wayground logo

Free Printable Worksheets

Font size

S
M
L
XL
Worksheets

fenntarthato fejlodes 101-133

Total questions: 33

Worksheet time: 25mins

Name
Class
Date
1.

Az állítások közül nem felel meg a gyenge fenntarthatóság elvének, ha

a)

a tőkejavak összege nő;

b)

mérése nem az ökológiai lábnyommal történik;

c)

nem engedjük meg minden tőkejószág helyettesíthetőségét;

d)

a tőkejavak összege nem csökken.

2.

A gyenge fenntarthatóság elvének követelménye az, hogy teljesüljön:

a)

(Kn + Kh + Km)t + 1 > (Kn + Kh + Km)t;

b)

(Kn + Kh + Km)t + 1 ≥ (Kn + Kh + Km)t;

c)

(Kn + Kh + Km)t + 1 < (Kn + Kh + Km)t;

d)

(Kn + Kh + Km)t + 1 ≤ (Kn + Kh + Km)t.

3.

Az állítások közül melyik nem igaz a gyenge fenntarthatóság fogalmára?

a)

a gyenge fenntarthatóság esetén a helyettesíthetőség azt jelenti, a humán és

a termelt tőke képes pótolni a természeti tőke értékcsökkenését;

b)

(Kn + Kh + Km)t + 1 ≥ (Kn + Kh + Km)t;

c)

a gyenge fenntarthatóság számításához a humán és a természeti tőke értékét pénzben adjuk meg;

d)

ha egy ország gyenge fenntarthatósági mutatója (Z) pozitív, akkor az biztosan fenntartható.

4.

Az állítások közül melyik nem igaz a gyenge fenntarthatósági fogalmára?

a)

a gyenge fenntarthatóság esetén a helyettesíthetőség azt jelenti, a humán és a termelt tőke képes pótolni a természeti tőke értékcsökkenését;

b)

ha egy ország gyenge fenntarthatósági mutatója (Z) negatív, akkor az biztosan nem fenntartható;

c)

a gyenge fenntarthatóság számításához a humán és a természeti tőke értékét pénzben adjuk meg;

d)

ha egy ország gyenge fenntarthatósági mutatója (Z) pozitív, akkor az biztosan fenntartható.

5.

Egy ország gazdálkodása egy adott időszakban gyenge értelemben fenntartható, ha ebben az időszakban

a)

a természeti tőke értékcsökkenése kisebb, mint a termelt tőke értékcsökkenése;

b)

a természeti tőke értékcsökkenését fedezik a megtakarítások;

c)

több a megtakarítás, mint a természeti tőke és a termelt tőke együttes értékcsökkenése;

d)

nem terhelték túl a bioszféra hulladékasszimiláló képességét.

6.

Az alábbiak közül melyik a helyes Z mutató? (ÉCS az értékcsökkenés, Y a jövedelem)

a)

Z = GDP – ÉCS termelt tőke /Y – ÉCS természeti tőke /Y

b)

Z = megtakarítás/Y – ÉCS termelt tőke /Y – ÉCS humán tőke /Y

c)

Z = GDP – ÉCS termelt tőke /Y – ÉCS humán tőke /Y

d)

Z = megtakarítás/Y – ÉCS termelt tőke /Y – ÉCS természeti tőke /Y

7.

Mit fejez ki a Z mutató?

a)

Egy ország fenntarthatóságának mértékét a gyenge fenntarthatósági értelemben;

b)

Egy ország fenntarthatóságának mértékét az erős fenntarthatósági értelemben;

c)

Egy ország fenntarthatóságának mértékét a biodiverzitás tükrében;

d)

Egy ország fenntarthatóságának mértékét az eltartóképesség tükrében.

8.

