Wayground logo

Free Printable Worksheets

Font size

S
M
L
XL
Worksheets

EU ismeretek 1

Total questions: 100

Worksheet time: 52mins

Name
Class
Date
1.

1946. szeptember 19-i zürichi beszédében W. Churchill egy Észak-atlanti Szerződés (NATO) létrehozását javasolta a szovjet fenyegetés ellensúlyozására.

a)

Igen

b)

Nem

2.

Az ő nevéhez kötődik a pán-európai gondolat.

a)

Aristide Briand

b)

Victor Hugo.

c)

Richard Coudenhove-Kalergi.

d)

Winston Churchill.

3.

Melyik állítás a hamis?

a)


Az európai integráció szellemi "előfutárai" már sok évszázada megjelentek.

b)

Az európai integráció gondolata már az I. világháborút követően is jelen volt Európábán.

c)

Az európai integráció gondolata a II. világháború pusztításai nyomán, egy újabb világháború elkerülésének szándékával fogalmazódott meg először a kontinensen.

d)

Az európai integráció igényét már a XIX. században is megfogalmazták.

4.

Melyik szervezetnek volt az elődje az OEEC (az Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet)?

a)

Az Európai Gazdasági Közösségnek.

b)

Az OECD-nek.

c)

Az Európa Tanácsnak.

d)

Az Európai Szén- és Acélközösségnek.

5.

Egyesült Nemzetek Szervezete

a)

1944

b)

1945

c)

1947

d)

1948

6.

Nemzetközi Valutaalap

a)

1944

b)

1945

c)

1947

d)

1948

7.

Európai Gazdasági Együttműködés Szervezete

a)

1944

b)

1945

c)

1947

d)

1948

8.

Általános Kereskedelmi és Vámtarifa Egyezmény

a)

1944

b)

1945

c)

1947

d)

1948

9.

Mely országok alkottak vámuniót már az 1950-es évek előtt?

a)

Az Egyesült Királyság, Belgium és Franciaország.

b)

Az Egyesült Királyság, a Benelux-államok és Franciaország.

c)

A Benelux-államok.

d)

Belgium, Franciaország és Luxembourg.

10.

Mit értünk a vámunió fogalmán?

a)


A tagállamok az egymás közötti kereskedelemben eltörlik a vámokat, a mennyiségi korlátozásokat és a mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedéseket, de megtartják saját vámtarifájuk kívülálló országokkal szemben.

b)


A tagállamok az egymás közötti kereskedelemben eltörlik a vámokat, a mennyiségi korlátozásokat és a mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedéseket, egyben közös vámtarifát vezetnek be kívülálló országokkal szemben.

c)


A tagállamok összehangolják a gazdaságpolitikájukat.

d)

A tagországok kereskedelmi kedvezményeket nyújtanak egymásnak.

11.

Az Európai Szén- és Acélközösség létrehozásának alapvető célja az volt, hogy a leendő tagállamok szén- és acéltermelésének közös felügyelet alá helyezésével

a)

felfuttassák ezeket a hadiipar szempontjából fontos ágazatokat, hogy a tagállamok sikeres támadást indíthassanak a Szovjetunió és szövetségesei ellen.

b)

teljes egyenjogúságon alapuló együttműködés révén megakadályozzák egy újabb háború kitörését.

c)

tartósan biztosítsák, hogy a II. világháború vesztes hatalma a győztesek ellenőrzése alatt működtessék a hadiipar szempontjából fontos ágazataikat.

d)

sikeresen fel tudják venni a versenyt a domináns amerikai vállalatokkal.

12.

Melyik szerződés hozta létre az Európai Beruházási Bankot?

a)

A Római Szerződés.

b)

A Lisszaboni Szerződés.

c)


A Maastrichti Szerződés.

d)

Az ESZAK-szerződés.

13.

Ki volt az a politikus, akit az európai integráció közvetlen kidolgozójának tekintünk?

a)

Altiero Spinelli.

b)


Richard Coudenhove-Kalergi.

c)

Jean Monnet.

d)


Winston Churchill.

14.

Mi volt a Római Szerződés eredeti célja?

a)

Közös kül- és biztonságpolitika bevezetése.

b)

Közös piac megteremtése.

c)

Gazdasági és monetáris unió megteremtése.

d)

Egységes belső piac megteremtése.

15.

