Free Printable polgi3

1.

A képviseleti jog NEM alapulhat...

a)

piaci szokáson

b)

Alapszabályon

c)

Hatósági határozaton

d)

Törvényen

2.

Az alábbiak közül melyik a tartozásátvállalás definíciója?

a)

A jogosult jogát másra átruházhatja, kivéve, ha jogszabály a jog forgalomképességét kizárja vagy a forgalomképtelenség a jog természetéből egyértelműen következik.

b)

Ha a kötelezett és a jogosult megállapodik egy harmadik személlyel (d

e fejezet alkalmazásában: átvállaló) abban, hogy az a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló kötelezettséget átvállalja, a jogosult a szolgáltatást kizárólag az átvállalótól követelheti.

c)

A szerződésből kilépő, a szerződésben maradó és a szerződésbe belépő fél megállapodhatnak a szerződésből kilépő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összességének a szerződésbe belépőfélre történő átruházásáról.

d)

A jogosult a kötelezettel szembeni követelését másra ruházhatja át.

3.

Mit jelent az egyetemleges kötelezettség?

a)

minden kötelezett a saját szolgáltatásával tartozik, és teljesítésével a többiek kötelezettsége is megszűnik

b)

minden kötelezett az egész szolgáltatással tartozik a kötelezettség mindegyikük teljesítésével szűnik meg

c)

minden kötelezett az egész szolgáltatással tartozik, és egy időben kötelesek teljesíteni

d)

minden kötelezett azegész szolgáltatással tartozik, de bármelyikük teljesítésével a többiek kötelezettsége is megszűnik

4.

Mit jelent a felek szerződési tartalomalakító szabadsága?

a)

a törvény szerződésekre vonatkozó rendelkezéseitől a felek eltérhetnek, ha e törvény az eltérést nem tiltja

b)

a szerződésekre vonatkozó szabályoktól egyező akarattal eltérhetnek a felek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja

c)

a szerződéseknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályaitól egyező akarattal eltérhetnek. ha e törvény az eltérést nem tiltja

d)

a szerződésekre vonatkozó szabályok diszpozitívak, ezért azok betartása nem kötelező

5.

Minek a fogalma a következő: Képviselőnek kell tekinteni azt a személyt, akiről eljárása és a képviselt személy magatartása alapján okkal feltételezhető, hogy jogosultsággal rendelkezik a képviselt személy nevében jognyilatkozatot tenni.

a)

álképviselet

b)

ügyleti képviselet

c)

vélelmezett képviselet

d)

látszaton alapuló képviselet

6.

Milyen mértékben kell megtéríteni a szerződésszegéssel okozott károkat?

a)

A károkozó csak annyiban köteles az okozott kár megtérítésére, amilyen mértékben a jogosult bizonyítja, hogy azok előre láthatóak voltak a szerződés megkötésekor

b)

A károkozó csak annak a kárnak a megtérítésére kötelezhető, amennyi az adott helyzetben általában elvárható

c)

A károkozó a szolgáltatás tárgyában keletkezett kár teljes megtérítésére, míg a jogosult vagyonában keletkezett egyéb károk és az elmaradt vagyoni előny megtérítésére csak az előreláthatóság mértékében köteles

d)

A károkozó a teljes kár megtérítésére köteles

7.

Mennyi idő alatt évül el a veszélyes üzemi felelősségből eredő követelés?

a)

5 év

b)

1 év

c)

3 év

d)

10 év

8.

Melyik állítás hamis?

a)

Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről, amely lényegesen eltér a jogszabálytól, kivéve, ha megfelel a felek között kialakult gyakorlatnak.

b)

Az általános szerződési feltétel akkor válik a szerződés részévé, ha a másik fél annak tartalmát a szerződéskötést megelőzően megismerhette, és el is fogadta.

c)

Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről, amely eltér a felek között korábban alkalmazott feltételtől

d)

Az általános szerződési feltételről soha nem kell a másik felet külön tájékoztatni, hogy az a szerződés részévé váljon

9.

Hogyan NEM lehet a pénztartozást teljesíteni?

a)

a pénz tulajdonjogának jogosult részére való átruházásával

b)

írásbeli kötelezvény kiállításával

c)

a lejárt pénzkövetelés beszámításával

d)

a jogosult fizetési számlájára való befizetéssel

10.

A távollévők között tett jognyilatkozat:

a)

a megtételével hatályosul

b)

a címzett tudomásszerzésével válik hatályossá

c)

a címzetthez való megérkezéssel hatályosul

d)

nyomban hatályossá válik

11.

