyékony egyben szilárd.
folyékony, nem szilárd fázisból válik ki.
nem folyékony, hanem szilárd fázisból válik ki.
csak a vasra jellemző.
