WorksheetsBevezetés a Hálózati Réteg Adatsíkjába
Total questions: 93
Worksheet time: 47mins
Melyik állítás írja le helyesen az adatsík és a vezérlési sík szerepét a hálózati rétegben?
Adatsík: kapcsolatkezelés; Vezérlési sík: titkosítás
Adatsík: útvonalak számítása; Vezérlési sík: keretezés
Adatsík: hibajavítás; Vezérlési sík: tömörítés
Adatsík: csomagok továbbítása; Vezérlési sík: útvonalválasztás
Az OSI modell melyik rétegében valósul meg elsősorban az IP-címzés és a csomagtovábbítás?
Hálózati réteg, azaz 3. réteg
Szállítási réteg, azaz 4. réteg
Adatkapcsolati réteg, azaz 2. réteg
Alkalmazási réteg, azaz 7. réteg
Mely funkciók tartoznak tipikusan a hálózati réteg adatsíkjához? (Több helyes válasz lehetséges.)
Csomagok továbbítása
Beágyazás és kibontás
Útválasztási táblák számítása
Fizikai jelek modulációja
Címzés kezelése
Mi a logikai címzés fő célja a hálózati rétegben?
Felhasználói folyamatok közti üzenetformázás
Fizikai közeg típusának meghatározása
Adatfolyam megbízható kézbesítése
Eszközök azonosítása hálózatok között
Válaszd ki azt az állítást, amely legjobban indokolja az adatsík jelentőségét a hálózatokban!
Biztosítja a kapcsolatfelvétel háromutas kézfogását
Ütemezi az alkalmazásszintű folyamatokat
Lehetővé teszi a hálózatok közötti kommunikációt
Megvalósítja a végponti titkosítási protokollokat
Mi az IP-címzés elsődleges célja egy hálózatban?
Felhasználói jelszavak központi tárolása és kezelése
Fizikai kábelek karbantartása és csere nyomon követése
Eszközök egyedi azonosítása és útválasztás támogatása
Fájlok titkosítása és tömörítése a hálózaton
Mely állítások igazak az IPv4 és az IPv6 hosszára?
IPv4 128 bites címtérrel rendelkezik
IPv6 128 bites címeket használ
IPv6 64 bites host részre korlátozódik
IPv4 32 bites címeket használ
Ki kezeli globálisan az IP-címtartományok kiosztását felső szinten?
IANA, az Internet Assigned Numbers Authority
IEEE, az Institute of Electrical and Electronics Engineers
ISO, a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet
ICANN Root DNS Operátorok testülete
Mit jelent a hierarchikus IP-címzési struktúrában a hálózati rész szerepe?
A fizikai eszközök sorozatszámának tárolása
A csomag tartalmának titkosítása
A felhasználói jogosultságok kezelése
A hálózat azonosítása az interneten belül
Válassza ki, mely állítások írják le a címzés jelentőségét a kommunikációban!
Megszünteti a fragmentálás szükségességét
Helyettesíti a szállítási réteg összes feladatát
Összeköti a végpontokat a hálózaton
Lehetővé teszi a csomagok útválasztását
Az ábra szerint melyik állítás igaz az IPv4 és IPv6 fejrészmezőkre?
Egyes IPv4 mezők kimaradtak vagy áthelyeződtek IPv6-ban
Az IPv6 az IPv4 összes mezőjét változatlanul megtartja
Az IPv4 fejrész kevesebb mezőt tartalmaz, mint az IPv6
Az IPv6-ban nincsenek új mezők a címzéshez
Mennyi bitből áll egy IPv4 cím teljes hossza?
16 bitből áll összesen
32 bitből áll összesen
64 bitből áll összesen
24 bitből áll összesen
Mit jelent a pontozott decimális jelölés az IPv4 esetén?
Négy hexadecimális blokk kötőjellel
Négy oktett pontokkal elválasztva
Két bájt kettősponttal elválasztva
Nyolc bit vesszőkkel elválasztva
Melyik állítás írja le helyesen az IPv4 cím hálózati és állomás részeit?