Ki felel a tag által tagsági jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek okozott kárért?

a)

ha jogszabály kivételt nem tesz, a jogi személy vezető tisztségviselője

b)

minden esetben a jogi személy és a tag egyetemlegesen

c)

ha jogszabály kivételt nem tesz, a jogi személy

d)

ha jogszabály kivételt nem tesz ő maga

12.

Mi a jogosulti egyetemlegesség?

a)

Ha a követelés több jogosultat úgy illet meg, hogy mindegyik az egész szolgáltatást követelheti, de a kötelezettet egyszeri szolgáltatás terheli.

b)

Ha egy osztható szolgáltatást többen követelhetnek és minden jogosult az őt megillető részt követelheti.

c)

Ha többen tartoznak egy osztható szolgáltatással és a jogosult minden kötelezettől a ráeső részt követelheti.

d)

Ha többen jogosultak nem osztható szolgáltatást követelni, valamennyiük kezéhez kell teljesíteni.

13.

Melyik NEM az általános szerződési feltétel fogalmi eleme?

a)

a feltétel a közre nem működő félre nézve hatályos

b)

felek egyedileg nem tárgyaltak meg a feltételt

c)

a másik fél közreműködése nélkül előre határozta meg a feltételt

d)

a feltételt az alkalmazója több szerződés megkötése céljából egyoldalúan határozta meg

14.

Melyik esetben beszélhetünk fiduciárius hitelbiztosítékok semmisségéről?

a)

Annál a kikötésnél, amelyben a fogyasztó követelés biztosítása céljából tulajdonjog, más jog vagy követelés átruházására vagy vételi jog alapítására vállal kötelezettséget.

b)

A fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben a fogyasztónak a jogszabályban megállapított jogáról lemondó nyilatkozata esetén.

c)

Ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki.

d)

A fogyasztó és vállalkozó közötti szerződésben annál a kikötéskor, amely szerint a Ptk-nak a fogyasztó jogait megállapító rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára eltér.

15.

Melyik IGAZ az előszerződésre?

a)

Nem térhetnek el a benne foglaltaktól a felek a későbbi szerződéskötés során.

b)

Nem állapodhatnak meg a felek a szerződés lényeges feltételeiben.

c)

Az előszerződést a szerződésnél egyszerűbb alakban is meg lehet kötni, ezért alkalmazzák szívesen.

d)

Az előszerződést csak a szerződéssel megegyező alakban lehet megkötni.

16.

Milyen esetben NEM zárható ki a károkozásért való felelősség?

a)

Szándékosan okozott kár.

b)

Életet megkárosító károkozásért való felelősség.

c)

Emberi méltóságot sértő károkozásért való felelősség.

d)

Testi épséget, egészséget megkárosító károkozásért való felelősség.

17.

A kötelezett igénybe veheti más személy által közreműködését a teljesítéshez …

a)

Igen, kivéve, ha jogszabály vagy a felek megállapodása szerint személyesen köteles teljesíteni, de más személy közreműködése a jogosult károsodásától való megóvása szükséges.

b)

Igen, kivéve, ha jogszabály vagy a felek megállapodása szerint személyesen köteles teljesíteni.

c)

Nem, a szerződésben megjelölt személy köteles a szolgáltatást teljesíteni.

d)

Igen, korlátozás nélkül igénybe vehető más személy közreműködése.

18.

A harmadik személy jóváhagyásától függő szerződés a jóváhagyás előtt …

a)

Érvénytelen.

b)

hatálytalan

c)

Tilos szerződésnek minősül, mert más érvényes joga nem sérülhet a felek szerződéskötése által.

Megtámadható.

19.

Melyik állítás nem igaz?

a)

Az üzembentartó csak akkor mentesül, ha a kár a veszélyes üzem körén kívül eső elháríthatatlan okból keletkezett.

b)

Az üzembentartó az, aki folytatja veszélyes tevékenységét.

c)

A veszélyes üzem körébe eső rendellenesség, ha elháríthatatlan akkor is felel az üzembentartó.

20.

Megtámadásra az jogosult …

a)

Aki sérelmet szenved

b)

Aki sérelmet szenved és akinek a megtámadáshoz jogi érdeke fűződik

c)

Akinek a megtámadáshoz jogi érdeke fűződik

21.

