NEW
Font size
S
M
L
XL
WorksheetsPénzügyi hatósági képzés 1. tárgy
Total questions: 75
Worksheet time: 1hrs 15mins
Name
Class
Date
1.
1.Melyik állítás nem igaz a pénzügyi piacokra?
a)
a) A pénzügyi piac a pénz cseréjének helyszíne, amely magában foglalja a kapcsolódó szabályozásokat és a közvetítésben részt vevő gazdasági szereplőket.
b)
b) A pénzügyi piacok kizárólag az állam és a bankok részvételével áramoltatnak szabad tőkéket.
c)
c) A pénzügyi piacokat négy fő részpiac (pénzpiac, tőkepiac, pénztári és értékpapírpiac) alkotja.
2.
2.Definiálja a pénzügyi piacok eszközeit!
a)
a) A pénzügyi piacok olyan instrumentumai, amelyek legfőbb sajátossága, hogy nem rendelkeznek használati értékkel, és fizikai megjelenésük nem befolyásolja piaci értéküket. Mint például a részvény, kötvény, váltó, állampapírok, banki hitelkonstrukciók.
b)
b) Kizárólag rövid lejáratú pénzügyi termékek, amelyek segítségével a tőke szabad áramlása biztosítható.
c)
c) Alapvetően hosszú lejárattal rendelkező pénzügyi instrumentumok, amelyek közép-, és hosszú távon képesek a gazdaság stabil fenntartására.
3.
4.A pénzügyi piacokat milyen fő csoportokra (további részpiacokra) lehet tagolni?
a)
a) A pénzügyi piac közgazdaságtanilag a pénzpiacokat jelenti, ahol rövid-, illetve hosszú lejáratú pénzeszközök egyaránt forognak.
b)
b) A pénzügyi piacok magukban foglalják a hosszú lejáratú pénzeszközök piacát (ez a tőkepiac), amely kiegészül az értékpapírpiaccal.
c)
c) A pénzügyi piacok rövid lejáratú pénzeszközei a pénzpiacon, a hosszú lejáratú eszközei a tőkepiacon cserélnek gazdát. Az értékpapírpiac a kettő részpiac közös halmazaként értelmezhető.
4.
6.Döntse el, az alábbi állítások közül melyik helyes!
a)
a) A hitelintézet az a pénzügyi intézmény, amely a pénzügyi szolgáltatások közül legalább betétet gyűjt (vagy más visszafizetendő pénzeszközt fogad el a nyilvánosságtól, ide nem értve a külön szabályozott nyilvános kötvénykibocsátást), valamint hitelt és pénzkölcsönt nyújt.
b)
b) A pénzügyi vállalkozások a pénzügyi szolgáltatások teljes körének elvégzésére - a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény (Hpt.) szerint - jogosultak.
c)
c) A bankok induló tőkéjének törvényben előírt minimális összege 1 milliárd forint.
5.
8.Melyik állítás nem igaz a bankokra vonatkozóan?
a)
a) Kizárólag bank kaphat engedélyt a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény (Hpt.) szerinti pénzügyi szolgáltatások teljes körének elvégzésére.
b)
b) Bank legalább 2 milliárd forint induló tőkével alapítható.
c)
c) A bankok jellemző intézményi formája a jelzálog-hitelintézet és a lakástakarékpénztár.
6.
11.Melyik állítás nem igaz a pénzügyi vállalkozásokra az alábbiak közül?
a)
a) Olyan piaci szereplő, amely a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben (Hpt.) meghatározott pénzügyi szolgáltatások közül csak egyet vagy azok csak egy meghatározott körét végezheti.
b)
b) Betétgyűjtési lehetőséggel igen, számlavezetéssel azonban nem állhat ügyfelei rendelkezéseire.
c)
c) A pénzügyi holding társaság és a fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozás kivételével legalább 50 millió forint induló tőkével alapítható.
7.
14.Kik a független pénzpiaci közvetítők?
a)
a) A kiemelt közvetítők és az alkuszok.
b)
b) A többes kiemelt közvetítők, a többes ügynökök és az alkuszok.
c)
c) Az ún. a) és b) típusú ügynökök.
8.
16.Mi a befektetési alap jogszabályban meghatározott fogalma az alábbiak közül?
a)
a) Olyan alap, amely összegyűjti a befektetni kívánó piaci szereplők tőkéjét, majd gondoskodik annak szakszerű kihelyezéséről a pénzpiacon.
b)
b) Olyan konstrukció, amely a magánnyugdíj intézményéhez hasonlóan hosszú távon, folyamatosan elhelyezett vagyongazdálkodást tesz lehetővé befektetői számára.
c)
c) A befektetési alap törvényben meghatározott feltételekkel létrehozott kollektív befektetési forma.
9.
17.Melyik alábbi állítás igaz a befektetési jegyre?
a)
a) A befektetési jegy nem értékpapír.
b)
b) A befektetési jegy jogszabályban meghatározott módon és alakszerűséggel, a befektetési alap, mint kibocsátó által sorozatban forgalomba hozott, a befektetési alappal szembeni, a befektetési alap kezelési szabályzatában meghatározott követelést és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír.
c)
c) A befektetési jegy jogszabályban meghatározott módon és alakszerűséggel, a befektetési alap, mint kibocsátó által nem sorozatban (egyedileg) forgalomba hozott, a befektetési alappal szembeni, a befektetési alap kezelési szabályzatában meghatározott követelést és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír.