A két rész mindig azonos hosszú
A hálózati rész a hálózatot azonosítja
Az állomás rész a hálózatot jelöli
A hálózati rész az állomást azonosítja
Melyik az A osztály alapértelmezett alhálózati maszkja?
255.0.0.0 maszk értéke
255.255.0.0 maszk értéke
255.255.255.0 maszk értéke
255.255.255.255 értéke
Melyik tartomány felel meg a B osztályú IPv4 címeknek?
0.0.0.0 – 127.255.255.255
128.0.0.0 – 191.255.255.255
192.0.0.0 – 223.255.255.255
224.0.0.0 – 239.255.255.255
Válaszd ki a C osztály jellemzőit!
Legfeljebb 65 534 állomás hálózaton
Tartomány: 192.0.0.0 – 223.255.255.255
Első három bit: 110
Alapértelmezett maszk: 255.255.255.0
Melyik osztály van fenntartva és nem általános unicast címzésre szolgál?
C osztály kis méretű hálózatokhoz
B osztály közepes méretű hálózatokhoz
E osztály fenntartott tartományhoz
A osztály a legnagyobb hálózatokhoz
Melyik állítás igaz a D osztályról?
Unicast hosztok címzésére szolgál
Multicast forgalom címzésére szolgál
Broadcast tartományokat jelöl kizárólag
Loopback címtartományt reprezentálja
Az A osztály hálózatai körülbelül hány állomást tudnak címezni hálózatonként?
Körülbelül 4,3 milliárd állomást
Körülbelül 65 534 állomást
Körülbelül 16 millió állomást
Körülbelül 254 állomást
Melyik címtartomány kezdeti bitei 10 értékűek?
A osztály kezdeti bit mintája
B osztály kezdeti bit mintája
C osztály kezdeti bit mintája
D osztály kezdeti bit mintája
Mi a pontozott decimális jelölés tipikus példája az ábrán?
10.0.0.0 formátum szerepel
172.16.0.1 formátum szerepel
192.168.1.1 formátum szerepel
224.0.0.1 formátum szerepel
Mi a CIDR (Classless Inter-Domain Routing) legfőbb célja IP-címzésben?
Broadcast forgalom tiltása minden hálózaton
Csak IPv6 címek támogatása
Fix osztályok szerinti kiosztás erősítése
Rugalmasabb címkiosztás és aggregálás
Milyen szerepet tölt be az alhálózati maszk egy IPv4-címben?
Elválasztja a hálózati és host részt
Titkosítja a csomag tartalmát
Növeli a TTL értékét automatikusan
Kijelöli a fizikai interfész sebességét
Mit jelent a /24 előtaghossz egy IPv4-hálózatban?
24 külön IP-tartomány összefűzése
24 bit teljes címhossz
24 hálózati bit, 8 host bit
24 host bit, 8 hálózati bit
Egy 192.168.1.0/24 hálózatban hány használható host cím áll rendelkezésre?
255 cím áll rendelkezésre
252 cím áll rendelkezésre
256 cím áll rendelkezésre
254 cím áll rendelkezésre
Válaszd ki a CIDR előnyeit!
Hatékonyabb IP-tartomány kihasználás
Kisebb útválasztó táblák
Nagyobb rugalmasság tervezéskor
Nagyobb broadcast tartományok
Mi a hálózati cím szerepe egy alhálózatban?
Az alhálózat azonosítása
Az első kiosztható host cím
Az utolsó kiosztható host cím
A default gateway címe
Számítsd ki a 172.16.0.0/24 alhálózat első és utolsó kiosztható host címét!
172.16.0.10 és 172.16.0.250
172.16.0.2 és 172.16.0.253
172.16.0.0 és 172.16.0.255
172.16.0.1 és 172.16.0.254
Egy 152.2.136.0/26 hálózatban hány használható host cím van, és mik az első–utolsó kiosztható címek?