Melyik állítás igaz?

a)

A jogosult késedelembe esik ha a szolgáltatást annak esedékességekor nem teljesíti

b)

A jogosult késedelembe esik ha a felajánlott teljesítést nem fogadja el

c)

A jogosult késedelme nem zárja ki a kötelezett egyidejű késedelmet

22.

Az elévült követelés bírósági eljárásban érvényesíthető.

a)

igaz

b)

hamis

23.

Melyik állítás igaz?

a)

A teljesítés meghiúsulásáért felelős fél adott foglalót elveszti, a kapott foglalót köteles visszatéríteni

b)

A teljesítés meghiúsulásáért felelős fél az adott foglaló kétszeresét elveszti, a kapott foglaló köteles visszatéríteni

c)

A teljesítés meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni

24.

Nem jogellenes a károkozás …

a)

A jogos védelem során a védekezés túllépése esetén sem.

b)

Az utaló magatartással okozott kár esetén.

c)

Ha egy környezetszennyezés esetén a hatósági előírásokat betartják.

25.

....... az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek.

a)

megtámadható

b)

semmis

c)

hatálytalan

26.

A szerződési szabadság azt jelenti, hogy a szerződéseknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályaitól egyező akarattal jogszabályi tilalom ellenére is eltérhetnek.

a)

igaz

b)

hamis

27.

A szerződés a felek ...... jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és a jogosultság a szolgáltatás követelésére

a)

kölcsönös

b)

kölcsönös és egybehangzó

c)

egybehangzó

28.

Melyik állítás igaz?

a)

A kötelmi igények főszabály szerint öt év alatt évülnek el.

b)

A kötelmi igények főszabály szerint nem évülnek el.

c)

A kötelmi igények főszabály szerint három év alatt évülnek el.

29.

Mit jelent a visszterhesség vélelme?

a)

Azt, hogy a szolgáltatás és ellenszolgáltatás legyen arányos.

b)

Azt, hogy a szolgáltatás és ellenszolgáltatás legyen azonos.

c)

Azt, hogy a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között ne legyen a szerződéskötéskor feltűnően nagy értékaránytalanság ajándékozási szándék nélkül

30.

Melyik állítás nem igaz?

a)

Az álképviselet semmisséget eredményez.

b)

Ha a képviselt a nevében megtett nyilatkozatot nem hagyja jóvá, a jóhiszemű álképviselő a harmadik személynek a jognyilatkozat megtételéből eredő kárát köteles megtéríteni.

c)

Az álképviselő nyilatkozata a képviselt jóváhagyásával kiválthat joghatást.

31.

A szerződés létrejöttéhez …

a)

A felek a lényeges és bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges.

b)

A felek bármelyikül által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges.

c)

A feleknek a törvényi feltételekben való megállapodása szükséges.

32.

Melyik állítás hamis?

a)

A kötelezett pénztartozását úgy is teljesítheti, hogy a jogosulttal szemben fennálló lejárt pénzkövetelését a jogosulthoz intézett egyoldalú nyilatkozattal pénztartozásába beszámítja

b)

Az elévült pénzkövetelést is bizonyos feltételekkel be lehet számítani

c)

Tartásdíj- és járadék követeléssel szemben még túlfizetés esetén sincs helye beszámításnak

33.

Melyik állítás igaz? Megszűnik a kötelem minden esetben, ha …

a)

A jogosult és a kötelezett személye azonossá lesz

b)

A jogosult halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

c)

A szolgáltatás teljesítésével.

d)

A kötelezett halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

34.

A felek a kötelemből eredő vitás vagy bizonytalan kérdéseket megegyezéssel úgy is rendezhetik, hogy valamelyik fél egyoldalúan enged követeléséből.

a)

hamis

b)

igaz

35.

A tartozáselismerés legfontosabb jogi következménye, hogy megfordítja a bizonyítási terhet.

a)

igaz

b)

hamis

36.

Melyik állítás igaz?

a)

Semmis az a szerződés, amely nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik

b)

Semmis az a szerződés, amely a szokásjogba ütközik

c)

Semmis az a szerződés, amely a jó erkölcsbe ütközik

37.

Melyik állítás igaz?

a)

A meghatalmazás képviseleti jogot létesítő egyoldalú jognyilatkozat 15

b)

A meghatalmazás 2 oldalú jognyilatkozat, amely a meghatalmazó és a meghatalmazott között jön létre

c)

A meghatalmazás 3 oldalú jognyilatkozat, mert a 3. Személyhez kell intézni

38.

