wayground logo

Free Printable Worksheets

Font size

S
M
L
XL
Worksheets

35. lecke: Az elektromos állapot

Total questions: 145

Worksheet time: 1hrs 13mins

Name
Class
Date
1.

Melyik jelenség írja le, hogy a feltöltött testek egymásra ható ereje miatt vonzzák vagy taszítják egymást?

a)

Elektromos állapot kölcsönhatás

b)

Elektrosztatikus erőhatás

c)

Mágneses kölcsönös vonzás

d)

Gravitációs taszító jelenség

2.

Miért nevezzük az anyagok elektromos állapotát pozitívnak vagy negatívnak?

a)

A hőmérséklet különbsége miatt

b)

A töltések kétféle tulajdonsága miatt

c)

A tömeg és sűrűség függvényében

d)

A mágneses pólusok elhelyezkedése szerint

3.

Mi történik a habszivacs inga közelében, ha feltöltött műanyag rudat viszünk hozzá?

a)

Az inga körkörösen forog

b)

Az inga vonzódva kitér

c)

Az inga taszítva távolodik

d)

Semmi, az inga nem mozdul

4.

Milyen következtetést vonhatunk le, ha a vékonyan csurgó vízsugár elhajlik a feltöltött üvegrúdtól?

a)

A víz sebessége csökken nullára

b)

Gravitációs erő változik meg

c)

Elektrosztatikus vonzóerő hat a vízre

d)

A víz mágneses, ezért elhajlik

5.

Két azonosan feltöltött műanyag rúd közelítésekor mit észlelünk?

a)

Csak a felső rúd mozdul el

b)

Taszítást, a rudak távolodnak

c)

Erős vonzódást a rudak között

d)

Semleges állapotba kerülnek

6.

Mit jelez, ha a habszivacs inga kitérése nagyobb lesz, amikor a feltöltött testet közelebb visszük?

a)

A gravitáció erősödik

b)

A töltések megszűnnek

c)

Az elektrosztatikus erő nő

d)

Az elektrosztatikus erő csökken

7.

Felfüggesztett üvegrúdhoz közelítünk előbb üvegrudat, majd műanyag rudat. Melyik állítás igaz?

a)

Az üveg vonzza az üveget, műanyag taszítja

b)

Az üveg taszítja az üveget, műanyag vonzza

c)

Mindkettő taszítja az üveget

d)

Mindkettő vonzza az üveget

8.

Mit következtetünk, ha a feltöltött szőrme és a feltöltött műanyag rúd kölcsönhatása vonzó?

a)

Azonos elektromos állapotúak

b)

Ellentétes elektromos állapotúak

c)

Semlegesek kölcsönösen

d)

Mágneses hatás dominál

9.

Két azonos töltésű ingagolyót közelebb helyezünk egymáshoz. Mit figyelünk meg?

a)

Nagyobb emelkedést jeleznek

b)

Kisebb emelkedést mutatnak

c)

Az emelkedés nem változik

d)

Az ingák teljesen leállnak

10.

Hogyan függ az elektrosztatikus erő a távolságtól a feltöltött testek között?

a)

Távolság csökkentésével nő

b)

Csak az anyagtól függ

c)

Távolságtól független marad

d)

Távolság növelésével nő

11.

Mi történik, ha próbálunk fémrudat dörzsöléssel elektromos állapotba hozni?

a)

Mágnesessé válik azonnal

b)

Nem változik semmit

c)

Rövid ideig töltődik, majd elszivárog

d)

Erősen feltöltődik tartósan

12.

Melyik állítás helyes a töltött és töltetlen test kölcsönhatásáról kis méretű testeknél?

a)

A műanyag mindig taszít

b)

Csak üveg vonzza a kicsit

c)

A töltött mindig vonzza a közeli kicsit

d)

A töltetlen mindig taszít

13.

Mi a köznyelvi megfogalmazása annak, amikor egy test dörzsölés hatására elektromos állapotba kerül?

a)

Elpárolog a test tömege

b)

Megmerevedik a test formája

c)

Feltöltődik a test anyaga

d)

Felforrósodik a test felülete

14.

Melyik állítás írja le helyesen a vezetők egyik alapvető tulajdonságát?

a)

Vezetők mindig semlegesek maradnak

b)

Töltések csak érintkezés nélkül hatnak

c)

Szabad elektronok könnyen elmozdulnak

d)

Elektronok nem mozognak a kristályrácsban

15.

Miért nevezünk egyes anyagokat szigetelőknek?

a)

Mindig taszítják a vezetőket

b)

Töltések nem léteznek bennük

c)

Elektronok erősen kötöttek a helyükhöz

d)

Pozitív töltésrészecskék szabadon mozognak

16.

Mit jelent a földelés gyakorlati értelemben?

a)

Töltések semlegessé tétele hűtéssel

b)

Elektronok befogása mágnesekkel

c)

Töltés izolálása vákuumban

d)

Test összekötése a Földdel

17.

Melyik törvényt foglalja össze a „zárt anyagi rendszer összes elektromos töltése állandó” állítás?

a)

Ohm törvénye az áramról

b)

Töltésmegmaradás törvénye

c)

Coulomb törvénye az erőről

d)

Gauss törvénye a fluxusról

18.

Hogyan változik az elektrosztatikus erő két töltés között, ha a távolságuk nő?

a)

Erő állandó marad

b)

Erő csökken a távolsággal

c)

Erő lineárisan növekszik

d)

Erő exponenciálisan nő

19.

Dörzsölés után a műanyag rúd negatív töltésű lesz. Mi ennek atommodellel magyarázható oka?

a)

Pozitív töltés folyadékként áramlik

b)

Neutronok hagyják el a felületet

c)

Elektronok kerülnek a rúdra

d)

Protonok vándorolnak a rúdba

20.