62 host; 152.2.136.1 – 152.2.136.62
64 host; 152.2.136.1 – 152.2.136.64
62 host; 152.2.136.2 – 152.2.136.63
64 host; 152.2.136.2 – 152.2.136.65
Melyik címtartomány tartozik a loopback (visszacsatoló) címekhez IPv4-ben?
169.254.0.0 – 169.254.255.255
10.0.0.0 – 10.255.255.255
127.0.0.0 – 127.255.255.255
224.0.0.0 – 239.255.255.255
Mi a 127.0.0.1 cím tipikus felhasználása?
Távoli hálózatnak irányított üzenetszórás
Ismeretlen forráscím ideiglenes jelölése
Helyi hálózat összes hostjának címezése
Helyi gép tesztelése és önmagára hivatkozás
Melyik állítás igaz az RFC 1918 szerinti privát IPv4 tartományokra?
C: 192.168.0.0 – 192.168.255.255 tartomány privát
A: 10.0.0.0 – 10.255.255.255 tartomány privát
B: 172.16.0.0 – 172.31.255.255 tartomány privát
D: 169.254.0.0 – 169.254.255.255 tartomány privát
Melyik cím NEM továbbítható a nyilvános interneten?
192.168.1.10 egy magánhálózatban
8.8.8.8 egy nyilvános tartományban
203.0.113.5 egy dokumentációs tartományban
1.1.1.1 egy nyilvános szolgáltatónál
Melyik tartomány az APIPA (automatikus privát IP-címzés) címeihez tartozik?
172.32.0.0 – 172.47.255.255
169.254.0.0 – 169.254.255.255
192.0.2.0 – 192.0.2.255
100.64.0.0 – 100.127.255.255
Milyen esetben kap egy hoszt APIPA címet?
Ha DHCP nem elérhető a helyi hálózaton
Ha publikus DNS-re van szüksége a hosztnak
Ha statikus útvonalat kell konfigurálni
Ha multicast forgalmat szeretne küldeni
Mit jelent a 255.255.255.255 cím?
Korlátozott üzenetszórási célcím a helyi hálózaton
Globális egyedi hosztcím az interneten
Loopback tartomány kezdőcíme
Ismeretlen hálózat jelölésére szolgáló cím
Melyik cím jelképezi az ismeretlen vagy nem meghatározott címet IPv4-ben?
0.0.0.0
255.255.255.255
192.168.1.255
127.0.0.1
Válaszd ki azokat a címeket, amelyek üzenetszórási célokra használhatók!
255.255.255.255 korlátozott üzenetszórás
224.0.0.1 minden hoszt multicast címe
127.0.0.1 helyi loopback cím
192.168.1.255 hálózati üzenetszórás /24-ben
Melyik állítás igaz a privát címekről?
Csak multicast forgalomra használhatók
Minden router alapértelmezetten továbbítja őket
NAT nélkül nem irányíthatók az interneten
Közvetlenül publikus DNS zónákhoz kötődnek
Az alábbiak közül melyik a helyi linkre korlátozott, nem irányítható tartomány?
169.254.0.0 – 169.254.255.255
127.0.0.0 – 127.255.255.255
224.0.0.0 – 239.255.255.255
10.0.0.0 – 10.255.255.255
Egy 192.168.1.0/24 hálózatban melyik cím a hálózati üzenetszórási cím?
192.168.1.0
192.168.1.1
192.168.1.255
192.168.0.255
Mekkora az IPv6 cím hossza és hogyan csoportosítjuk az ábrán látható jelölés szerint?
128 bit, 8 csoport négy hexadecimális jeggyel
64 bit, 4 csoport nyolc hexadecimális jeggyel
256 bit, 16 csoport két hexadecimális jeggyel
32 bit, 8 csoport négy decimális számmal
Válaszd ki azokat a jelölési szabályokat, amelyek helyesek IPv6 esetén!