Az erős fenntarthatóság

a)

fennállhat, ha érvényesül a (Kn + Kh + Km)t + 1 ≥ (Kn + Kh + Km)t összefüggés;

b)

mérése a HDI-vel is lehetséges;

c)

elve megengedi az átválthatóságot a termelt és a természeti tőke között;

d)

teljesül, ha a természeti tőke értéke nem csökken.

9.

Az erős fenntarthatóság

a)

mértéke általában természetes mértékegységben megfogalmazható mutatók alapján vizsgálható;

b)

mérése a HDI-vel is lehetséges;

c)

elve megengedi az átválthatóságot a termelt és a természeti tőke között;

d)

teljesül, ha a természeti tőke értéke nem csökken.

10.

Az erős fenntarthatóságra nem igaz, hogy

a)

mértéke általában természetes mértékegységben megfogalmazható mutatók alapján vizsgálható;

b)

mérése az ökológiai lábnyommal is lehetséges;

c)

elve megengedi az átválthatóságot a termelt és a természeti tőke között;

d)

teljesülhet, ha a természeti tőke értéke nem csökken.

11.

Az erős fenntarthatóságra nem igaz, hogy

a)

mértéke általában természetes mértékegységben megfogalmazható mutatók alapján vizsgálható;

b)

mérése az ökológiai lábnyommal is lehetséges;

c)

elve alapján nincs átválthatóság a termelt és a természeti tőke között;

d)

biztosan teljesül, ha a természeti tőke értéke nő.

12.

Az erős fenntarthatóság

a)

elve teljesül, ha a tőkejavak összege nő;

b)

mérése az ökológiai lábnyommal lehetséges;

c)

elve megengedi a természeti tőke helyettesíthetőségét;

d)

teljesül, ha a természeti tőke értéke nem csökken.

13.

Ha egy ország az erős fenntarthatóság kritériuma alapján fenntarthatóan működik, akkor nem lehetséges, hogy

a)

az országban az ökológiai kapacitás 2 ha/fő, az ökológiai lábnyom pedig 3 ha/fő;

b)

az országban az ökológiai kapacitás 3 ha/fő, az ökológiai lábnyom pedig 2 ha/fő;

c)

az ország a gyenge fenntarthatóság kritériuma alapján nem fenntarthatóan működik;

d)

az országban érvényesül a (Kn + Kh + Km)t + 1 ≤ (Kn + Kh + Km)t összefüggés.

14.

Ha egy ország az erős fenntarthatóság kritériuma alapján fenntarthatóan működik, akkor lehetséges, hogy

a)

az országban a természeti tőke értéke csökken;

b)

az országban az ökológiai kapacitás 3 ha/fő, az ökológiai lábnyom pedig 2 ha/fő;

c)

az ország a gyenge fenntarthatóság kritériuma alapján nem fenntarthatóan működik;

d)

az országban érvényesül a (Kn + Kh + Km)t + 1 ≤ (Kn + Kh + Km)t összefüggés.

15.

Ha egy ország az erős fenntarthatóság kritériuma alapján fenntarthatóan működik, akkor lehetséges, hogy

a)

az országban a természeti tőke értéke csökken;

b)

az országban az ökológiai kapacitás 2 ha/fő, az ökológiai lábnyom pedig 2 ha/fő;

c)

az ország a gyenge fenntarthatóság kritériuma alapján nem fenntarthatóan működik;

d)

az országban érvényesül a (Kn + Kh + Km)t + 1 ≤ (Kn + Kh + Km)t összefüggés.

16.

Ha egy ország az erős fenntarthatóság kritériuma alapján fenntarthatóan működik, akkor nem lehetséges, hogy

a)

az országban a természeti tőke értéke nő;

b)

az országban az ökológiai kapacitás 3 ha/fő, az ökológiai lábnyom pedig 2 ha/fő;

c)

az országban a természeti tőke értéke nem csökken;

d)

az országban érvényesül a (Kn + Kh + Km)t + 1 ≤ (Kn + Kh + Km)t összefüggés.

17.