Melyik országban fogalmazódott meg a II. világháborút követően (Nyugat-) Európa integrációjának konkrét terve?

a)

Franciaországban.

b)


Az Egyesült Királyságban.

c)

Az Amerikai Egyesült Államokban.

d)


Nyugat-Németországban.

16.

1970-ben hány tagja volt az Európai Közösségnek?

a)

12.

b)

15.

c)


6.

d)

9.

17.

Írország európai integrációhoz történő csatlakozásának évszáma

a)

1973

b)

1981

c)

1995

d)

2004

18.

Görögország európai integrációhoz történő csatlakozásának évszáma

a)

1971

b)

1981

c)

1995

d)

2004

19.

Ausztria európai integrációhoz történő csatlakozásának évszáma

a)

1973

b)

1981

c)

1995

d)

2004

20.

Csehország európai integrációhoz történő csatlakozásának évszáma

a)

1973

b)

1981

c)

1995

d)

2004

21.

Melyik városban írták alá az Európai Unióról szóló Szerződést?

a)

Nizzában.

b)

Maastrichtban.

c)

Lisszabonban.

d)

Amszterdamban.

22.

Melyik megállapítás nem igaz az Európai Atomenergia-közösségre?

a)

Egy közös beszerzési ügynökség koordinálta a hasadó anyagok vásárlását.

b)

Vámuniót hozott létre a tagállamok között a hasadó anyagok forgalmára.

c)

Ugyanaz a hat állam alapította, mint az Európai Szén- és Acélközösséget.

d)

2002-ben beszüntette a tevékenységét.

23.

Melyik észak-európai állam nem EU-tag?

a)

Dánia.

b)


Svédország.

c)

Finnország.

d)

Norvégia.

24.

Melyik állítás igaz a Nizzai Szerződésre?

a)


A parlamenti helyek számát csökkentette.

b)

Általánosan felkészítette az EU-t a kibővülésre, az intézményrendszer átalakításával.

c)

2004-ben lépett életbe.

d)


A többségi döntések körét csökkentette.

25.

A csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unió részéről a Tanács folytatja le.

a)

Igen

b)

Nem

26.

Mivel a csatlakozási okmányok nemzetközi (=államközi) szerződések, azokat csak az Európai Unió tagállamainak, illetve a csatlakozni kívánó országoknak kell jóváhagyniuk.

a)

Igen

b)

Nem

27.

Ettől a pillanattól kezdve szűnik meg az Egyesült Királyság tagsága az Európai Unióban.

a)

2020. december 31., 24.00 óra. (Brüsszeli idő.)

b)

2020. január 31., 24.00 óra. (Brüsszeli idő.)

c)

2021. január 31., 24.00 óra. (Brüsszeli idő.)

d)


Még nem tudjuk, mikor jön el ez a pillanat.

28.

Hol szövegezték meg azokat a feltételeket, amelyeket egy jelentkező országnak teljesítenie kell a taggá váláshoz

a)

Koppenhágában, az Európai Tanács ülésén.

b)

Messinában, az Európai Gazdasági Közösség létrehozását megalapozó tárgyaláson.

c)

Maastrichtban, az Európai Tanács ülésén.

d)

Rómában, az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés kidolgozásakor.

29.

felsorolt országok közül melyiket tekintik "potenciális tagjelöltnek" az Európai Unióban?

a)


Észak-Macedóniát.

b)

Szerbiát.

c)


Albániát.

d)

Bosznia-Hercegovinát.

30.

Melyik uniós intézményhez kell benyújtania a csatlakozási kérelmet az erre pályázó országnak?

a)

Az Európai Parlamenthez.

b)

Az Európai Tanácshoz.

c)

A Tanácshoz.

d)

Az Európai Bizottsághoz.

31.

Derogáció.

a)

Átmeneti mentesség egy jogszabályi kötelezettség teljesítése alól.

b)


Az Európai Bizottság véleménye

c)


Sok új tagállam egyidejű felvétele.

d)


"Előcsatlakozási" alap.

32.

Avis.

a)

Átmeneti mentesség egy jogszabályi kötelezettség teljesítése alól.

b)

Az Európai Bizottság véleménye.

c)

Sok új tagállam egyidejű felvétele.

d)


"Előcsatlakozási" alap.

33.

"Big bang".

a)


Átmeneti mentesség egy jogszabályi kötelezettség teljesítése alól.

b)


Az Európai Bizottság véleménye.

c)

Sok új tagállam egyidejű felvétele.

d)


"Előcsatlakozási" alap

34.