A :: csak egyszer használható egy címben
A címben csak kisbetűs hexadecimális írásmód engedélyezett
Egymást követő nulla csoportok :: jellel rövidíthetők
A csoport eleji nullák elhagyhatók
Melyik példacím felel meg a szabályos, rövidített IPv6 jelölésnek?
2001:0db8:85a3::8a2e:370:7334
2001:db8::85a3::8a2e:370:7334
2001:db8:85a3:0000:8a2e:0370:7334:0000
2001.0db8.85a3.0000.8a2e.0370.7334
Az alábbiak közül melyik jellemzi a unicast, multicast és anycast címtípusokat?
Unicast egy interfészhez, multicast interfészcsoporthoz, anycast legközelebbi interfészhez
Unicast több interfészhez, multicast egy interfészhez, anycast tetszőlegeshez
Unicast egy hálózathoz, multicast alhálózathoz, anycast hostcsoporthoz
Unicast legközelebbi csomóponthoz, multicast egyedileg, anycast broadcast
Melyik speciális IPv6 cím leírás párosítás helyes?
::/128 – meghatározatlan cím
::1/128 – loopback cím
fe80::/10 – link-local címek
2001:db8::/32 – globális unicast privát címek
Melyik az IPv6 előtaghosszra és alhálózati szokásra vonatkozó állítás helyes?
A szabványos alhálózat /24, VLSM nélkül
A szabványos alhálózat /64, CIDR jelöléssel írjuk
A szabványos alhálózat /56, osztályos jelöléssel írjuk
A szabványos alhálózat /48, pontozott decimális formában
Mi az IPv6 egyik fő előnye, ami csökkenti a NAT szükségességét?
Hatalmas címkészlet 2128 egyedi címmel
Régi IPv4 címek újrahasznosítása
Kötelező töredezés a végpontoknál
Fejlettebb ellenőrzőösszeg minden csomagban
Miben egyszerűsített az IPv6 alapfejléc az IPv4-hez képest az ábra szerint?
Több opciós mezőt tartalmaz alapból
Gyorsabb útválasztói feldolgozást tesz lehetővé
Minden IPv4 mezőt változatlanul megőriz
Kevesebb mező található benne
Mit jelent a SLAAC az IPv6-ban a jobb oldali folyamatábra alapján?
Titkosítás IPsec-alagutak automatikus építésével
Állapotmentes címautokonfiguráció router hirdetésekkel
NAT szabályok automatikus létrehozása a hostokon
Kézi címozás DHCPv6 nélkül, statikus útvonalakkal
Mely állítások igazak az IPv6 biztonságra és QoS-re vonatkozó jellemzőire?
A header checksum elhagyása lassítja a feldolgozást
Az IPsec támogatása kötelező az IPv6 szabványban
A Flow Label és osztályozás jobb forgalomkezelést segít
A QoS gyengébb, mert nincs TOS mező
Melyik állítás írja le helyesen a címfragmentáció kezelését IPv6-ban?
A fragmentációt az UDP fejléc helyettesíti
A töredékeket a hop limit növeli vissza
Az útválasztók bontják a csomagokat minden ugráson
Az alapfejlécben nincs fragmentációs mező, végpontok kezelik
Melyik állítás írja le helyesen a kettős verem (Dual Stack) megközelítést az IPv6 bevezetésnél?
IPv4 címek IPv6-ra fordítása DNS64 segítségével
IPv6 csomagok IPv4-be kapszulázása átjárók között
IPv6 elérés NAT mögötti kliensekről csak Teredóval
IPv4 és IPv6 egyidejű futtatása egy hálózaton
Mely tunneling technikák jelentenek automatikus vagy köztes hálózaton átívelő megoldást IPv6 számára?
6to4 publikus relékkel
6in4 kézi alagutakkal
NAT64 statikus fordítással
Teredo NAT áthidalással
Mi a 6in4 (proto-41) alaptulajdonsága?
IPv4 csomagokat fordít át IPv6 csomagokká
Kézi konfigurációval IPv6-ot kapszuláz IPv4-ben
Kizárólag NAT mögötti kliensekhez használható
DNS lekérdezésekből generál IPv6 előtagokat
Melyik párosítás helyes a fordítási technikákra?
