NEW
Font size
WorksheetsHőtan, folyadékok és gázok mechanikája 2 (K)
Total questions: 30
Worksheet time: 30mins
Az ábrán a két nyíl adott mennyiségű ideális gáz két állapotváltozását mutatja. A szaggatott vonal hiperbola. Melyik állítás nem igaz?
Mindkét folyamatban ugyanannyit melegszik a gáz.
Mindkét folyamatban azonos a hőfelvétel.
Mindkét folyamatban ugyanannyi a belső energia megváltozása.
Lehet-e jéggel melegíteni?
Nem lehet, mert a jég mindig hidegebb, mint a víz.
Igen, mindent, ami hidegebb a vizsgált jégnél.
Igen, de csak a víznél alacsonyabb fagyáspontú folyadékot.
Vajon egy gáz állandó nyomáshoz tartozó fajhője mindig nagyobb-e, mint az állandó térfogathoz tartozó fajhő?
Nem, csak kétatomos molekulákból álló gáznál.
Igen, kivétel nélkül mindig nagyobb.
Nem, nemesgázoknál a két érték egyenlő.
Zárt tartályban lévő, 100 °C-os gázt állandó térfogaton 200 °C-ra melegítünk. Mekkorára nő a bezárt gáz nyomása?
Kétszeresére nő.
Több, mint kétszeresére nő.
Kevesebb, mint kétszeresére nő.
Két testet termikus kölcsönhatásba hozunk. Az egyik test („A”) belső energiája 30 J, a másiké („B”) 50 J. Melyik test ad le és melyik test vesz fel energiát a kölcsönhatás során?
A „B” test ad át energiát az „A”-nak, mert kezdetben a „B”-nek nagyobb az energiája.
Az „A” test ad át energiát a „B”-nek, mert kezdetben az „A”-nak nagyobb a hőmérséklete.
A megadott adatok alapján nem dönthető el a kérdés.
Hőszigetelt edényben lévő 0 °C-os vízbe 0 °C-os jeget teszünk. Változik-e a víz tömege néhány perc elteltével?
Igen, a víz tömege nő.
Igen, a víz tömege csökken.
Nem, a víz tömege nem változik.
Egy adott kezdeti állapotú gáznak először állandó nyomáson, majd ugyanolyan kezdőállapotból kiindulva állandó hőmérsékleten csökkentjük a térfogatát 1 dm3-rel. Melyik esetben végzünk több munkát?
Akkor, amikor a nyomás állandó.
Akkor, amikor a hőmérséklet állandó.
Pontosan egyforma a munkavégzés a két esetben.
Ideális gáz izoterm állapotváltozás során 500 J munkát végez környezetén. Mekkora a gáz belsőenergia-változása?
A gáz belső energiája nem változik.
A gáz belső energiája 500 J-lal nő.
A gáz belső energiája 500 J-lal csökken.
Az alábbi folyamatok közül melyikben szabadul fel hő?
Amikor a víz elpárolog.
Amikor a jég megolvad.
Amikor a víz megfagy.
Egy anyagot melegítünk. Hőmérséklete a fölvett hő függvényében a grafikon szerint változott. Melyik szakaszon vagy szakaszokon lesz az anyag részben vagy teljesen folyékony halmazállapotban?
A CD szakaszon.
A BC-CD szakaszokon.
A BC-CD-DE szakaszokon.
Egy „A” test belső energiája 1000 J. Egy ugyanolyan anyagból készült másik, „B” testé 500 J. A testek hőmérsékletére vonatkozó alábbi állítások közül melyik helyes?
Az „A” test hőmérséklete biztosan nagyobb, mert a test részecskéinek nagyobb az összes mozgási energiája.
A két test hőmérséklete akár egyenlő is lehet.
A „B” test hőmérséklete biztosan nagyobb, mert ebben az esetben nagyobb a részecskemozgásra jutó energiahányad.
A fajhő mértékegységeinek alábbi átváltásai közül melyik helyes?