Melyik állítás nem igaz?

a)

A kötelem olyan relatív szerkezetű jogviszony, ahol a jogosultnak jogosultságai a kötelezettnek kötelezettségei vannak.

b)

A kötelem követelés és tartozás egysége.

c)

A kötelem kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság szolgáltatás teljesítésének követelésére.

39.

A felek a kötelemből eredő vitás vagy bizonytalan kérdéseket megegyezéssel úgy is rendezheti, hogy …

a)

kölcsönösen engednek egymásnak

b)

csak az egyik fél enged a másiknak

c)

Kölcsönösen engednek egymásnak, vagy valamelyik fél egyoldalúan enged a követelésből

40.

Jogszabályból, bírósági és hatósági határozatból akkor keletkezik kötelem, ha a jogszabály vagy bírósági, határozat így rendelkezik.

a)

igaz

b)

hamis

41.

A kötelmeknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó közös szabályaitól a felek ...... eltérhetnek.

a)

jogszabály engedélyével

b)

a jogosult javaslatára

c)

egyező akarattal, ha a Btk. az eltérést nem tiltja

42.

Melyik igaz?

a)

Egyoldalú nyilatkozatból csak mindkét fél megegyezése alapján keletkezik kötelem

b)

Egyoldalú nyilatkozatból is keletkezik kötelem

c)

Egyoldalú nyilatkozatból csak a jogszabályban meghatározott esetekben keletkezik kötelem

43.

A jogvesztés kikötése nem eredményezheti a teljes szerződés megszűnését, csak a jogviszonyhoz tartozó valamely részjogosítvány elvesztését.

a)

igaz

b)

hamis

44.

Meghatalmazást adni az ügyek egyedileg meg nem határozható körére is lehet.

a)

igaz

b)

hamis

45.

A ...... szerződés az eredményes megtámadás következtében megkötésének időpontjában érvénytelenné válik.

a)

semmis

b)

hatálytalan

c)

megtámadható

46.

Kötbér követelés kiköthető …

a)

ráutaló magatartással

b)

írásban

c)

szóban

47.

Mely esetben NEM lehet kötbért kikötni?

a)

Arra az esetre, ha a kötelezett hibásan teljesít.

b)

Arra az esetre, ha a kötelezett késedelmesen teljesít.

c)

Arra az esetre, ha a keletkezett tévedés miatt megtámadhatja a szerződést.

d)

Arra az esetre, ha a jogosultnak jogszavatossági igénye merül fel.

48.

Milyen jogkövetkezményekkel jár az objektív lehetetlenülés?

a)

A jogosult a teljesítési idő előtt felajánlott teljesítést nem köteles elfogadni

b)

A jogosult a teljesítési idő előtt felajánlott teljesítést köteles elfogadni

c)

A jogosult a teljesítési idő után felajánlott teljesítést köteles elfogadni, kivéve, ha ezzel kapcsolatos kárai nem kerülnek megtérítésre

d)

A jogosult a teljesítési idő előtt felajánlott teljesítést köteles elfogadni, feltéve, hogy ezzel kapcsolatos költségei és kára megtérülésre kerülnek

49.

Melyik igaz?

a)

Egyoldalú jognyilatkozatból csak jogszabályban meghatározott esetekben keletkezik kötelem

b)

Egyoldalú jognyilatkozatból is keletkezik kötelem

c)

Egyoldalú jognyilatkozatból csak mindkét fél megegyezése alapján keletkezik kötelem

50.

Mi a közbenső szerződésszegés definíciója?

a)

Osztható szolgáltatás egy részére vonatkozó szerződésszegés esetén a szerződésszegés jogkövetkezmények részleges alkalmazása a jogosult lényeges jogi érdekét sértené

b)

Ha a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá válik, hogy a kötelezett a szolgáltatását az esedékességkor nem tudja teljesíteni, és a teljesítés emiatt a jogosultnak már nem áll érdekében, a jogosult gyakorolhatja a késedelemből eredő jogokat

c)

A fél szerződésszegést követ el, ha elmulasztja megtenni azokat az intézkedéseket vagy nyilatkozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a másik a szerződésből eredő kötelezettségeit megfelelően teljesíthesse

d)

A jogosult a vagyonában a szerződés teljesítése során a kötelezett által okozott kár megtérítését szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint követelheti

51.

