Free Printable NMJ1

1.

A nemzetközi magánjog hármas vetülete:

a)

Hatáskör – alkalmazandó jog – külföldi ítéletek elismerése és végrehajtása

b)

Illetékesség – kollíziós szabály – külföldi határozatok elismerése és végrehajtása

c)

Joghatóság – alkalmazandó jog – nemzetközi eljárási szabályok

d)

Joghatóság – alkalmazandó jog – külföldi határozatok elismerése és végrehajtása

e)

Joghatóság – kollíziós szabály – külföldi határozatok elismerése és végrehajtása

2.

Melyik a helyes? A nemzetközi magánjogi norma:

a)

diszpoziciójában található a kapcsolódó tényező

b)

nem tartalmaz hipotézist

c)

az életviszonyokat közvetlenül szabályozza

d)

nem tartalmaz diszpozíciót

3.

Melyik nemzetközi magánjogi jogintézményt értelmezte az Európai Unió Bírósága a Krombach ügyben?

a)

· vissza- és továbbutalás

b)

· csalárd kapcsolás

c)

· közrendi záradék

d)

· imperatív szabályok

4.

Az alábbi rendeletek közül melyiket nem kell magyar fórumoknak alkalmazniuk?

a)

· Az Öröklési rendelet.

b)

· A Házassági vagyonjogi rendelet.

c)

· A Brüsszel I bis rendeletet.

d)

· A Róma III rendeletet.

5.

Kit tekintünk a modern nemzetközi magánjog megalapozójának

a)

· Bartolust

b)

· Mancinit

c)

· Storyt

d)

· Savignyt

6.

A nemzetközi magánjogban az állam abszolút immunitása azt jelenti, hogy...

a)

· az állam mentes a külföldi jog alkalmazása alól.

b)

· az állam mentes mindennemű végrehajtás alól.

c)

· az állam mentes más államok bíróságainak joghatósága alól.

d)

· az állam mentes más államok bíróságaink a joghatósága és a külföldi jog alkalmazása alól.

e)

· az állam mentes a joghatóság, a jogalkalmazás és a határozatok végrehajtása alól.

7.

A magyar nemzetközi magánjogban a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jog meghatározására irányadó hatályos jogforrás:

a)

· Brüsszel Ia rendelet

b)

· Róma II rendelet

c)

· Kódex

d)

· Brüsszel IIa rendelet

e)

· Róma I rendelet

8.

Egy párizsi tárlaton egy német vevő megvásárolja a festőtől az egyik kiállított képét. A vételárat a szerződéskötéskor kifizeti, de a képet nem viszi magával, úgy állapodnak meg, hogy azt csak a kiállítás bezárása után fogja átvenni. A galéria még a kiállítás bezárása előtt leég, a kép megsemmisül. Ki viseli a kárt?

a)

· A vevő mert a tulajdonjog a francia lex rei sitae értelmében már a szerződés megkötésével átszállt rá.

b)

· Az eladó, mert a dologi jogi jogszerzés még nem fejeződött be akkor, amikor a kép megsemmisült.

c)

· A vevő, mert ingó dolog adásvételére az eladó szerződéskötéskori szokásos tartózkodási helyének jogát kell alkalmazni.

9.

Jelölje be, melyik a helyes (létező) jogforrás! (Segítség: a számok mindenütt jók!)

a)

· Brüsszel Ia rendelet: 1215/2012/EU rendelete a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról

b)

· Öröklési rendelet: 650/2012/EU rendelet az öröklési ügyekre irányadó joghatóságról, az alkalmazandó jogról, az öröklési ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az öröklési ügyekben kiállított közokiratok elfogadásáról és végrehajtásáról, valamint az európai öröklési bizonyítvány bevezetéséről

c)

· Brüsszel II bis rendelet: 2201/2003/EK rendelet a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról

d)

· Róma I rendelet: 593/2008/EK rendelet a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról és joghatóságról

e)

· Róma II rendelet: 864/2007/EK rendelet a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról

10.

Jelölje be, melyik a három helyes (létező) jogforrás! (Segítség: a számok mindenütt jók!)

a)

· Öröklési rendelet: 650/2012/EU rendelet az öröklési ügyekre irányadó joghatóságról, az öröklési ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az öröklési ügyekben kiállított közokiratok elfogadásáról és végrehajtásáról, valamint az európai öröklési bizonyítvány bevezetéséről

b)

· Brüsszel Ia rendelet: 1215/2012/EU a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról

c)

· Róma I rendelet: 593/2008/EK rendelet a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról

d)

· Róma II rendelet: 864/2007/EK rendelet a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról

e)

· Brüsszel II bis rendelet: 2201/2003/EK rendelet rendelet a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról

11.

Jelölje be, melyik a két helyes (létező) jogforrás! (Segítség: a számok mindenütt jók!)

a)

· Róma I rendelet: 593/2008/EK rendelet a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról

b)

Róma II rendelet: 864/2007/EK rendelet a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról

c)

· Brüsszel II bis rendelet: 2201/2003/EK rendelet a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról

d)

· Öröklési rendelet: 650/2012/EU rendelet az öröklési ügyekre irányadó joghatóságról, az öröklési ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az öröklési ügyekben kiállított közokiratok elfogadásáról és végrehajtásáról, valamint az európai öröklési bizonyítvány bevezetéséről

e)

· Brüsszel Ia rendelet: 1215/2012/EU rendelet a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról

12.

Jelölje be, melyik a helyes (létező) jogforrás! (Segítség: a számok mindenütt jók!)

a)

· Öröklési rendelet: 650/2012/EU rendelet az öröklési ügyekre irányadó joghatóságról, az alkalmazandó jogról, az öröklési ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az öröklési ügyekben kiállított közokiratok elfogadásáról és végrehajtásáról, valamint az európai öröklési bizonyítvány bevezetéséről

b)

· Róma II rendelet: 864/2007/EK rendelet a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról

c)

· Brüsszel Ia rendelet: 1215/2012/EU rendelete a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról

d)

· Róma III rendelet 1259/2010/EU rendelet a házasság felbontására és a különválásra alkalmazandó jogról

e)

· Róma I rendelet: 593/2008/EK rendelet a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról és joghatóságról

13.

A magyar nemzetközi magánjog belső jogforrásai:

a)

· 2017. évi XXVIII. törvény (Nmj. tv.)

b)

· 1973. évi 13. törvényerejű rendelet (Kódex)

c)

· 1979. évi 13. törvényerejű rendelet (Kódex)

d)

· külföldi bírói gyakorlat

e)

· nemzetközi szokásjog

14.

Jelölje be a helytelen választ! A magyar nemzetközi magánjog belső jogforrásai:

a)

· 2017. évi XXVIII. törvény (Nmj. tv.)

b)

· 1973. évi 13. törvényerejű rendelet (Kódex)

c)

· 1979. évi 13. törvényerejű rendelet (Kódex)

d)

· magyar bírói gyakorlat

e)

· szokásjog

15.

A hatályos magyar nemzetközi magánjogi jogforrás

a)

· a 2018 évi XXVIII. tv. a nemzetközi magánjogról.

b)

· a 2017. évi XXVIII. tv. a nemzetközi magánjogról.

c)

· a 2018 évi XXVII. tv. a nemzetközi magánjogról.

d)

· a 2017. évi XXVII. tv. a nemzetközi magánjogról.

16.

Melyik kollíziós normát nevezünk egyoldalú kollíziós normának?

a)

· azt, amelyik csak az alkalmazandó jogra utal

b)

· azt, amelyik csak a joghatóságot határozza meg

c)

· azt, amelyik csak azt határozza meg, hogy a fórum mikor alkalmazza saját jogát a nemzetközi magánjogi tényállásokra

17.

A kollíziós norma diszpozíciójában (tényállásában) ...

a)

· a történeti tényállás leírása található

b)

· a kapcsoló szabály (kapcsoló elv + időtényező) van

c)

· a szankció található

d)

· jogi fogalmak, jogintézmények, jogviszonyok vannak.

18.

Jelölje be a három helyes befejezést! A kollíziós jog jogválasztás...

a)

· esetén a választott jog szabályai (kógens és diszpozitív) a szerződésre egyébként irányadó jog helyébe lépnek.

b)

· esetén a választott jog szabályaival szemben a szerződésre egyébként irányadó jog kógens rendelkezéseit alkalmazni kell.

c)

· a Róma I, Róma II és Róma III és az Öröklési rendeletben is megjelenik.

d)

· az Nmj. tv.-ben nem jelenik meg (csak az anyagi jogi jogválasztás).

e)

• a Brüsszel I bis a Brüsszel II bis rendeletben jelenik meg.

