wayground logo

Free Printable Worksheets

Font size

S
M
L
XL
Worksheets

Makroökonómia 9 Gazdaságpolitika és az AD/AS elemzés

Total questions: 29

Worksheet time: 21mins

Name
Class
Date
1.

A gazdaságpolitika céljai közé tartozik a ______ stabilizálása és az ______ elérése.

(a)  

2.

Hosszú távú egyensúlyi helyzetről akkor beszélünk, ha

a)
  1. az aggregált kereslet és kínálat egyensúlya a potenciális kibocsátás szintjén áll be, és teljesül az inflációs cél is.

b)
  1. beáll az aggregált kereslet és kínálat egyensúlya, de nem feltétlenül a potenciális kibocsátás szintjén.

c)
  1. beáll az aggregált kereslet és kínálat egyensúlya, de nem feltétlenül a potenciális kibocsátás szintjén, viszont teljesül az inflációs cél.

d)
  1. az aggregált kereslet és kínálat egyensúlya a potenciális kibocsátás szintjén áll be.

3.

Az alábbi ábrán egy gazdaság rövid távú egyensúlyi helyzetét az 1-es pont mutatja. Az ábrán feltüntettük még a πT inflációs célt is. Az ábrázolt helyzetben

a)
  1. nem áll fenn a szerencsés egybeesés, a jegybank rövid távon csak a kibocsátási cél rovására érheti el az inflációs célt.

b)
  1. a jegybank autonóm monetáris lazítással egyidejűleg közeledhet az inflációs és a kibocsátási cél elérése felé.

c)
  1. a jegybank autonóm monetáris szigorítással egyidejűleg közeledhet az inflációs és a kibocsátási cél elérése felé.

d)
  1. a hagyományos jegybanki eszköztár nem alkalmazható, nemkonvencionális eszközökre van szükség az inflációs és a kibocsátási cél elérése érdekében.

4.

Tegyük fel, hogy a kiinduló helyzetben a gazdaság hosszú távú egyensúlyi állapotban van, és teljesült az inflációs cél. Ha ebből a helyzetből egy átmeneti kedvezőtlen kínálati sokk kimozdítja a gazdaságot, akkor

a)
  1. a jegybank autonóm monetáris lazítással elérheti az inflációs célt, de ezzel távolodik a kibocsátási céltól.

b)
  1. a jegybank autonóm monetáris lazítással egyidejűleg közeledhet az inflációs és a kibocsátási célhoz is.

c)
  1. a jegybank autonóm monetáris szigorítással elérheti az inflációs célt, de ezzel távolodik a kibocsátási céltól.

d)
  1. a jegybank autonóm monetáris szigorítással egyidejűleg közeledhet az inflációs és a kibocsátási célhoz is.

5.

Az alábbi ábrán egy gazdaság rövid távú egyensúlyi helyzetét az 1-es pont mutatja. Az ábrán feltüntettük még a πT inflációs célt is. Az ábrázolt helyzetben

a)
  1. a hagyományos jegybanki eszköztár nem alkalmazható, nemkonvencionális eszközökre van szükség az inflációs és a kibocsátási cél elérése érdekében.

b)
  1. nincs szükség monetáris politikai beavatkozásra, az önkorrekciós mechanizmus működése biztosítja az inflációs és a kibocsátási cél elérését is.

c)
  1. nem áll fenn a szerencsés egybeesés, a jegybank csak a kibocsátási cél rovására érheti el az inflációs célt.

d)
  1. a jegybank autonóm monetáris lazítással egyidejűleg közeledhet az inflációs és a kibocsátási cél elérése felé.

6.

A gazdasági vezetés nemkonvencionális monetáris politikai eszközt alkalmaz, ha

a)
  1. a kormányzat növeli a költségvetési kiadásokat.

b)
  1. a kormányzat csökkenti az adókat.

c)
  1. a jegybank csökkenti az alapkamatot.

d)
  1. a jegybank vállalati kötvényeket vásárol.

