Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA)

Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA)

2012. évi CXLVII. törvény

​Ki lehet a KATA alanya?

• ​egyéni vállalkozó,

• egyéni cég,

• kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság,

• kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság,

• az ügyvédi iroda

​Hogyan jön létre a KATA adóalanyiság?

Az adóalany a megfelelő nyomtatványon bejelenti​ a NAV felé.

​

Az adóalanyiság a választás bejelentését követő hónap első napjával jön létre.

​

​A tevékenységét év közben kezdő vállalkozás bejelentését a NAV-hoz való bejelentkezéssel egyidejűleg teljesítheti.

​Ki nem lehet KATA adóalany?

• Az a vállalkozás, amelynek adószámát az adóhatóság a bejelentés évében vagy az azt megelőző 12 hónapban törölte;

• ​Az a vállalkozás, amely saját tulajdonú vagy bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése tevékenységből az adott évében bevételt szerzett;

• ​Az a vállalkozás, amely végelszámolási, felszámolási, kényszertörlési eljárás hatálya alatt áll.

Multiple Select

Melyikük NEM lehet a KATA alanya?

• Egyéni vállalkozó

• Kft.

• Kft. által alapított Bt.

• Magánszemélyek által alapított Bt.

• Ügyvédi iroda

Multiple Choice

Mikor jön létre a KATA adóalanyiság?

• A bejelentést követő hónap első napján

• A bejelentés napján

• A bejelentést követő napon

Multiple Choice

Melyik tevékenységet nem végezheti KATA alany?

• Ingatlanközvetítés

• Ingatlan bérbeadás, üzemeltetés

• Lakberendezés

• Ingatlan értékbecslés

​Adóalanyiság megszűnése

​A megszűnés évére és az azt követő 12 hónapra az adóalanyiság ismételten nem választható!

​

​Megszűnik az adóalanyiság például:

​

• ​Az adóalany döntése és bejelentése alapján

• ​Az egyéni vállalkozói jogállás megszűnésekor

• ​Ingatlan bérbeadási, üzemeltetési tevékenységből származó bevételnél

• ​Végelszámolás, felszámolás, kényszertörlési eljárás esetén

​A bejelentett kisadózó

​

• Vállalkozás esetén: ​azok a tagok, akik személyesen közreműködnek a vállalkozás tevékenységében (kivéve: ha munkaviszonyban teszik ezt)

​

• Egyéni vállalkozás​ esetén az egyéni vállalkozó

​

​A magánszemély csak egy jogviszonyban jelenthető be kisadózóként.

​Mennyi az adó összege?

Főállású kisadózók után: ​50.000 Ft

Választás szerinti magasabb összeg: 75.000 Ft

F​őállásúnak nem minősülő kisadózók után: 25.000 Ft

​

Minden naptári hónapra a tételes adó egészét meg kell fizetni.

​Ha a kisadózó a hónap bármelyik napján főállású kisadózónak minősül, a fizetendő tételes adó mértéke 50.000 Ft.

​

​Ki NEM minősül főállású kisadózónak?

• Aki legalább heti 36 órás munkaviszonyban is áll

• Aki kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül (saját jogú nyugdíjas, vagy korhatárt betöltött özvegyi nyugdíjas)

• Aki külföldön vagy más tagállamban biztosítottnak minősül

• Aki megváltozott munkaképességűek ellátásában részesül

• Aki más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősül

• Aki nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll

• Aki nappali rendszerű oktatásban folytat tanulmányokat​

Multiple Choice

Melyikük nem minősül bejelentett kisadózónak?

• KATÁ-s bt. munkavállalója

• KATÁ-s egyéni vállalkozó

• KATÁ-s bt. személyesen közreműködő tagja

• KATÁ-s bt. megbízási szerződéssel foglalkoztatott könyvelője

Multiple Choice

Mennyi a főállású kisadózó utáni adófizetési kötelezettség havonta fő szabály szerint?

• 75.000 Ft

• 50.000 Ft

• 25.000 Ft

• 100.000 Ft

Multiple Choice

Melyikük a főállású kisadózó?

• Heti 40 órás munkaviszony mellett egyéni vállalkozó

• Saját jogú nyugdíjas egyéni vállalkozó

• Heti 20 órás munkaviszony mellett egyéni vállalkozó

• Rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozó

​Mikor nem kell megfizetni a KATÁ-t?

​Azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó

1. ​táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekek otthongondozási díjában, ápolási díjban részesül, vagy keresőképtelen,

2. katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,

3. fogvatartott,

4. egyéni vállalkozói vagy ügyvédi tevékenységét szüneteltette,

​kivéve ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.