Mi az előzetes szerződésszegés definíciója?

a)

A jogosult a vagyonában a szerződés teljesítése során a kötelezett által okozott kár megtérítését szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint követelheti

b)

A fél szerződésszegést követ el, ha elmulasztja megtenni azokat az intézkedéseket vagy nyilatkozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a másik a szerződésből eredő kötelezettségeit megfelelően teljesíthesse

c)

Ha a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá válik, hogy a kötelezett a szolgáltatását az esedékességkor nem tudja teljesíteni, és a teljesítés emiatt a jogosultnak már nem áll érdekében, a jogosult gyakorolhatja a késedelemből eredő jogokat

d)

Osztható szolgáltatás egy részére vonatkozó szerződésszegés esetén a szerződésszegés jogkövetkezmények részleges alkalmazása a jogosult lényeges jogi érdekét sértené

52.

Képviselő által megtett jognyilatkozat …

a)

A képviseltet kötelezi, a képviselőt jogosítja közvetlenül.

b)

A képviseltet jogosítja és kötelezi közvetlenül.

c)

Közvetlenül a képviselőt jogosítja és kötelezi.

d)

A képviselőt kötelezi, a képviseltet jogosítja közvetlenül.

53.

Szerződéstől való elállás …

a)

A felek megállapodásával, a jövőre nézve szüntetni meg a szerződést.

b)

A fél egyoldalú nyilatkozattal, a jövőre nézve szüntetni meg a szerződést.

c)

A fél egyoldalú nyilatkozattal, visszamenőleges hatállyal szünteti meg a szerződés.

d)

A felek megállapodásával, visszamenőleges hatállyal szüntetni meg a szerződést.

54.

Az alábbiak közül melyik jellemző a szerződés felbontására?

a)

A felek megállapodásával, a jövőre nézve szüntetni meg a szerződést.

b)

A fél egyoldalú nyilatkozattal, a jövőre nézve szüntetni meg a szerződést.

c)

A fél egyoldalú nyilatkozattal, visszamenőleges hatállyal szünteti meg a szerződés.

d)

A felek megállapodásával, visszamenőleges hatállyal szüntetni meg a szerződést.

55.

Megtámadásra jogosult …

a)

Aki sérelmet szenved.

b)

Aki sérelmet szenved és akinek a megtámadáshoz jogi érdeke fűződik.

c)

Akinek a megtámadáshoz jogi érdeke fűződik.

56.

Az alábbiak közül melyik minősül alanyváltozásnak?

a)

Elállás a szerződéstől

b)

Engedményezés

c)

Eredeti állapot helyreállítása

d)

A szerződés megtámadása

57.

Az alábbiak közül melyik a szerződésátruházás definíciója?

a)

A jogosult a kötelezettel szembeni követelését másra ruházhatja át

b)

Ha a kötelezett és a jogosult meg állapodik egy harmadik személlyel (e fejezet alkalmazásában: átvállaló) abban, hogy az a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló kötelezettséget átvállalja, a jogosult a szolgáltatást kizárólag az álvállalótól követelheti

c)

A szerződésből kilépő, a szerződésben maradó és a szerződésbe belépő fél megállapodnak a szerződésből kilépő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összességének a szerződésbe belépő félre történő átruházásáról

d)

A jogosult jogát másra átruházhatja, kivéve, a jogszabály a jogosult forgalomképességét kizárja vagy a forgalomképtelenség a jog természetéből egyértelműen következik

58.

Szerződésen kívül okozott kár NEM téríthető meg …

a)

pénzben

b)

életjáradékban

c)

természetben

d)

tartást pótló járadék formájában

59.

Hibás teljesítés miatt a jogosult árleszállítást követelhet, ha …

a)

A kötelezett a kijavítást vagy kicserélést nem vállalta

b)

Ha a jogosult fogyasztónak minősül

c)

Kijavítani, kicserélési kötelezettségének nem tud megfelelő határidőn belül a jogosult érdekeit kímélve eleget tenni

d)

Ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt

60.

Meg kell-e téríteni a jogtalan támadás elhárításával okozott kárt?

a)

Igen, mert a felelősséget csak a Ptk-ban taxatíve meghatározott okokból lehet kizárni

b)

Igen, mert az okozott kárt mindig meg kell téríteni

c)

Nem, mert ez a károkozás nem sért társadalmi érdekeket

d)

Nem, mert a védekező az elhárítással a szükséges mértéket nem lépte túl

61.

Meddig lehet az ajánlatot visszavonni?

a)

A megtételétől számított 3 napon belül

b)

bármikor

c)

mielőtt a másik fél elküldi elfogadó nyilatkozatát

d)

nem lehet visszavonni

62.