19.

Előfordulhat-e, hogy az eljáró fórum nem a saját kollíziós szabályát alkalmazza?

a)

· Nem, mert a fórum kötve van a saját kollíziós szabályához.

b)

· Igen, vissza- és továbbutalás esetén

c)

· Nem, mert az megvalósítaná a közrendbe ütközést.

d)

· A nemzetközi udvariasság alapján előfordulhat, hogy az ügyet az eljáró fórum végül a külföldi fórumnak adja át.

20.

Az alábbi államok közül melyek anyagi magánjogában fordulhatnak elő területközi kollíziók?

a)

Svájc

b)

Ausztria

c)

Német Szövetségi Köztársaság

d)

Egyesült Királyság

21.

Előfordulhat-e, hogy az eljáró magyar bíróság nem a saját kollíziós szabályát alkalmazza?

a)

· Igen, mert a magyar bíróság diszkrecionális joga annak eldöntése, hogy saját kollíziós normáját alkalmazza-e vagy sem.

b)

· Igen, mert a magyar nemzetközi magánjog bizonyos esetekben elismeri a vissza- és továbbutalás lehetőségét.

c)

· Nem, mert az eljáró fórum mindig a saját kollíziós szabályait kell, hogy alkalmazza.

d)

· Nem, mert a magyar nemzetközi magánjog elutasítja a renevoit-t.

e)

· Csak a fél perbeli jog- és cselekvőképessége és a magyar jog tartalmának bizonyítása külföldi eljárás körében.

22.

Melyik válasz helytelen? Mi a különbség a legszorosabb kapcsolat generálklauzulája és a kitérítő klauzula között?

a)

· Nincs különbség mert a bíró mindkét esetben mérlegeléssel állapítja meg, hogy melyik anyagi jogot alkalmazza.

b)

· Az a különbség, hogy a kitérő klauzula a lényegesen szorosabb kapcsolaton, míg a generálklauzula a legszorosabb kapcsolaton alapul.

c)

· Az a különbség, hogy a generálklauzulát csak akkor lehet alkalmazni, ha a kapcsoló szabályok alkalmazásával az alkalmazandó anyagi jog nem határozható meg, míg a kitérő klauzula akkor alkalmazható, ha meghatározható az alkalmazandó jog, de a jogviszony egy másik joggal lényegesen szorosabb kapcsolatban van.

23.

Ki alkotta meg az 1948-as törvénytervezetet?

a)

Apáthy István

b)

Balla Ignác

c)

Szászy István

d)

Világhy Miklós

24.

Jelölje be a három helyes befejezést! A kapcsolóelv...

a)

· a kollíziós norma diszpozíciójában található.

b)

· a kollíziós norma hipotézisében található.

c)

· megteremti a kapcsolatot a történeti tényállás és az alkalmazandó jog között.

d)

· megteremti a kapcsolatot a kollíziós norma és az alkalmazandó jog között.

e)

· például az állampolgárság, szokásos tartózkodási hely, lex rei sitae.

25.

Értelmezze a következő kapcsoló tényezőt: a lex loci damni

a)

· a károkozó cselekmény helye.

b)

· a károkozó cselekmény és kár bekövetkezésének helye.

c)

· a kár bekövetkezésének helye.

d)

· a dolog fekvésének helye.

26.

Az ember szokásos tartózkodási helye az a hely, ahol,

a)

· ahol a letelepedés szándékával él

b)

· a bejelentett lakcíme van

c)

· ahol életvitele tényleges központja van

d)

· ahol érdekeinek tényleges központja van

e)

· ahol huzamosabb ideig tartózkodik

27.

Értelmezze: a lex loci delicti commissi kapcsoló tényezőt:

a)

· a károkozó cselekmény helye

b)

· a kár bekövetkezésének helye

c)

· a dolog fekvésének helye

d)

· a károkozó cselekmény és a kár bekövetkezésének helye

28.

Jelölje a három helyes befejezést! A szokásos tartózkodási hely...

a)

· azt a helyet jelöli, ahol a személy éppen tartózkodik.

b)

· az a hely, ahol az adott jogviszony összes körülményéből megállapíthatóan a személy életvitelének tényleges központja van

c)

· először a Hágai Nemzetközi Magánjog Konferencia Egyezményeiben került alkalmazásra, de a tartalmát nem definiálták.

d)

· az uniós kollíziós rendeletek fő kapcsolóelve

e)

· a Hágai Nemzetközi Magánjog Konferencia Egyezményeiben került definiálásra és bővebben kifejtésre

29.

A szokásos tartózkodási hely fogalma...

a)

· a uniós kollíziós jogforrásokban, a Hágai Nemzetközi Magánjog Konferencia egyezményeiben és az Nmjtv-ben is megjelenik.

b)

· a joghatósági szabályok fő kapcsolóelve

c)

· a lakcímhez kötődik

d)

· az adott személy életvitelének a központját jelöli.

30.

Az Nmj. tv alábbi rendelkezései közül melyik EGYOLDALÚ kollíziós norma?

a)

· 21. § (1) A holtnak vagy eltűntnek nyilvánításra, továbbá a halál tényének megállapítására az eltűnt személy személyes joga alkalmazandó.

b)

· 50. § (1) A szerződésre a felek által választott jog alkalmazandó.

c)

· 15. § (2) Az ember személyes joga annak az államnak a joga, amelynek az állampolgára.

d)

· 21. § (2) Ha az eltűnt személy személyes joga nem a magyar jog, belföldi érdek fennállása esetén a magyar jogot kell alkalmazni.

e)

· 39. § (1) A dolog fekvésének helyén irányadó jogot kell alkalmazni – ha e törvény másként nem rendelkezik – a tulajdonjogra és más dologi jogra, ideértve a zálogjogot és a birtokot is.

31.

Az Nmj. tv. alábbi rendelkezései közül melyek TÖBBOLDALÚ kollíziós normák?

a)

· 21. § (1) A holtnak vagy eltűntnek nyilvánításra, továbbá a halál tényének megállapítására az eltűnt személy személyes joga alkalmazandó.

b)

· 50. § (1) A szerződésre a felek által választott jog alkalmazandó.

c)

· 15. § (2) Az ember személyes joga annak az államnak a joga, amelynek az állampolgára.

d)

· 21. § (2) Ha az eltűnt személy személyes joga nem a magyar jog, belföldi érdek fennállása esetén a magyar jogot kell alkalmazni.

e)

· 39. § (1) A dolog fekvésének helyén irányadó jogot kell alkalmazni – ha e törvény másként nem rendelkezik – a tulajdonjogra és más dologi jogra, ideértve a zálogjogot és a birtokot is.

32.

A Kódex által szabályozott esetekben a jogválasztás...

a)

· csak kifejezett lehet.

b)

· csak akkor lehet kifejezett, ha a Kódex a Különös Részben így rendelkezik.

c)

· főszabályként csak kifejezett lehet, csak akkor lehet hallgatólagos, ha a Kódex a Különös Részben megengedi a hallgatólagos jogválasztást.

d)

· csak akkor lehet hallgatólagos, ha ezt a Kódex a Különös Részben nem zárja ki.

33.

Az általános kisegítő szabály azt jelenti, hogy ha a Kódex nem tartalmaz rendelkezést a hatálya alá tartozó valamely jogviszonyra, akkor az adott jogviszonyra annak az államnak a joga alkalmazandó, amellyel a jogviszony a legszorosabb kapcsolatban van.

a)

IGAZ

b)

HAMIS

34.

Az Nmj. tv. statútumváltásra vonatkozó főszabálya, tulajdonképpen generális jelleggel az új statútum visszaható hatályának tilalmát fogalmazza meg, kivéve, ahol a különös rész azt kifejezetten megengedi (pl. a dologi jogok)

a)

IGAZ

b)

HAMIS

35.

Az Nmj. tv-ben rögzített általános kitérítő klauzula akkor is alkalmazható, ha a felek jogválasztással éltek.

a)

IGAZ

b)

HAMIS

36.