Phare.

a)


Átmeneti mentesség egy jogszabályi kötelezettség teljesítése alól.

b)


Az Európai Bizottság véleménye.

c)


Sok új tagállam egyidejű felvétele.

d)


"Előcsatlakozási" alap.

35.

Melyik tagállamokkal szemben folyik az Európai Unióról szóló Szerződés 7. cikke szerinti eljárás?

a)

Bulgária.

b)

Olaszország.

c)

Lengyelország.

d)

Magyarország.

36.

Mit jelent elsősorban a jogállamiság?

a)

A végrehajtó hatalom nem hoz(hat) önkényes döntéseket.

b)


Az országnak van írott alkotmánya.

c)

Az országban létezik és működik alkotmánybíróság.

d)


A bírákat a köztársasági elnök nevezi ki.

37.

Az Európai Unióról szóló Szerződés jó néhány ún. érteket foglalmaz meg, de ezeket csupán deklarálja, és betartásukat senki sem ellenőrzi.

a)

Igen

b)

Nem

38.

Egy 2020. évi rendelet értelmében fel lehet függeszteni az uniós források folyósítását azon tagállamoknak, amelyekben sérül a jogállamiság.

a)

Igen

b)

Nem

39.

A felsoroltak közül mely területek szerepelnek az Európai Unió ún. jogállamisági jelentéseiben?

a)

Az igazságszoltáltatás.

b)

A fékek és ellensúlyok rendszere.

c)

A média sokszínűsége.

d)


A korrupció elleni harc kerete.

40.

Az EU mely tagállamában nyilvánították magukat "LMBT-mentesnek" egyes városok önkormányzatai?

a)

Magyarországon.

b)

Hollandiában.

c)


Lengyelországban.

d)

Olaszországban.

41.

A pluralizmus mint közös európai érték azt jelenti, hogy a társadalomban sokféle érték- és véleményrendszer létezhet, és nem lehet büntetni azokat, akik nem az éppen hatalmon lévő kormány értékeit vallják.

a)

Igen

b)

Nem

42.

Mióta választják közvetlenül az Európai Parlamentet a tagállamok állampolgárai?

a)

1993-tól.

b)

1958-tól.

c)

2004-től.

d)

1979-től.

43.

Az Európai Parlament önálló jogszabályalkotó szerv.

a)

Igen

b)

Nem

44.

Az Európai Parlamentben csak pártcsaládok szerinti frakciók vannak, és nincsenek a tagállami parlamentekben megszokott bizottságok.

a)

Igen

b)

Nem

45.

Gyürk András a FIDESZ európai parlamenti képviselője. Gyürk András nem tagja a Magyar Országgyűlésnek.

a)

Egyik állítás sem igaz.

b)

Az első állítás igaz, a második hamis.

c)


Az első állítás hamis, a második igaz.

d)


Mindkét állítás igaz, de nincs összefüggés köztük.

e)

Mindkét állítás igaz és összefüggés van köztük.

46.

Az Európai Unióról szóló Szerződés 5. cikke kik/mik közötti hatáskörmegosztást szabályozza?

a)

Az uniós intézmények és az Egyesült Nemzetek Szervezete közöttit.

b)


Az Európai Tanács és az Európai Bitzottság közöttit.

c)

Az Európai Parlament és az Európai Tanács közöttit.

d)


A tagállamok és az uniós intézmények közöttit.

47.

A szubszidiaritás azt jelenti, hogy minden döntést az állampolgárokhoz legközelebb eső szinten kell meghozni.

a)

Igaz

b)

Hamis

48.

Hány alkalmazottja van összesen az Európai Unió intézményeinek?

a)


25-30 ezer.

b)


Több mint 140 ezer.

c)


60-70 ezer.

d)

130-140 ezer.

49.

Az Európai Tanács a legfőbb jogszabályalkotó szerv az Európai Unióban.

a)

Igen

b)

Nem

50.

AZ EURÓPAI TANÁCS: Mit jelent az ún. "gyónások" kifejezés?

a)


A Tanács plenáris üléseinek az elnevezése.

b)

A problémásabb országokkal külön tárgyalás, meddig hajlandó hátrálni az ügyben. Az elnökség az itt tárgyaltakat nem adhatja tovább.

c)

A tagállamok vezetőinek négyszemközti megbeszélései.

d)


Konszenzusra törekvés az Európai Tanács ülésein.