Mi jellemzi a pozitív elektromos állapotot az egyszerű atommodell szerint?

a)

Elektronfelesleg az atomokban

b)

Elektronhiány a részekben

c)

Protonhiány a magban

d)

Neutronfelesleg a héjakon

21.

Az elektroszkóp alapelve szerint azonos előjelű töltések a készülékben hogyan viselkednek?

a)

Semlegesítik egymást azonnal

b)

Taszulnak, távolságot növelnek

c)

Vonzanak, összeérnek

d)

Körpályán keringenek

22.

Melyik megfogalmazás írja le legjobban az elektrométer szerepét az elektrosztatikában?

a)

Áram erősségének mérése vezetőkben

b)

Töltés jelenlétének jelzése látványosan

c)

Feszültség forrásának meghatározása

d)

Töltés mennyiségének mérése arányosan

23.

Miért válik szét a lemezes elektroszkóp két lemeze, amikor töltött testet érintünk a gömbhöz?

a)

Semlegesítés miatt összeérnek

b)

Mechanikus rugók tolják szét őket

c)

Azonos töltések taszítják egymást

d)

Ellentétes töltések vonzzák egymást

24.

Mi a különbség vezető és szigetelő anyagban az elektronok kötöttsége szempontjából?

a)

Vezetőben elektronok szorosan kötöttek

b)

Szigetelőben elektronok szabadon mozognak

c)

Vezetőben elektronok gyengén kötöttek

d)

Szigetelőben protonok mozognak szabadon

25.

Egy feltöltött fémrúd megérinti a földelt fémgömböt. Mi történik a rudon lévő töltéssel?

a)

Töltés áramlik a Föld felé

b)

Töltés megmarad változatlanul

c)

Töltés protonokként távozik

d)

Töltés vákuumba szökik

26.

Ki volt Benjamin Franklin egyik fontos tudományos felismerése zivatar idején?

a)

A villámlás mágneses térrezgés folyamata

b)

A villámlás optikai fénytörési jelenség

c)

A villámlás elektromos jelenség folyamata

d)

A villámlás kémiai égési folyamat

27.

Melyik fogalmat vezette be és igazolta Franklin a töltések kiegyenlítésére szolgáló eszközzel?

a)

Transzformátor feszültségátalakítása

b)

Elektromágnes indukciós törvénye

c)

Galvanikus elem reakciója

d)

Villámhárító működési elve

28.

Mi okozza a felhők elektromos állapotba kerülését zivatarok idején?

a)

A levegő hőmérsékletének lassú csökkenése

b)

A föld mágneses terének hullámzása

c)

A vízcseppek állandó mozgásban lévő ütközései

d)

A napfény intenzív ultraibolya sugárzása

29.

Melyik hétköznapi helyzet példa töltésszétválasztásra a mindennapokban?

a)

Fény visszaverődése egy tükörről

b)

Hő áramlása forró fémben

c)

Keríngő kő és az aszfalt érintkezése

d)

Hang terjedése a levegőben

30.

Miért alkalmaznak antisztatikus bevonatot bizonyos anyagoknál?

a)

A fényelnyelés növelésére optikai eszközöknél

b)

A hangelnyelés javítására épületekben

c)

Az elektromos töltődés megakadályozására

d)

A hővezetés fokozására ipari felületeken

31.

Melyik anyag kap negatív elektromos állapotot szőrmével megdörzsölve a klasszikus kísérletben?

a)

Borostyánkő darab kap negatív állapotot

b)

Ebonit rúd kap negatív állapotot

c)

Réz rúd kap negatív állapotot

d)

Üveg rúd kap negatív állapotot

32.

Mi a Van de Graaff-féle generátor gumiszalagjain kialakuló töltések fő eredete a leírt eszközben?

a)

Súrlódási elektrosztatika a szalagokon

b)

Fotóelektromos emisszió a szalagból

c)

Kémiai reakciók a szalagon

d)

Indukció a fémgömb közelében

33.

Az 5. kísérletben az inga kitérésének távolságfüggését vizsgálják. Melyik állítás igaz azonos nagyságú töltések és az állvány azonos távolsága mellett?

a)

Az azonosan töltött ingák nagyobb szöget zárnak be

b)

Az ellentétesen töltött ingák nagyobb szöget zárnak be

c)

Mindkét esetben azonos szög alakul ki

d)

Töltéstől függetlenül mindig függőleges marad

34.

Hogyan befolyásolja az inga egyensúlyi helyzetében a fonál kitérésének mértékét a golyó tömege, ha a töltés állandó?

a)

A tömeg nem befolyásolja a kitérést

b)

Nagyobb tömeg esetén kisebb kitérés lesz

c)

Nagyobb tömeg esetén nagyobb kitérés lesz

d)

Csak a fonál hossza határozza meg

35.

Műanyag rúd szőrmével dörzsölésekor milyen töltést kap tipikusan a rúd, és miért?

a)

Pozitív, mert elektront veszít a rúd

b)

Negatív, mert elektronokat nyer a rúd

c)

Semleges marad, mert töltések kiegyenlítődnek

d)

Pozitív, mert protonok távoznak a rúd

36.

Miért vonják be gyakran az ékszíjas forgó felületeket azonos anyagú szíjjal a gépeken?

a)

Az elektrosztatikus töltések csökkentésére

b)

A hűtés és zajcsökkentés céljából

c)

A jobb tapadás és kopáscsökkentés miatt

d)

A mágneses indukció növelésére

37.

Ha felfújt léggömbre töltéseket viszünk, miért változhat meg kissé a gömb mérete?

a)

A gumi anyaga kémiailag megváltozik

b)

A töltések taszítása növeli a belső nyomást

c)

A töltések vonzása csökkenti a belső nyomást

d)

A gáz hőmérséklete azonnal lecsökken

38.