Az Nmj. tv.-ben rögzített általános kitérítő klauzula akkor használatos, ha a tv. az adott kérdést nem rendezi, azaz nincs rá kollíziós norma.

a)

IGAZ

b)

HAMIS

37.

Az Nmj. tv.-ben rögzített általános kisegítő szabály akkor használatos, ha a tv. az adott kérdést nem rendezi, azaz nincs rá kollíziós norma.

a)

IGAZ

b)

HAMIS

38.

Jelölje a három helyes választ! Az Nmj. tv. általános szabályai szerint a jogválasztás...

a)

· ...-ról szóló megállapodás létrejöttére és érvényességére annak az államnak a joga az irányadó, amelynek joga a megállapodás létrejötte és érvényessége esetén az adott jogviszonyra alkalmazandó lenne, ugyanakkor a jogválasztást akkor is létrejöttnek és érvényesnek kell tekinteni, ha megfelel a megállapodás megkötésének helye szerinti állam jogának.

b)

· főszabály szerint csak kifejezett lehet.

c)

· harmadik személyek jogait nem sértheti.

d)

· főszabály szerint anyagi jogi jogválasztás.

e)

· főszabály szerint kifejezett és hallgatólagos lehet.

39.

Hogyan nevezzük a nemzetközi magánjogban: egyfajta manipuláció a leendő felperes által annak meghatározására, hogy melyik állam fóruma előtt indítsa meg az eljárást.

a)

· Ez a közrendbe ütközés.

b)

· Ez a csalárd kapcsolás.

c)

· Ez joggal való visszaélés.

d)

· Nem tudom, de biztos tilos.

e)

· Ez a forum shopping.

40.

A minősítés...

a)

· kérdését az Nmj. tv. szabályozza.

b)

egy anyagi jogi kérdés, amelynek előzetes elbírálása nélkül a kollíziós főkérdés nem oldható meg.

c)

· a vissza- és továbbutalással kapcsolatos.

d)

· a kollíziós tényállásra alkalmazandó kapcsoló szabály kiválasztása és az elbírálandó jogviszonyra történő alkalmazása.

e)

· kérdését az Nmj. tv. szerint főszabályként a lex causae alapján kell elbírálni.

41.

Jelölje be a három helyes befejezést! A minősítés...

a)

· kérdését az Nmj. tv. szabályozza.

b)

· egy anyagi jogi kérdés, amelynek előzetes elbírálása nélkül a kollíziós főkérdés nem oldható meg.

c)

· a kollíziós tényállásra alkalmazandó kapcsoló szabály kiválasztása és az elbírálandó jogviszonyra történő alkalmazása.

d)

· önállóan vagy önállótlanul bírálható el.

e)

· az egyes uniós kollíziós rendeletekben is szabályozásra került.

42.

Az alábbi ügyek közül melyik kapcsolódik a minősítés kérdéséhez?

a)

· A Forgo eset

b)

· A ,,Spanyol” eset

c)

· A Bauffremont eset

d)

· A Tenessee Wechsel eset

43.

Melyik uniós rendelet engedi meg a vissza- és továbbutalást?

a)

· Csak a Róma I rendelet

b)

· Csak az Öröklési rendelet

c)

· A Róma I rendelet és az Öröklés rendelet

d)

· Mindegyik, kivéve az Öröklési rendeletet

44.

Melyik az az általános részi jogintézmény, amelynek ,,felfedezése” a Bauffremont esetre vezethető vissza?

a)

· A minősítés

b)

· A közrend

c)

· A vissza- és továbbutalás

d)

· A csalárd kapcsolás

45.

Kinek a nevéhez fűződik a jogösszehasonlító minősítés módszerének kidolgozása?

a)

· Martin Wolf

b)

· Étienne Bartin

c)

· Franz Kahn

d)

· Ernst Rabel

46.

Melyik kollíziós jogi intézmény jelent meg az ún. „Máltai esetben”, vagy az ún. „Kettős élet” jogesetben?

a)

· az előkérdés

b)

· a csalárd kapcsolás

c)

· a vissza- és továbbutalás

d)

· a közrendi záradék

e)

· a minősítés

47.

A többes, bolgár-magyar állampolgár örökhagyó cselekvőképességének megállapítása a hagyatéki eljárásban:

a)

· csalárd kapcsolás

b)

· öröklési kérdés

c)

· minősítési kérdés

d)

· előkérdés

48.

Az alábbiak közül melyik jogintézményt nem szabályozza kódex?

a)

· csalárd kapcsolás

b)

· vissza- és továbbutalás

c)

· jogválasztás

d)

· minősítés

49.

Melyik ügy tényállását ismeri fel alább?

Dán házaspár az Egyesült Királyságban befejezett gazdasági társaságuk fióktelepét kívánta Dániában létrehozni. A dán hatóságok a fióktelep létrehozását nem engedélyezték, azzal az indokkal, hogy valójában a dán szabályok csalárd megkerülése miatt jegyeztették be külföldön a társaságot.

a)

· Centros ügy

b)

· Überseering ügy

c)

· Daily Mail ügy

d)

· Cartesio ügy

50.

Az Nmj. tv. a renvoi-t akként rendezi, hogy

a)

· az utalást szűk értelemben fogja fel, de kivételesen megengedi a visszautalást és az egyszeri továbbutalást

b)

· az utalást szűk értelemben fogja fel, de kivételesen megengedi a visszautalást és az egyszeri továbbutalást, ha a magyar kollíziós szabály a személy állampolgársága szerinti külföldi jogra utal.

c)

· az utalást szűk értelemben fogja fel, de kivételesen megengedi a visszautalást.

d)

· megengedi a visszautalást és az egyszeri továbbutalást, ha a személy állampolgársága magyar.

e)

· az utalást tág értelemben fogja fel

51.

A vissza- és továbbutalásról a Kódex úgy rendelkezik, hogy

a)

a bíró akkor veheti figyelembe a visszautalást és az egyszeri továbbutalást, ha ez elősegíti az ügy méltányos elbírálását.

b)

· a továbbutalást kizárja, a visszautalást elfogadja.

c)

· akkor rendeli a visszautalás és az egyszeri továbbutalás figyelembe vételét, ha az alkalmazandó külföldi jogot az állampolgárság határozza meg.

d)

· mindkettőt kizárja

52.

Jelölje a helytelen választ! Az Nmj. tv. az általános rendelkezések között szabályozza:

a)

· imperatív szabályok

b)

· közrendi záradék

c)

· minősítés

d)

· területközi- és személyi kollíziók

e)

· csalárd kapcsolás

53.

Mit jelent az uniós rendeletek univerzális alkalmazása?

a)

· Azt, hogy azokat minden tagállam fórumainak alkalmaznia kell.

b)

· Azt, hogy akkor is alkalmazni kell a rendeleteket, ha a tényállás harmadik állam(ok)hoz is kapcsolódik.

c)

· Azt, hogy azokat attól függetlenül kell alkalmazni, hogy a rendeletek értelmében alkalmazandó jog tagállam joga vagy harmadik állam joga.

d)

· Azt, hogy azokat Dánia kivételével minden tagállam fórumainak alkalmaznia kell.

54.

Jelölje a helytelen választ! Az Nmj. tv. az általános rendelkezések között szabályozza:

a)

· értelmező rendelkezések: bíróság, szokásos tartózkodási hely, lakóhely fogalma

b)

· területközi- és személyi kollíziók

c)

· jogválasztás

d)

· joghatóság

e)

· külföldi jog alkalmazása és tartalmának meghatározása

55.

Az Nmj. tv. az általános rendelkezések között szabályozza:

a)

· értelmező rendelkezések: bíróság, szokásos tartózkodási hely, lakóhely fogalma

b)

· külföldi jog alkalmazása és tartalmának meghatározása

c)

· kitérítő klauzula

d)

· előkérdés

e)

· csalárd kapcsolás

56.

A külföldi jog tartalmát a magyar bíróság

a)

· a felek közös kérelmére állapítja meg

b)

· igazságügyért felelős miniszter tájékoztatása szerint állapítja meg

c)

· bármelyik fél kérelmére megállapítja

d)

· hivatalból állapítja meg

57.