51.

Az Európai Unió melyik intézményében képviselik a résztvevők a tagállamok „nemzeti érdekeit”?

a)

Az Európai Parlamentben.

b)

Az Európai Unió Tanácsában.

c)


Az Európai Bíróságon.

d)

Az Európai Bizottságban.

52.

Az ún. Állandó Képviselők Tanácsa az Unió egyik döntéshozó szerve.

a)

Igen

b)

Nem

53.

Melyik országot képviseli az államfője az Európai Tanácsban?

a)

Szlovákia

b)

Franciaország

c)

Hollandia

d)

Spanyolország

54.

Melyik testület készíti elő a Miniszterek Tanácsának üléseit?

a)

Az Európai Bizottság.

b)

A tagállamok Európai Unióhoz akkreditált állandó képviselőinek bizottsága.

c)

A Miniszterek Tanácsának főtitkársága.

d)

A miniszterek kabinetfőnökei.

55.

Mennyi időre választják meg az Európai Tanács állandó elnökét?

a)

18 hónapra

b)


4 évre

c)

10 évre

d)


2,5 évre

56.

Melyik uniós intézményt nevezik a „szerződések őrének”?

a)

Az Európai Alkotmánybíróságot.

b)

Az Európai Bizottságot.

c)

Az Európai Bíróságot.

d)


Az Európai Parlamentet.

57.

Melyik állítás NEM igaz? Az Európai Bizottság...

a)

az integráció általános érdekeit képviseli.

b)

dönt a közös költségvetésről.

c)

döntés-előkészítő szerepet tölt be.

d)


végrehajtó intézmény.

58.

Melyik nem feladata az Európai Bizottságnak?

a)

A Szerződések betartásának ellenőrzése.

b)


A Tanács és a Parlament által hozott döntések végrehajtása.

c)


Javaslatok megfogalmazása a Tanács és a Parlament számára.

d)


A Szerződések felülvizsgálata, módosítása.

59.

Melyik megállapítás nem igaz az Európai Bizottság tagjaira?

a)

Hivatali idejük lejárta után sem tölthetnek be másutt olyan pozíciót, amely összeegyeztethetetlen korábbi bizottsági tagi mivoltukkal.

b)

Az őket küldő tagállam érdekeit képviselik hivatali munkájuk során.

c)


Nem kérhetnek, és nem fogadhatnak el iránymutatást tagállamuk kormányától.

d)


Hivatali idejük öt év.

60.

Hogyan történik az Európai Bizottság biztosainak megválasztása és kinevezése?

a)


A Bizottság biztosait az Európai Parlament jelöli és nevezi ki abszolút többséggel megújítható 4 éves időszakra.

b)

A Bizottság biztosait az Európai Tanács nevezi ki minősített többséggel 5 évre.

c)

A Bizottság biztosait a tagállamok kormányainak megállapodásával az Európai Parlament hozzájárulásával (minősített többség) nevezik ki megújítható, 5 éves időtartamra.

d)

A Bizottság biztosait az Európai Tanács nevezi ki egyhangú döntéssel 6 éves időtartamra.

61.

Bár elvileg van rá lehetőség, az Európai Bizottság még sohasem mondott le.

a)

Igen

b)

Nem

62.

Az Európai Bizottság tagállami érdekeket képviselő szerv az Európai Unióban.

a)

Igen

b)

Nem

63.

Melyik az a másodlagos uniós jogi eszköz, amelyik csak az elérendő célt határozza meg, a cél elérésének eszközét azonban a tagállamokra bízza?

a)


A törvény.

b)

A rendelet.

c)


A határozat.

d)


Az irányelv.

64.

Melyik másodlagos uniós jogi eszközt kell közvetlenül (a tagállami jogba való átültetés nélkül) alkalmazni?

a)

Az irányelvet.

b)


A törvényt.

c)

A rendeletet.

d)

A határozatot.

65.

Mi a határozat?

a)


A címzettre vonatkozó magatartási és cselekvési elvárás.

b)

Konkrét ügyekre vonatkozó és teljes egészében kötelező döntés a címzettekre nézve.

c)

Az elérendő célokat illetően minden tagállamra nézve kötelező jogi norma, de a forma és az eszközök megválasztását a nemzeti hatóságokra bízza.

d)

Álláspontot ad meg valakinek a kérésére.