​Mikor nem kell megfizetni a KATÁ-t?

​

​Nem kell megfizetni a kisadózó után az adót azon hónapokra vonatkozóan sem, amelyben az 1-3. pontok szerinti állapot megszűnik akkor, ha ez az állapot legalább 30 napig fennállt.

​A 30 nap számításakor figyelmen kívül kell hagyni azt az időszakot, amelyre az adót nem kell megfizetni.

​40%-os mértékű KATA 1.

​

Az a kisadózó vállalkozás, amely a naptári év minden hónapjára köteles az adót megfizetni, bevételének naptári évben elért összegéből a 12 millió forintot meghaladó rész után 40%-os mértékű adót fizet.

​40%-os mértékű KATA 1.

​

Ha a kisadózó vállalkozás nem köteles a naptári év minden hónapjára az adót megfizetni, a 40%-os mértékű adót a bevételének a kisadózó vállalkozási jogállás fennállásának az adófizetési kötelezettséggel érintett hónapjai és 1 millió forint szorzatát meghaladó része után fizeti meg.​

​Mi számít bevételnek?

​A vállalkozási tevékenységgel összefüggésben bármilyen jogcímen és formában mástól megszerzett vagyoni érték, kivéve:

​

• áthárított (fizetendő) ÁFA

• kapott kölcsön, hitel

• kártérítés, kártalanítás

• költségek fedezetére vagy fejlesztési célra kapott támogatás

Multiple Select

Melyik két egyéni vállalkozónak nem kell megfizetnie 2021. november hónapra a KATÁ-t?

• Aki egész novemberben táppénzen volt

• November 2-től keresőképtelen, nem főállású egyéni vállalkozó

• Aki november 5-től önkéntes katonai szolgálatot teljesít

• Aki október 10-től november 15-ig táppénzen volt

Multiple Choice

Melyik egyéni vállalkozónak keletkezik 40%-os KATA fizetési kötelezettsége, ha az év minden hónapjában KATA fizetési kötelezettsége volt?

• Az éves bevétel 11 millió Ft

• Az éves bevétel 12 millió Ft

• Az éves bevétel 13 millió Ft

Multiple Choice

Mekkora bevételig nem keletkezik 40%-os KATA fizetési kötelezettség, ha a vállalkozó március 1-től lett KATA alany, és minden hónapban volt KATA fizetési kötelezettsége?

• 12 millió Ft

• 10 millió Ft

• 3 millió Ft

Multiple Select

Melyik kettő nem számít bevételnek a KATÁ-s vállalkozónál?

• Jóváírt kamat

• Fizetendő ÁFA

• Biztosító által fizetett kártérítés

• Szolgáltatás árbevétele

​​40%-os mértékű KATA 2.

​Ha egy kifizető olyan kisadózó vállalkozásnak juttat bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, e juttatás után 40%-os mértékű adót állapít meg, vall be és fizet meg.

​

​Például:

• ​Egyik a másikban többségi befolyással rendelkezik

• ​Harmadik személy (vagy annak közeli hozzátartozója) mindkettőben többségi befolyással rendelkezik

​​40%-os mértékű KATA 2.

​

Ha a fenti bevétel külföldi kifizetőtől származik, akkor a kisadózó vállalkozás saját maga köteles megfizetni a 40%-os adót, a bevétel 71,42%-a után.

​40%-os mértékű KATA 3.

​

​Ha egy kifizető a tárgyévben ugyanazon kisadózó vállalkozásnak az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt juttat, a 3 millió forintot meghaladó összegű juttatás után 40%-os mértékű adót fizet.

​

​

​

​40%-os mértékű KATA 3.

​

​Ha a fenti, 3 millió forintot meghaladó bevétel külföldi kifizetőtől származik, akkor a kisadózó vállalkozás saját maga köteles megfizetni a 40%-os adót, a bevétel 71,42%-a után.

​

​

​Honnan tudja a kifizető, hogy ki a kisadózó?

​

​A szerződés megkötésekor a kisadózónak nyilatkoznia kell erről (belföldi kifizető esetén).

​

A kifizető a következő év január 31-ig tájékoztatja a kisadózót a 40%-os adó alapjaként figyelembe vett összegről.​

​

​

Multiple Choice

Hányféle esetben keletkezik 40%-os mértékű KATA fizetési kötelezettség?

• 1

• 2

• 3

• 4

Multiple Choice

Mi az értékhatára a 40%-os KATÁ-nak az ugyanazon kifizetőtől származó bevétel esetén?

• 12 millió Ft

• 3 millió Ft

• 1 millió Ft

• 5 millió Ft

​40%-os mértékű KATA 3.