Melyik NEM tartozik a szerződésszegés nevesített eseteihez?

a)

tévedés

b)

hibás teljesítés

c)

késedelem

d)

teljesítés lehetetlenné válása

63.

Melyik NEM kellékszavatossági jog?

a)

Eredeti állapot helyreállítása

b)

kijavítás

c)

elállás

d)

kicserélés

64.

Melyik nem az általános szerződés feltétel fogalmi eleme?

a)

A másik fél közreműködése nélkül előre határozta meg a feltételeit.

b)

A feltétel a közre nem működő félre nézve hátrányos.

c)

Felek egyidejűleg nem tárgyalták meg a feltételeket

d)

A feltételt az alkalmazója több szerződés megkötése céljából egyoldalúan határozta meg

65.

Mely követelés érvényesíthető bírósági eljárásban?

a)

Játék vagy fogadás céljára ígért kölcsönből eredő követelés.

b)

Játékból vagy fogadásból eredő követelés.

c)

Egyenesági rokonok közötti kölcsönszerződés.

d)

Elévült követelés.

66.

Mely jognyilatkozat hatályosul már meglétével?

a)

A távollevők között tett jognyilatkozat.

●

b)

A nem címzett jognyilatkozat.

c)

A jelenlévők között tett jognyilatkozat.

d)

A ráutaló magatartással tett jognyilatkozat.

67.

Mi a fedezeti szerződés?

a)

Egy másik szerződés (beruházás) anyagi hátterét biztosító, rendszerint hitelintézettel vagy biztosítóval kötött szerződés.

b)

A biztosító által nyújtott biztosítási keret újratőkésítését célzó szerződés

c)

Harmadik személy igényének kielégítési alapját (fedezetét) részben vagy egészben elvonni szándékozó szerződés.

d)

A szerződésszegés egyik szankciója, a jogosult a szerződéssel elérni kívánt célra fedezeti szerződést köthet, és a különbözet megtérítését követelheti a kötelezettől.

68.

Melyik NEM a célzott joghatás hibája?

a)

Feltűnő értékaránytalanság.

b)

Jogellenes fenyegetés.

c)

Uzsorás szerződés

d)

Jóerkölcsbe ütköző szerződés

69.

Mely esetben NEM szűnik meg az ajánlattételi kötelezettség?

a)

Ha jelenlévők között tett ajánlatot a másik fél nem fogadja el késedelem nélkül

b)

Ha az ajánlatot a másik fél visszautasítja

c)

Ha az ajánlatot a másik fél elfogadja

d)

Ha az ajánlati kötöttség határozott ideje lejár

70.

Jognyilatkozat tehető …

a)

utaló magatartással jogszabály alapján

b)

szóban, írásban jogszabály alapján

c)

utaló magatartással a felek kifejezett rendelkezése alapján

d)

hallgatással és tartozással jogszabály alapján

71.

Hogyan lehet több tartozás esetén elszámolni a pénztartozás teljesítését, ha a jogosult eltérően nem rendelkezett és eltérő szándéka nem ismerhető fel?

a)

Elsősorban a költségekre, utána a főtartozásra és végül a kamatokra kell elszámolni.

b)

Elsősorban a költségekre, utána a kamatokra és végül a főtartozásra kell elszámolni

c)

Elsősorban a főtartozásra, utána a kamatokra és végül a költségekre kell elszámolni

d)

Elsősorban a kamatokra, utána a költségekre és végül a főtartozásra kell elszámolni

72.

Ha az alkalmazott a foglalkoztatására irányuló jogviszonnyal összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, ki felel a károsulttal szemben?

a)

Munkáltató

b)

A károkozó magatartás elvégzésére utasítást adó személy.

c)

Az alkalmazott

d)

A munkáltató és az alkalmazott egyetemlegesen felel.

73.

Mi az osztott kötelem?

a)

Ha egy osztható szolgáltatással többen tartoznak, illetve többen követelhetik

b)

Ha egy oszthatatlan szolgáltatást többen követelnek.

c)

Ha egy szolgáltatásért egy kötelezett felel egy jogosulttal szemben.

d)

Ha egy szolgáltatásért többen, egyetemlegesen felelnek

74.