10.
18.Az alábbiak közül melyik minősül a hazai alap- és vagyonkezelési szakma érdekképviseleti szervezetének?
a)
a) A Magyar Nemzeti Bank (MNB).
b)
b) A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ).
c)
c) Az Alapkezelők Szövetsége (ASZ).
11.
21.Melyik alábbi állítás igaz a befektetési vállalkozásokra?
a)
a) Részvénytársaság vagy fióktelep formájában működhet.
b)
b) Az induló tőke nagysága 730 000 euró minden esetben, függetlenül attól, hogy a befektetési vállalkozás milyen befektetési szolgáltatási tevékenységek végzésére jogosult.
c)
c) Közéjük sorolandó a Magyar Államkincstár (MÁK).
12.
23.Mit nevezünk ún. szegregációs kötelezettségnek?
a)
a) A befektetési vállalkozás elkülönítési kötelezettsége mellett az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközt és pénzeszközt az ügyfél rendelkezése szerinti célra használhatja fel; a kezelésében lévő, az ügyfelet megillető pénzügyi eszközzel és pénzeszközzel sajátként nem rendelkezhet, illetve biztosítania kell, hogy az ügyfél bármikor rendelkezni tudjon ezekkel.
b)
b) A befektetési vállalkozásnak a mindenkori előírásoknak megfelelően kell tájékoztatnia ügyfelét a befektetési portfoliójának aktuális állapotáról, illetve a kapcsolódó változásokról.
c)
c) A befektetési vállalkozás a szerződésben meghatározottak szerint köteles az ügyfél vagyonát adott gazdasági szituációkban sajátként kezelni, ezzel biztosítva az ügyfél vagyonának legoptimálisabb gyarapodását.
13.
24.Melyik állítás nem igaz a bankok prudenciális működésére vonatkozóan?
a)
a) A bank prudens működése során fenn kell, hogy tartsa az azonnali fizetőképességét (likviditását) és a mindenkori fizetőképességét (azaz szolvenciáját).
b)
b) A prudenciális szabályozások tartalmazzák (többek között) a tőkemegfelelésre vonatkozó előírásokat is.
c)
c) Prudenciális működése során a bank az ügyfelek kiszolgálására és a termékekkel kapcsolatos minimális információkra vonatkozóan hoz megfelelési szabályokat.
14.
28.A bankok milyen típusú kamatlábat adnak meg a betétekre vonatkozóan?
a)
a) Reálkamatlábat.
b)
b) Nominális, egyszerű kamatlábat.
c)
c) Folytonos kamatlábat.
15.
36.Mi a hitelintézetek szerepe a kétszintű bankrendszerben?
a)
a) Mivel a jegybank nem áll közvetlen gazdasági kapcsolatban a lakossági és a vállalati szektorokkal, ezért ezt a feladatot a pénzügyi intézmények (hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások) látják el, így tud bekapcsolódni a gazdasági tőkeáramlásba a két szektor.
b)
b) A hitelintézetek szerepe a kétszintű bankrendszerben, hogy eljuttassák a jegybanki szabályozásokat és előírásokat a lakossági (retail) és a vállalati (business) szektorok felé, valamint a jegybanktól független állami szervekhez.
c)
c) Mivel a jegybank függetlennek minősül az állammal szemben, így a hitelintézetek képezik a gazdasági és kommunikációs csatornát a két szektor között.
16.
38.Melyik állítás igaz az alábbiak közül az értékpapírra?
a)
a) Csak az minősül értékpapírnak, ami fizikai (okirati) formában megjelenik.
b)
b) Az értékpapír mindig valamilyen pénzkövetelésről szól.
c)
c) Az értékpapír egyoldalú jognyilatkozat, amely a benne foglalt jogot úgy testesíti meg, hogy azt a jogot gyakorolni, arról rendelkezni csak az értékpapír által, annak birtokában lehet.
17.
39.Az alábbiak közül mikor minősül az értékpapír forgalomba hozatala zártkörűnek?
a)
a) Az értékpapír forgalomba hozatala - többek között - akkor zártkörű, amikor az értékpapírt kizárólag minősített befektetők részére ajánlják fel.
b)
b) Az értékpapír forgalomba hozatala akkor zártkörű, ha a kibocsátó a hitelezőiből álló zárt körnek váltókat állít ki.
c)
c) Az értékpapír forgalomba hozatala akkor zártkörű, ha az értékpapír névre szóló, és dematerializált formában kerül előállításra.
18.
40.Mit nevezünk jegyzésnek az alábbiak közül?
a)
a) Az értékpapír forgalomba hozatala során az értékpapírt megszerezni szándékozó befektetőnek az értékpapír megszerzésére irányuló, feltétetlen és visszavonhatatlan nyilatkozatát, amellyel az ajánlatot elfogadja és kötelezettséget vállal az ellenszolgáltatás teljesítésére.
b)
b) Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír nyilvános forgalomba hozatalának olyan módja, amelynek keretén belül az értékesítés a kibocsátó által meghatározott időszak alatt történik úgy, hogy az értékpapírok lejárati időpontja azonos.
c)
c) A forgalomba hozatal azon módja, amely keretén belül a kibocsátó az általa meghatározott feltételek szerint lehetőséget biztosít ajánlattételre és a beérkezett vételi ajánlatok meghatározott szempont alapján versenyeznek.