Mi a Coulomb-törvény helyes alakja két pontszerű töltés között a távolság r esetén?

a)

F = k · (Q1 − Q2) / r

b)

F = k · Q1 · Q2 / r²

c)

F = k · Q1 · Q2 / r

d)

F = k · (Q1 + Q2) / r²

39.

Mit jelent a „ponttöltés” kifejezés az elektrosztatikaban?

a)

Kiterjedt vezető felületre elosztott töltés

b)

Elhanyagolható méretű, töltéssel rendelkező test

c)

Szigetelő anyag belsejében lévő töltés

d)

Végtelen kiterjedésű töltött test

40.

Mi a töltés SI-mértékegysége és jele?

a)

Farad, F

b)

Amper, A

c)

Coulomb, C

d)

Volt, V

41.

Melyik állítás igaz az azonos előjelű ponttöltések kölcsönhatására?

a)

Mindig vonzzák egymást

b)

Mindig taszítják egymást

c)

Csak közegben vonzzák egymást

d)

Csak vákuumban taszítják egymást

42.

Milyen nagysággal arányos a Coulomb-törvényben szereplő erő?

a)

A töltések szorzatával és r-rel

b)

A töltések összegével és r²-vel

c)

A töltések szorzatával és 1/r²-vel

d)

A töltések különbségével és 1/r-rel

43.

Mekkora nagyságrendű erő hatna két 1 C töltésű gömb között 1 m távolságban vákuumban?

a)

Kb. 9 · 10¹² N

b)

Kb. 9 · 10³ N

c)

Kb. 9 · 10⁶ N

d)

Kb. 9 · 10⁹ N

44.

Mi a k arányossági tényező értéke vákuumban?

a)

k = 6,67 · 10⁻¹¹ N·m²/kg²

b)

k = 1,60 · 10⁻¹⁹ N·m/C

c)

k = 9 · 10⁹ N·m²/C²

d)

k = 8,85 · 10⁻¹² C²/N·m²

45.

Mi a vákuum permittivitása ε0 közelítő értéke?

a)

ε0 ≈ 1,60 · 10⁻¹⁹ C

b)

ε0 ≈ 9,00 · 10⁹ N·m²/C²

c)

ε0 ≈ 8,85 · 10⁻¹² C²/N·m²

d)

ε0 ≈ 3,00 · 10⁸ m/s

46.

Melyik összefüggés fejezi ki a k és ε0 kapcsolatát vákuumban?

a)

k = 1/(4πε0)

b)

k = ε0/4π

c)

k = 4π/ε0

d)

k = 1/(ε0)

47.

Két ponttöltés távolságát r/2-re csökkentjük. Hogyan változik a köztük ható Coulomb-erő nagysága?

a)

Négyszeresére nő

b)

Feleződik az erő

c)

Változatlan marad

d)

Negyedére csökken

48.

Mi okozza a polarizációt szigetelő anyagban, amikor külső töltött test közelít hozzá?

a)

Az elektronfelhő torzulása külső mezőben

b)

Az anyag sűrűségének homogénné válása

c)

Az anyag hőmérsékletének hirtelen csökkenése

d)

Az atommag elmozdulása külső mezőben

49.

Válaszd ki a Coulomb-törvény helyes alakját a két ponttöltés közötti erő nagyságára!

a)

F arányos r-rel és q1 q2-vel

b)

F arányos 1/r-rel és q1 q2-vel

c)

F arányos 1/r^2-rel és q1q2q1 q2 -vel

d)

F arányos r^2-rel és q1 q2-vel

50.

Miért vonzza a pozitív töltésű műanyag rúd az apró papírdarabokat?

a)

Mert a papír polarizálódik és dipól lesz

b)

Mert a papír vezetőként töltést kap

c)

Mert a levegő ionizálódik és tolja

d)

Mert a papír mágnesesé válik hirtelen

51.

Két egyforma fémgolyót ellentétes előjelű, különböző nagyságú töltéssel látunk el. Melyik golyóra hat nagyobb elektrosztatikus erő a másik által?

a)

Mindkettőre azonos nagyságú erő

b)

A nagyobb töltésű golyóra nagyobb erő

c)

A kisebb töltésű golyóra nagyobb erő

d)

Egyikre sem hat mérhető erő

52.

Ha két töltött golyó távolságát felére csökkentjük szigetelt eszközökkel, hogyan változik köztük az elektrosztatikus erő nagysága?

a)

A negyedére csökken az erő

b)

Változatlan marad az erő

c)

A kétszeresére nő az erő

d)

A négyszeresére nő az erő

53.

Ha két azonos golyó érintkezik, majd szétválasztjuk őket, a töltések fele-fele arányban oszlanak meg. Hogyan változik a köztük fellépő erő, ha eredetileg q1 és q2 volt, később mindkettő fele?

a)

Az erő feleződik az osztás után

b)

Az erő negyedére csökken

c)

Az erő kétszeresére nő

d)

Az erő nyolcadára csökken

54.

Melyik állítás igaz az elektrosztatikus festés előnyeire?

a)

Rosszul tapad a fém felületéhez

b)

Vastag és nehezen szabályozható réteget ad

c)

Jobban szabályozható rétegvastagságot ad

d)

Nem használ töltéseket a folyamatban

55.

Az alábbiak közül melyik jelenség szemlélteti Coulomb-törvény hatását a gyakorlatban?

a)

A hanghullámok terjedése levegőben

b)

A Nap gravitációs vonzása a Földre

c)

A mágnes vonzása egy vasdarabra

d)

A töltött rúd vonzása papírdarabokra

56.

Melyik ipari berendezés működését szemlélteti a jobb felső ábra, ahol töltött porszemcsék ellenkező töltésű elektródákon lerakódnak?

a)

Szűrőprés mechanikus szita

b)

Hőcserélő csöves egység

c)

Elektrosztatikus leválasztó rendszer

d)

Gázmosó nedves abszorber

57.