7.

A nulla alsó korlátba akkor ütközhet bele a jegybank, ha

a)
  1. negatív keresleti sokk érte a gazdaságot.

b)
  1. pozitív keresleti sokk érte a gazdaságot.

c)
  1. túl magasnak ítéli az inflációs rátát, és inflációcsökkentési céllal autonóm monetáris szigorításba kezd.

d)
  1. emeli a jegybanki alapkamat szintjét.

8.

Ha a gazdasági teljesítmény elmarad a potenciális kibocsátástól és a jegybanki alapkamat a nulla alsó korlátba ütközik, akkor a várakozások menedzselésének keretében

a)
  1. a jegybanknak az inflációs várakozások mérséklését kell elérnie a gazdaság ösztönzése érdekében.

b)
  1. a jegybanknak az inflációs várakozások élénkülését kell elérnie a gazdaság ösztönzése érdekében.

c)
  1. sem szabad manipulálnia a jegybanknak az inflációs várakozásokat, mert ez akadályozhatja az önkorrekciós mechanizmus működését.

d)
  1. az inflációs várakozások helyett a konjunkturális várakozásokat kell manipulálnia a jegybanknak.

9.

Ha a jegybanki alapkamat a nulla alsó korlátba ütközik, akkor

a)
  1. a monetáris politikai (MP) görbe pozitív meredekségű lesz, mert az infláció emelkedésére válaszul a jegybank növeli a reálkamatlábat.

b)
  1. az aggregált keresleti görbe negatív meredekségű lesz, mert az infláció emelkedésére válaszul a jegybank növeli a reálkamatlábat.

c)
  1. a jegybank semmilyen eszközzel sem növelheti az aggregált keresletet.

d)
  1. az aggregált keresleti görbe pozitív meredekségű lesz, mert az infláció emelkedése csökkenti a reálkamatlábat.

10.

Ha változatlan inflációs ráta mellett a tényleges kibocsátás emelkedik a potenciális kibocsátáshoz képest, akkor

a)
  1. a Taylor-szabályt követő jegybank emeli a jegybanki alapkamatot.

b)
  1. a Taylor-szabályt követő jegybank nem változtat a jegybanki alapkamaton.

c)
  1. a Taylor-szabályt követő jegybank csökkenti a jegybanki alapkamatot.

d)
  1. a Taylor-szabályt követő jegybank csökkentené a jegybanki alapkamatot, de nem teheti meg, mert a nulla alsó korlátba ütközik.

11.

Ha az inflációs cél 2%, a jelenlegi inflációs ráta is 2%, és a kibocsátási rés 0, akkor a Taylor-szabály szerint a nominális jegybanki alapkamat

a)
  1. 1%

b)

2%

c)

3%

d)

4%

12.

Ha egy közgazdász az árakat és béreket rövid távon nagymértékben ragadósnak gondolja, ugyanakkor viszonylag rövid időtartamúnak becsüli a gazdaságpolitikai késedelmeket, akkor

a)
  1. szakmai érvek alapján nem, csak ideológiai alapon tud állást foglalni az aktivisták és nem aktivisták vitájában.

b)
  1. szakmai érvek alapján valószínűleg az aktív gazdaságpolitikai beavatkozást ellenzők táborába fog tartozni.

c)
  1. szakmai érvek alapján valószínűleg az aktív gazdaságpolitikai beavatkozást támogatók táborába fog tartozni.

d)
  1. szakmai érvek alapján eldönthetetlen, hogy az aktív gazdaságpolitikai beavatkozást támogatók vagy ellenzők táborába fog tartozni.

13.

Mi a közös a jogalkotási és a végrehajtási késedelemben?

a)
  1. Mind a kettő fontosabb a monetáris politikában, mint a fiskális politikában.

b)
  1. Mind a kettő fontosabb a fiskális politikában, mint a monetáris politikában.

c)
  1. Mind a kettő az adatkésés és a felismerési késedelem előtt van.

d)
  1. Egyik fenti válasz sem helyes.