Hogyan kell a Kódex értelmében a külföldi jog tartalmát bizonyítani?

a)

· Ha a külföldi jogra hivatkozó félnek nem sikerül a külföldi jog tartalmát hitelt érdemlően bizonyítani, akkor a bíróságnak szakértőt kell kirendelnie.

b)

· A külföldi jog tartalmának bizonyításához a bíróság bármely eszközt igénybe vehet.

c)

· A külföldi jog tartalmát annak a félnek kell hitelt érdemlően bizonyítania, aki a külföldi jogra hivatkozik.

d)

· Ha a külföldi jogra hivatkozó félnek nem sikerül a külföldi jog tartalmát hitelt érdemlően bizonyítani, akkor az igazságügyért felelős miniszterhez kell fordulni tájékoztatásért.

58.

Jelölje a három helyes állítást!

a)

· a külföldi jog tartalmát a bíróság ex officio állapítja meg.

b)

· amennyiben a külföldi jog tartalma nem állapítható meg (vagy nem tartalmaz rendelkezést) kisegítő jogként a lex fori-t, ha ez alapján sem lehet elbírálni, az alkalmazandó joghoz legközelebb álló külföldi jogot kell alkalmazni.

c)

ha a külföldi jog tartalma észszerű időn belül nem állapítható meg, akkor a keresetlevelet el kell utasítan

d)

· a külföldi jog tartalmának megállapításához a bíróság igénybe veheti, a felek előterjesztéseit vagy szakvéleményt, de az igazságügyért felelős miniszter ezirányú tájékoztatása elsőbbséget élvez.

e)

· az EJEB a Karalyos és Huber ügyben marasztalta Magyarországot, mert a magyar fórum a görög jog tartalmát észszerű időn belül nem tudta megállapítani és a kisegítő jogot ...

59.

Jelölje a helyes állításokat!

a)

· a külföldi jog tartalmának meghatározása a Pp. szerinti ténybizonyítással állapítható meg.

b)

· a külföldi jog tartalmát a bíróság ex officio állapítja meg.

c)

· amennyiben a külföldi jog tartalma nem állapítható meg (vagy nem tartalmaz rendelkezést) kisegítő jogként a lex fori-t, ha ez alapján sem lehet elbírálni, az alkalmazandó joghoz legközelebb álló külföldi jogot kell alkalmazni.

d)

· ha a külföldi jog tartalma észszerű időn belül nem állapítható meg, akkor a keresetlevelet el kell utasítani

e)

· a külföldi jog tartalmának megállapításához a bíróság igénybe veheti, a felek előterjesztéseit vagy szakvéleményt, de az igazságügyért felelős miniszter ezirányú tájékoztatása elsőbbséget élvez.

60.

A külföldi jog mellőzésének három esete az Nmj. tv. alapján:

a)

· megkívánt viszonosság megsértése vagy hiánya

b)

· a külföldi jog alkalmazása a magyar közrendbe ütközik (közrendi záradék, imperatív szabályok)

c)

· a külföldi jog tartalma nem ismert, vagy nem tartalmaz rendelkezést

d)

· általános kitérítő klauzula

e)

· a felek közös mellőzési kérelme

61.

Ha a Kódex értelmében alkalmazandó külföldi jog közrendbe ütközik

a)

· a közrendbe ütköző külföldi jog helyett a magyar jogot kell alkalmazni.

b)

· meg kell kísérelni a közrendbe ütközésnek az alkalmazandó külföldi anyagi jog keretei közötti elhárítását (pl. a közrendbe ütköző kivétel helyett az általános szabály alkalmazásával) és csak akkor kell a magyar jogot alkalmazni, ha ez nem lehetséges.

c)

· kitérő klauzula révén egy olyan külföldi jogot kell alkalmazni, amely kapcsolatban van a tényállással és amelynek alkalmazása nem ütközik a közrendbe.

d)

· meg kell kísérelni egy az adott jogviszonyban létező kisegítő kapcsoló szabály révén (pl. az állampolgárság helyett a szokásos tartózkodási hely) egy olyan jog alkalmazását, amely nem ütközik közrendbe és csak akkor kell a magyar jogot alkalmazni, ha a kisegítő kapcsoló szabály is egy olyan anyagi jogra utal, amely közrendbe ütközik.

62.

Az imperatív szabályok...

a)

· tulajdonképpen a kógens szabályok, azaz amelyektől a felek egyező akarattal sem térhetnek el

b)

· azok, amelyek tartalmából és céljából egyértelműen megállapítható, hogy feltétlen érvényesülést kívánnak

c)

· az EJEB előtt a Karalyos és Huber ügyben merültek fel

d)

· az EUB előtt pl. a Nikforidis, Unamar és a da Silva Martins ügyben kerültek értelmezésre

e)

· fogalmát az Nmj. tv. a Róma I rendelet definícióját alapul véve meghatározza

63.

Az imperatív szabályok...

a)

· tulajdonképpen a kógens szabályok, azaz amelyektől a felek egyező akarattal sem térhetnek el.

b)

azok, amelyektől a felek közös akarattal eltérhetnek.

c)

· azok, amelyek tartalmából és céljából egyértelműen megállapítható, hogy feltétlen érvényesülést kívánnak.

d)

· alkalmazásáról szóló kötelezettség megtalálható a Brüsszel I bis rendeletben is.

e)

· fogalmát az Nmj. tv. a Róma II rendelet definícióját alapul véve meghatározza.

64.

A feltétlen alkalmazást igényló imperatív szabályok olyan rendelkezések, amelyek az adott jogrendszer ,,kemény magját” képezik, és ezért mellőzni kell az egyébként irányadó külföldi jog alkalmazását, ha annak eredménye az adott ügyben nyilvánvalóan és súlyosan sértené az eljáró fórum jogrendszere alapvető értékeit és alkotmányos elveit.

a)

IGAZ

b)

HAMIS

65.

Az alábbi rendeletek közül melyik tárgyában született korábban nemzetközi egyezmény az EK tagállamai között?

a)

· Róma I rendelet

b)

· Róma II rendelet

c)

· Öröklési rendelet

d)

· Fizetésképtelenségi rendelet

66.

Jelölje a három helyes választ! Az Nmj. tv-ben deklarált közrendi záradék...

a)

· nem engedi a külföldi jog alkalmazását, ha az a magyar jogtól tartalmilag eltér

b)

· felhívásához szükséges a tényállás magyar joghoz fűződő szoros kapcsolata

c)

· a közrend védelmét imperatív szabályok útján biztosítja

d)

· a közrend védelmét egy generálklauzula jellegű szabállyal oldja meg

e)

· csak abban az esetben nem engedi a külföldi jog alkalmazását, ha annak eredménye az adott ügyben nyilvánvalóan és súlyosan sértené a magyar jogrendszer alapvető értékeit és alkotmányos elveit

67.

Az Nmj. tv. szerint harmadik államok imperatív szabályai akkor vehetők figyelembe, ha azok a tényállással szoros kapcsolatban vannak és annak megítélése szempontjából meghatározó jelentőségűek.

a)

IGAZ

b)

HAMIS

68.

Az Európai Unió Bírósága döntése értelmében, mivel a névviselés szabályozása nemzeti hatáskörbe tartozik, ezért ennek kérdése nem vonható közösségi hatáskör alá, így a belga hatóságoknak jogában áll megtagadni a kettős, belga-spanyol állampolgárok nevének megváltoztatására irányuló kérelmet.

a)

IGAZ

b)

HAMIS

69.

Az alábbiak közül melyik ügy érinti az elsődleges letelepedés szabadságát?

a)

· Centros

b)

· Garcia Avello

c)

• Hadadi

d)

· Cartesio

70.

Melyik jogtudós munkásságának hatására lett a lakóhely helyett az állampolgárság a kontinensen a személyes jog meghatározó kapcsoló elve?

a)

Bartin

b)

Savigny

c)

Wachter

d)

Mancini

71.

Mi a személyes joga annak a román magyar kettős állampolgárnak, akinek a családja Erdélyben él, ha ő évek óta Svájcban dolgozik, de nem kíván ott letelepedni?

a)

· A román, mert román állampolgársághoz szorosabb kapcsolat fűzi, mint a magyarhoz.

b)

· A svájci, mert ott van a szokásos tartózkodási helye.

c)

· A magyar jog, mert akinek az egyik állampolgársága magyar, annak személyes joga a magyar jog.

72.

Az alábbi ügyek közül melyiknek volt magyar vonatkozása?

a)

Daily Mail

b)

Inspire Art

c)

Cartesio

d)

Überseering

73.