Ha egy ország az erős fenntarthatóság kritériuma alapján fenntarthatóan működik, akkor nem lehetséges, hogy

a)

az országban a természeti tőke értéke nem nő;

b)

az országban a természeti tőke értéke nő;

c)

az országban a természeti tőke értéke nem csökken;

d)

az országban a természeti tőke értéke csökken.

18.

Ha egy ország az erős fenntarthatóság kritériuma alapján fenntarthatóan működik, akkor nem lehetséges, hogy

a)

az országban a természeti tőke értéke nem nő;

b)

az országban az ökológiai kapacitás 2 ha/fő, az ökológiai lábnyom pedig 2 ha/fő;

c)

az országban a természeti tőke értéke csökken;

d)

az országban érvényesül a (Kn + Kh + Km)t + 1 ≥ (Kn + Kh + Km)t összefüggés.

19.

Ha egy ország az erős fenntarthatóság kritériuma alapján nem fenntarthatóan működik, akkor nem lehetséges, hogy

a)

az országban érvényesül a (Kn + Kh + Km)t + 1 ≤ (Kn + Kh + Km)t összefüggés;

b)

az országban érvényesül a (Kn + Kh + Km)t + 1 ≥ (Kn + Kh + Km)t összefüggés, és a Kn is nő az idővel;

c)

az ország a gyenge fenntarthatóság kritériuma alapján fenntarthatóan működik;

d)

az országban érvényesül a (Kn + Kh + Km)t + 1 ≥ (Kn + Kh + Km)t összefüggés.

20.

Ha egy ország az erős fenntarthatóság kritériuma alapján nem fenntarthatóan működik, akkor igaz, hogy

a)

az országban biztosan érvényesül a (Kn + Kh + Km)t + 1 ≥ (Kn + Kh + Km)t összefüggés;

b)

az ország a gyenge fenntarthatóság kritériuma alapján biztosan nem fenntarthatóan működik;

c)

az ország a gyenge fenntarthatóság kritériuma alapján biztosan fenntarthatóan működik;

d)

az országban az ökológiai kapacitás 2 ha/fő, az ökológiai lábnyom pedig 3 ha/fő.

21.

Ha egy ország a gyenge fenntarthatóság kritériuma alapján fenntarthatóan működik, akkor nem lehetséges, hogy

a)

az országban érvényesül a (Kn + Kh + Km)t + 1 ≤ (Kn + Kh + Km)t összefüggés;

b)

az országban az ökológiai kapacitás 3 ha/fő, az ökológiai lábnyom pedig 2 ha/fő;

c)

az ország az erős fenntarthatóság kritériuma alapján nem fenntarthatóan működik;

d)

az országban az ökológiai kapacitás 2 ha/fő, az ökológiai lábnyom pedig 3 ha/fő.

22.

Ha egy ország a gyenge fenntarthatóság kritériuma alapján nem fenntarthatóan működik, akkor nem lehetséges, hogy

a)

az országban az ökológiai kapacitás 2 ha/fő, az ökológiai lábnyom pedig 3 ha/fő;

b)

az országban az ökológiai kapacitás 3 ha/fő, az ökológiai lábnyom pedig 2 ha/fő;

c)

az ország az erős fenntarthatóság kritériuma alapján nem fenntarthatóan működik;

d)

az országban érvényesül a (Kn + Kh + Km)t + 1 ≥ (Kn + Kh + Km)t összefüggés.

23.

Ha egy ország a gyenge fenntarthatóság kritériuma alapján nem fenntarthatóan működik, akkor nem lehetséges, hogy

a)

az országban az ökológiai kapacitás 2 ha/fő, az ökológiai lábnyom pedig 3 ha/fő;

b)

az országban az ökológiai kapacitás 3 ha/fő, az ökológiai lábnyom pedig 2 ha/fő;

c)

az ország az erős fenntarthatóság kritériuma alapján nem fenntarthatóan működik;

d)

az országban a Kh és a Km értéke gyorsabban nő az idővel, mint ahogy a Kn csökken.

