Mítoszok

Az említett népek hitvilágának központi eleme az

(a)   : eszerint a minket körülvevő világot szellemek

népesítik be (a természet szellemei, az ősök szellemei).

(a)   nak nevezzük Szibéria és Belső-Ázsia lakóinak ősi hiedelemrendszerét. E rendszer

központi alakja a sámán, aki – jelképesen – közvetít az emberek világa és a szellemek vagy

lelkek elképzelt világa között.

A csodaszarvas-monda keletkezésének ideje meghatározhatatlan. Feltételezhetően a honfoglaló magyarok hozták magukkal keletről (a)   és Magor történetét.

A (a)   a magyar ősmitológiában az egyik legfontosabb

totemállat. A sztyeppei népek mondavilágában

azonban nem csupán totemős, hanem vezető állat is,

ami a különböző mítoszok szerint új hazát mutat az őt

követő népeknek.

_________ __________ a szarvas mitikus-szimbolikus jellegét

mutatja be rajzfilmjében. Láthatjuk az ősi hiedelmeket,

melyek az állathoz kötődtek, később megelevenedik

Hunor és Magor története, majd valós történeti

események (vándorlás, honfoglalás) ágyazódnak be

a mesei környezetbe.

(a)  

A (a)   teremtésmítosz, más néven

mezopotámiai teremtésmítosz

(a Teremtés Hét Táblája) Asszurbánapli,

asszír uralkodó ninivei könyvtárában

maradt az utókorra. Szövege

a világ legősibb, az univerzum és az

ember teremtését, valamint az istenek

születését elbeszélő alkotás.

Hallván Marduk az istenek szavát,

nagy jeles művet teremteni vágyott.

Szóval mondja, fölfeleli Éának,

szíve szándékát ekként közli véle:

„Vért kötök meg, csonttal csipkézem a húst;

íme, életre hívom (a)   t! Ember legyen a neve!

Ki látható a képen?

(a)  

Ki látható a képen?

(a)  

Ki a a tűz és a kovácsmesterség

sánta istene?

(a)