273 kg⋅KJ=1 kg⋅°CJ
1 kg⋅KJ=273 kg⋅°CJ
1 kg⋅KJ=1 kg⋅°CJ
Egy mindkét végén zárt üvegcsőben gáz van, amelyet egy könnyen mozgó, hőszigetelő dugó oszt két egyenlő térfogatú részre. Egyik oldalán a gáz kelvinben mért hőmérsékletét 20%-kal növeljük, miközben a másik oldalon a gáz hőmérséklete változatlan marad. Mennyivel nő a melegített gáz térfogata?
Kevesebb mint 20%-kal nő.
Pontosan 20%-kal nő.
Több mint 20%-kal nő.
Egy edényben lévő gázt súlyos dugattyú zár el a külső levegőtől. Az edényt nyitott végével felfelé (A) és nyitott végével lefelé (B) is elhelyezzük. Melyik esetben nagyobb a bezárt gáz nyomása?
Ha az edény nyitott vége felfelé van (A).
Ha az edény nyitott vége lefelé van (B).
Egyenlő a nyomás mindkét esetben.
Két, különböző anyagból készült drót hőmérsékletét egyaránt 20 °C-kal megnöveljük. Melyik drót tágul jobban?
Annak a drótnak lesz nagyobb a tágulása, amelyiknek kezdeti hőmérséklete magasabb.
Annak a drótnak lesz nagyobb a tágulása, amelyik nagyobb hőtágulási együtthatójú anyagból készült.
Kevés információ áll rendelkezésre a kérdés eldöntéséhez.
Egy edényben lévő jégre vizet öntünk. Mi lehet az edényben az egyensúly beállta után?
A jég biztosan megolvad, az edényben csak víz lesz.
Lehet, hogy csak jég lesz az edényben.
Az edényben csak kétfázisú rendszer alakulhat ki: víz és jég keveréke.
Egy gáz hőmérsékletének megadásakor elfelejtettük leírni, hogy melyik hőmérsékleti skálát használjuk. Azt tudjuk, hogy a gáz hőmérséklete kezdetben 300 fok, majd 400 fokkal nőtt, miközben a térfogata változatlan maradt. A nyomása eközben több, mint duplájára nőtt. Melyik hőmérsékleti skálát használhattuk: a Celsius-skálát vagy a Kelvin-skálát?
A Celsius-skálát használtuk.
A Kelvin-skálát használtuk.
A megadott adatokból nem lehet eldönteni, hogy melyiket használhattuk.
Hogyan tehet kárt a téli hideg a köztéri kőszobrokban?
A szobor repedéseibe belefagyó víz szétfeszíti a követ, így darabok törhetnek le a szoborból.
A környezet lehűlése miatt a szobor összezsugorodik, s feszültségek ébrednek az anyagban, amitől az eltörhet.
A hideg merevvé, törékennyé teszi a szobor anyagát, így ha bármi hozzáütődik, darabok törhetnek le belőle.
Lehet-e egy palackba bezárt gáz nyomása negatív, azaz olyan, hogy a palack belső falát nem kifelé nyomja a bezárt gáz, hanem befelé húzza, „szívja”?
Nem, a bezárt gáz részecskéi mindig kifelé nyomják a palack falát.
Igen, ilyenkor fordulhat elő, hogy a palack behorpad, összeroppan (ha nem elég merev a fala).
Csak −273 °C hőmérséklet alatt fordulhat ez elő.
Melyik esetben végez több munkát ugyanaz az elzárt gáz: ha állandó nyomáson a térfogata nő kétszeresére, vagy ha állandó térfogaton a nyomása nő kétszeresére?
Ha a térfogata nő kétszeresére.
Ha a nyomása nő kétszeresére.
Egyforma a munkavégzés mindkét esetben.
Az ábrán látható módon összeszegecselünk egy vékonyabb és egy vastagabb sárgarézlapot. Merre görbül meg a két lemez, ha egyenletesen melegíteni kezdjük őket?