Mi a fő fizikai elv, amely lehetővé teszi, hogy a füstgázban lévő porszemcsék a lamellák felületére tapadjanak az ábrán látható berendezésben?

a)

Mechanikai szitálás szemcseméret szerint

b)

Diffúziós keveredés hőmérséklet-gradienssel

c)

Kémiai reakció a gáz komponenseivel

d)

Elektrosztatikus vonzás töltések között

58.

Miért kell a lerakódott porszemcséket időszakonként eltávolítani az elektrosztatikus leválasztó elektródáiról, ahogy a rajz jelzi?

a)

A nyomás növelése miatt

b)

A gáz nedvesítésének elkerülése miatt

c)

A hőmérséklet csökkentése miatt

d)

A hatásfok fenntartása miatt

59.

Az ábrán jelölt töltéseloszlás milyen gyakorlati technológiához kapcsolható a festés területén, ahol a festékrészecskék töltést kapnak és a tárgyra vonzódnak?

a)

Elektrosztatikus porfestés alkalmazása

b)

Szórópisztolyos nedves festés

c)

Hőre lágyuló festék olvasztása

d)

UV-fényes bevonat keményítése

60.

Két ponttöltés vákuumban 5 cm távolságra van egymástól. Az egyik q1=+2⋅10−6Cq_1 = +2 \cdot 10^{-6} C , a másik q2=−3⋅10−6Cq_2 = -3 \cdot 10^{-6} C . Mekkora az erő nagysága köztük a Coulomb-törvény szerint? (k = 9⋅109N⋅m2/C29 \cdot 10^{9} N \cdot m^{2}/C^{2} )

a)

2,16 N nagyságú vonzó erő

b)

0,0216 N nagyságú vonzó erő

c)

21,6 N nagyságú vonzó erő

d)

0,216 N nagyságú vonzó erő

61.

Ha két azonos nagyságú ponttöltés távolságát a felére csökkentjük, hogyan változik a köztük ható Coulomb-erő nagysága?

a)

Változatlan marad a nagyság

b)

Negyedére csökken a nagyság

c)

Kétszeresére nő a nagyság

d)

Négyszeresére nő a nagyság

62.

Melyik állítás írja le helyesen az elektromos mező (erőtér) fogalmát?

a)

A közeg hőmérséklete okozza a kölcsönhatást

b)

A töltések csak érintkezéskor hatnak

c)

Csak mágnesek hoznak létre mezőt

d)

A töltések kölcsönhatását a közvetítő mező adja

63.

Az elektromos térerősség definíciója adott A pontban melyik hányadossal fejezhető ki?

a)

Az F erő és a q próbatöltés hányadosa

b)

A k állandó és a q töltés hányadosa

c)

Az F erő és a r távolság hányadosa

d)

A q töltés és a r távolság hányadosa

64.

Egy elektrosztatikus leválasztóban a porszemeket negatív töltéssel látják el, majd erős elektromos mezőn vezetik át. Miért tapadnak a porszemek a gyűjtőelektródára?

a)

Mert a gravitáció fokozódik a térben

b)

Mert a mező felmelegíti a porszemeket

c)

Mert a Coulomb-erő a töltött részecskéket vonzza

d)

Mert a mágneses tér taszítja a részecskéket

65.

Két ponttöltés F erővel hat egymásra. Ha az egyik töltés nagyságát megkétszerezzük, a másikét pedig felére csökkentjük, hogyan változik az erő?

a)

Negyedére csökken az erő nagysága

b)

Felerészére csökken az erő nagysága

c)

Kétszeresére nő az erő nagysága

d)

Változatlan marad az erő nagysága

66.

Egy 5⋅10−95\cdot10^{-9} C töltés körül az elektromos térerősség 2⋅1032\cdot10^{3} N/C egy adott pontban. Mekkora erőt tapasztal egy −1⋅10−9-1\cdot10^{-9} C próbatöltés azon a ponton?

a)

2·10^{-6} N nagyságú vonzó erő

b)

2·10^{-12} N nagyságú vonzó erő

c)

2·10^{-3} N nagyságú vonzó erő

d)

2·10^{-6} N nagyságú taszító erő

67.

Elektrosztatikus leválasztó hatásfoka javítható, ha

a)

Csökkentjük a feszültséget a mezőben

b)

Növeljük a részecskék töltését

c)

Csökkentjük az elektródák felületét

d)

Növeljük a részecskék sebességét

68.

Két ellentétes előjelű, azonos nagyságú ponttöltés középpontjában mekkora az elektromos térerősség? Feltételezd, hogy a távolságuk egyenes mentén azonos.

a)

Maximális, mert összeadódnak a vektorok

b)

Nulla, mert a vektorok kioltják egymást

c)

Közepes, mert az egyik dominál

d)

Nem meghatározható, mert skalár mennyiség

69.

Mi az elektromos térerősség E definíciója egy q töltésre ható F erő alapján?

a)

E = F + q összeg szerint

b)

E = q / F képlet szerint

c)

E = F / q hányados szerint

d)

E = F · q képlet szerint

70.

Melyik az elektromos térerősség SI mértékegysége?

a)

joule per coulomb

b)

volt per meter

c)

coulomb per meter

d)

newton per coulomb

71.

Mi a térerősségvektor iránya pozitív töltésre vonatkozva?

a)

A pozitívra ható erő ellentéte

b)

A pozitívra ható erő iránya

c)

A negatívra ható erő iránya

d)

A mezővonalakra merőleges irány

72.

Mikor nevezzük egy elektromos mezőt homogénnek?

a)

Ha a vektorok azonos irányúak és azonos nagyságúak

b)

Ha a vektorok változó irányúak és azonos nagyságúak

c)

Ha a vektorok változó irányúak és változó nagyságúak

d)

Ha a vektorok azonos irányúak és változó nagyságúak

73.