DNS64: AAAA rekordok szűrése NAT tiltásához
DNS64: IPv6-only kliensekhez szintetikus AAAA létrehozása
NAT64: IPv6 kliens elérés IPv4 szerverhez
NAT64: IPv4 kliensek elérése IPv6 szerverhez
Melyik a legvalószínűbb kihívás az IPv6 bevezetés korai szakaszában egy nagyvállalatnál?
IPv4 címek teljes megszűnése azonnal
IPv6 biztonsági funkciók hiánya a protokollban
Örökölt rendszerek kompatibilitási problémái
Tunneling technikák teljes tiltása világszerte
Mely állítások illenek a 6to4 és a Teredo összehasonlítására?
6to4 kifejezetten NAT mögötti kliensekhez készült
6to4 automatikus, publikus reléket használ
Teredo NAT áthidalást biztosít IPv6-hoz
Teredo kizárólag kézi prefix kiosztásra épül
Melyik gyakorlat támogatja leginkább a zökkenőmentes IPv4→IPv6 átállást?
Gondos tervezés és fokozatos bevezetés
Minden IPv4 szolgáltatás azonnali kivezetése
Csak kritikus rendszerek azonnali leállítása
Alagutak teljes elkerülése és tiltása
Mi a router alapvető feladata a csomagtovábbítás során?
Különböző hálózatok összekapcsolása és továbbítási döntések
Felhasználói alkalmazások futtatása a végpontokon
Hálózati eszközök tápellátásának biztosítása
Vezeték nélküli jelek erősítése a klienseszközöknek
Melyik állítás írja le helyesen a Forwarding Information Base (FIB) szerepét?
Áramellátást felügyel túlterhelés esetén
A router továbbítási döntéseihez optimalizált táblát képez
A vezérlősík naplóit gyűjti archiválásra
Felhasználói hitelesítési adatokat tárol tartalékban
Rendezze sorba a tipikus továbbítási lépéseket egy routerben!
Cél IP vizsgálata → csomag frissítése → keresés a FIB-ben → továbbítás → csomag fogadása
Keresés a FIB-ben → csomag fogadása → továbbítás → csomag frissítése → cél IP vizsgálata
Csomag frissítése → továbbítás → keresés a FIB-ben → cél IP vizsgálata → csomag fogadása
Csomag fogadása → cél IP vizsgálata → keresés a FIB-ben → továbbítás → csomag frissítése
Egy router továbbítási táblájában a következő bejegyzések vannak: 192.168.0.0/16 → A; 192.168.20.0/24 → B; 0.0.0.0/0 → C. A cél IP 192.168.20.5. Hová kerül a csomag?
A következő ugrás A interfészre kerül
A következő ugrás C interfészre kerül
A csomag eldobásra kerül hurok miatt
A következő ugrás B interfészre kerül
Mi a Leghosszabb Előtag Egyezés (Longest Prefix Match) elsődleges célja?
A csomag méretének növelése fragmentálás előtt
A leghosszabb útvonal kiválasztása tartaléknak
A legrövidebb fizikai út kiválasztása minden esetben
A legspecifikusabb illeszkedő előtag kiválasztása a FIB-ben
Miért fontos a leghosszabb előtag egyezés az útválasztás hatékonysága szempontjából?
Lehetővé teszi az útvonal-aggregációt
Csökkenti az útválasztó táblák méretét
Specifikusabb döntéseket tesz lehetővé
Megakadályozza a TTL csökkentését hoponként
Melyik adatstruktúra alkalmas a leghosszabb előtag egyezés hatékony megvalósítására?
Trie alapú prefixfa használata
Körkörös várakozási sor alkalmazása
Kriptográfiai hash-lánc bevezetése
LIFO típusú verem struktúra
Mi a különbség a RIB és a FIB szerepe között a routerben?
