WorksheetsPénzügy 4.4.1-4.4.4
Total questions: 15
Worksheet time: 15mins
Name
Class
Date
1.
328. Melyik állítás igaz az alábbiak közül? Óvadék tárgya lehet
a)
a) pénzt helyettesítő eszköz.
b)
b) bármely forgalomképes dolog.
c)
c) pénz, értékpapír, fizetésiszámla-követelés, betétszerződésből eredő követelés vagy egyébként jogszabály rendelkezése szerint számlavezetőként erre feljogosított intézmény által vezetett számlán nyilvántartott követelés, továbbá jogszabályban óvadék tárgyaként meghatározott más vagyontárgy.
2.
329. Melyik állítás igaz az alábbiak közül? Ha az óvadék tárgy készpénz, az óvadék alapításához
a)
a) csak az arra irányuló szerződés szükséges.
b)
b) Az arra irányuló szerződés és az óvadék tárgyának a jogosult részére való átadása szükséges (kézizálogjog szabályai irányadók).
c)
c) az arra irányuló szerződés teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalása szükséges.
3.
330. Melyik állítás igaz az alábbiak közül? A kielégítési jog megnyíltakor a jogosult az óvadékkal biztosított követelését
a)
a) bírósági végrehajtás útján érvényesítheti.
b)
b) közös értékesítés útján érvényesítheti.
c)
c) az óvadék tárgyából közvetlenül kielégítheti, ha az óvadék tárgya pénz, fizetésiszámla-követelés, tőzsdei vagy egyéb nyilvánosan jegyzett piaci árral rendelkező értékpapír, vagy az adott időpontban az értékpapírban foglalt feltételek szerint a felektől függetlenül meghatározható értékkel rendelkező pénzkövetelést megtestesítő értékpapír.
4.
335. Mi az óvadék funkciója?
a)
a) fedezetet biztosít a hitelező jogos követelésére.
b)
b) az ügyfél védelme a hitelfelvétel során
c)
c) annak megakadályozása, hogy a pénzügyi intézmény a fizetési kötelezettségeit ne teljesítse
5.
342. Melyik állítás igaz az alábbiak közül? A zálogjog
a)
a) szerződés vagy törvény alapján keletkezhet.
b)
b) kizárólag jogszabály alapján keletkezhet.
c)
c) kizárólag hatósági döntés és jogszabály alapján keletkezhet.
6.
346. Melyik állítás igaz az alábbiak közül? Jelzálog esetén a zálogtárgy
a)
a) a zálogkötelezett birtokában marad, de a zálogkötelezett a zálogtárgy használatára nem jogosult.
b)
b) a zálogkötelezett bérletében marad.
c)
c) a zálogkötelezett birtokában marad, aki jogosult a dolog rendeltetésszerű használatára, hasznosítására, köteles azonban annak épségét megőrzi.
7.
358. Az alábbiak közül melyiken alapítható zálogjog?
a)
a) esedékessé vált (lejárt) követelés
b)
b) elévült követelés
c)
c) el nem ismert követelés
8.
367. Melyik állítás igaz az alábbiak közül a kezességről? Ha a kezes a jogosultat kielégíti,
a)
a) a követelés az azt biztosító jogokkal átszáll a kezesre, de végrehajtási jog nem illeti meg.
b)
b) a kötelezettel szemben semmiféle igényt nem érvényesíthet.
c)
c) megtérítési igénye keletkezik a kötelezettel szemben.
9.
371. Melyik állítás igaz az alábbiak közül a kezességről? A kezesi szerződés alapján
a)
a) a kezes bírósági határozattal sem kötelezhető a teljesítésre.
b)
b) a kezes a kötelezettség összegével arányban álló zálogjog nyújtására köteles.
c)
c) - amennyiben a kötelezett nem teljesít -, a kezes köteles a kötelezett helyett a jogosultnak teljesíteni.
10.
382. Felelős-e a kezes a perköltség és végrehajtási költség megfizetéséért?
a)
a) csak akkor felel a per- és végrehajtási költségért, ha a jogosult őt a kereset, illetve a végrehajtás megindítása előtt felszólította a teljesítésre
b)
b) Igen, minden esetben, hiszen a tartozás részét képezték.
c)
c) Nem, ezeket az adós köteles megfizetni.
11.
383. Hogyan definiálhatjuk a kezesség fogalmát?
a)
a) A bank meghatározott feltételek esetében a kedvezményezettnek a meghatározott összeghatárig határidőn belül teljesíteni fog.
b)
b) A kezes kötelezettségvállalása a jogosulttal szemben arra, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, úgy maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni.
c)
c) Előlegvisszafizetési-garanciaként definiálhatjuk.
12.
386. Mit jelent az egyszerű kezesség az alábbiak közül?
a)
a) A tartozás behajtását először az adóstól kell megkísérelni, eredménytelenség esetén lehet csak fordulni a kezeshez (sortartás).
b)
b) A tartozás esedékességekor a hitelező egyaránt fordulhat a kezeshez és az adóshoz is (nincs sortartás).
c)
c) Nincs sortartási kötelezettség, de a tartozás behajtását először a kezesnél kell megkísérelni.
13.
391. Melyik állítás igaz az alábbiak közül? Az állami kezesség
a)
a) mindig jogszabályon alapul.
b)
b) lehet jogszabályi és egyedi.
c)
c) kizárólag egyedi kezesség-, illetve garanciavállalás lehet.
14.
396. Mire terjed ki a hitelgarancia?
a)
a) Csak a tőke összegére vonatkozik.
b)
b) Általában a felvett hitel tőkeösszegére vonatkozik, azonban a kezességvállalás nemcsak a tőkére, hanem a fizetendő kamatra is kiterjedhet.
c)
c) Kizárólag a kamat összegére vonatkozik.
15.
397. Ki jogosult az állami kezességvállaláshoz kapcsolódó jognyilatkozatok megtételére?
a)
a) Az államháztartásért felelős miniszter jogosult.
b)
b) Az MNB elnöke jogosult.
c)
c) A hitelintézet képviseletében eljáró személy jogosult.
100 %