66.

Melyik állítás NEM igaz az Európai Bíróságra vonatkozóan?

a)


Magyar bíró is dolgozik benne.

b)


Egyik feladata a közösségi jog értelmezése.

c)

Tagállamok ellen nem hozhat elmarasztaló ítéletet.

d)

Magánszemélyek is fordulhatnak hozzá.

67.

Mi az Európai Unió Bíróságának feladata?

a)

A közösségi jog betartását és egységes értelmezését felügyeli.

b)

Jogszabály-kezdeményező testület, de végrehajtói feladatokat is ellát.

c)

Az EK legfőbb döntéshozó szerve.

d)

Konzultatív-tanácsadó testületként működik.

68.

Mikor hozták létre az Európai Bíróságot?

a)

1958-ban.

b)

1987-ben.

c)

1952-ben.

d)


1993-ban.

69.

Az Európai Bíróság 27 bíróból áll.

a)

Igen

b)

Nem

70.

Az EU vámuniójára vonatkozóan melyik megállapítás helyes?

a)

Az egyes tagállamok más tagállamból érkező áruk behozatalát – az észszerűség és az arányosság elvét szem előtt tartva – korlátozhatják, de teljesen nem tilthatják meg.

b)


Az egyes tagállamok a vámunió ellenére bizonyos esetekben korlátozhatják más tagállamból érkező áruk behozatalát.

c)

Az egyes tagállamok más tagállamból érkező áruk behozatalát semmilyen körülmények között nem korlátozhatják; ez az eszköz csak kívülálló (ún. harmadik) országok esetében megengedett.

d)

Az egyes tagállamok más tagállamból érkező áruk behozatalát nem korlátozhatják, de az oda irányuló kivitelt igen.

71.

Melyik jogeset érinti az áruk szabad áramlását?

a)

A schengeni eset.

b)

A Cassis de Dijon-ügy.

c)

A LuxLeaks-ügy.

d)


A Bosman-ügy.

72.

Mikorra épült ki a vámunió az Európai Gazdasági Közösségben?

a)

1988. július 1-jére.

b)


1968. július 1-jére.

c)

1958. július 1-jére.

d)

1978. július 1-jére.

73.

Milyen alapelv érvényesül a szabványok területén?

a)

A szubszidiaritás elve.

b)


A diszkrimináció tilalma.

c)

A visszamenőleges hatály tilalmának elve.

d)

A szükséges mértékű szabályozás elve.

74.

Mit jelent az ún. Dassonville-formula?

a)


Konzultációs eljárás: az EP megismerheti a Tanács által megtárgyalt bizottsági javaslat tartalmát, arról vitát folytathat, véleményt formálhat, a többi szervvel közölheti azt.

b)

Egységes keretbe foglalta az EU alapokmányait.

c)


Minden olyan, a tagállamok által bevezetett kereskedelmi előírás, amely képes közvetve vagy közvetlenül, ténylegesen vagy potenciálisan akadályozni a Közösségen belüli kereskedelmet, a mennyiségi korlátozásokkal azonos hatású intézkedésnek tekintendő.

d)

A polgároknak bármely tagállamban joguk van arra, hogy tevékenységbe kezdjenek, társaságot alapítsanak.

75.

A letelepedés szabadsága vonatkozik a szabad vállalkozás folytatására, azaz minden vállalkozónak joga van arra, hogy bármely tagállamban tevékenységbe kezdjen, társaságot alapítson.

a)

Igen

b)

Nem

76.

A munkavállalók szabad mozgásának joga mire nem terjed ki?

a)

Egy uniós polgárnak joga van egy másik tagállamban maradni akkor is, ha elveszítette ottani állását.

b)


Egy uniós polgártól nem tagadható meg, hogy egy másik tagállamban bármilyen állást betöltsön.

c)


Egy uniós polgár a családját is magával viheti, ha egy másik tagállamban vállal munkát.

d)


Egy uniós polgárnak joga van egy másik tagállamban állásajánlatokra jelentkezni.

77.

Az Európai Unió tagállamain kívül mely államok a tagjai az Európai Gazdasági Térségnek?

a)


Novégia, Izland, Svájc és Liechtenstein.

b)

Norvégia, Izland és Liechtenstein.

c)


Izland, Svájc és Liechtenstein.

d)


Norvégia, Izland és Svájc.