19.
47.Válassza ki az állampapírra vonatkozó helyes állítást az alábbiak közül!
a)
a) Az állampapír az állampapír-kibocsátónak minősülő jogi személy által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.
b)
b) Az állampapír tagsági jogot megtestesítő olyan értékpapír, amely a tulajdonosát közgyűlésen és szavazásban való részvételre, valamint osztalékra jogosítja.
c)
c) Az állampapír olyan értékpapír, amelyet az állam bocsátja ki a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló törvény alapján.
20.
49.Melyik állítás igaz az állampapír-aukciókra az alábbiak közül?
a)
a) Az aukciós ajánlatok értékelése azok árfolyamelvárása szerint végzett sorbarendezés útján történik. Az érvényes ajánlatok a legmagasabb árfolyamú ajánlattól kezdődően mindaddig elfogadásra kerülnek, amíg az értékesítésre felajánlott államkötvények mennyisége értékesítésre nem kerül. Az aukción meghirdetett állampapír-mennyiség legkésőbb az aukció napjáig növelhető, illetve csökkenthető.
b)
b) Az állampapír-aukció során nincsen előre meghatározott értékesíteni kívánt mennyiség, a benyújtott ajánlatokat az árfolyam-elvárások közép értékétől számítva felfelé a legmagasabb árfolyam-elvárású ajánlatig kielégítik az aukción.
c)
c) Az állampapír-aukció során a legalacsonyabb árfolyam ajánlattól indulva addig fogadják el az érvényes ajánlatokat, amíg az előre meghirdetett mennyiséget elérik.
21.
50.Melyik állítás igaz a letéti jegyre vonatkozóan az alábbiak közül?
a)
a) Nincs a futamidejére vonatkozó jogszabályi előírás.
b)
b) Kibocsátásával a bankok hosszú távra szereznek forrást. A letéti jegy futamideje átlagosan öt év.
c)
c) A letéti jegy futamideje a kibocsátástól számított három évig terjedhet.
22.
51.Válassza ki az alábbiak közül a kárpótlási jegyre vonatkozó hamis állítást!
a)
a) Az állammal szemben fennálló követelést névértékében megtestesítő értékpapír.
b)
b) Az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlására szolgál.
c)
c) A kárpótlási jegy névre szóló, dematerializált formában kiállított értékpapír.
23.
58.Mennyiben tekinthetők nyilvánosnak a tőzsdei árfolyam adatok?
a)
a) A tőzsde a tőzsdei kereskedők és a befektetők tájékoztatása érdekében köteles biztosítani a tőzsdei adatok nyilvánosságát.
b)
b) Korlátozottan, tekintve, hogy a megbízások előtt a tőzsdei kereskedő nem köteles tájékoztatni ügyfelét az adott részvény azonnali árfolyamáról, illetve a megelőző időszak árfolyam-alakulásáról.
c)
c) A tőzsde elsődleges célja forgalombahozatal lebonyolítása, az ezzel kapcsolatos információk pedig az értékpapír-titok körébe tartoznak, azaz nem nyilvánosak.
24.
59.Ismertesse a különbséget a tőzsde és a tőzsdén kívüli, úgynevezett OTC ("over the counter") piacok között!
a)
a) A tőzsde az elsődleges, míg az OTC piac úgynevezett tőzsdén kívüli másodlagos értékpapírpiac. A tőzsde működése szabályozott, míg az OTC piac működése kevésbé szabályozott. A tőzsde hatékonyabb információáramlást tud biztosítani a résztvevőknek, mint az OTC piac, ahol nem áll a befektetők rendelkezésére minden információ a kibocsátókról.
b)
b) Az OTC piac az értékpapírok elsődleges és szabályozott kereskedési helyszíne, míg a tőzsde az értékpapírok másodlagos, kevésbé szabályozott kereskedési helyszíne.
c)
c) Az OTC elnevezés arra utal, hogy a tőzsde nyílt kikiáltásos rendszere mellett megjelentek az úgynevezett "online trading cash" piacok, tehát az internetes alapokon fekvő, teljesen elektronikus pénz, vagy pénzügyi instrumentumok kereskedési rendszerei.
25.
64.Az alábbiak közül melyik fizetési megbízás nem teljesíthető lakossági bankszámla javára?
a)
a) Egyszerű átutalás.
b)
b) Csoportos beszedési megbízás.
c)
c) Csoportos átutalási megbízás.
26.
65.Mi az IBAN?
a)
a) Nemzetközi fizetési rendszer.
b)
b) Belföldi pénzforgalmi jelzőszám.
c)
c) Nemzetközi bankszámlaszám.
27.
66.Hány karakterből áll a magyar szabvány szerinti nemzetközi bankszámlaszám?
a)
a) 16 (2x8) vagy 24 (3x8).
b)
b) 28.
c)
c) Hitelintézetenként változó karakterből.
28.
69.Melyik állítás igaz az alábbiak közül? A pénzforgalmi jelzőszám első nyolc karaktere
a)
a) az ún. irányítókód; amelyen belül az első három számjegy a számlavezető pénzforgalmi szolgáltatót, a következő négy számjegy pedig a pénzforgalmi szolgáltató fiókját jelöli. A nyolcadik számjegy ellenőrző szám.
b)
b) az ún. irányítókód; amelyen belül az első hét számjegy a számlavezető pénzforgalmi szolgáltatót jelöli. A nyolcadik számjegy ellenőrző szám.
c)
c) a fizetési számla azonosító száma.