Az EUB gyakorlata alapján az elsődleges letelepedés szabadságával a társaságok honosságára irányadó bejegyzés elve egyeztethető össze az uniós joggal.

a)

IGAZ

b)

HAMIS

74.

Mi a személyes joga egy Franciaországban élő belga-magyar kettős állampolgárnak a Kódex értelmében?

a)

· A francia jog, mert Franciaországban van a szokásos tartózkodási helye és egyik állampolgárságához sem fűzi szorosabb kapcsolat.

b)

· A magyar jog, mert akinek egyik állampolgársága magyar, annak személyes joga a magyar jog.

c)

· A magyar jog, mert az egyik állampolgársága magyar és a belga állampolgárságához nem fűzi szorosabb kapcsolat, mert egy harmadik országban él.

75.

A jogi személy személyes joga a Kódex értelmében elsősorban annak az államnak a joga, ahol

a)

· nyilvántartásba vették.

b)

· a központi ügyintézésének a helye van.

c)

· a létesítő okirat szerinti székhelye van.

76.

Az Nmj. tv. szabályai szerint a társaságok honosságát elsősorban

a)

· a társasági szerződésre irányadó jog szerint kell meghatározni

b)

· a központi ügyintézés elve szerint kell meghatározni

c)

· a felek közösen határozzák meg (jogválasztás)

d)

· a székhely elve szerint kell meghatározni

e)

· a bejegyzés elve szerint kell meghatározni

77.

Melyik válasz helyes? A Tartási rendelet:

a)

· minden tartási kötelezettségre kiterjed.

b)

· kiterjed a szerződésen alapuló tartási kötelezettségekre is.

c)

· kiterjed az öröklési jogviszonyból fakadó tartási igényekre is.

d)

· a családi kapcsolatból fakadó tartási kötelezettségekre terjed ki.

78.

A Róma III rendelet tárgyi hatálya kiterjed a házasság felbontására, érvénytelenítésére és különválásra alkalmazandó jog meghatározására.

a)

IGAZ

b)

HAMIS

79.

Mit kell tennie a magyar bíróságnak akkor, ha a házasfelek egy olyan jogot választottak a bontásra, amelyik csak abszolút bontó okok megléte esetén teszi lehetővé a házasság felbontását?

a)

· joghatóságának hiányát kell megállapítania.

b)

· a választott jogot kell alkalmaznia.

c)

· az ilyen jog a magyar közrendbe ütközik, ezért a magyar bontójogot kell alkalmaznia.

d)

· az ilyen jogválasztás érvénytelen, ezért az objektív kapcsoló szabályok szerint kell meghatároznia az alkalmazandó jogot és annak alapján kell felbontania a házasságot

80.

Házasságot köthet-e Magyarországon egy muszlim nővel az a muszlim férfi, akinek már van egy felesége, A pár csak átutazóban tartózkodik Magyarországon, az esküvő után visszatérnek a hazájukba

a)

· Igen, mert a házasságkötés nem ütközik a magyar közrendbe mert nincs meg a szoros belső kapcsolódás a magyar joghoz.

b)

· Igen, mert ez a házasság mindkettőjük személyes joga szerint érvényes.

c)

· Nem, mert az a házasság Magyarországon nem köthető meg, amelynek elháríthatatlan akadálya van. Ez a rendelkezés feltétlenül alkalmazandó (imperatív) norma.

d)

· Nem, mert a közrendbe ütközés annyira nyilvánvaló, hogy nincs szükség a belső kapcsolódás meglétére.

81.

Franciaországban élő belga-magyar állampolgár 2018-ban a francia jog szerinti egyszerű örökbefogadással örökbe fogadta francia állampolgárságú házastársának francia állampolgárságú nagykorú gyermekeit. Elismerhető-e Magyarországon az örökbefogadást kimondó francia bírósági határozat?

a)

· Igen, mert az örökbefogadottak személyes joga nem a magyar jog és az elismerés nem sérti a magyar közrendet, mert nincs meg a belső kapcsolódás a magyar joghoz.

b)

· Nem, mert a Ptk. 4:119 §-ának rendelkezései feltétlenül alkalmazandók (imperatívak), ezért nincs jelentősége a belső kapcsolódás hiányának.

c)

· Nem, mert a Kódex 33.§-a értelmében akár örökbefogadó, akár az örökbefogadott személyes joga magyar, akkor a magyar családjogban meghatározott feltételek közrendi jelleggel érvényesülnek.

d)

· Nem, mert ha az örökbefogadó egyik állampolgársága magyar, akkor is szükség lett volna a magyar gyámhatóság jóváhagyására, még abban az esetben is, ha az örökbefogadottak személyes joga nem magyar jog.

82.

Az alábbi uniós rendeletek közül melyiknek a megalkotására került sor a megerősített együttműködés keretében?

a)

· Róma III rendelet

b)

• Róma II rendelet

c)

· Róma I rendelet

d)

· Öröklési rendelet

83.

Melyik rendelet szabályai tették lehetővé az ún. rush to court jelenség kialakulását?

a)

· Róma I rendelet

b)

· Róma II rendelet

c)

· Brüsszel Ia rendelet

d)

· Brüsszel IIa rendelet

84.

Melyik rendelet megalkotására került sor a megerősített együttműködés keretében?

a)

· Tartási rendelet

b)

· Róma III rendelet

c)

· Róma II rendelet

d)

· Róma I rendelet

e)

· Öröklési rendelet

85.

Melyik csoportba tartozik a jogforrási rend alapján az Európai Parlament és Tanács 2201/2003/EK rendelete a házassági ügyekről és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokról (Brüsszel IIa)?

a)

· kizárólag kolliziós szabályokat tartalmazó nemzetközi jogforrás

b)

· Joghatósági- és külföldi határozatok elismerését és végrehajtását rendező szabályokat tartalmazó nemzetközi jogforrás

c)

· Joghatósági- és külföldi határozatok elismerését és végrehajtását rendező szabályokat tartalmazó uniós jogforrás

d)

· Vegyes típusú (joghatósági, kollíziós jogi, elismerési és végrehajtási szabályozást is ad) uniós jogforrás

86.

Az alábbiakban felsorolt rendeletek közül melyik zárja ki a joghatósági kikötést?

a)

· Brüsszel Ia rendelet

b)

• Tartási rendelet

c)

· Brüsszel IIa rendelet a szülői felelősségi ügyekben

d)

· Öröklési rendelet

e)

· Brüsszel IIa rendelet a házasság felbontása, a különválás és érvénytelenítési ügyekben

87.

A házasság anyagi érvényességének a Kódex értelmében az a feltétele, hogy

a)

· mindkét házasuló személyes jogában megkövetelt érvényességi feltételeknek megfeleljen.

b)

· az egyik házasuló személyes jogában megkövetelt érvényességi feltételeknek megfeleljen.

c)

· a megkötés helye szerinti állam jogában megkövetelt érvényességi feltételeknek megfeleljen.

d)

· a házasulók által választott jogban megkövetelt érvényességi feltételeknek megfeleljen.

88.

Melyik jogot kell alkalmazni a kézizálogra, mint dologi jogi biztosítékra?

a)

· a felek által választott jogot.

b)

· a biztosíték adás személyes jogát.

c)

· a zálogtárgy fekvése helyének jogát.

d)

· a biztosítéki nyilvántartás vezetésének helye szerinti állam jogát.

89.

Az alábbi kapcsolódó tényezők közül melyek nem tartoznak a dologi jogba?

a)

· lex rei sitae

b)

· lex loci solutionis

c)

· lex bandi

d)

· lex pro voluntate

90.

Melyik állam joga alkalmazandó a Kódex értelmében az ingó dolog elbirtoklására?

a)

· Annak az államnak a joga, amelynek területén a dolog az elbirtoklási idő lejártakor volt.

b)

· Az elbirtokló választása szerint az vagy annak az államnak a joga, amelynek területén a dolog az elbirtoklás kezdetekor volt, vagy annak az államnak a joga, ahol a dolog az elbirtoklási idő lejártakor volt.

c)

· Annak az államnak a joga, ahol a dolog elbirtoklás kezdetekor volt.

d)

· Az eredeti tulajdonos választása szerint az vagy annak az államnak a joga, amelynek területén a dolog az elbirtoklás kezdetekor volt, vagy annak az államnak a joga, ahol a dolog az elbirtoklási idő lejártakor volt.

91.