A RIB a fizikai interfészek hőmérsékletét tárolja, a FIB a címeket
A RIB titkosítja a csomagokat, a FIB visszafejti
A RIB a vezérlősík útvonalait tartalmazza, a FIB a gyors továbbítást szolgálja
A RIB csak IPv6-ot kezel, a FIB csak IPv4-et
Mi a NAT elsődleges célja az IPv4-alapú hálózatokban?
Privát címek közvetlen irányítása az interneten
Hálózati cím-információ módosítása csomagfejlécekben
Végpontok közti titkosítás biztosítása alapértelmezetten
Alhálózati maszkok automatikus kiosztása klienseknek
Mely állítás írja le helyesen a statikus NAT működését?
Sok privát cím egyetlen nyilvános címre kerül leképezésre
Egyetlen privát cím fixen egy nyilvános címre van leképezve
Egy privát cím több nyilvános portra kerül leképezésre
Nyilvános címek dinamikusan cserélődnek porttartomány szerint
Válaszd ki, melyek a dinamikus NAT jellemzői!
Privát címek egy szabad nyilvános címre kerülnek
Mindig állandó, előre rögzített pár van
Leképezés több nyilvános cím halmazából történik
Portszintű multiplexelést használ kötelezően
Mi különbözteti meg a PAT-et (NAT túlterhelés) a hagyományos NAT-tól?
Minden kapcsolat külön nyilvános címet kap tartósan
IP-címeket MAC-címekre cserél portonként
Csak bejövő forgalomhoz használható leképezés
Egy nyilvános címet több kapcsolat oszt meg portszinten
Mely lépések jellemzik a NAT működését kimenő és bejövő csomagok esetén?
Bejövőnél cél nyilvános IP/port cseréje privát IP/portra
Kimenőnél privát forrás IP/port cseréje nyilvánosra
Mindkettőnél forrás MAC-cím NAT-olása alapértelmezett
Fordítási táblák karbantartása a kapcsolatokhoz
Melyek a NAT előnyei?
Végpontok közti elv erősebb érvényesítése történik
Nyilvános IPv6-címek NAT-olása egyszerűbbé válik
Nyilvános IPv4-címek megőrzése lehetséges
Bizonyos szintű belső topológia elrejtés biztosítható
Mely NAT-hoz köthető hátrányok igazak?
End-to-end elv megsértése előfordulhat
Komplexitás és hibaforrások növekedése
Alkalmazásoknál (pl. VoIP, játékok) kompatibilitási gondok
Védelem nélküli hálózatoknál azonnali DoS-t okoz
Mely technikák segítik a NAT-átjárást valósidejű kapcsolatoknál?
MPLS és BGP útvonal-visszajelzés
IPSec ESP nélküli NAT-T tiltása
STUN, TURN, ICE megoldások alkalmazása
ARP és RSTP kombinált használata
A NAT és az end-to-end elv viszonyára mely állítás igaz?
NAT erősíti a végpontok közti funkcionalitást minden rétegben
NAT megszakíthatja a végpontok közti azonosíthatóságot
NAT csak a vezérlési síkot érinti, adatot soha
NAT mellett nincs szükség alkalmazásszintű jelzéscserére
Melyik a DHCP DORA folyamat helyes lépés-sorrendje új IP-cím megszerzéséhez?
Request → Offer → Discover → Acknowledgement
Offer → Discover → Request → Acknowledgement
Discover → Offer → Request → Acknowledgement
Discover → Request → Offer → Acknowledgement
Mi a DHCP elsődleges célja egy vállalati hálózatban?
Állandó statikus útvonalak karbantartása a routereken
Titkosított alagút létrehozása a végpontok között
Csomagok valós idejű tömörítése és visszafejtése
IP-címek és hálózati paraméterek automatizált kiosztása
Mely DHCP-üzenetek szerepelnek a DORA cserében?
DHCPDISCOVER
DHCPOFFER
DHCPACK
DHCPREQUEST
DHCPINFORM
Mely információkat biztosíthat a DHCP a kliensnek az IP-cím mellett?
