a) Az értékpapírok előállításának helyszíne

b) Az értékpapírok adásvételének és a kereslet-kínálat találkozásának helyszíne

c) A kincstárjegyek kibocsátásának helye

d) A tőzsdén kívüli kereskedelem helyszíne

a) Olyan értékpapír, amelyet egy vállalat bocsát ki

b) Az állam által kibocsátott értékpapír

c) Olyan értékpapír, amelyet a bankok állítanak ki

d) Különböző devizák adásvétele

a) Rövid távú, 1 éven belül lejáró állami értékpapír

b) Olyan állami értékpapír, amely 10 évre szól

c) A kötvények rövid távú változata

d) A tőzsdén kereskedett részvények típusa

a) Olyan állampapír amely nem fizet kamatot

b) Olyan rövid lejáratú állampapír, amely kamatot fizet a tulajdonosának

c) Olyan kincstárjegy, amelynek értéke csak az infláció mértékével növekszik

d) A diszkont kincstárjegy másik neve

a) A diszkont kincstárjegy nem fizet kamatot, míg a kamatozó kincstárjegy igen

b) A diszkont kincstárjegy hosszú távú, míg a kamatozó kincstárjegy rövid távú

c) A diszkont kincstárjegy egy részvénytípust testesít meg

d) A diszkont kincstárjegy csak a devizapiacon létezik

a) Olyan értékpapír, amely tulajdonjogot testesít meg

b) A kötvény kibocsátója vállalja, hogy a kötvényen feltüntetett pénzösszeget és kamatot kifizeti

c) Részvénytípus, amely a vállalat alapító okiratát tartalmazza

d) Olyan hitelesített okirat, amelyben a kibocsátó kötelezettséget vállal bizonyos feladatok végrehajtására

a) Az államkötvényeket a vállalatok, a cégkötvényeket az állam bocsátja ki

b) Az államkötvények az egész ország adósságát testesítik meg, míg a cégkötvények az összes vállalatét

c) Az államkötvények nem fizetnek kamatot, míg a cégkötvények igen

d) Nincs különbség közöttük

a) Olyan értékpapír, amely a kibocsátó vállalkozás tulajdonjogának az értékpapíron meghatározott részét testesíti meg

b) Olyan értékpapír, amely a hitelviszonyokat testesíti meg

c) Egy állami értékpapír, amely tulajdonjogot ad

d) Olyan kötvény, amely nem fizet kamatot

a) A részvények vásárlásakor alkalmazott adó

b) A vállalkozás nyereségéből származó, a részvényesek számára kifizetett pénz

c) Az állam által kibocsátott kötvény kamata

d) A kötvények vásárlásakor fizetendő tranzakciós díj

a) Értékpapírok, áruk, devizák szabályozott kereskedésének helye

b) A tömegáruk koncentrált piaca, ahol a kereskedelem szervezett keretek között történik

c) A bankok közötti pénzügyi tranzakciók helyszíne

d) Az értékpapírok előállításának helyszíne

a) A tőzsdék, ahol áruk és nemesfémek adásvétele történik

b) A devizák adásvételére szolgáló piac másik neve

c) Részvények, állampapírok és kötvények koncentrált piaca, ahol azok adásvétele történik

d) Olyan piac, amely kizárólag részvényekkel foglalkozik

a) Olyan feljogosított személy, aki a szabálytalan tőzsdei ügylet ellen lép fel, azaz megtöri az ilyen kereskedelmet.

b) Tőzsdei kereskedelemre feljogosított személy, aki megbízói számára tőzsdei vagy azon kívüli üzletet köthet

c) A tőzsdét üzemeltető vállalat

d) A pénzügyi termékek kockázatát mérő eszköz

a) Különleges VIP számla, amelyen adómentes pénzügyi tranzakciók történnek

b) Tőzsdei ügyletek lebonyolítására szolgáló speciális számla, kizárólag ez alkalmazható a tőzsdei kereskedelemhez.

c) A brókercégek által kezelt számla, amely lehetővé teszi bármilyen banki tranzakció lebonyolítását. Azért közkedvelt, mert a tulajdonos személye fedésben maradhat.

d) A bankok által kibocsátott számla, amely a devizák kezelésére szolgál