Publicisztikai sajtóműfajok: HÍR

Publicisztikai sajtóműfajok: HÍR

Hír

• újságírói műfaj, alapja az információ

• válogatott információk összessége

• nyomtatásban, televízióban, az interneten vagy szájhagyomány útján közlik

• objektív újságírói műfajok közé tartozik

• rövid, tényszerű összefoglalója egy olyan történésnek, amely sok embert érint

• A hír akkor jó, ha válaszol az alábbi négy kérdésre: kivel vagy mivel; hol; mikor; mi történt, vagy mi fog történni

• A négy alapvető kérdésre a kishír ad választ, ha a megválaszolandó kérdések egy ötödik (miért?), illetve egy hatodik (hogyan?) kérdésre is válaszolnak, akkor a kifejtett hír típusáról beszélhetünk.

Multiple Choice

A tájékoztatás alapműfaja a rövid terjedelmű, az eseményekről tömören, lényegre törően beszámoló, ami hat fő kérdésre válaszol: mi történt, kivel, hol, mikor, hogyan és miért? A tényszerű tájékoztatás elengedhetetlen feltétele, hogy az alapjául szolgáló információ megbízható forrásból származzon.

• információ

• közlemény

• hír

• tudósítás

Multiple Choice

Melyik műfajra igaz?

Friss (aktuális), közérdekű, fontos.

• hír

• riport

• glossza

• tudósítás

• kommentár

A hír felépítése, tartalma

• rövid, tömör, világos és tárgyilagos

• A hír leaddel kezdődik, amely összefoglalja a legfontosabb információkat. A hírtestben tulajdonképpen ennek a leadnek a kibontása, részletesebb ismertetése történik.

•  A hír felépítése egy fordított háromszögre (a sajtónyelvben gyakran piramisnak nevezik) hasonlít.

• Ahol széles a háromszög talpa, vagyis a hír elején, ott vannak a legfontosabb információk, míg a leglényegtelenebbek a csúcsba (a hír végére) szorulnak

Multiple Choice

Mi jellemző a kartácshírre?

• távolról, valamilyen részlet felől közelítő hír.

• központjában a személyiség áll

• a dolgok közepébe vágó, ,,in medias res" kezdetű hír.

• az újságíró faggató, vallató szerepet tölt be

Álhírek

• fontos, hogy meg tudjuk különböztetni a valós híreket az álhírektől

• ehhez a következők nyújthatnak segítséget:

• ha nem található és/vagy nem ellenőrizhető a cikkíró személye, akkor valószínűleg nem hiteles a cikk

• ha neten olvason híreket, és a weboldal címe nem .hu-ra vagy .com-ra végződik

Legyen gyanús, ha:

• ha nem található és/vagy nem ellenőrizhető a cikkíró személye (nincs impresszum az oldalon), akkor valószínűleg nem hiteles a cikk

• ha neten olvason híreket, és a weboldal címe nem .hu-ra vagy .com-ra végződik

• A legtöbb magyar nyelvű híroldal címének végződése .hu. Ez azt jelenti, hogy az oldal Magyarországon van bejegyezve és a magyar hatóságok eljárhatnak vele szemben, ha jogsértést követnek el. Amennyiben .info, .net, .org, .in vagy valami hasonló az oldal végződése, úgy az üzemeltető általában nem Magyarországon jegyezte be az oldalt és jogsértés, mondjuk álhírközlés esetén a magyar hatóságok sokkal nehezebben, vagy egyáltalán nem tudják őket felelősségre vonni.

Legyen gyanús, ha:

• egy weboldal címe nagyon hasonlít egy másik, híresebb weboldal vagy sajtótermék nevére

• Érdemes tisztában lennünk azzal, hogy melyek a hitelesnek elfogadott információforrások és ha azokhoz hasonló nevű oldalra tévedünk, akkor ellenőrizzük, hogy ugyanazt az oldalt látogattuk-e meg, vagy annak valamilyen másolatát.

Legyen gyanús, ha:

• rögtön azt kéri az oldal, hogy lájkold vagy megoszd

• A legtöbb álhír-oldal nem akar információt közölni, a szenzációt ígérő cím mögött általában nincs semmilyen szenzáció, az oldal készítői csak azt szeretnék, ha minél többen a címre kattintanának. Ugyanakkor a cikk olvasását gyakran attól teszik függővé, ha az oldalt belájkoljuk a Facebookon. Ilyenkor tegyük fel a kérdést, hogy vajon mi lehet az oldal készítőinek a szándéka? A legtöbbször az, hogy az oldalt minél többen kövessék, mert így nagyobb lesz a reklámbevételük

Legyen gyanús, ha:

•  Számos olyan oldal van, amely szenzációt ígérve azt állítja, hogy olyan titkokat tár az olvasó elé, vagy olyan hazugságot fog leleplezni, amiket valakik valamilyen alantas szándékból el akarnak rejteni az emberek elől, a média pedig nem foglalkozik velük

• Ezek az oldalak állítanak olyanokat, hogy méreggel permeteznek bennünket a repülőkről (chemtrail, HAARP), hogy Hitler mégsem halt meg, hogy az ufók köztünk élnek, hogy a gyógyszeripar titkolja a rák ellenszerét, vagy hogy befolyásos emberek és gyíklények egy csoportja egy titkos kastélyban megegyeztek az emberiség rabigába döntéséről

• Az ilyesfajta hiedelmeket hívjuk összeesküvés-elméleteknek, kitalációknak, mégis nagyon sokan hisznek bennük.