78.

Hány éves az átmeneti mentesség a munkaerő-áramlás területén a 2004-ben, illetve 2007-ben belépett országokkal szemben?

a)

2+3 év.

b)

3+2 év.

c)


Nem volt átmeneti mentesség.

d)


2+3+2 év.

79.

Melyik ország nem tagja az EU-nak, viszont része az egységes európai belső piacnak?

a)

Svédország.

b)

Görögország.

c)


Ukrajna.

d)


Norvégia.

80.

Mi az ún. Bolkestein-irányelv lényege?

a)

Kimondja: hogy a határokon túlnyúló szolgáltatást végző cégek csak a szolgáltatás helye szerinti állam szabályainak kell, hogy megfeleljenek.

b)


Kimondja: hogy a határokon túlnyúló szolgáltatást végző cégek csak saját országuk szabályainak kell, hogy megfeleljenek.

c)

Kimondja: hogy a határokon túlnyúló szolgáltatást végző cégekre csak az uniós szabályok vonatkoznak.

d)

Kimondja: hogy a határokon túlnyúló szolgáltatást végző cégek a saját országuk és a szolgáltatás helye szerinti állam szabályainak is meg kell felelniük.

81.

A munkaerő szabad áramlása alapján a külföldi, de uniós munkavállaló a munkaviszony megszűnte után a tagállamban maradhat, hogy új munkahelyet keressen.

a)

Igen

b)

Nem

82.

A korábbi évtizedekben a mezőgazdasági kiadások aránya meghaladta az EU közös költségvetésének a 2/3-át is.


a)

Igen

b)

Nem

83.

A közös agrárpolitikát az 1960-as években dolgozták ki, amikor az Európai Közösség nettó élelmiszerimportőr volt. Az 1980-as évekre "fordult a kocka", ezért az agrárpolitika célkitűzéseit módosítani kellett a Római Szerződésben.

a)

Egyik állítás sem igaz.

b)

Az első állítás igaz, a második hamis.

c)

Az első állítás hamis, a második igaz.

d)

Mindkét állítás igaz, de nincs összefüggés köztük.

e)

Mindkét állítás igaz és összefüggés van köztük.

84.

A mezőgazdasági termelők csak akkor kaphatják meg az uniós támogatásokat, ha a környezetvédelmi előírásokat is szigorúan betartják.

a)


a szubszidiaritás elve

b)

a szolidaritás elve

c)

Dassonville-formula

d)

kölcsönös megfeleltetés (cross compliance)

85.

Melyik politikát nevezik a közös agrárpolitika ún. 2. pillérének?

a)


Az erdőgazdálkodást.

b)

Az állattenyésztést.

c)


A halászatot.

d)


A vidékfejlesztést.

86.

Melyik terv célozta meg először a közös agrárpolitika reformját?

a)

A Mansholt-terv.

b)

A Delors-terv.

c)


A Werner-terv.

d)


A Barroso-terv.

87.

Mi volt az elsődleges célja az Európai Közösség agrárpolitikájának a kezdeti évtizedekben?

a)


A mezőgazdasági export elősegítése.

b)

A mezőgazdasági támogatások keretek közé szorítása.

c)

A mezőgazdasági termelés mennyiségének és a termelők támogatásának a szétválasztása (decoupling).

d)

A termelés növelése, ezáltal a Közösség önellátási szintjének emelése.

88.

Mi jellemezte a három ár viszonyát a közös agrárpolitikában?

a)

A legmagasabb a küszöbár volt, alatta helyezkedett el a beavatkozási (intervenciós) ár, s hármuk közül a világpiaci ár volt a legalacsonyabb.

b)


A legmagasabb a világpiaci ár volt; a küszöbár és a beavatkozási (intervenciós) ár viszonya évről évre változott.

c)


A legmagasabb a beavatkozási (intervenciós) ár volt, alatta helyezkedett el a küszöbár, s hármuk közül világpiaci ár volt a legalacsonyabb.

d)


A legmagasabb a világpiaci ár volt, alatta helyezkedett el a küszöbár, s hármuk közül a beavatkozási (intervenciós) ár volt a legalacsonyabb.

89.