29.
72.Mit nevezünk az alábbiak közül betéti kártyának? Olyan, bankok által kibocsátott kártya, amely…
a)
a) …képessé teszi használóját többszöri vásárlásra és hitel megszerzésére ott, ahol a potenciális elfogadó szerződést kötött a kártya kibocsátójával.
b)
b) …a kártya birtokosa számára szinte korlátlan összegig való vásárlást tesz lehetővé. Előfeltétele a bizonyos időszakonkénti azonnali kiegyenlítés.
c)
c) …mögött egy betéti számla van, és a számlán lévő egyenleg adja a vásárlási összegre fordítható keretet.
30.
79.Az alábbiak közül mely intézmény nem végezhet pénzforgalmi szolgáltatást?
a)
a) A hitelintézet.
b)
b) A pénzügyi vállalkozás.
c)
c) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény.
31.
80.A következő szolgáltatások melyik pénztári típus tagjai számára állnak kedvezményesen rendelkezésre: a társadalombiztosítás által nem vagy csak részben finanszírozott egészségügyi szolgáltatások, otthoni gondozás, gyógymasszázs, gyógytorna stb.?
a)
a) Önkéntes egészségpénztári tagok számára jellemező szolgáltatások.
b)
b) Magánnyugdíjpénztári tagok számára jellemző szolgáltatások.
c)
c) Önkéntes nyugdíjpénztári tagok számára jellemző szolgáltatások.
32.
81.A következő előírások közül melyik igaz?
a)
a) Kötelező a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő befizetés magánnyugdíjpénztári tagságtól függetlenül.
b)
b) Magánnyugdíjpénztári tagság esetén nem kötelező a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő befizetés.
c)
c) Az önkéntes nyugdíjpénztári tagság teljes mértékben kiváltja a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő befizetést, így ebben az esetben a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő befizetés nem kötelező.
33.
82.Melyik állítás igaz az önkéntes nyugdíjpénztárakkal kapcsolatban az alábbiak közül?
a)
a) Egyazon önkéntes nyugdíjpénztárnál nincs lehetőség egyidejűleg több portfólióba történő befektetésbe, de további önkéntes nyugdíjpénztárakhoz történő csatlakozás megengedett.
b)
b) A választható portfóliós rendszert működtető önkéntes nyugdíjpénztárnál van lehetőség egyidejűleg több portfólióba történő befektetésbe.
c)
c) Egyazon önkéntes nyugdíjpénztárnál minden esetben van lehetőség legalább három portfólióba történő befektetésre, valamint a szabad portfólióválasztás lehetősége a tagsági viszony alatt mindvégig korlátlanul fennáll.
34.
83.Válassza ki az önkéntes nyugdíjpénztárak portfoliókezelésére vonatkozó helytelen megállapítást az alábbiak közül!
a)
a) Az önkéntes nyugdíjpénztárhoz való csatlakozáskor minden ügyfélnek kötelező portfóliót választania, mivel az önkéntes nyugdíjpénztárak nem rendelkeznek azzal a joggal, hogy önállóan sorolják be a tag által befizetett tőkét az általuk megfelelőnek vélt portfólióba.
b)
b) Javasolt az önkéntes nyugdíjpénztári tagoknak, hogy a kockázatos eszközöket tartalmazó portfolió rövid távú hozamingadozásait ne vegyék figyelembe, hiszen a tagság alapvetően hosszú távú befektetés, és a felkínált portfoliókat alkotó pénzügyi instrumentumok (pl. részvények) szintén hosszú távú megtakarítási formákat jelentenek.
c)
c) Amennyiben az önkéntes nyugdíjpénztári tag nem választ aktívan a felkínált portfoliók közül, akkor befizetéseit a pénztár a szabályzatában erre az esetre meghatározott portfólióba helyezi.
35.
84.Válassza ki az önkéntes egészségpénztárra vonatkozóan a helytelen állítást az alábbiak közül!
a)
a) Önkéntes alapon szerveződött, egészségügyi, egészségvédelmi szolgáltatások szervezése és nyújtása érdekében létrejött, természetes személyek által alapított, non-profit elvű társulás.
b)
b) Az egészségpénztárak kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatásokat, életmódjavító egészségpénztári szolgáltatásokat nyújthatnak, valamint egészségügyi célú önsegélyező feladatokat láthatnak el.
c)
c) Az önkéntes egészségpénztár non-profit szervezetként a pénztári tagok által befizetett tőkére nem fizet hozamot és nincs adókedvezmény, de a munkáltató átvállalhatja a tagdíj maximum 50%-át.
36.
85.Megszűnik-e a pénztártag tagsági jogviszonya egy másik pénztárba történő átlépéssel?
a)
a) Igen.
b)
b) Nem.
c)
c) Csak akkor, ha nem azonos típusú pénztárba lép át.
37.
86.A nyugdíjpénztár az alábbiak közül milyen szolgáltatásokat nyújthat?
a)
a) Gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatását.
b)
b) Nyugdíjszolgáltatást és önsegélyező feladatokat.
c)
c) Kizárólag nyugdíjszolgáltatást.
38.
