WorksheetsMakroökonómia 2 (Aggregált termelés és termelékenység)
Total questions: 26
Worksheet time: 16mins
Az _____megmutatja, hogy adott mennyiségű termelési tényező használata mellett mekkora kibocsátás érhető el. A két legfontosabb termelési tényező a ___ és a ___.
(a)
Az inputpiacokon elemezni tudjuk különböző sokkok hatását. Például egy
negatív
________ növeli az adott input árát, míg egy negatív
__________ csökkenti azt.
(a)
Megmutatható, hogy a(z) ________ megegyezik a tőke
_________, a(z) ________ pedig egyenlő
a munka _________.
(a)
A két inputpiacon, azaz a(z) ______ és a(z)
______ piacain az egyensúlyi inputárakat a(z)
______ és a kínálat egyenlőségeként definiáljuk.
(a)
Megmutatható továbbá, hogy érvényesül rá a(z) ______
elve, azaz ha adott termelési tényező használt mennyiségét ceteris paribus
növeljük, akkor annak ______ csökken.
(a)
Az Y = A K alfa L 1-alfa aggregált termelési függvényben A a(z)
_____, amely megmutatja a vállalati szektor
hatékonyságát. A felírt termelési függvény _____, vagyis ha
mindkét
_____ használt mennyiségét X%-kal növeljük, akkor a
kibocsátás is X%-kal növekszik.
(a)
A teljes tényezőtermelékenység (A) tíz százalékos ceteris paribus növekedése
________ növekedését okozza.
a tőke határtermékének (MPK) 10
százalékos
a munka határtermékének (MPL) 10
százalékos
a kibocsátás 10
százalékos
Mindegyik megadott válasz igaz.
A tőke határterméke (MPK)
megmutatja, hogy mennyivel növekszik a kibocsátás, ha egy újabb egység tőkét
vonunk be ceteris paribus a termelésbe.
tökéletesen versenyző, profitmaximalizáló vállalatoknál optimumban
megegyezik a tőke reálbérleti díjával.
a következőképp definiálható: MPK = A * F (K + 1, L) – A
* F (K, L)
Mindegyik megadott válasz igaz
Tegyük fel, hogy egy Cobb–Douglas-típusú aggregált termelési függvénnyel
jellemezhető gazdaság egyensúlyban van, amikor egy járvány elpusztítja a
népesség egy részét. Minden más változatlanságát feltételezve, az alábbiak
közül melyik lesz nagyobb az új egyensúlyban?
A reálbér.
A tőkejövedelem részesedése a teljes
jövedelemből.
A munkajövedelem
részesedése a teljes jövedelemből.
A tőke
reálbérleti díja.
Az állandó mérethozadék azt jelenti, hogy
ha minden termelési tényezőből használt mennyiséget X százalékkal növelünk,
az a kibocsátás X-nél nagyobb mértékű százalékos növekedéséhez vezet.
ha minden termelési tényezőből használt mennyiséget X százalékkal növelünk,
az a kibocsátás X-nél kisebb mértékű százalékos növekedéséhez vezet.
ha minden termelési tényezőből használt mennyiséget X százalékkal növelünk,
az a kibocsátás X százalékos növekedéséhez vezet.
ha minden termelési tényezőből használt mennyiséget X százalékkal növelünk,
attól a kibocsátás nem változik, vagyis állandó.
Az alábbiak közül melyik okozza a tőke határtermékének növekedését?
A felhasznált munkamennyiség ceteris paribus csökkenése.
A teljes tényezőtermelékenység ceteris paribus csökkenése.
A felhasznált tőkemennyiség ceteris paribus csökkenése.
A megadott válaszok közül egyik sem okozza.
A munkára érvényesül a csökkenő határtermék elve. Ez grafikusan úgy jelenik
meg, hogy a
munkára vonatkozó parciális termelési függvény
meredeksége negatív.
ellaposodik.
a végtelenben nullához tart.
meredeksége nulla.
Egy gazdaságban rögzített munka- és tőkekínálat mellett növekszik a vállalati
szektor munka iránti kereslete. Ennek hatására
növekszik a tőke reálbérleti díja.
növekszik a reálbér.
növekszik a termelésben használt munka mennyisége.
Mindegyik fenti válasz helyes.
Amikor a termelésben használt tőkeállomány ceteris paribus növekszik, akkor
a munkára vonatkozó parciális termelési függvény meredeksége minden
pontjában _______. Egyúttal pedig a tőke határterméke (MPK) _______.
növekszik;
növekszik
csökken;
növekszik
növekszik;
csökken
csökken;
csökken
Egy gazdaságban egy exogén sokk hatására ceteris paribus növekszik a
termelésben használható munka mennyisége. Ennek hatására
növekszik a kibocsátás.
csökken a munka
határterméke.
csökken a reálbér.