Mi jellemző a ponttöltés elektromos terére a térerősségvektorok irányára?

a)

Párhuzamosak a lemezekkel

b)

Körpályán tangenciálisak

c)

Sugárirányban kifelé vagy befelé

d)

Merőlegesen a mezővonalakra

74.

Hogyan változik a térerősség nagysága a ponttöltéstől való távolság r függvényében?

a)

E ~ r négyzettel nő távolsággal

b)

E ~ r arányosan nő távolsággal

c)

E ~ 1/r négyzettel csökken

d)

E ~ 1/r lineárisan csökken

75.

Melyik képlet adja meg a ponttöltés térerősségét az A pontban?

a)

E_A = k · Q / r

b)

EA=k⋅Q/r2E_A = k \cdot Q / r^2

c)

E_A = k⋅r2/Qk · r^2 / Q

d)

EA=k⋅Q⋅r2E_A = k · Q · r^2

76.

Mit nevezünk inhomogén térnek a ponttöltés példáján?

a)

Ahol E iránya és nagysága pontonként eltér

b)

Ahol E iránya változó, nagysága azonos

c)

Ahol E iránya azonos, nagysága változó

d)

Ahol E iránya és nagysága azonos mindenhol

77.

Melyik állítás igaz homogén mezőben a térerősség E vektorokra?

a)

Azonos irányúak, azonos nagyságúak

b)

Azonos irányúak, eltérő nagyságúak

c)

Eltérő irányúak, eltérő nagyságúak

d)

Eltérő irányúak, azonos nagyságúak

78.

Mekkora erőt fejt ki homogén elektromos mező egy +q töltésre?

a)

F = E − q összefüggés szerint

b)

F = E / q összefüggés szerint

c)

F = E · q összefüggés szerint

d)

F = q / E összefüggés szerint

79.

Pozitív és negatív ponttöltés terében hogyan mutatnak a térerősségvektorok?

a)

Mindkettőnél párhuzamos a lemezekkel

b)

Pozitívnál kifelé, negatívnál befelé

c)

Pozitívnál befelé, negatívnál kifelé

d)

Mindkettőnél körpályán tangenciális

80.

Egy homogén mezőben E = 10410^4 N/C. Mekkora az elektrosztatikus erő egy Q = 10−610^{-6} C töltésre?

a)

10−210^{-2} newton értékű erő

b)

10210^2 newton értékű erő

c)

10^{−10} newton értékű erő

d)

10^{10} newton értékű erő

81.

Egy 2⋅10−32·10^{-3} kg tömegű, +10−6+10^{-6} C töltésű gömbre homogén mezőben felfelé hat E=104N/CE = 10^{4} N/C . Mekkora a gyorsulás iránya?

a)

Felfelé, mert F_E > F_g különbsége pozitív

b)

Lefelé, mert F_g > F_E különbsége negatív

c)

Nincs, mert F_E = 0 erő érvényesül

d)

Felfelé, mert F_E = F_g egyenlőség miatt

82.

Hogyan kell változtatni E nagyságát, hogy a gömb lebegjen (F_E = F_g)?

a)

E-t a felére csökkenteni

b)

E-t nulla értékre állítani

c)

E-t kétszeresére növelni

d)

E-t négyszeresére növelni

83.

Melyik mennyiség arányos a ponttöltés keltette térerősséggel az A pontban?

a)

A töltés előjele nagysága

b)

A töltés abszolút értéke Q

c)

A távolság négyzetének reciproka

d)

A vektor iránya a lemezre

84.

Michael Faraday melyik jelenséghez kapcsolódó elméletét említik?

a)

A kvantummechanika alapjait

b)

Az elektrolízis elméletét

c)

A radioaktivitás törvényeit

d)

A relativitás általános elméletét

85.

Mi a lézernyomtató hengerének töltésállapota működés közben?

a)

Pozitív, mert fénnyel villamosodik

b)

Semleges, mert nem töltődik fel

c)

Negatív, mert fotonokat kap

d)

Elektrosztatikusan töltött pozitív

86.

Mi történik a fénymásoló fényérzékeny dobjának felületével megvilágításkor?

a)

A papírra ragad minden festékrész

b)

A dob felületén ellenállás nő meg

c)

Pozitív töltések keletkeznek a papíron

d)

Elektronok szabadulnak fel a bevonatból

87.

Melyik lépés nem része a fénymásolás folyamatának leírtak szerint?

a)

A festék átlép a papírra hő hatására

b)

A megvilágítás részeitől töltés marad

c)

A papírra sütik a lézert

d)

A dob felülete töltődik

88.

Ki volt Michael Faraday szerepe a modern képalkotás fejlődésében?

a)

A digitális kamerák szenzorának megtervezője

b)

A röntgensugárzás orvosi alkalmazásának feltalálója

c)

A kvantummechanika matematikai megalkotója

d)

A dinamó és az elektromágneses indukció úttörője

89.

Mi a fotovezető (fotokonduktor) alapvető tulajdonsága?

a)

Fény hatására nő az elektromos vezetőképessége

b)

Fényben csökken a hőtágulása jelentősen

c)

Sötétben erős mágneses tér keletkezik benne

d)

UV-fényre azonnal szublimál a felülete

90.

Melyik megállapítás írja le helyesen a lézernyomtatás fő lépéseit?

a)

Töltött dob, lézeres rajzolás, festék tapadás, papírra átvitel

b)

Festék permetezés, papír nedvesítése, hőkezelés, szárítás

c)

Optikai lencsék fókuszálása, képrögzítés, kémiai előhívás

d)

Elektromágneses mezővel papír mozgatása, tintafolyás irányítása

91.