Az alábbiak közül melyik fejezet új a 2021–2027-es többéves pénzügyi kerettervben?

a)

A migrációval és a határok igazgatásával foglalkozó.

b)

A természeti erőforrásokkal foglalkozó.

c)

A mezőgazdasággal foglalkozó.

d)

A digitalizációval foglalkozó.

90.

Az EU közös költségvetéséből minden tagállam kb. ugyanakkora összeget kap, mint amennyit oda befizet – ezt nevezik juste retour-nak (méltányos visszatérítésnek).

a)

Igen

b)

Nem

91.

Az Európai Közösség költségvetési bevételei nem nyújtottak elég fedezetet a tervezett kiadásokhoz. J. Delors, az Európai Bizottság elnöke 1988-ban egy új, negyedik forrás bevezetésére tett javaslatot.

a)


Egyik állítás sem igaz.

b)

Az első állítás igaz, a második hamis.

c)

Az első állítás hamis, a második igaz.

d)

Mindkét állítás igaz, de nincs összefüggés köztük.

e)


Mindkét állítás igaz és összefüggés van köztük.

92.

Melyik állítás igaz?

a)

Az Európai Unió költségvetését a Bizottság állítja össze, az Európai Parlament fogadja el, a Bizottság hajtja végre, az Európai Unió Tanácsa pedig ellenőrzi a végrehajtást.

b)


Az EU költségvetését a Bizottság állítja össze, az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa fogadja el, majd a Bizottság hajtja végre.

c)


Az EU költségvetését a Bizottság állítja össze, az Európai Parlament fogadja el, az Európai Unió Tanácsa hajtja végre, majd az Európai Számvevőszék ellenőrzi.

d)


Az EU költségvetését a Bizottság állítja össze, az Európai Parlament fogadja el, majd az Európai Unió Tanácsa hajtja végre.

93.

Mit jelent az addicionalitás elve?

a)


Az EU költségvetésének ún. saját forrásait össze kell adni, és ezt kell kiegészíteni a GNP-elemmel.

b)

A nyugdíjba vonuló dolgozók különböző tagállamokban eltöltött szolgálati éveit összeadják, és így számítják ki a nyugdíjukat.

c)

A Tanácsban a blokkoló kisebbség eléréséhez nem elég a szavazatokat összeszámolni, hanem legalább négy tagállamnak kell a javaslat ellen szavaznia.

d)

Az Európai Unió kiegészíti a tagállamok fejlesztési forrásait.

94.

Melyik állítás igaz az uniós költségvetés meghozatalát illetően?

a)

Ha december végéig nincs megállapodás, akkor az Európai Bizottság intézi a költségvetést.

b)


Az Európai Bizottság dönt az uniós költségvetésről.

c)

Az Európai Bizottság és a Tanács közösen dönt az uniós költségvetésről.

d)


A döntést az Európai Parlament és a Tanács közösen hozza meg.

95.

Milyen mértékben járul hozzá a mezőgazdaság az Európai Unió GDP-jéhez?

a)

5% alatt.

b)

10 és 15% között.

c)

5 és 10% között.

d)

15 és 20% között.

96.

A gazdálkodók csak akkor kapják meg a közvetlen kifizetések teljes összegét, ha betartják a környezetvédelmi követelményeket. Ezt nevezik...

a)

ugar.

b)

moduláció.

c)

kölcsönös megfeleltetés.

d)

félretesz, mellőz.

97.

Az alábbi célok közül melyik nem szerepel a Római Szerződés Mezőgazdaságról szóló fejezetében?

a)

A kellékek elérhetőségének biztosítása.

b)

A termelékenység növelése a mezőgazdaságban.

c)

A mezőgazdasági termelők tisztességes megélhetésének biztosítása.

d)

A természeti környezet védelme.

98.

"Schlaraffenland"

a)

Pieter Brueghel the Elder.

b)

Jan Vermeer van Delft

c)

Albrecht Dürer.

d)

Hieronymus Bosch.

99.

Az EU több mezőgazdasági terméket exportál Latin-Amerikába, mint amennyit onnan importál.

a)

Igen

b)

Nem

100.

Melyik állítás igaz?

a)

A KAP korábban közös politika volt, de 1992 óta megosztott hatáskörbe tartozik.

b)

A KAP korábban közös politika volt, de 2021-től megosztott hatáskörbe tartozik.

c)

A KAP soha nem volt valódi „közös” politika.

d)

A KAP korábban közös politika volt, de 2009 óta megosztott hatáskörbe tartozik.