Mindegyik fenti
válasz igaz.
Tekintsük az Y = A ¬* Kalfa * L1- alfa termelési függvényt. Ha ceteris
paribus növeljük a termelésben használt munka mennyiségét, akkor
az egy egységnyi többletmunka által okozott kibocsátásnövekedés nagysága
csökken.
az egy egységnyi többletmunka által okozott kibocsátásnövekedés nagysága
növekszik.
az munkások jövedelemrészesedése növekszik.
A fenti válaszok közül pontosan kettő igaz.
Az alábbiak közül melyik okozhatja egy input határtermékének csökkenését?
Az adott input reálárának növekedése.
Az adott input termelésben használt mennyiségének csökkenése.
Technológiai fejlődés.
A megadottak közül egyik sem okozhatja.
Az alábbi ábra egy gazdaság munkapiacának eredeti (folytonos vonal) és exogén sokk utáni (szaggatott vonal) állapotát mutatja. Milyen exogén sokk hatására történhetett az ábrázolt változás?
Növekedett a termelésben használható munkamennyiség.
Csökkent a termelésben használható munkamennyiség.
Növekedett a termelésben használható tőkemennyiség.
Csökkent a termelésben használható tőkemennyiség.
Az alábbi ábra egy gazdaság munkapiacának eredeti (folytonos vonal) és exogén sokk utáni (szaggatott vonal) állapotát mutatja. Milyen exogén sokk hatására történhetett az ábrázolt változás?
Növekedett reálbér.
Növekedett a teljes tényezőtermelékenység.
Növekedett a tőkekereslet.
Mindegyik fenti válasz igaz.
Tekintsük az
Y=A*K^alfa*L^1-alfa
termelési függvényt. Az alábbiak közül melyik okozhatja a munka határtermékének csökkenését?
A termelésben használt tőke mennyiségének ceteris paribus csökkenése.
A reálbér növekedése.
Technológiai fejlődés.
A megadottak közül egyik sem okozhatja.
Egy gazdaságban exogén sokk következik be, amelyről csupán annyit tudunk, hogy a gazdaság munkapiacán az alábbi ábrával jellemezhető változást okozza (a folytonos vonal mutatja a sokk előtti, a szaggatott vonal pedig a sokk utáni állapotot). A tőkepiacra gyakorolt hatást nem tudjuk. Ennyi információ alapján az alábbi állítások közül melyik lehet igaz?
A tőke reálbérleti díja csökken.
A tőke reálbérleti díja növekszik.
A tőkekereslet növekszik.
A megadottak közül mindegyik lehet igaz.
A munkanélküliségi ráta
a munkanélküliek és a gazdaságilag aktív lakosság arányát mutatja.
munkanélküliek és a foglalkoztatottak arányát mutatja.
a munkanélküliek és a gazdaságilag inaktív lakosság arányát mutatja.
a munkanélküliek és a munkaképes korú népesség
A foglalkoztatottsági ráta
megegyezik (1 – u)-val, ahol u a munkanélküliségi ráta.
a foglalkoztatottak és a teljes népesség arányát mutatja.
a foglalkoztatottak és a gazdaságilag aktív lakosság arányát mutatja.
a foglalkoztatottak és a munkaképes korú népesség arányát mutatja.
A fogyasztói árindex különböző javak árainak súlyozott átlagaként adódik. Ezek a súlyok azt
írják le, hogy
a reprezentatív fogyasztó fogyasztói kosarában mekkora szerepe volt az adott jószágnak a
bázisidőszakban.
a reprezentatív fogyasztó fogyasztói kosarában mekkora szerepe volt az adott jószágnak a
tárgyidőszaban.
az adott jószág mekkora részét képezte a bázisidőszaban az adott országban megtermelt,
végső felhasználásra szánt javak halmazának.
az adott jószág mekkora részét képezte a tárgyidőszaban az adott országban megtermelt,
végső felhasználásra szánt javak halmazának.
Egy család a vasárnapi ebédhez húst vásárol. Ez a nemzetijövedelem-számvitelben
beruházásnak minősül.
közbülső felhasználásnak minősül.
kormányzati vásárlásnak minősül.
fogyasztásnak minősül.
Az inflációs ráta
mindig pozitív.
lehet negatív is, ezt dezinflációnak nevezzük.
az árszint egy adott időszak alatt bekövetkezett százalékos változását mutatja.
minden esetben pontosan