DNS-szerverek címei
Alapértelmezett átjáró címe
OSPF Hello időzítő értéke
Bérleti idő (lease time)
Alhálózati maszk beállítása
Mi a DHCP lease time jelentősége?
Kijelöli a kliens fizikai címeinek számát
Megadja, hány üzenet lesz a DORA folyamatban
Meghatározza, meddig érvényes az átadott IP-cím
Beállítja a DNS zóna érvényességi idejét
Mikor használunk DHCP relay megoldást?
Amikor a hálózat csak IPv6 link-local címeket használ
Amikor a kliens és szerver különböző alhálózatokon vannak
Amikor a szerver és kliens ugyanazon switchporton vannak
Amikor statikus IP-k kiosztását szeretnénk végezni
Válaszd ki azokat a DHCP-üzenettípusokat, amelyek NEM részei a címkiosztás kezdeti DORA folyamatának, de léteznek a protokollban!
DHCPNAK
DHCPOFFER
DHCPINFORM
DHCPREQUEST
DHCPRELEASE
Melyik állítás igaz a DHCP IPv6-os megfelelőjére (DHCPv6)?
DHCPv6 csak DNS szerver címeket tud közölni
IPv6-ban a DHCP megszűnt, helyette kizárólag SLAAC van
Csak állapotmentes cízkiosztást valósít meg minden esetben
Állapotot vezető és állapotmentes konfigurációt is támogathat
Melyik biztonsági kockázat kapcsolódik a DHCP-hez, és hogyan mérsékelhető?
BGP route hijack; megelőzés OSPF area 0 kialakításával
Hamis DHCP szerverek; megelőzés port security vagy DHCP snooping
ARP tábla túlcsordulás; megelőzés spanning tree portfasttal
DNS cache mérgezés; megelőzés NAT overload használatával
Melyik állítás írja le legjobban a hierarchikus címzés lényegét?
A címeket fa-szerű struktúrába szervezi
Minden cím azonos hosszúságú blokkot kap
A címek véletlenszerű kiosztása történik
Minden alhálózat teljesen lapos szerkezetű
Mi a hierarchikus címzés egyik közvetlen előnye nagy vállalati hálózatban?
Az útvonalak száma nő a részletezettség miatt
A címek egyedi, de nem aggregálható formát kapnak
Minden alhálózat egyforma méretre kényszerül
Kisebb útvonalválasztási táblák és gyorsabb döntések
Válaszd ki, mely állítások igazak a címszupernetezésre (supernetting)!
Csak IPv6-ban alkalmazható technika
Az útválasztási tábla méretét általában csökkenti
Több kisebb hálózat egy nagyobba összefogható
Rosszabb skálázhatóságot eredményez
Mi a VLSM (változó hosszúságú alhálózati maszk) fő célja egy szervezetben?
Csak nyilvános címek kiosztásának támogatása
Az útvonalak részletezettségének növelése önmagáért
Minden alhálózat azonos méretre állítása
Az IP-címek kihasználtságának optimalizálása
Melyik kijelentés különbözteti meg helyesen a privát és a nyilvános IP-tereket?
Privát címek globálisan egyediek és hirdethetők
Nyilvános címek csak helyi hálózaton működnek
Privát címek belső használatúak, interneten nem irányíthatók
Nyilvános címek NAT nélkül nem irányíthatók
IP-címtervezéskor mely szempontok kulcsfontosságúak? (Több helyes)
Várható jövőbeli növekedés kezelése
Földrajzi vagy szervezeti felosztás alkalmazása
Csak a jelenlegi eszközszám figyelembevétele
Biztonsági zónák és határok kialakítása
Melyik állítás illik leginkább az IPv6 címzési stratégiákra?
VLSM fogalma nem értelmezhető IPv6-ban
IPv6-ban mindig kisebb címkészlet áll rendelkezésre
Supernetting nem lehetséges IPv6-ban
ULA címek belső hálózatokhoz ajánlottak