​​Nem kell számításba venni az alábbi összegeket:

• ​azok a bevételek, amelyek után a kifizető a kapcsoltság miatt 40% mértékű adót köteles fizetni,

• amelyet a kifizető az Egészségbiztosítási Alapból származó finanszírozásként juttat az egészségügyi szolgáltató kisadózó vállalkozásnak,

• amelyet a kifizető jogszabályban meghatározott díjszabás alapján juttat az arra jogosult kisadózó vállalkozásnak, vagy

• amelyet költségvetési szerv kifizető juttat a kisadózó vállalkozásnak.

​40%-os adó kétszeres megfizetésének kizárása

​

A 2. és a 3. pont szerint megfizetett adó alapját nem kell figyelembe venni az 1. pont szerinti értékhatár számításánál!

​

​De: a 40%-os adó megfizetése nem mentesít a tételes adó megfizetésének kötelezettsége alól!

​Milyen közterheket vált ki a KATA fizetés?

• vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó

• ​társasági adó

  személyi jövedelemadó

• ​társadalombiztosítási járulék

  szociális hozzájárulási adó (és szakképzési hozzájárulás)

​

A kisadózó vállalkozás nem mentesül a foglalkoztatottakra tekintettel teljesítendő adókötelezettségek alól.

Multiple Choice

Melyik közterhet NEM váltja ki a tételes KATA?

• Egyéni vállalkozó szociális hozzájárulási adója

• Munkavállaló után fizetendő szochó

• Vállalkozói SZJA

• Egyéni vállalkozó tb járuléka

Multiple Choice

KATÁ-s egyéni vállalkozónak le kell-e vonnia az alkalmazottja munkabéréből az SZJA-t és a tb-járulékot?

• Nem, mert a KATA ezeket kiváltja

• Igen, le kell vonnia.

• Attól függ.

​Számla kiállítása

​A kisadózó vállalkozás a termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kiállított számlán köteles feltünteti azt, hogy „Kisadózó”.

​

Amennyiben a kisadózó vállalkozás az általa kiállított számlán nem tünteti fel a „Kisadózó” szöveget, az Art. szerinti mulasztási bírsággal sújtható.

Multiple Choice

Mi a következménye, ha a KATA alany nem tünteti fel a számláin a "kisadózó" megjegyzést?

• Mulasztási bírsággal sújtható

• Adóbírsággal sújtható

• Felfüggeszthetik az adószámát

• 40%-os KATÁ-t kell fizetnie

​Nyilvántartási kötelezettség

A kisadózó vállalkozás bevételi nyilvántartást vezet, amelyben időrendben, folyamatosan, ellenőrizhető módon nyilvántart és rögzít minden olyan adatot, amely adókötelezettsége teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges. A bevételi nyilvántartás legalább a következő adatokat tartalmazza:

• sorszám;

• a bizonylat sorszáma;

• a bevétel összege;

• a bevétel megszerzésének időpontja.​

​Nyilvántartási kötelezettség

A bevételi nyilvántartás vezetése helyett az is megoldás, ha a kiállított nyugtákat, számlákat teljes körűen megőrzik, ha ezek alapján a bevétel megszerzésének időpontja hitelesen megállapítható.

​

​A bizonylatokat vagy a nyilvántartást a kiállítást követő 5. naptári év végéig meg kell őrizni.

​KATA bevallás

​Tárgyévet követő év február 25-ig kell benyújtani a nyomtatványt (21KATA), és megfizetni az 1. típusú 40%-os adót.

​

Adóalanyiság megszűnése esetén 30 napon belül kell benyújtani és megfizetni.

​

​A 2. és 3. típusú 40%-os adókat a bevétel megszerzését követő hónap 12-éig kell bevallani és megfizetni.

​KATA bevallás

​Tárgyévet követő év február 25-ig kell benyújtani a nyomtatványt (21KATA), és megfizetni az 1. típusú 40%-os adót.

​

Adóalanyiság megszűnése esetén 30 napon belül kell benyújtani és megfizetni.

​

​A bevallásban nyilatkozni kell azokról a vállalkozásokról, amelyektől származó bevétel meghaladta az 1 millió forintot.

Példa: mekkora összegű KATA fizetési kötelezettsége van az alábbi vállalkozónak?

A vállalkozó az év minden hónapjában KATA fizetésre volt kötelezett, magasabb összegű tételes adót választott egész évre.

Éves összes bevétele áfa nélkül 17 200 000 Ft volt​.

Ebből:

• 980 000 Ft származott kapcsolt vállalkozástól

• ​3 200 000 Ft származott ugyanattól a kifizetőtől

• ​20 000 Ft származott kártérítésből

​