Mettől meddig volt hatályban Magyarországon szerződésekre alkalmazandó jogról szóló 1980. június 19-i Római Egyezmény?

a)

· A csatlakozástól, 2004 május 1-től a Róma I rendelet hatályba lépéséig.

b)

· 2006 július 1. és 2009. december 17.-e között.

c)

· A hatályba lépéstől, 1990. április 1-től 2009. december 17-ig.

d)

· Nem volt hatályban, mert csatlakozáskor már a Róma I rendeletet kellett alkalmazni.

92.

Melyik jogforrás alapján határozná meg egy kínai és egy magyar szokásos tartózkodási hellyel rendelkező fél adásvételi szerződésekre alkalmazandó jogot, amennyiben a felek a magyar jogot kötötték ki?

a)

· A magyar Ptk.

b)

· A Róma I rendelet

c)

· A Brüsszel I bis rendelet

d)

· A Róma II rendelet

e)

· Az Nmj tv.

93.

Kinek a nevéhez fűződik a szerződésre jellemző szolgáltatás elmélete?

a)

· Friedrich Karl von Savigny

b)

· Szászy István

c)

· Ernst Rabel

d)

· Adolf Schnitzer

94.

Kinek a nevéhez fűződik a szerződésekre jellemző szolgáltatás elvének kidolgozása?

a)

Savigny

b)

Schnitzer

c)

Bartolus

d)

Francescakis

95.

Jelölje be a három helyes befejezést! A jellemző szolgáltatás elve...

a)

· Adolf Schnitzer nevéhez köthető.

b)

· szerint annak az államnak jogát kell alkalmazni, ahol a jellemző szolgáltatást nyújtó fél székhelye/szokásos tartózkodási helye van.

c)

· szerint annak az államnak jogát kell alkalmazni, amely a jellemző szolgáltatást nyújtó fél állampolgársága, avagy ahol a társaságot nyilvántartásba vették.

d)

· Carl Friedrich von Savigny nevéhez köthető.

e)

· a Róma I rendeletben és a Római Egyezményben is megjelenik.

96.

A jellemző szolgáltatás elve...

a)

· Adolf Schnitzer nevéhez köthető.

b)

· szerint annak az államnak jogát kell alkalmazni, ahol a jellemző szolgáltatást nyújtó fél székhelye/szokásos tartózkodási helye van.

c)

· megbízási szerződésnél a megbízott állampolgárságát jelenti.

d)

· szerint annak az államnak jogát kell alkalmazni, amely a jellemző szolgáltatást nyújtó fél állampolgársága, avagy ahol a társaságot nyilvántartásba vették.

e)

· adásvételi szerződésnél az eladó szokásos tartózkodási helyét jelenti.

97.

A jellemző szolgáltatás elve...

a)

· szerint annak az államnak jogát kell alkalmazni, ahol a jellemző szolgáltatást nyújtó fél székhelye/szokásos tartózkodási helye van.

b)

· Carl Friedrich von Savigny nevéhez köthető.

c)

· szerint annak az államnak jogát kell alkalmazni, amely a jellemző szolgáltatást nyújtó fél állampolgársága, avagy ahol a társaságot nyilvántartásba vették.

d)

· adásvételi szerződésnél a szerződéskötés jellemző helyének államát jelöli ki

98.

Az anyagi jogi jogválasztás...

a)

· a Brüsszel I bis rendeletben jelenik meg.

b)

· a modern értelemben vett jogválasztás.

c)

· a Róma I rendeletben megjelenik.

d)

· esetén a választott jog szabályai (kógens és diszpozitív) a szerződésre egyébként irányadó jog helyébe lépnek.

e)

· esetén a választott jog szabályaival szemben a szerződésre egyébként irányadó jog kógens rendelkezéseit alkalmazni kell.

99.

Melyik helyes: Az anyagi jogi jogválasztást a

a)

· Kódex szabályozza

b)

· nem szabályozza jogforrás, mert ez egy elméleti kérdés

c)

· Róma III rendelet szabályozza

d)

· Róma I rendelet szabályozza

100.

Jelölje a három helyes választ! Az anyagi jogi jogválasztás...

a)

· esetében a választott jog szabályai (kógens és diszpozitív) a szerződésre egyébként irányadó jog helyébe lépnek.

b)

· egyik esete a tisztán belföldi szerződésekre történő jogválasztás.

c)

· esetében a választott jog szabályaival szemben a szerződésre egyébként irányadó jog kógens rendelkezéseit alkalmazni kell

d)

· a Róma I és Róma II rendeletben megjelenik

e)

· a Brüsszel I bis és a Brüsszel II bis rendeletben is megjelenik

101.

Helyes-e a következő érvelés? „(...) az a szerződéses kikötés, hogy a szerződésben nem szabályozott kérdésekben a magyar Ptk. vonatkozó rendelkezései irányadók, nem tekinthető jogválasztásnak, mert egy jogszabályra és nem állam jogára utalt általában” Fővárosi Ítélőtábla (Pf. 6.20.577/2005/4.)

a)

· Igen, mert a jogválasztás így nem tekinthető kollíziós jogválasztásnak.

b)

· Igen, mert a ,,magyar Ptk.” kifejezés nem kellően meghatározott.

c)

· Igen, teljes mértékben, mert egy állam jogát lehet csak választani.

d)

· Nem, mert az adott jogszabály egy állam jogának a része, így az is kiköthető.

102.

Egy 2012-ben Angliában közlekedési balesetben elhunyt magyar állampolgár szülei Magyarországon 2015-ben nem vagyoni káruk megtérítése iránt indítanak pert a balesetet okozó gépjármű biztosítója ellen. Keresetüket az 1979. évi. 13. tvr. 10 §-ára és a régi Ptk. 75. és 76. §-aira alapítják. Alapos-e a hivatkozás a fenti jogszabályokra?

a)

· Igen, mert a Róma II rendelet tárgyi hatálya a személyiségi jogsértésekre nem terjed ki.

b)

· A régi Kódexre való hivatkozás alapos, a régi Ptk.-ra hivatkozás viszont nem, mert 2015-ben már az új Ptk. volt hatályban.

c)

· Igen, mert 2012-ben még a régi Ptk. és a régi Kódex volt hatályban.

d)

· Egyik hivatkozás sem alapos, mert a baleset 2009. január 11-e után következett be, és ezért az alkalmazandó jogot a Róma II rendelet 4. cikke szerint kell megállapítani, melynek értelmében a kár bekövetkezése helyének jogát, vagyis az angol jogot kell alkalmazni. A közvetett károk bekövetkezési helye az alkalmazandó jog meghatározása során nem vehető figyelembe.

103.

Melyik állítás hamis?

a)

az univerzális hatály azt jelenti, hogy a rendeletet akkor is alkalmazni kell, ha az harmadik állam joga alkalmazásához vezetne

b)

· A Róma I rendeletnek univerzális hatálya van

c)

· az univerzális hatály azt jelenti, hogy a rendelet az unió határain kívül, azaz harmadik államban is alkalmazható

d)

a Brüsszel Ia rendeletnek nincs univerzális hatálya

104.

A szerződésre alkalmazandó jog meghatározásának végső időpontja:

a)

· a feleknek a szerződésben kell kikötni az alkalmazandó jogot

b)

· a feleknek a szerződésük megkötéséig meg kell állapodniuk az alkalmazandó jogról

c)

· a feleknek a perfelvételi szakban a bíróság által megállapított határidőn belül kell megállapodniuk az alkalmazandó jogról

d)

· a feleknek a perfelvételi szakig meg kell állapodniuk az alkalmazandó jogról

105.

Nemzetközi elemmel rendelkező szellemi tulajdonjog esetén...

a)

· az Nmj. tv. alkalmazandó.

b)

· a Róma I rendelet alkalmazandó.

c)

· a Róma II rendelet alkalmazandó.

106.

Az EUB a Brüsszel I. rendelet 23.cikk (1) bekezdését akként értelmezte, hogy a szerződő felek között, az ÁSZF-be foglalt olyan joghatósági kikötése, amely a ,,párizsi bíróságok” joghatóságát köti ki, megfelel az e rendelkezésben a felek hozzájárulására és e kikötés tartalmi pontosságára vonatkozóan előírt követelményeknek.

a)

IGAZ

b)

HAMIS

107.