14.

2007 augusztusában a másodrendű jelzálogkölcsönnel rendelkező adósok egy része fizetésképtelenné vált. Az alábbiak közül melyik lehetséges következménye ennek a pénzügyi súrlódásnövekedésnek?

a)
  1. Az AD-görbe valószínűleg balra tolódott, aminek hatására magasabb egyensúlyi reálkamatláb jött létre.

b)
  1. Az AD-görbe valószínűleg balra tolódott, ami negatív kibocsátási rést eredményezett.

c)
  1. Az AD-görbe valószínűleg balra tolódott, ami pozitív inflációs rést eredményezett.

d)
  1. Az AD-görbe valószínűleg nem tolódott el.

 

15.

Az egyensúlyi reálkamatláb fogalma szerint

a)
  1. az a reálkamatláb, amelynél a kibocsátási rés zérus.

b)
  1. az a reálkamatláb, amelynél az inflációs ráta alacsony.

c)
  1. a központi bank által meghatározott reálkamatláb.

d)
  1. Egyik fenti válasz sem helyes.

16.

Ha a természetes munkanélküliségi ráta érvényesül, akkor

a)
  1. is van munkanélküliség a gazdaságban, mégpedig ciklikus jellegű.

b)
  1. is van munkanélküliség a gazdaságban, mégpedig strukturális, valamint súrlódásos jellegű.

c)
  1. is van munkanélküliség a gazdaságban, mégpedig az inflációt lassító jellegű.

d)
  1. is van munkanélküliség a gazdaságban, mégpedig a bérek rugalmatlanságából adódóan.

17.

Az alábbiak közül melyik a gazdaságpolitika fő célkitűzése?

a)
  1. A munkanélküliségi ráta nullára csökkentése.

b)
  1. Az infláció nullára csökkentése.

c)
  1. A gazdasági teljesítmény stabilizálása.

d)
  1. Az államadósság nullára csökkentése.

18.

A (a)   eszközei: a likviditásnyújtás, az eszközvásárlás és a várakozások menedzselése.

19.

A (a)   elérése esetén az infláció csökkenése súlyosbítja a recessziót, vagyis az önkorrekciós mechanizmus nem működik.

20.

(a)   : a jegybanki alapkamat legalacsonyabb lehetséges szintje.

21.

A (a)   azt ajánlja, hogy a központi bank úgy alakítsa a reál jegybanki alapkamatot, hogy az egyenlő legyen annak 2%-os historikus átlaga plusz az inflációs és kibocsátási rések súlyozott átlaga.

22.

A (a)   esetében általában kevésbé fontos a jogalkotási és a végrehajtási késedelem, mint a fiskális politikánál.

23.

A gazdaságpolitikát jellemző (a)   , az adatkésés, a felismerési és a jogalkotási késedelem és a hatáskésés.

24.

Átmeneti kínálati sokkok esetén nem érvényesül a (a)   , vagyis a központi banknak választania kell a gazdasági teljesítmény és az infláció stabilizálása között.

25.

Aggregált keresleti sokkok és tartós aggregált kínálati sokkok esetén érvényesül a (a)   , vagyis az inflációt stabilizáló gazdaságpolitika a gazdasági teljesítményt is stabilizálja.

26.

(a)   nevezzük azt a helyzetet, amikor nincs konfliktus az infláció és a kibocsátás stabilizálásának gazdaságpolitikai céljai között.

27.

Ha a gazdaság a potenciális szinten termel és az inflációs ráta az árstabilitásnak megfelelően alakul, akkor a gazdaságot jellemző reálkamatlábat (a)   nevezzük.

28.

Az (a)   azt jelenti, hogy az inflációs ráta a központi bank által meghatározott, valamivel nulla fölötti inflációs cél közelében van.

29.

A (a)   stabilizálása azt jelenti, hogy a gazdaság a potenciális kibocsátás közelében termel, a munkanélküliségi ráta pedig a természetes ráta közelében van.