Mennyi idő alatt évül el a kellékszavatossági igény?

a)

Az általános szabályok vonatkozásában a kellékszavatossági igény elévülésére

b)

A kellékszavatossági igény nem évül el

c)

Főszabályként 2 év alatt, fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén 5 év alatt, ingatlan esetén 10 év alatt évül el

d)

Főszabályként 1 év alatt, fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén 2 év alatt, ingatlan esetén 5 év alatt évül el.

75.

Mi a jogosult együttesség?

a)

Ha többen tartoznak egy osztható szolgáltatással és a jogosult minden kötelezettől a ráeső részt követelheti

b)

Ha egy osztott szolgáltatást többen követelhetnek és minden jogosult az őt megillető részt követelheti

c)

Ha többen jogosultak nem osztható szolgáltatást követelni, valamennyiük kezéhez kell teljesíteni

d)

Ha a követelés több jogosultat úgy illet meg, hogy mindegyik az egész szolgáltatást követelheti, de a kötelezettet egyszeri szolgáltatás terheli.

76.

Mikor szűnik meg az ajánlati kötöttség a távollevők között tett ajánlat esetén?

a)

Annak az időnek az elteltével, amelyen belül az ajánlattevő a válasz megérkezését rendes körülmények között várhatta

b)

Ha a másik fél szerződés megkötése iránti érdekében történt.

c)

Ha az ajánlattevő szerződés megkötésére iránti érdeke megszűnt

d)

Ha a másik fél az ajánlatot késedelem nélkül nem fogadja el

77.

Mikor NEM mentesül a gyártó a termékszavatossági kötelezettség alól? Ha bizonyítja, hogy …

a)

A terméket nem üzleti tevékenységre vagy önálló foglalkozása körében gyártotta vagy forgalmazta

b)

A termék előállításakor úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, és a hiba felismerése nem volt elvárható

c)

A termék hibáját a jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazása okozta

d)

A termék forgalomba hozatalának időpontjában a hiba a tudomány és a technika állása szerint nem volt felismerhető

78.

Mire NEM kell alkalmasnak lennie a szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában?

a)

Azokra a célokra, amelyekre más azonos rendeltetésszerű szolgáltatásokat rendszerint használnak

b)

A jogszabály által tartalmazott célokra

c)

A jogosult által meghatározott célra, ha azt a jogosult a szerződéskötés előtt a kötelezett tudomására hozta

d)

A rendeltetése szerinti célra

79.

Mikor lehet megállapítani az államigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősséget?

a)

Ha a kár rendes jogorvoslattal nem elhárítható

b)

Ha a kár rendes jogorvoslattal nem elhárítható, illetve ha a károsult a rendes jogorvoslati módokat igénybe vette

c)

Semmilyen esetben sincs erre mód

d)

Ha károkozó gondatlan volt

80.

Mikor van helye beszámításnak?

a)

Elévült pénzkövetelés esetén, ha a beszámítani kívánt pénzkövetelés elévülése a pénztartozás esedékessé válásának időpontjában már bekövetkezett.

b)

Tartásdíj- és járadékköveteléssel szemben túlfizetés esetén

c)

Szándékosan okozott kár megtérítésére irányuló pénzköveteléssel szemben

d)

Bírósági eljárásban nem érvényesíthető pénzkövetelés esetén

81.

Az alábbiak közül melyik az engedményezés definíciója?

a)

A jogosult a kötelezettel szembeni követelését másra ruházhatja át

b)

Ha a kötelezett és a jogosult meg állapodik egy harmadik személlyel (e fejezet alkalmazásában: átvállaló) abban, hogy az a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló kötelezettséget átvállalja, a jogosult a szolgáltatást kizárólag az álvállalótól követelheti

c)

A szerződésből kilépő, a szerződésben maradó és a szerződésbe belépő fél megállapodnak a szerződésből kilépő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összességének a szerződésbe belépő félre történő átruházásáról

d)

A jogosult jogát másra átruházhatja, kivéve, a jogszabály a jogosult forgalomképességét kizárja vagy a forgalomképtelenség a jog természetéből egyértelműen következik

82.

Az alábbiak közül melyik a teljesítés során okozott károkért való felelősség definíciója?

a)

Osztható szolgáltatás egy részére vonatkozó szerződésszegés esetén a szerződésszegés jogkövetkezményeire erre a részre következnek be, kivéve, ha a jogkövetkezmények részleges alkalmazása a jogosult lényeges jogi érdekét sértené

b)

A fél szerződésszegést követ el, ha elmulasztja megtenni azokat az intézkedéseket vagy nyilatkozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a másik fél a szerződésből eredő kötelezettségeit megfelelően teljesíthesse

c)

A jogosult a vagyonában a szerződés teljesítése során a kötelezett által okozott kár megtérítését a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint követelheti

d)

Ha a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá válik, hogy a kötelezett a szolgáltatását az esedékességkor nem tudja teljesíteni, és a teljesítés emiatt a jogosultnak már nem áll érdekében, a jogosult gyakorolhatja a késedelemből eredő jogokat

83.