Legyen gyanús, ha:

• Ha egy cím valami sokkolót, elképesztőt, felfoghatatlant ígért, akkor azonnal érdemes gyanakodni.

• Ezen felül minden rákkal és annak gyógymódjaival foglalkozó cikket, amennyiben nem hiteles forrásból származik, nagyon óvatosan kell kezelni.

• A konkrét hírrel kapcsolatban nem pusztán az a baj, hogy mi elhisszük, hogy a kókuszolaj elpusztítja a vastagbél rákos sejtjeinek 93 százalékát, hanem az is, hogy amennyiben megosztjuk, úgy mások egészségét és gyógyulását is veszélybe sodorhatjuk.

Legyen gyanús, ha:

• olyan forrásra hivatkozik a cikk, amit nehezen vagy egyáltalán nem lehet ellenőrizni,

• vagy olyan forrásra hivatkozik, amiről lehet tudni, hogy valamilyen politikai érdekeket szolgál ki

• a konkrét cikkben megnevezett Strategic.culture alapítvány egy orosz érdekeket terjesztő oldal, Alexander Savchenko pedig az orosz elnök, Vlagyimir Putyin elkötelezettje.

Legyen gyanús, ha:

• a cikk egy olyan eseményről szól, ami már évekkel ezelőtt történt

• ez az esemény 2016 (cikk megjelenése) előtt 8 évvel történt

• Amennyiben ilyesmit osztunk meg, úgy alkalmas a felesleges pánikkeltésre, akaratlanul is riadalmat kelthetünk vele, ezért mindig nézzük meg, hogy az általunk megosztott hír, cikk mikori. A legtöbb esetben a cikkoldalon a cím alatt megtalálható a megjelenés dátuma is.

Járj utána:

• egyes érzékeny témákról szóló, vagy nagy felháborodást keltő cikkeknek érdemes utánajárni

• ebben a cikkben egy olyan képpel illusztrálták a mondanivalót, ami egy egészen más kontextusban készült

• A 2015-ös menekültválság során számos olyan hír jelent meg, amely arról szólt, hogy a menekültekkel együtt terroristák is érkeznek Európába. Miközben ennek lehetőségét nem lehet és szabad kizárni, a konkrét, Facebookon terjedő kép nem egy terroristát, hanem egy szír felkelőt ábrázol, aki éppen az Iszlám Állam ellen harcolt 2013-ban és ezért látható katonai felszerelésben. A Blikk újságírói könnyen leellenőrizhették volna a képen szereplő férfit, ha használták volna a Google Image Search szolgáltatását. 

  
  

Járj utána:

• ha olyan cikket olvasol, amiben egy általad nem ismert nyelven nyilatkoznak és valamilyen meghökkentő információt árulnak el

• mert előfordulhat, hogy a fordítással eltorzítják, meghamisítják a nyilatkozatokat

Mindig ellenőrizd, hogy

• a cikk és az ahhoz kapcsolt illusztráció fedi-e egymást

• A grafikonokkal való manipuláció az álhír- és hazugságterjesztés egyik legrégebbi, leghatásosabb, ám igen nehezen felismerhető formája. A Magyar Idők grafikonján, ha el is fogadjuk a kutatás eredményeit, akkor is a 21 százalékban a kormány szándékával ellentétes választ adók aránya már-már komikusan rossz arányban van feltüntetve. A kördiagramon (fánkdiagram) a 21 százaléknak több mint a kör ötödét kellene elfoglalnia, ehelyett olyan, mintha valójában csak öt százaléknyian szavaztak volna a kormány ellenében. 

Egy vállaltan kamu hírekkel foglalkozó oldal

• vannak nyíltan álhíreket terjesztő oldalak, ilyen pl. a Hírcsárda

• céljuk a humor és a szórakoztatás

• sokszor jelennek meg itt olyan cikkek, amelyek akár igazak is lehetnének, ezzel tartanak tükröt a társadalom elé

Források

Az álhírekkel foglalkozó rész az alábbi weboldalról származik: https://alhirvadasz.hu/

Itt kitölthettek egy tesztet arról, hogy mennyire hatékonyan ismeritek fel az álhíreket. Számos kép és információ a diasorban innen származik.