Font size
S
M
L
XL
WorksheetsGyakran elhibázott kérdések 2.
Total questions: 50
Worksheet time: 34mins
Name
Class
Date
1.
A logisztika értékesítési stratégiája során a vállalat döntést hoz -többek között-, hogy mennyi és milyen típusú közvetítőt akar az értékesítési útvonalába kapcsolni, hogy milyen mélységű kapcsolatot akar kiépíteni, hogyan akarja a közvetítőit motiválni.
a)
igaz
b)
hamis
2.
A biztonsági készlet az a készletnagyság, amely elérése esetén utánpótlást biztosító rendelést fel kell adni a beszállítónak.
a)
igaz
b)
hamis
3.
A ciklikus modell szerint történő rendelés azt jelenti, hogy a rendelést csak a minimális készletszint elérésekor adják fel, méghozzá rögzített nagyságú tételt rendelve.
a)
igaz
b)
hamis
4.
A vállalkozások által megvalósított anyagmozgatás lényege az üzemek közötti terméktovábbítás megoldása.
a)
igaz
b)
hamis
5.
Az anyagnormák megállapítására alkalmazható módszer a becslés abban az esetben, ha az előző időszak adatai rendelkezésre állnak és a tárgyidőszak körülményei sem térnek el számottevően.
a)
igaz
b)
hamis
6.
A fajlagos anyagfelhasználás mutatója az anyagköltség és a termelési érték hányadosa.
a)
igaz
b)
hamis
7.
Az anyaghányad mutató az anyagköltség és az összes termelési költség hányadosa.
a)
igaz
b)
hamis
8.
Ha nő a kiszolgálási idő, akkor romlik a kiszolgálás (logisztikai szolgáltatás) színvonala.
a)
igaz
b)
hamis
9.
A kiszolgálás minősége akkor is javulhat, ha a kiszolgálási idő növekszik.
a)
igaz
b)
hamis
10.
A reakcióidő a logisztikai rendszerben:
a)
a rendelés feladásának időpontja és az azt visszaigazoló időpont közti különbség
b)
a rendelkezésre állás színvonalának emelkedésével együtt növekvő idő
c)
a kiszolgálási idő más elnevezése
d)
a kiszolgálási idő reciproka
11.
Az anyaghányad mutató:
a)
az anyagköltség és a termelési érték hányadosa
b)
az adott időszakban felhasznált anyag és az átlagos raktárkészlet együttes értéke
c)
a felhasznált anyag értéke csökkentve a selejt és hulladék értékével
d)
az időszak raktárkészletének és anyagfelhasználásának hányadosa
12.
A készletek forgási sebessége nem más, mint:
a)
a készletek megrendelésétől a termelt áru eladásáig terjedő idő;
b)
a forgalom nagysága és a készletek átlagos állományának a viszonya;
c)
a készletek beszállításának ideje;
d)
a készletek bevételezése és kiadása közötti idő
13.
A logisztikai tevékenység költségei (két helyes válasz)
a)
selejt költségei
b)
hiány költségei
c)
üzemfenntartás költségei
d)
piackutatás költségei
e)
átszervezés költsége
14.
A hiány okozta logisztikai költségek összetevői: (két helyes válasz)
a)
azonnali beszerzések többletköltségei
b)
raktározási költségek
c)
anyag-és áruátvétel költségei
d)
állásidőre fizetett munkabér
e)
szállítási költségek
15.
Az üzemszüneti pontban az árbevétel és a változó költség egyenlő.
a)
Igaz
b)
Hamis
16.
Az üzemszüneti pontban az árbevétel megegyezik a változó költségekkel.
a)
Igaz
b)
Hamis
17.
A gazdasági költség tartalmaz profitot, a számviteli költség nem.
a)
Igaz
b)
Hamis
18.
Egy vállalkozás gazdasági profitja
a)
mindig kevesebb, mint a normál profit
b)
a számviteli és a normál profit összege
c)
nem lehet nagyobb, mint a számviteli profit
d)
a teljes bevétel és az implicit költségek különbözete
19.
Melyik egyelőség igaz az alábbiak közül?
a)
gazdasági profit = vállalkozói nyereség + tőkekamat
b)
számvitel profit = gazdasági profit + normál profit
c)
fedezeti pont = számviteli költség + változó költség
d)
számviteli költség = gazdasági költség – állandó költség
20.