Az Európai Unió Bírósága akként döntött, hogy az interneten keresztül megvalósuló személyiségi jogi jogsértés esetén a káresemény bekövetkezésének helye...

a)

· a károsult érdekeinek központja, ami általában a károsult tartózkodási helye, de másik tagállam is lehet, ha egyéb ténykörülmények: pl. valamely szakmai tevékenység gyakorlása, az ezen állammal való különösen szoros kapcsolatra utalhatnak.

b)

· a károsult érdekeinek központja, ami a károsult szokásos tartózkodási helye, de másik tagállam is lehet, ha egyéb ténykörülmények: pl. valamely szakmai tevékenység gyakorlása, az ezen állammal való különösen szoros kapcsolatra utalhatnak.

c)

· a károsult érdekeinek központja, ami általában a károsult szokásos tartózkodási helye

d)

· a károkozó érdekeinek központja, ami általában a károkozó szokásos tartózkodási helye, de másik tagállam is lehet, ha egyéb ténykörülmények: pl. valamely szakmai tevékenység gyakorlása, az ezen állammal való különösen szoros kapcsolatra utalhatnak.

e)

· a károsult érdekeinek központja, ami minden esetben a károsult tartózkodási helye

108.

A magyar fórum joghatósággal rendelkezik, amennyiben a felek szerződésükből eredő jogvitájukra a ,,stockholmi bíróságok kizárólagos eljárását” kötötték ki és a magyar székhelyű alperes szerint ez a klauzula érvénytelen.

a)

IGAZ

b)

HAMIS

109.

Jelölje a helyes állításokat!

a)

· A Róma I rendelet időbeli hatálya a 2009 dec. 17. után kötött szerződésekre alkalmazandó.

b)

· A Róma I rendelet hatálya a 2009 dec. 17. után indított perekben mindig alkalmazandó.

c)

· A Római Szerződés (1957-ben kötött EGK-t megalapító szerződés) a Róma I rendelet elődje.

d)

· A Róma I rendelete jogválasztás hiányában irányadó jogi szabálya végső esetben a lex fori.

e)

· A Róma I rendelet 3. cikke alapvetően az anyagi jogon jogválasztást jelenti.

110.

Jelölje a helytelen állításokat!

a)

· A Róma I rendelet hatálya a 2009 dec. 17. után indított perekben mindig alkalmazandó.

b)

· A Róma I rendelet ismeri az anyagi jog jogválasztás egyes eseteit.

c)

· A Róma I rendelet időbeli hatálya a 2009 dec. 17. után kötött szerződésekre alkalmazandó.

d)

· A Róma I rendelete jogválasztás hiányában irányadó jogi szabályai között megtalálható a kitérítő klauzula

e)

· A Róma I rendelet akkor alkalmazandó, ha valamely EU tagállam jogát jelöli ki

111.

Mely szerződések azok, amelyek esetében a Róma I rendelet csak az anyagi jogi jogválasztást teszi lehetővé?

a)

· Minden szerződés esetében csak ezt teszi lehetővé, mert a felek jogválasztás esetén mindig anyagi jogot választanak.

b)

· Azoknak a szerződéseknek az esetében, amelyek – a jogválasztástól eltekintve – kizárólag egyetlen állam jogához kapcsolódnak.

c)

· Csak ezt engedi meg, mert a Róma I rendelet kizárja a renvoit, ezért a felek nem rendelkezhetnek úgy, hogy az a jog legyen alkalmazandó a szerződésükre, amely a választott jog kollíziós szabályai szerint lenne irányadó.

d)

· Azok a szerződések, amelyek – a jogválasztástól eltekintve – kizárólag csak egyetlen állam jogához kapcsolódnak, azok, amelyekre a belső piaci klauzula vonatkozik, továbbá a fogyasztói- és az egyedi munkaszerződések is.

112.

A Róma I rendelet jogválasztásra irányadó szabályai szerint a felek:

a)

· bármely állam jogát és nem állami jogot is választhatnak.

b)

· bármely állam jogát választhatják.

c)

· valamely tagállam jogát választhatják.

113.

A Róma I rendelet szerint harmadik államok imperatív szabályai akkor vehetők figyelembe, ha azok a tényállással szoros kapcsolatban vannak és annak megítélése szempontjából meghatározó jelentőségűek.

a)

IGAZ

b)

HAMIS

114.

A Róma I rendelet jogválasztás hiányában a következő lépcsőzetes szabályozást adja:

a)

· 1. jellemző szolgáltatás elve, 2. kitérő klauzula, 3. lex fori

b)

· 1.. legszorosabb kapcsolat elve és a jellemző szolgáltatás elve összekapcsolása egy megdönthető vélelemmel, 2. kitérő klauzula

c)

· 1. nevesített szerződések: jellemző szolgáltatás elve, 2. speciális szerződések, 3. kitérő klauzula, 4. lex fori

d)

· 1. jellemző szolgáltatás elve, 2. kitérő klauzula, 3. legszorosabb kapcsolat elve, 4. lex fori

e)

· 1. nevesített szerződések: konkrét jog kijelölése, 2. nevesítetlen szerződések: jellemző szolgáltatás elve, 3. kitérő klauzula, 4. legszorosabb kapcsolat elve

115.

Melyik két állítás hamis? A Róma I. rendelet:

a)

· az egyéni munkaszerződés esetén a felek a korlátozott jogválasztás lehetőségével élhetnek

b)

· a felek a szerződésükre valamely állam jogát választhatják

c)

· a felek a szerződésükre csak az egyébként irányadó jog diszpozitív szabályai helyett élhetnek jogválasztással

d)

· a fogyasztói szerződésnél, a gyengébb fél védelme érdekében nem teszi lehetővé a felek közti jogválasztást

116.

A Róma I rendelet a kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogot határozza meg.

a)

IGAZ

b)

HAMIS

117.

Melyik jog alkalmazandó jogválasztás hiányában egy megbízási szerződésre a Róma I rendelet értelmében?

a)

· A megbízó szerződéskötéskori szokásos tartózkodási helyének joga

b)

· A megbízott szerződéskötéskori szokásos tartózkodási helyének joga

c)

· Mivel a megbízási szerződés nincs felsorolva a 4. cikk a)-h) pontjaiban, ezért a bírónak kell eldöntenie, hogy melyik fél nyújtja a jellemző szolgáltatást, és annak a félnek a szerződéskötéskori szokásos tartózkodási helye szerinti jog lesz alkalmazandó.

d)

· Ezt a bírónak a legszorosabb kapcsolat generálklauzulája alapján mérlegeléssel kell megállapítania.

118.

Az alábbi ügyek közül melyikben értelmezte az EUB a Róma I rendelet időbeli hatályára vonatkozó rendelkezést?

a)

· A Nikforidis ügyben

b)

· A Lazar ügyben

c)

· A Sayn Wittgenstein ügyben

d)

· A Homawoo ügyben

119.

Hallgatólagos jogválasztásnak minősül-e a Róma I rendelet értelmében, ha a felek kikötik egy tagállam bíróágának kizárólagos joghatóságát?

a)

· Igen, mert ez arra utal, hogy ennek az államnak az anyagi jogát kívánják alkalmazni a szerződésekre.

b)

· Nem, mert ez csak az egyik olyan tényező, amit figyelembe kell venni a felek jogválasztására irányuló akaratának megállapítása során.

c)

· Igen, vélelem szól a mellett, hogy a fórumválasztás jogválasztást is jelent, de ezt a vélelmet bármelyik szerződő fél megdöntheti.

d)

· Nem, mert a Róma I rendelet csak a kifejezett jogválasztást engedi meg.

120.

Egy lényeges nemzetközi elemmel rendelkező ügyben, jóhírnév megsértése esetében az alkalmazandó jogot a Róma II rendelet határozza meg.

a)

IGAZ

b)

HAMIS

121.

Jelölje be a három helyes befejezést! A Róma II rendelet...

a)

· a joghatósági szabályokat is tartalmazza.

b)

· kivételszabálya a károkozó és a károsult közös szokásos tartózkodási helyének államának joga.

c)

· lehetővé teszi (korlátozottan) a jogválasztást.

d)

· főszabálya a kár bekövetkezési helyének államának joga.

e)

· főszabálya a károkozó magatartás vagy mulasztás helyének államának joga.

122.