24.

Ha egy erdőt kivágunk és az így kapott faanyagból bútorokat készítünk, akkor ez a folyamat

a)

megfelelhet az erős fenntarthatóság elvének;

b)

megfelelhet a gyenge fenntarthatóság elvének;

c)

biztosan nem fenntartható egyik elv szerint sem;

d)

biztosan fenntartható mindkét elv szerint.

25.

Az alábbi mutatók közül nem veszi figyelembe a globális éghajlatváltozás költségeit

a)

a GDP, a NEW és az ISEW;

b)

a GDP, a NEW és a HDI;

c)

a GDP, a HDI és az ISEW;

d)

a HDI, a NEW és az ISEW.

26.

Az alábbi mutatók közül mindkettő figyelembe veszi az externáliákat

a)

a HDI és az ISEW;

b)

a GDP és a NEW;

c)

az ISEW és a GPI;

d)

a GPI és a GDP.

27.

Az alábbi mutatószámok közül melyik veszi figyelembe egy országban az iskolázottság szintjét?

a)

HDI;

b)

NEW;

c)

ISEW;

d)

GPI.

28.

Az alábbiak közül melyik jellemző a HDI-re?

a)

nem veszi figyelembe a környezeti minőségben bekövetkező változásokat;

b)

számítása bonyolult, jelentős az adatigénye;

c)

pénzben fejezi ki a jólétet;

d)

figyelembe veszi jövedelem eloszlás különbségeit.

29.

Az alábbiak közül melyik jellemző a GDP-re?

a)

figyelembe veszi a környezeti minőségben bekövetkező változásokat;

b)

nem veszi figyelembe a környezetvédelemre fordított összeget;

c)

figyelembe veszi a szabadidő értékét;

d)

figyelembe veszi a jövedelemeloszlás különbségeit.

30.

Az alábbi mutatószámok közül melyik veszi figyelembe a természeti károk hosszú távú költségeit?

a)

HDI;

b)

NEW;

c)

GPI;

d)

GDP.

31.

Az alábbi mutatószámok közül melyik veszi figyelembe egy országban a természeti erőforrások értékcsökkenését?

a)

HDI;

b)

GNP;

c)

GDP;

d)

GPI.

32.

Az alábbiak közül minek a rövidítése a GPI?

a)

Általános termelési mutató (General Production Indicator);

b)

Valódi fejlődés mutató (Genuine Progress Indicator);

c)

Globális népesedési mutató (Global Population Index);

d)

Valódi termelékenység mutató (Genuine Productivity Index).

33.

Mi az ISEW?

a)

fenntartható gazdasági jólét mutató;

b)

nemzetközi szövetség a gazdasági jólétért;

c)

fenntartható gazdasági jóléti bevételek összege;

d)

egyik sem a fentiek közül.

Similar Resources on Wayground

Webshop

28 questions

Webshop

quiz

Worksheet

•

11th Grade - University

YL 2023 2024 Güz / Yeni Teknolojiler

35 questions

YL 2023 2024 Güz / Yeni Teknolojiler

quiz

Worksheet

•

University

KFƏ mövzu 5,6,7,8

30 questions

KFƏ mövzu 5,6,7,8

quiz

Worksheet

•

University

14-15

31 questions

14-15

quiz

Worksheet

•

University

"Firmanın iqtisadiyyatı" Mövzu 9

30 questions

"Firmanın iqtisadiyyatı" Mövzu 9

quiz

Worksheet

•

University

Közpénzügyek

30 questions

Közpénzügyek

quiz

Worksheet

•

University

Yönetim Süreçleri ve Örgütlenme 9.12.2025

30 questions

Yönetim Süreçleri ve Örgütlenme 9.12.2025

quiz

Worksheet

•

University