Mit jelent a xerográfia kifejezés a fénymásolásban?

a)

Száraz másolási eljárás elektrosztatikus töltésekkel

b)

Digitális képalkotás CMOS-szenzorral és memóriával

c)

Színes fotóemulzió hővel történő előhívása

d)

Nedves kémiai előhívás ezüst-halogenidekkel

92.

A lézernyomtató dobjának pozitív töltésű területeire mi történik a negatív töltésű fekete festékrészecskékkel?

a)

Visszaverődnek a lézer fényéről és lehullanak

b)

Kémiailag reagálnak, majd átalakulnak fehér porrá

c)

Elpárolognak a hőmérséklet emelkedése miatt

d)

Hozzátapadnak elektrosztatikus vonzás miatt

93.

Miért szükséges a papír elektromos töltésének szabályozása a nyomtatás során?

a)

Hogy a dob mechanikusan ne kopjon túl gyorsan

b)

Hogy a lézerfény ne szóródjon a felületen

c)

Hogy a papír ne görbüljön a hősugárzás miatt

d)

Hogy a festék részecskék a megfelelő helyre tapadjanak

94.

Mi jellemzi az elektromos erővonalakat szemléltető ábrák nyílhegyeit?

a)

A töltéssűrűség eloszlását jelzik a felületen

b)

A mágneses fluxus nagyságát ábrázolják térben

c)

A potenciál nullhelyeit mutatják be mindenhol

d)

A térerősség irányát jelölik minden pontban

95.

Hogyan rendeződnek a daraszemek az elektromos dipólus terében az olaj felszínén?

a)

Szimmetrikus ábrát rajzolnak, sugaras láncokban

b)

Körré záródnak, azonos távolságra egymástól

c)

Véletlenszerű pontokban torlódnak össze

d)

Spirálalakban kifelé tekerednek, rétegenként

96.

Mit modellez két párhuzamos, ellentétesen töltött fémelem az olajban végzett kísérletben?

a)

Körkörös potenciálgödör kialakulását

b)

Radiális megerősítést a mező szélein

c)

Homogén elektromos mezőt a lemezek között

d)

Önszerveződő mágneses tér áramokkal

97.

Mi a helyes állítás a pozitív ponttöltés erővonalairól?

a)

A ponttöltés körül koncentrikus körökké záródnak

b)

A negatív töltéshez közel sűrűsödnek befelé

c)

A végtelenbe mutatóan sugárirányban kifelé indulnak

d)

A vezető felületeken párhuzamosan elfutnak

98.

Mi hozza létre az elektromos erővonalak kirajzolódását az olajba szórt daraszemekkel?

a)

A daraszemek felületén kémiai reakció indul be

b)

A daraszemek sűrűsége helyi örvényeket kelt az olajban

c)

A daraszemek dipólussá válnak és láncokba rendeződnek

d)

A daraszemek mágneses tulajdonságot kapnak áramtól

99.

Mi a különbség a pozitív és negatív töltéshez kapcsolódó erővonalak kiindulása és végződése között?

a)

Negatívból indulnak, pozitívba vagy végtelenbe záródnak

b)

Mindkettő azonos pontban kezdődik és ér véget

c)

Csak vezetők felületén jönnek létre és záródnak

d)

Pozitívból indulnak, negatívba vagy végtelenbe végződnek

100.

Mit jelentenek az elektromos erővonalak sűrűségének változásai egy ponttöltés mezejében?

a)

A térerősség mindenhol állandó

b)

A térerősség a töltés közelében nagyobb

c)

A térerősség a töltéstől távol növekszik

d)

A térerősség a lemezek között csökken

101.

Homogén elektromos mezőben milyen az erővonalak sűrűsége?

a)

A negatív lemeztől távol csökken

b)

A pozitív lemezhez közelebb nagyobb

c)

A széleken mindig nulla

d)

Állandó mindenhol

102.

Mekkora munkát végez az elektromos mező homogén térben, ha egy Q töltés az erővonalak irányában d távolságot mozog?

a)

W = Q·E·d

b)

W = Q·d/E

c)

W = E/Q·d

d)

W = Q/E·d

103.

Miért független az elektromos mező munkája az útvonal alakjától homogén mezőben A-ból B-be?

a)

Mert az erővonalak görbülnek

b)

Mert a töltés nagysága változik

c)

Mert az erő nem konzervatív

d)

Mert az erő állandó és a munkavégzés csak elmozdulástól függ

104.

Mit fejez ki az U_AB feszültség definíciója az elektromos térben?

a)

Az erővonalak számát A és B között

b)

A d távolságot a lemezek között

c)

A mező A pontjának potenciálját önmagában

d)

Az A–B közötti munkát egységnyi töltésre

105.

Válaszd ki a feszültség SI mértékegységét!

a)

newton per coulomb

b)

volt per newton

c)

joule per coulomb

d)

coulomb per joule

106.

Melyik összefüggés igaz homogén mezőben a feszültség, térerősség és távolság között?

a)

E = d/U_AB

b)

U_AB = E·d

c)

E = U_AB·d

d)

U_AB = E/d

107.

Hogyan számítható ki általánosan az elektromos mező munkája feszültséggel?

a)

W = Q·U_AB

b)

W = E·U_AB

c)

W = U_AB/Q

d)

W = Q/U_AB

108.

Melyik állítás igaz az erővonalak és a térerősség kapcsolatáról?

a)

Az erővonalak sűrűsége arányos a térerősséggel

b)

Az erővonalak száma független a tértől

c)

A térerősség a sűrűséggel fordítottan arányos

d)

Sűrűbb erővonalak kisebb térerősséget jeleznek

109.

Mit jelent, hogy az elektromos erő konzervatív?

a)

A munkavégzés az út alakjától függ

b)

Az erő csak változó lehet

c)

A munkavégzés zárt úton nulla

d)

A potenciál energia nem létezik

110.