A Róma II rendelet...

a)

· a szerződésen kívüli kötelmekre alkalmazandó jogot határozza meg, főszabálya a kár bekövetkezi helyének államának joga.

b)

· a szerződésen kívüli kötelmekre alkalmazandó jogot határozza meg, főszabálya a károkozó magatartása vagy mulasztás bekövetkezési helyének államának joga.

c)

· a szerződéses kötelmekre alkalmazandó jogot határozza meg, főszabálya a jellemző szolgáltatás elve.

d)

· a szerződéses kötelmekre alkalmazandó jogot határozza meg, főszabálya a szerződéskötés helyének elve.

e)

· megengedi a vissza- és továbbutalást.

123.

A Róma II rendelet főszabálya jogválasztás hiányában:

a)

· a kár bekövetkezésének helye

b)

· a károkozó magatartás vagy mulasztás helye

c)

· a legszorosabb kapcsolat elve

d)

· a jellemző szolgáltatást nyújtó fél szokásos tartózkodási helye/központi ügyintézés helye

e)

· a lex pro voluntate

124.

Az alábbiak közül mely deliktumok esetében nincs helye jogválasztásnak a Róma II rendelet értelmében?

a)

· A termék által okozott kárból eredő szerződésen kívüli kötelmek körében.

b)

· A verseny korlátozásából eredő szerződésen kívüli kötelmek körében.

c)

· A környezeti károkból eredő szerződésen kívüli kötelmek körében.

d)

· A szervezett fellépésből eredő szerződésen kívüli kötelmek körében.

e)

A szellemi tulajdon megsértésének körében

125.

A Róma II rendelet általános szabálya értelmében a szerződésen kívüli károkozásra alkalmazandó jog

a)

· attól függően, hogy a károsultra melyik a kedvezőbb, a károkozás helyének joga vagy a kár bekövetkezése helyének joga

b)

· a károkozás helyének joga

c)

· a kár bekövetkezése helyének joga

d)

· a károsult választása szerint a károkozás helyének joga vagy a kár bekövetkezése helyének joga

126.

Az alábbi ügyek közül melyikben értelmezte az EUB a Róma II rendelet időbeli hatályára vonatkozó rendelkezést?

a)

· A Nikforidis ügyben

b)

· A Lazar ügyben

c)

· Az ERGO Insurance ügyben

d)

· A Homawoo ügyben

127.

Az öröklési rendelet alkalmazandó jogra vonatkozó főszabálya:

a)

· az örökhagyó állampolgárságának államának joga

b)

· az örökös szokásos tartózkodási helyének államának joga

c)

· a hagyaték fekvési helyének államának joga

d)

· az örökhagyó szokásos tartózkodási helyének államának joga

e)

· az örökös állampolgárságának államának a joga

128.

Az Öröklési rendelet értelmében a vissza- és továbbutalást

a)

· csak akkor kell figyelembe venni, ha a rendelet által felhívott harmadik állam joga tagállami jogra utal vissza, vagy tovább, vagy egy olyan harmadik állam jogára utal tovább, amely az utalást elfogadja

b)

· mindig figyelembe kell venni.

c)

· nem lehet figyelembe venni.

d)

· csak akkor kell figyelembe venni, ha a rendelet által felhívott harmadik állam joga tagállami jogra utal vissza, vagy tovább.

129.

Egy 2015. augusztus 15-e előtt elhunyt örökhagyó öröklése a magyar közjegyző annak az államnak a jogát alkalmazza

a)

• amelyet az örökhagyó választott

b)

· amelyben az örökhagyó utolsó lakóhelye volt

c)

· amelynek az örökhagyó halálakor állampolgára volt

d)

· amelyben az örökhagyó halálakor a szokásos tartózkodási helye volt

130.

A magyar bíróság előtti magyar-amerikai állampolgárságú örökhagyó végrendeletének támadása esetén, amennyiben felmerül az örökhagyó cselekvőképességének kérdése,

a)

· akkor az egy minősítési kérdés, amelyről a törvény akként rendelkezik, hogy a lex fori szerint kell elbírálni.

b)

· akkor az egy minősítési kérdés, amelyről a törvény külön nem rendelkezik.

c)

· akkor az egy előkérdés, amelyről a törvény külön nem rendelkezik.

d)

· akkor az egy előkérdés, amelyről a törvény akként rendelkezik, hogy a lex fori szerint kell elbírálni.

e)

· akkor a renvoi szabályait kell alkalmazni.

131.

A végrendelkező magyar állampolgár, aki életvitelszerűen Belgiumban él, a végrendelkezéskor (2018) folyamatban van hollandiai honosítása (holland állampolgárságának megszerzése). Ingatanhagyatékkal rendelkezik Hollandiában, Belgiumban és Magyarországon. Végrendeletében kiköti a holland jog alkalmazását az öröklésre. Melyik jog alapján jár el a végrendelkező 2020-ban bekövetkező halála esetén a magyar közjegyző?

a)

· A magyar jogot alkalmazza, mert magyar ingatlanról van szó.

b)

· A holland jog alapján, ha a végrendelkező halála előtt az állampolgárságot megszerezte.

c)

· A belga jog alapján, mert ott volt az örökhagyó utolsó tartózkodási helye, és a választott jog nem alkalmazható, mert a végrendelet megtételekor nem volt holland állampolgár.

132.

Az általános joghatósági ok rendszerint...

a)

· az alperes lakóhelye/székhelye szerint kerül meghatározásra

b)

· a felperes lakóhelye/székhelye szerint kerül meghatározásra

c)

· a felek közös joga szerint kerül meghatározásra.

d)

· a felperes állampolgársága szerint kerül meghatározásra

e)

· az alperes állampolgársága szerint kerül meghatározásra

133.

Milyen joghatóság érvényesül főszabályként a magyar állam elleni eljárásban?

a)

kizárólagos

b)

kikötött

c)

kizárt

d)

párhuzamos

134.

Joghatóság meghatározza, ...

a)

· hogy melyik állam bírósága vagy más hatósága járjon el egy adott ügyben.

b)

· hogy melyik állam járjon el egy adott ügyben.

c)

· hogy konkrétan melyik bíróság járjon el az adott ügyben.

d)

· hogy melyik fórum járjon el egy adott ügyben.

135.

A Brüsszeli Egyezmény mely rendelkezését értelmezte az Európai Unió Bírósága az Andrew Owusu-ügyben?

a)

· Az adhéziós eljárásról szóló párhuzamos joghatósági okot és a felek lakóhelyének különböző szerződő államokkal fennálló kapcsolatát.

b)

· A ,,szerződés teljesítésének helye” fogalmát és hogy mely állam az, ahol a szolgáltatást teljesíteni kellett, valamint, hogy alkalmazható-e a forum non conveniens elve.

c)

· Az Egyezmény 2, cikke szerinti területi hatály és általános joghatóság fogalmát és a forum non conveniens elvének összeegyeztethetőségét ugyanezzel a cikkel.

d)

· Az Egyezmény 2. cikke kógens jellege az általános joghatóság fogalmát, és a forum non conveniens elvének összeegyeztethetőségét ugyanezzel a cikkel.

e)

· A ,,káresemény bekövetkezésének helye” fogalmát és hogy hol indíthat keresetet a felperes, egy másik tagállamban lakhellyel rendelkező alperes ellen.

136.

Helyes-e a következő ítélet-részlet? „A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet (Kódex) 56/A. § (1) bekezdése és a 44/2001/EK rendelet 5. cikkének 3. pontja értelmében a kártérítési kereset elbírálása a magyar bíróság joghatóságába tartozik.”

a)

· Nem, mert csak a Brüsszel I rendelet alkalmazandó.

b)

· Igen, mert mindkét passzus a joghatóságot szabályozza.

c)

· Nem, mert csak a Róma I rendelet alkalmazandó.

d)

· Igen, mert tartalmilag mindkét szabály ugyanúgy rendelkezik.

e)

· Nem, mert az uniós rendeletek szubszidiárius jogforrások.

137.

Melyik jogforrás alapján határozná meg egy szlovák és egy magyar szokásos tartózkodási hellyel rendelkező fél adásvételi szerződésre vonatkozó joghatóságot, amennyiben a felek a kizárólagosan magyar bíróságok eljárását kötötték ki?

a)

· A Róma I rendelet

b)

· A Brüsszel I bis rendelet

c)

· Az Nmj. tv.

d)

· A magyar Pp.

e)

· Az Nmj tv. és a Róma I rendelet

NMJ1

Total questions: 137

Worksheet time: 1hrs 17mins

Similar Resources on Wayground