A vastagabb rézlap felé görbül.
Egyenes marad a két lemez.
A vékonyabb rézlap felé görbül.
Mi a szublimáció?
Egy anyag atomjai vagy molekulái szilárd fázisból közvetlenül gáz fázisba lépnek át.
Egy gáz molekulái atomokra bomlanak.
Egy folyadék felforrás nélkül elpárolog.
Fölülről nyitott, hőszigetelt hengerben egy súrlódásmentesen mozgó, m tömegű hőszigetelő dugattyú zárja el a külső levegőt az edényben lévő gáztól. Egy ugyancsak m tömegű testet helyezünk óvatosan a dugattyúra. A gáznak milyen állapotjelzői változnak meg?
A nyomása, térfogata és hőmérséklete.
A nyomása és térfogata.
A nyomása és hőmérséklete.
Egy gázt kétféle módon melegítünk fel. (A kezdőállapotot az A pont jelöli.) Állandó térfogat mellett növeljük a nyomását a kétszeresére, illetve állandó nyomás mellett növeljük a térfogatát a kétszeresére. Melyik folyamatban melegszik fel jobban a gáz?
Az állandó térfogatú melegítés során.
Az állandó nyomású melegítés során.
Ugyanakkora lesz a hőmérséklet mindkét esetben.
Melyik jelenség magyarázható a szilárd testek hőtágulásával?
Az, hogy a magas hegyekben a repedésekbe belefagyó víz megrepeszti a sziklákat.
Az, hogy a nyári melegben felpúposodnak a villamossínek.
Az, hogy száraz nyári időszakok alatt a föld megrepedezik.
Lehet-e jelen egy zárt edényben víz egyszerre mindhárom halmazállapotban (jég, víz, vízgőz)?
Nem, egyszerre legfeljebb egy halmazállapotban lehet jelen a víz egy edényben (vagy jég, vagy víz, vagy vízgőz).
Nem, egyszerre legfeljebb két halmazállapotban lehet jelen a víz egy edényben (vagy jég és víz, vagy pedig víz és vízgőz).
Igen, lehet.
Egy aeroszolos flakont kiürítünk, azaz addig nyomjuk a szórófejet, amíg jön belőle a permet. Mi van a flakonban miután kiürítettük?
A flakonban ekkor vákuum van.
A flakonban ekkor csak levegő van.
A flakonban ekkor az eredeti tartalmának maradéka van.
Hogyan tudjuk egy dugattyúval lezárt hengerben lévő gáznak megnövelni a hőmérsékletét? A rendszer hőszigetelt.
Úgy, hogy megnöveljük a gáz térfogatát.
Ha hőszigetelt a henger, akkor nem tudjuk megnövelni a hőmérsékletét.
Úgy, hogy lecsökkentjük a gáz térfogatát.
Egy hengerben súrlódásmentesen mozgó dugattyúval ideális gázt zárunk be. A gáz ismeretlen állapotváltozáson megy keresztül, melynek végén hőmérséklete a kezdeti hőmérséklettel azonos lesz. Igaz-e, hogy a kezdeti nyomás és térfogat szorzata azonos a végso állapothoz tartozó nyomás és térfogat szorzatával (p1 ⋅ V1 = p2 ⋅ V2)? A folyamatban a gáz mennyisége nem változik.
Csak abban az esetben igaz, ha a hőmérséklet az állapotváltozás során végig állandó volt.
Igen, minden esetben igaz.
Csak akkor igaz, ha az állapotváltozás során a gáz nem vett fel hőt.
Van-e olyan anyag, amely melegítés hatására összehúzódik?
Igen, egy lyukat körülvevő anyag (például egy kulcslyukat körülvevő zár) melegítéskor összehúzódik, ahogy a lyuk kitágul.
Nem, az anyagok hűtés hatására mindig összehúzódnak, melegítés hatására pedig mindig kitágulnak.
Igen, például a víz melegítés hatására bizonyos körülmények között összehúzódik.