Egy Q töltés homogén mezőben az erővonalakra merőlegesen mozog. Mekkora munkát végez a mező ezen szakaszon?

a)

W = 0

b)

W = Q·U_AB

c)

W = Q·E·d

d)

W = E·d/Q

111.

Melyik hasonlóság igaz a gravitációs és az elektromos mező között homogén esetben?

a)

Mindkettő nem végez munkát zárt úton

b)

Mindkettőnél W = m·g·h analóg W = Q·E·d

c)

Mindkettőnél a feszültség coulombban mérhető

d)

Mindkettőnél az erővonalak mindig sugárirányúak

112.

Mi az elektromos feszültség két pont között ideális definíciója?

a)

A két pont potenciálkülönbsége

b)

A töltés és idő szorzata

c)

Az erővonalak sűrűségének mérőszáma

d)

A vezető ellenállásának reciproka

113.

Melyik állítás igaz az ekvipotenciális felületekre homogén mezőben?

a)

Az erővonalakra merőlegesek

b)

Az erővonalakkal párhuzamosak

c)

A mező erősségével azonosak

d)

Gömbhéjak mindenhol

114.

Melyik a potenciál mértékegysége SI-rendszerben?

a)

Ohm (Ω)

b)

Newton (N)

c)

Amper (A)

d)

Volt (V)

115.

Mit jelent, ha két pont ekvipotenciális?

a)

Azonos a potenciáljuk

b)

Azonos az áramerősségük

c)

Azonos az töltésük

d)

Azonos az ellenállásuk

116.

A viszonyítási pont potenciálját gyakran hova helyezzük el elméletben?

a)

A végtelenbe

b)

A talajfelszínhez

c)

A vezető közepéhez

d)

A pontszerű töltéshez

117.

Homogén térben az ekvipotenciális síkok egymáshoz képest hogyan helyezkednek el?

a)

Sugárirányú félgömbök

b)

Egymással párhuzamos síkok

c)

Koncentrikus hengerfelületek

d)

Véletlenszerű görbe lapok

118.

Homogén elektromos térben az A pont potenciálja U_A = E · x. Mit jelöl az x?

a)

A vezető ellenállását

b)

Távolságot az O síktól

c)

A töltés mennyiségét

d)

Az erővonalak sűrűségét

119.

Ki mutatta be 1800-ban az első elektromos elemet, amely új korszakot nyitott?

a)

Alessandro Volta

b)

Michael Faraday

c)

James Clerk Maxwell

d)

Luigi Galvani

120.

Mekkora nagyságrendű lehet a hálózati feszültség háztartásokban Magyarországon?

a)

Kb. 25 kV

b)

Kb. 230 V

c)

Kb. 12 V

d)

Kb. 65 V

121.

Melyik tartományban mérhető az EKG elektródák közötti feszültség?

a)

Kilovolt körül

b)

Millivolt körül

c)

Volt körül

d)

Mikrovolt körül

122.

Miért nem végez munkát töltés mozgatása ekvipotenciális felületen?

a)

Ellenállás lecsökken

b)

Töltés nulla lesz

c)

Erővonalak hosszabbak

d)

Potenciál nem változik

123.

Melyik jelenségre utal az „elektromos töltésmegosztás” kifejezés egy semleges fémtest esetén, ha külső töltött test közelébe kerül?

a)

A fém teljesen feltöltődik mindenhol egyenletesen

b)

Az ellenkező előjelű töltések szétválnak a testen belül

c)

A fém elveszíti minden elektronját hirtelen

d)

A fém belsejében töltések keletkeznek kémiai reakcióval

124.

Mi a villámhárító alapvető feladata épületeken és tornyokon?

a)

A villám áramát biztonságosan a földbe vezetni

b)

A villám energiájának tárolása akkumulátorban

c)

A levegő ionizálásának megszüntetése

d)

A felhők távol tartása a város felett

125.

Egy töltött műanyag rúd közelítésére hogyan jelez egy töltetlen elektroszkóp?

a)

A skála nullán marad tartósan

b)

Semmit, mert nincs közvetlen érintkezés

c)

A mutató és a lemezek szétválnak, kitérés nő

d)

A mutató rezeg, majd megáll töltés nélkül

126.

Miért biztonságos az autóban utazni villámlás idején?

a)

Az ablakok visszaverik az elektromos teret

b)

A motor hője elriasztja a kisülést

c)

A fém karosszéria Faraday-kalitkaként árnyékol

d)

A gumik elnyelik a villám energiáját

127.

Két elektroszkópot fémrúddal összekötünk, majd egy töltött testet az egyikhez közelítünk érintés nélkül. Mit tapasztalunk a lemezeken?

a)

A távolabbi elektroszkóp fordított irányú kitérést jelez

b)

Csak a közelebb eső elektroszkóp jelez kitérést

c)

Mindkettő lemezei kitérnek azonosan

d)

Egyik sem mutat kitérést, mert nincs érintkezés

128.

Mi történik, ha a töltést okozó pálcát előbb eltávolítjuk, mint az összekötő fémrudat a két elektroszkópról?

a)

A töltések kiegyenlítődnek azonnal

b)

A kitérések véletlenszerűen változnak

c)

Mindkettő visszaáll töltetlen állapotba

d)

Az elektroszkópok töltése megmarad ideiglenesen

129.

Miért kell a villámhárító levezető kötelét a földbe erősíteni, lehetőleg nedves helyen?

a)

A villámhárító így vonzza kevesebb villámot

b)

A száraz talajban a villám nem ér földet

c)

A jobb vezetés csökkenti a potenciálkülönbséget biztonságosan

d)

A nedvesség növeli a mechanikai tartósságot

130.

