Öveges fizikav. iskolai 2026

Nyári melegben a dobozos üdítőitalainkat egy nagy zacskó jégkockával szeretnénk hűteni. Hová célszerű tenni a jeges zacskót a hatékony hűtés érdekében?

• A legtökéletesebb hűtést akkor érjük el, ha a jeget az üdítős dobozok alá helyezzük.

• Akkor lesz hatékonyabb a hűtés, ha a jeget a hűtendő dobozok tetejére rakjuk.

• Mindegy, hogy a jeget felülre, vagy alulra tesszük, ugyanannyi jég ugyanannyi üdítőt ugyanolyan mértékben képes hűteni.

• A legtökéletesebb hűtést akkor érjük el, ha a jeget az üdítős dobozok közé helyezzük.

Fanninak két óvodás testvére van, akik ikrek. Az ikrek úgy szeretnek a kádban este együtt fürödni, hogy a kád legalább félig legyen vízzel. A fürdés befejezésekor a lefolyó nyílását szabaddá teszik. A víz hamarabb lefolyik a kádból …

• ha előbb mindkét gyerek kijön a kádból, s azután nyitjuk ki a lefolyót.

• ha előbb az egyik gyerek kijön a kádból, a másik pedig a vízben marad.

• ha mindkét gyerek a kádban ülve megvárja a víz lefolyását.

• Mindegy, hogy a gyerekek a vízben vannak-e vagy sem, csak a víz mennyiségétől függ, hogy mennyi idő alatt tud lefolyni.

Egy deciliter olajat tartalmazó pohárba beleejtünk egy 4 cm3 térfogatú jégkockát. Miként változik a folyadékszint magassága a jégkocka teljes elolvadása következtében?

• A jégkocka úszik a folyadékban, ezért olvadása közben csökken a folyadékszint.

• A jégkocka úszik a folyadékban, ezért olvadása közben emelkedik a folyadékszint.

• A folyadékszint nem változik a jégkocka olvadása közben.

• Nem tudjuk biztosan megmondani mi fog történni.

Van egy ezüst, egy vas és egy alumínium golyónk. Tömegük ugyanakkora. Azonos tengely mentén úgy ragasztjuk össze a három golyót, különböző sorendben, hogy stabilan egyensúlyban maradjanak, ha egymás feletti helyzetbe állítjuk fel őket. Az így összeállított testet száraz homok felületre helyezve a legmélyebb nyomot akkor hagyja a felületen …

• ha a vasgolyó van legalul.

• ha az alumínium golyó van legalul.

• ha az ezüst golyó van legalul.

• Minden esetben ugyanolyan mély nyomot hagy.

A szürkefejű albatrosz madár viharban is volt már képes megtenni egyfolytában 8 órahosszán át repülve egy 1016 km-es távot. Hazánkban az egyik siklórepülési rekordot akkor érték el vitorlázó repülőgéppel, amikor a kijelölt 770 km-es útszakaszt 6 óra 33 perc alatt teljesítették a levegőben repülve. Melyik haladt nagyobb átlagsebességgel a mért esetekben?

• Az albatrosz volt a gyorsabb.

• A vitorlázó repülő nagyobb átlagsebességgel haladt.

• Az átlagsebesség minkét esetben megegyezett.

• Az adatok ismeretében ez a két eset nem hasonlítható össze.

Egy motorkerékpáros a faluból a 162 km-re lévő városba indult. Útja során először (még a faluban) 50 km/h , majd onnan kiérve 62 km/h , végül egy rövidke pihenő után, a 80 km/h sebességgel tudott haladni, amíg elérte a várost. Mekkora volt a nyílt terepen a motoros átlagsebessége, ha az indulástól három óra elteltével érkezett a városba?

• 64 km/h

• 54 km/h

• 60 km/h

• 15 m/s

A hó és a jég anyaga is víz, mégis a jég sokkal jobb hővezető, mint a hó. Miért?

• A jég mindig vékonyabb rétegben van jelen, mint a hó, ezért jobb hővezető.

• A hó lazább szerkezetű, mint a jég, ezért a hó jó hőszigetelő.

• Ugyanolyan vasrag hórétegben több a levegő, ezért is rossz hővezető.

• .Az állítás nem helyes, mert a jég is és a hó is hőszigetelő.

Két egyenlő hosszúságú, azonos anyagú, kör keresztmetszetű vezetőhuzal egyikének az elektromos ellenállása kétszer akkora, mint a másiké. Melyik huzaldarabnak nagyobb a tömege?

• A nagyobb ellenállású huzal térfogata kisebb, ezért a tömege is.

• A nagyobb ellenállású huzalnak nagyobb a keresztmetszete, ezért a tömege is nagyobb.

• A nagyobb ellenállású huzal térfogata nagyobb, ezért a tömege is.

• A nagyobb ellenállású huzal tömege kisebb, mert a keresztmetszete kisebb.

Két műanyag edényben ugyanakkora térfogatú, ugyanolyan hőmérsékletű víz van. Egy rugós erőmérőre akasztott, tömör vasdarabot merítünk először az egyik, majd a másik edénybe úgy, hogy a víz teljes egészében ellepje a vasdarabot. Azt tapasztaljuk, hogy az erőmérő a két edény esetén nem ugyanakkora értéket jelez. Mi lehet az oka?

• Az egyik edényben mélyebbre süllyedt a vasdarab, amit ott már jobban nyom a felette lévő vízréteg.

• A két edény különböző alakú és ezért a vízfelszín magassága eltérő.

• Az egyik edényben desztillált víz van, a másikban tengervíz.

• Az egyik edény alatt egy erős mágnes van.

Ha kezünk fejére kölnit cseppentünk, hűvösnek érezzük azt, annak ellenére, hogy a kölnisüveg már régóta ugyanabban a helyiségben van, ahol mi is. Miért érezhetjük mégis hűvösnek?

• A kölni üvegben van, az üveg pedig jó hőszigetelő, ezért hidegebb marad az üvegben lévő kölni, mint a környezete.

• A kölni gyorsan párolgó folyadék, a párolgás során hőt von el a kezünktől, hűti azt.

• A kezünkkel érintkező párolgó kölni hőmérséklete azért csökken, mert a nagysebességű, nagyobb energiájú részecskék hagyják el a folyadékot, a kisebb sebességű részecskék maradnak.

• Párolgáskor a kölni hőt ad át környezetének.