Milyen módon kérhető a kár megtérítése?

a)

Az eredeti állapot helyreállításával.

b)

A kár pénzbeli vagy természetben való megtérítése kérhető, ha ezt a körülmények indokolják, de a bíróság a jogosult kérelmétől eltérően is rendelkezhet a kár megtérítéséről

c)

A kár pénzbeli vagy természetben való megtérítése kérhető, ha ezt a körülmények indokolják, a károsult választása szerint

d)

A kár pénzbeli megtérítésével

84.

Mikor jogellenes a károkozás? Ha a károkozó a kárt ...

a)

Szükséghelyzetben okozta.

b)

Jogtalan támadás elhárítása érdekében okozta.

c)

Tévedésből okozta.

d)

A károsult beleegyezésével okozta.

85.

Mikor kell a pénztartozást teljesíteni?

a)

A kötelezett által teljesítést követő 30 napon belül.

b)

A másik fél általi előterjesztésről való tudomásszerzést követő 15 napon belül.

c)

A jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának átvételétől számított 30 napon belül.

d)

A főtartozás teljesítésével egyidejűleg kell teljesíteni a pénztartozást.

86.

Milyen esetben keletkeztet kötelmet a hatósági határozat?

a)

Csak abban az esetben keletkeztet, ha jogszabály előírja.

b)

Ha a hatósági határozat meghatározza a kötelezettet, a jogosulttat és szolgáltatást is.

c)

A hatósági határozat nem kötelemkeletkeztető tény.

d)

Ha a törvény meghatározza a kötelezettet, a jogosultat és a szolgáltatást is

87.

Az alábbiak közül melyik a szerződés átruházás definíciója?

a)

A jogosult a kötelezettel szembeni követelését másra ruházhatja át

b)

Ha a kötelezett és a jogosult meg állapodik egy harmadik személlyel (e fejezet alkalmazásában: átvállaló) abban, hogy az a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló kötelezettséget átvállalja, a jogosult a szolgáltatást kizárólag az álvállalótól követelheti

c)

A szerződésből kilépő, a szerződésben maradó és a szerződésbe belépő fél megállapodnak a szerződésből kilépő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összességének a szerződésbe belépő félre történő átruházásáról

d)

● A jogosult jogát másra átruházhatja, kivéve, a jogszabály a jogosult forgalomképességét kizárja vagy a forgalomképtelenség a jog természetéből egyértelműen következik

88.

Az alábbiak közül melyik jogátruházás definíciója?

a)

A jogosult a kötelezettel szembeni követelését másra ruházhatja át.

b)

Ha a kötelezett és a jogosult megállapodik egy harmadik személlyel (e fejezet alkalmazásában: átvállaló) abban, hogy az a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló kötelezettséget átvállalja, a jogosult a szolgáltatást kizárólag az álvállalótól követelheti

c)

A szerződésből kilépő, a szerződésben maradó és a szerződésbe belépő fél megállapodnak a szerződésből kilépő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összességének a szerződésbe belépő félre történő átruházásáról

d)

A jogosult jogát másra átruházhatja, kivéve, a jogszabály a jogosult forgalomképességét kizárja vagy a forgalomképtelenség a jog természetéből egyértelműen következik

89.

A szerződésen kívül okozott kár NEM téríthető meg …

a)

természetben

b)

pénzben

c)

tartást pótló járadék formában

d)

életjáradékban

90.

A kötelezett igénybe veheti más személy közreműködését a teljesítéshez.

a)

Igen, korlátozás nélkül igénybe vehető más személy közreműködése

b)

Nem, a szerződésben megjelölt személy köteles a szolgáltatást teljesíteni

c)

Igen, kivéve, ha a jogszabály vagy a felek megállapodása szerint személyesen köteles teljesíteni, de más személy közreműködése a jogosult károsodástól való megóvásához szükséges

d)

Igen, kivéve, ha jogszabály vagy a felek megállapodása szerint, személyesen köteles teljesíteni

polgi3

Total questions: 90

Worksheet time: 45mins

Similar Resources on Wayground