87.Az alábbiak közül mely piaci szereplők nem monetáris közvetítők: hitelintézetek, biztosítók, nyugdíjpénztárak?
a)
a) A hitelintézetek monetáris közvetítők, a biztosítók és a nyudíjpénztárak nem monetáris közvetítők.
b)
b) Egyik piaci szereplő sem monetáris közvetítő, hiszen ezt a szerepet a jegybank tölti be.
c)
c) Mindhárom piaci szereplő monetáris közvetítő.
39.
88.Válassza ki a hamis állítást az alábbiak közül!
a)
a) A biztosítók olyan speciális intézmények, amelyek megszervezik az azonos vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek közösségét (veszélyközösség), matematikai és statisztikai eszközökkel felmérik a biztosítható kockázatokat, megállapítják és beszedik a kötelezettségvállalás ellenértékét (díját), meghatározott tartalékokat képeznek, a létrejött jogviszony alapján a kockázatot átvállalják és teljesítik a szolgáltatásokat.
b)
b) A jelzálog-hitelintézetek jelzálogjoggal biztosított hiteleket nyújtanak és névre szóló, átruházható jelzálogleveleket bocsátanak ki.
c)
c) A pénzügyi intézmények elsődleges profilja, hogy rövid távú befektetési formákat kínálnak a piacon.
40.
89.Az alábbiak közül melyik állítás hamis a hitelintézetek és a biztosítók összehasonlításáról?
a)
a) A biztosítók és a hitelintézetek is felügyeleti engedéllyel rendelkező pénzügyi szolgáltatók, ezért mindkét intézmény típus jogosult bármilyen üzletszerű tevékenységet folytatni.
b)
b) A biztosítókra és a hitelintézetekre is igaz az, hogy üzletszerűen csak törvényben meghatározott tevékenységeket végezhetnek.
c)
c) A hitelintézetek biztosítási tevékenységet nem végezhetnek, mivel arra csak a biztosítók jogosultak.
41.
90.Melyik intézménytípus nevezhető profitorientált vállalkozásnak az alábbiak közül: hitelintézetek, befektetési vállalkozások, magánnyugdíjpénztárak, biztosítók?
a)
a) Mind a négy intézménytípus.
b)
b) Kizárólag a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások.
c)
c) A bankok, biztosítók és befektetési vállalkozások.
42.
91.Mi lehet a hitelintézetek és a biztosítók egyik közös stratégiája?
a)
a) Bankbiztosítás, azaz az értékesítési csatornák és termékek integrációja a bankok és biztosítók között.
b)
b) A két szektor profitjának növelése azáltal, hogy közös bizottságban képviselik érdekeiket nemzetközi szervezetekben.
c)
c) Mivel alapvető versenytársakról van szó a pénzügyi piacokon, így közös stratégiáról nem beszélhetünk.
43.
92.Mi lehet a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások közötti összefüggés?
a)
a) A két szektor profitjának növelése azáltal, hogy közös bizottságban képviselik érdekeiket nemzetközi szervezetekben.
b)
b) Összefüggésként az általuk végezhető tevékenységek körét lehet megemlíteni. Befektetési szolgáltatási tevékenységet hitelintézet és befektetési vállalkozás egyaránt végezhet. Ebből adódóan az értékesítési csatornák és a termékek integrációja fordulhat elő a két intézménytípus között.
c)
c) Mivel alapvető versenytársakról van szó a pénzügyi piacokon, így közös stratégiáról és összefüggésről nem beszélhetünk.
44.
93.A hitelintézet a hitelintézetekről és a pénzügyi a vállalkozásokról szóló törvény (Hpt.) alapján az alábbiak közül milyen tevékenységet nem végezhet?
a)
a) Befektetési szolgáltatási tevékenységet.
b)
b) Pénztári tagszervezési tevékenységet.
c)
c) Kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet.
45.
X.Ez egy bónusz kérdés, jó pihenést!
a)
a) ez a jó válasz
b)
b) ez egy hibás válasz
c)
c) ez sem jó válasz
46.
94.Melyik állítás helyes a bankokkal kapcsolatban az alábbiak közül?
a)
a) A hitelkihelyezések után a bankoknak járó kamat és a gyűjtött betétek után fizetendő kamat különbsége a kamatjövedelem, a bankok elsődleges jövedelme.
b)
b) A bankok az aktívák után kamatot fizetnek.
c)
c) Passzív bankművelet például a hitelnyújtás.
47.
95.Mi minősül passzív bankügyletnek az alábbiak közül?
a)
a) Betétgyűjtés.
b)
b) Hitelnyújtás.
c)
c) Követelést megtestesítő értékpapírok bank által történő megvásárlása.
48.
98.Szükséges-e az MNB engedélye, amennyiben a hitelintézet a pénzügyi szolgáltatási tevékenységének végzését többes kiemelt közvetítő igénybevételével kívánja végezni?
a)
a) Nem, az adott hitelintézet belső szabályozási rendszere a mérvadó, felügyeleti engedély nem szükséges.
b)
b) Nem, az adott hitelintézet szabadon megválaszthatja és végeztetheti tevékenységét kiemelt közvetítővel vagy többes kiemelt közvetítővel, felügyeleti engedély nélkül.
c)
c) Igen.
49.