Ha két összekötött elektroszkóp között az összekötő fémrudat ideiglenesen eltávolítjuk szigetelő fogóval, majd később visszahelyezzük, mi várható?

a)

A visszahelyezéskor nagyobb kitérést kapunk

b)

Az elektroszkópok töltése végleg eltűnik

c)

A szigetelő fogó elektromosan feltölti a rendszert

d)

A korábbi megosztott töltések kiegyenlítődnek visszahelyezéskor

131.

Melyik állítás igaz a légköri elektromos térre derült időben a talaj közelében?

a)

Nincs elektromos tér a levegőben egyáltalán

b)

A tér mindig negatív és állandó értékű

c)

A tér gyenge, de kimutatható feszültségkülönbséggel

d)

Csak viharban létezhet jelentős elektromos tér

132.

Mi a közös a repülőgép és az autó villám elleni védelmében?

a)

Mindkettő gumialapja megszünteti a feszültséget

b)

Mindkettő műanyag burkolata szigetel

c)

Mindkettő külső fémhéja elosztja a töltést és árnyékol

d)

Mindkettő belső térben vákuumot hoz létre

133.

Mely állítás igaz ideális vezető belsejére elektrosztatikus egyensúlyban?

a)

A töltések egyenletesen oszlanak el belül

b)

A térerősség nulla a belsejében

c)

A potenciál lineárisan csökken belül

d)

Az erővonalak áthaladnak a belsején

134.

Miért áll le a töltések átrendeződése a vezetőben külső tér hatására?

a)

Mert a külső tér megszűnik hirtelen

b)

Mert a potenciál a felületen zérus lesz

c)

Mert a belső térerősség lenullázódik

d)

Mert az elektronok elfogynak a fémből

135.

Hogyan futnak az elektromos erővonalak a vezető felületén kívül elektrosztatikus állapotban?

a)

Spirálisan a felület körül

b)

Párhuzamosan a felülettel

c)

Mindig merőlegesen a felületre

d)

Véletlenszerű szögben

136.

Mit jelent, hogy a vezető felülete ekvipotenciális?

a)

A felületen nincs töltés egyáltalán

b)

A felületen a térerősség maximum

c)

A felület minden pontja azonos potenciálú

d)

A felület mentén potenciál ugrik

137.

Mi hozza létre a megosztott töltéseket egy vezetőben külső elektromos térben?

a)

A külső tér által keltett erők

b)

A vezető saját mágneses tere

c)

A hőmérséklet-változás hatása

d)

A gravitációs kölcsönhatás

138.

Milyen viszonyban van a vezetőben létrejövő megosztó mező a külső térrel?

a)

Ellentétes irányú és azonos nagyságú

b)

Azonos irányú és nagyobb nagyságú

c)

Véletlenszerű irányú és kisebb nagyságú

d)

Ellentétes irányú és változó nagyságú

139.

Mi történik az erővonalakkal a vezetőbe belépve és kilépve?

a)

Szöget zárnak be és elhajlanak

b)

Csak a belsejében léteznek

c)

Merőlegesen érkeznek és távoznak

d)

Párhuzamosan csúsznak végig

140.

Melyik állítás igaz a vezető belsejében lévő pontok közti feszültségre egyensúlyban?

a)

A széleken kisebb feszültség

b)

A középpontban nagyobb feszültség

c)

Néhány pont között véges feszültség

d)

Minden pont között nulla feszültség

141.

Miért mondható, hogy a töltések a vezető felszínére rendeződnek?

a)

Mert belül nincs erő, ami mozgassa őket

b)

Mert belül nagyobb térerősség keletkezik

c)

Mert a külső tér a belsőt erősíti

d)

Mert a felület anyaga ellenáll a mozgásnak

142.

Mi jellemzi a módosított mezőt a vezető jelenlétében külső térben?

a)

Az erővonalak egyenesek mindenhol

b)

A mező teljesen megszűnik kívül

c)

A potenciál ugrásszerűen nő kívül

d)

Az erővonalak torzulnak a felületnél

143.

Melyik állítás igaz a Faraday-kalitkára vonatkozóan?

a)

Csak üvegkalitkában működik

b)

Csak mágneses teret árnyékol

c)

A belsejében erős homogén tér van

d)

A belsejében az elektromos tér nulla

144.

Mi történik, ha egy feltöltött műanyag rudat a Faraday-kalitka belsejében lévő ingához közelítünk?

a)

Az inga kileng a belső térben

b)

Az inga nem reagál belül

c)

Az inga csak késve reagál

d)

Az inga kiszámíthatatlanul mozog

145.

Mi a tapasztalat, ha a töltött rudat a Faraday-kalitka kívülről közelítjük meg?

a)

Az inga csak üveg alatt mozog

b)

Az inga csak mágneses hatásra mozog

c)

Az inga erősen kileng kívül

d)

Az inga nem leng ki kívül

Similar Resources on Wayground

Quiz Belum Berjudul

142 questions

Quiz Belum Berjudul

quiz

Worksheet

•

9th - 12th Grade

Banca dati quiz Presidente della Repubblica e Governo

150 questions

Banca dati quiz Presidente della Repubblica e Governo

quiz

Worksheet

•

8th - 12th Grade

Repaso de Terminología Médica

150 questions

Repaso de Terminología Médica

quiz

Worksheet

•

10th - 12th Grade

Review ECE 2 Dec 2018

145 questions

Review ECE 2 Dec 2018

quiz

Worksheet

•

9th - 12th Grade

Recuperación 2ª EV. LCL 1º ESO

144 questions

Recuperación 2ª EV. LCL 1º ESO

quiz

Worksheet

•

7th - 12th Grade

NJROTC Study Guide

146 questions

NJROTC Study Guide

quiz

Worksheet

•

10th Grade - University

LCC MAPEL

150 questions

LCC MAPEL

quiz

Worksheet

•

9th - 12th Grade

Pengetahuan umum dan pramuka

150 questions

Pengetahuan umum dan pramuka

quiz

Worksheet

•

7th - 10th Grade