101.Lehet-e magánszemélyként tőzsdei értékpapír adás-vételi tranzakcióra megbízást adni a bankfiókban?
a)
a) Igen, értékpapírszámla tulajdonosaként tőzsdei értékpapír adás-vételi megbízás adható olyan bankfiókban, amelynek szolgáltatásai között szerepel ez a lehetőség.
b)
b) Nem, az értékpapírügyleteket kizárólag brókercégen keresztül lehet lebonyolítani, legyen az tőzsdei, vagy tőzsdén kívüli megbízás.
c)
c) Nem, a bankfiókban tőzsdei ügyletet nem lehet lebonyolítani. Kizárólag tőzsdén kívüli, úgynevezett OTC piaci megbízás adható, amelynek egyik hátránya, hogy ha le akarjuk zárni az ügyletet, a bankfiókból indított ellentranzakció átfutási ideje és teljesülése sokáig eltarthat, akár több hétig is.
50.
106.Hogyan határozza meg a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény (Hpt.) a pénzpiaci függő közvetítő felelősségi körét az alábbiak közül?
a)
a) A függő közvetítő tevékenységéért a megbízó felel. Ilyen például a függő ügynök.
b)
b) A függő közvetítő tevékenységéért saját maga felel. Ilyen például az alkusz.
c)
c) A függő közvetítő tevékenységéért senki sem felel.
51.
110.A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény (Hpt.) előírásai alapján mely kategóriák tartoznak a független közvetítők csoportjába?
a)
a) A többes kiemelt közvetítő, a többes ügynök és az alkusz.
b)
b) A kiemelt közvetítő és a függő ügynök.
c)
c) A kiemelt közvetítő és a többes ügynök.
52.
111.Mit értünk alkuszi tevékenység alatt az alábbiak közül?
a)
a) Pénzügyi szolgáltatást igénybe venni szándékozó ügyféllel kötött megbízási szerződés alapján és nevében pénzügyi intézménnyel történő pénzügyi szolgáltatási szerződés kiválasztására, megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység, amely nem terjed ki az ügyfél nevében, javára történő kockázatvállalásra.
b)
b) Pénzügyi intézménnyel kötött megbízási szerződés alapján pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtásának, ilyen szolgáltatásra irányuló szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység, amelynek során a pénzügyi intézmény kockázatára önállóan kötelezettséget nem vállalnak, szerződést nem kötnek.
c)
c) Bankközi piaci résztvevők közötti forint-, illetve devizahitel- és betétügylet, deviza-adásvétel közvetítése annak érdekében, hogy a hitelintézetek, továbbá más bankközi piaci résztvevők az erre irányuló jogügyleteket egymással közvetlenül megkössék.
53.
115.Melyik pénzpiaci közvetítő nem függő közvetítő az alábbiak közül?
a)
a) A többes ügynök.
b)
b) A kiemelt közvetítő.
c)
c) A pénzforgalmi közvetítő.
54.
117.Az alábbiak közül mely tevékenységhez kapcsolódóan végezhető a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény (Hpt.) alapján jelzáloghitel-közvetítői tevékenység?
a)
a) Kiemelt közvetítői tevékenységhez kapcsolódóan.
b)
b) Pénzforgalmi közvetítői tevékenységhez kapcsolódóan.
c)
c) Alkuszi tevékenységhez kapcsolódóan.
55.
118.Az alábbiak közül melyik típusú pénzpiaci közvetítői tevékenységre igaz a következő állítás: pénzügyi intézménnyel kötött megbízási szerződés alapján pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység, ideértve a pénzügyi intézmény nevében, javára és kockázatára történő kötelezettségvállalást vagy a szerződés megkötését is?
a)
a) Az alügynöki tevékenységre.
b)
b) Az alkuszi tevékenységre.
c)
c) A kiemelt közvetítői tevékenységre.
56.
119.Melyik állítás helyes a következők közül?
a)
a) A megbízó és a többes kiemelt közvetítő számára is felügyeleti engedély szükséges a többes kiemelt közvetítő igénybevételével történő pénzügyi szolgáltatás nyújtásához.
b)
b) A többes kiemelt közvetítés esetén kizárólag a megbízó számára ír elő engedélyezési eljárást a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény (Hpt.).
c)
c) A többes kiemelt közvetítés esetén kizárólag a közvetítő számára ír elő engedélyezési eljárást a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény (Hpt.).
57.
120.Válassza ki az igaz állítást az alábbiak közül!
a)
a) Kiemelt közvetítés esetén csak a megbízó részéről követel meg felügyeleti engedélyt a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény (Hpt.).
b)
b) Kiemelt közvetítés esetén csak a közvetítő részéről követel meg felügyeleti engedélyt a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény (Hpt.).
c)
c) Kiemelt közvetítés esetén a közvetítő és a megbízó részéről is felügyeleti engedélyt követel meg a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény (Hpt.).
58.
123.A pénzváltás közvetítésére csak kiemelt közvetítő vagy többes kiemelt közvetítő kaphat engedélyt. Igaz-e ez az állítás?
a)
a) Igen, az állítás ebben a megfogalmazásban helyes.
b)
b) Nem, az állítás helytelen, mivel pénzváltás közvetítését csak többes kiemelt közvetítő végezheti.
c)
c) Nem, az állítás helytelen, mivel pénzváltás közvetítését csak kiemelt közvetítő végezheti.
59.
125.Melyik állítás helyes a pénzpiaci többes kiemelt következőkre vonatkozóan az alábbiak közül?
a)
a) A pénzpiaci többes kiemelt közvetítő részvénytársaságként, korlátolt felelősségű társaságként vagy szövetkezetként működhet.
b)
b) A pénzpiaci többes kiemelt közvetítőnek legalább 10 millió Forint induló tőkével kell rendelkeznie.
c)
c) Az MNB a pénzpiaci többes kiemelt közvetítő működési engedélyét visszavonja, ha a közvetítő tevékenységét három hónapon túl szünetelteti.
60.
133.Kötelezettsége-e a független közvetítőnek tájékoztatást nyújtania a fogyasztó számára arról, hogy a pénzügyi szolgáltatás közvetítéséért közvetítői díjat kizárólag a megbízótól fogadhat el?
a)
a) Nem, sőt független közvetítőként kiegészítő közvetítői díjat elfogadhat, illetve kiszámlázhat ügyfele számára.
b)
b) Nem, ilyen tájékoztatási kötelezettség a fogyasztó felé nem terheli, de független közvetítőként csak a megbízótól fogadhat el közvetítői díjat.
c)
c) Igen, minden esetben a fogyasztót írásban vagy más tartós adathordozón tájékoztatni kell arról, hogy közvetítői díjat kizárólag a megbízótól fogadhat el.
61.
169.Mi a különbség a banktitok és az értékpapírtitok fogalma között?
a)
a) A banktitok a pénzügyi intézmény rendelkezésére álló, az ügyfeleire vonatkozó tény, információ, adat, míg az értékpapírtitok elsősorban az ügyfélről a befektetési alapkezelő, a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, központi szerződő fél, központi értéktár, multilaterális kereskedési rendszer működtetője ügyfelekről rendelkezésére álló adat.
b)
b) A banktitok a hitelintézetek ügyfeleivel kapcsolatos tények, információk, adatok vagy megoldások, míg az értékpapírtitok a hitelintézet gazdasági tevékenységéhez kapcsolódó tény, információ, megoldás vagy adat.
c)
c) Nincs különbség, ugyanis minden banktitok értékpapírtitok.
62.
170.Mi a különbség a banktitok és a fizetési titok között?
a)
a) A banktitok azonos az üzletit titokkal, a fizetési titok ezzel szemben nem védett információ.
b)
b) A kettő fogalom tartalma azonos, a különbség az, hogy a fizetési titkot hitelintézetnek nem minősülő pénzforgalmi intézmény és elektronikuspénz-kibocsátó intézmények, a banktitkot pedig a pénzügyi intézmények vonatkozásában értelmezzük.
c)
c) A fizetési titok megegyezik a befektetési szolgáltatásokra értendő értékpapírtitokkal, a banktitok pedig a pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó fogalom.
63.
171.Definiálja az üzleti titok fogalmát!
a)
a) A gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, titkos - egészben, vagy elemeinek összességeként nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető -, ennélfogva vagyoni értékkel bíró olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek a titokban tartása érdekében a titok jogosultja az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítja.
b)
b) Minden olyan, az egyes ügyfelekről a pénzügyi intézmény rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a pénzügyi intézmény által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a pénzügyi intézménnyel kötött szerződéseire vonatkozik.
c)
c) Minden olyan, az egyes ügyfélről a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, központi értéktár, központi szerződő fél rendelkezésére álló adat, amely az ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti befektetési tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, illetve a befektetési alapkezelővel, a kockázati tőkealap-kezelővel, a tőzsdével, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, a központi értéktárral, a központi szerződő féllel kötött szerződéseire, számlájának egyenlegére és forgalmára vonatkozik.
64.
173.Válassza ki az alábbiak közül a banktitok harmadik személyek részére való kiadásával kapcsolatos hamis állítást!
a)
a) A banktitok kiadható harmadik személynek, ha a pénzügyi intézmény ügyfele, vagy annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható banktitok-kört pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri vagy erre felhatalmazást ad.
b)
b) A banktitok kiadható harmadik személynek, ha a pénzügyi intézmény érdeke ezt az ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi.
c)
c) A banktitok kiadható harmadik személynek, ha azt a pénzügyi szolgáltatás közvetítésben közreműködő pénzpiaci közvetítő a kiszolgáltatható banktitok-kört pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri vagy erre felhatalmazást ad.
65.
174.Válassza ki a helyes állítást az alábbiak közül!
a)
a) A pénzügyi szolgáltatók az üzleti kapcsolat létesítésekor nem kötelesek átvilágítani az ügyfelet. Ilyen kötelezettségük kizárólag akkor keletkezik, ha pénzmosásra vagy terrorizmusra utaló körülményt vagy tényt tárnak fel.
b)
b) A pénzügyi szolgáltatók az üzleti kapcsolat létesítésekor nem kötelesek átvilágítani az ügyfelet. Ilyen kötelezettségük kizárólag akkor van, ha a korábban rögzített ügyfélazonosító adatok valódiságával kapcsolatban kétség merül fel.
c)
c) A pénzügyi szolgáltatók többek között az üzleti kapcsolat létesítésekor kötelesek átvilágítani az ügyfeleket, valamint akkor is, ha az ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatosan kétség merül fel.
66.
175.Elfogadhat-e pénzügyi intézmény ügyleti megbízást azon ügyfelektől, akikre a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti átvilágítási adatok és a tényleges tulajdonosra vonatkozó nyilatkozatok nem állnak teljes körűen rendelkezésére?
a)
a) Kizárólag önálló eseti megbízásokat fogadhat el.
b)
b) Nem.
c)
c) Igen.
67.
176.Melyik eset nem a bankszámla felhasználásával elkövetett pénzmosás tipikus esete az alábbiak közül?
a)
a) Ügyfél által több bankszámla vezetése, ugyanannál a banknál, anélkül, hogy ez indokolt lenne. Gyakori tranzakciók a számlákon, átvezetések, racionális indokok nélkül.
b)
b) Nagy összegű betét után járó kamat felvétele.
c)
c) Több személytől, cégtől ugyanarra a számlára érkező, rendszeres kisösszegű átutalások, amelyeket továbbutalnak egy harmadik számlára, amelyik nincs látható összefüggésben az adott számlával.
68.
177.Pénzmosás gyanúja esetén milyen módon köteles a hitelintézet bejelentést tenni?
a)
a) A bejelentést haladéktalanul, telefonon keresztül kell megtenni.
b)
b) A bejelentést kódolt üzenet formájában, postai úton kell megtenni.
c)
c) A bejelentést védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában továbbítva kell megtenni az erre a célra létrehozott belső banki rendszerben.
69.
178.A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény alapján az alábbiak közül ki jogosult az ügyfél-átvilágítási intézkedések során a természetes személy ügyfele képmásának rögzítésére?
a)
a) Bárki, aki pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló körülményt észlel.
b)
b) A többes kiemelt közvetítő.
c)
c) A játékkaszinót, kártyatermet működtető szolgáltató.
70.
179.A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény alapján az alábbiak közül mely pénzpiaci közvetítő köteles saját belső pénzmosás megelőzési szabályzatot készíteni?
a)
a) A többes kiemelt közvetítő és az alkusz.
b)
b) Minden független pénzpiaci közvetítő.
c)
c) Kizárólag a jelzáloghitel-közvetítő.
71.
181.Mekkora az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) által kifizethető legmagasabb biztosítási összeg?
a)
a) Az OBA a kártalanításra jogosult személy részére a betétkövetelés tőke- és kamatösszegét személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb 100.000 euró összeghatárig fizeti ki kártalanításként, azzal, hogy a kártalanításra jogosult természetes személy részére bizonyos feltételek esetén további legfeljebb 50.000 euró összeghatárig fizet kártalanítást.
b)
b) Az OBA a kártalanításra jogosult természetes személy részére a betétkövetelés tőke- és kamatösszegét személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb 100.000 euró összeghatárig fizeti ki kártalanításként, míg a kártalanításra jogosult nem természetes személy részére legfeljebb 50.000 euró összeghatárig fizet kártalanítást.
c)
c) Az OBA a kártalanításra jogosult természetes személy részére a betétkövetelés tőke- és kamatösszegét személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb 6.000.000 forint összeghatárig fizeti ki kártalanításként.
72.
182.A kártalanítás kifizetéséhez kapcsolódóan milyen határidők vonatkoznak az Országos Betétbiztosítási Alapra (OBA)?
a)
a) A hitelintézet tevékenységi engedélye visszavonásáról hozott határozat közlésének, vagy a felszámolási eljárás kezdeményezése esetén a bíróság felszámolást elrendelő végzése közzétételének időpontját követő napon megkezdi az OBA a betétesek részére a kártalanítás kifizetését, és főszabály szerint 15 munkanapon belül a betétesek rendelkezésére bocsátja a kártalanítást.
b)
b) A kártalanítás kifizetése vonatkozásában a vonatkozó jogszabály nem ír elő határidőt, azt az OBA minden esetben egyedileg határozza meg.
c)
c) Az OBA a kártalanítást a kártalanítás kezdő időpontjától számított 30 napon belül köteles kifizetni.
73.
193.Az alábbiak közül melyik tartozik a Pénzügyi Békéltető Testület hatáskörébe?
a)
a) A Pénzügyi Békéltető Testület hatáskörébe és illetékességébe tartozik a fogyasztó és a pénzügyi szolgáltatók között - a szolgáltatás igénybevételére vonatkozó – jogviszony létrejöttével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügyek (pénzügyi fogyasztói jogviták) bírósági eljáráson kívüli rendezése.
b)
b) A hírnévrontással kapcsolatos jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése.
c)
c) A tisztességtelen piaci magatartás tilalmával kapcsolatos jogviták miatt bírósági eljárás kezdeményezése.
74.
194.Melyik állítás helyes az alábbiak közül a Pénzügyi Békéltető Testületre vonatkozó előírások alapján?
a)
a) A Pénzügyi Békéltető Testület az MNB által működtetett, szakmailag független testület.
b)
b) A Pénzügyi Békéltető Testület a gazdasági kamarák mellett működő független testület.
c)
c) Pénzügyi Békéltető Testületi tag a fogyasztói jogvitával kapcsolatos döntési jogkörében az MNB elnöke által utasítható.
75.
204.Válassza ki a fogyasztó érdek- és jogsérelem orvoslásának lehetséges peren kívüli változatait az alábbiak közül!
a)
a) Panasz a pénzügyi szolgáltatónál, és kérelemmel fordulás az MNB-hez illetve a Pénzügyi Békéltető Testülethez.
b)
b) Az Alkotmánybíróság és/vagy a helyi főügyészség eljárásának kezdeményezése.
c)
c) A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelet saját hatáskörében lefolytatott eljárása, amelyben együttműködik a körzeti bíróval.
Reset