Melyik egyelőség igaz az alábbiak közül?
a)
gazdasági költség = számviteli költség + normál profit
b)
számvitel profit = gazdasági profit + vállalkozói nyereség
c)
gazdasági költség = állandó költség + változó költség
d)
normál profit = gazdasági profit – számvitel profit
21.
Az üzemszüneti (üzembezárási) ponton lévő árszínvonal:
a)
az állandó költséggel azonos nagyságú veszteséget tartalmaz
b)
a változó költség visszatérülését nem fedező ár
c)
veszteségtartama azonos az állandó és a változó költség együttes összegével
d)
az önköltséget visszatérítő, de sem veszteséget, sem nyereséget nem tartalmazó ár
22.
A számviteli profit.
a)
a gazdasági profit része
b)
a normálprofit és a számviteli költségek különbsége
c)
egyenlő a normálprofittal
d)
normálprofit és gazdasági profit összege
e)
a gazdasági költség és a számviteli költség különbsége
23.
A normálprofit
a)
a gazdasági profit része
b)
az árbevétel és a számviteli költségek különbsége
c)
a számviteli profit része
d)
vállalkozói haszon és a tőkekamat összege
e)
a gazdasági költség és a gazdasági profit különbsége
24.
árbevétel =összes költség +
a)
üzleti eredmény
b)
változó költség
c)
fix költség
d)
adókötelezettség
25.
bruttó árbevétel =nettó árbevétel +
a)
adókötelezettség
b)
bérköltség
c)
változó költség
d)
fix költség
26.
normál profit =vállalkozási haszon +
a)
tőkekamat
b)
állandó költség
c)
változó költség
d)
üzleti eredmény
27.
10. A megkülönböztető stratégia jellemzője, hogy a fogyasztók meghatározott csoportjára koncentrál.
a)
igaz
b)
hamis
28.
11. A koncentráló (összpontosító) stratégia jellemzője, hogy egy meghatározott piaci szegmens másoktól eltérő igényeit igyekszik kielégíteni.
a)
igaz
b)
hamis
29.
19. A stratégiai üzleti egység a vállalatból kiválva önállóan is működni képes szervezeti egység.
a)
igaz
b)
hamis
30.
1. A nagyvállalkozások horizontális stratégiai szövetségeinek egyik jellemzője, hogy:
a)
a csökkenti tagjai közötti erőforrás-függőséget
b)
b a tagvállalatok közötti megállapodás termékeik piaci forgalmazásával nem foglalkozik
c)
c helyettesíti a tagok közötti vertikális integrációt
d)
d a tagvállalatai azonos piacon működő potenciális versenytársak
31.
6. Nem stratégia alaptípusok:
a)
a adaptív típusú
b)
b elemző típusú
c)
c tervező típusú
d)
d vállalkozói típusú
32.
8. A vállalkozói típusú stratégia jellemzője:
a)
a az új lehetőségeket helyezi előtérbe;
b)
b nagyvállalatokra jellemző és igen költséges;
c)
c a „kis lépések politikája” jellemzi;
d)
d módszeres tervezői tevékenység eredménye.
33.
10. A tervezői típusú stratégia jellemzője
a)
a az új lehetőségeket helyezi előtérbe;
b)
b nagyvállalatokra jellemző és igen költséges;
c)
c a „nagy lépések politikája” jellemzi;
d)
d a gyakran változó környezetben működő vállalatok jellemző stratégiája.
34.
12. A vállalati stratégia szintjei: (2 helyes)
a)
a üzleti egység szintű stratégia
b)
b termelési stratégia
c)
c funkcionális stratégia
d)
d logisztikai stratégia
e)
e marketingstratégia
35.
13. Vállalati stratégia szintjei: (2 helyes)
a)
a funkcionális stratégia
b)
b pénzügyi stratégia
c)
c üzleti egységszintű stratégia
d)
d innovációs stratégia
e)
e marketing stratégia
36.
14. A stratégia szintek sz erint lehet: (2 helyes)
a)
a erőforrás stratégia
b)
b marketingstratégia
c)
c üzleti egység szintű stratégia
d)
d társasági szintű stratégia
e)
e munkahelyi szintű stratégia
37.
15. A vállalati stratégiák a kialakítás módja szerint: (2 helyes)
a)
a funkcionális stratégia
b)
b üzletági stratégia
c)
c vállalkozói típusú stratégia
d)
d horizontális stratégia
e)
e tervezői típusú stratégia
38.
16. Vállalati stratégiák a kialakulás módja szerint: (2 helyes)
a)
a funkcionális stratégia
b)
b adaptív típusú stratégia
c)
c üzletági stratégia
d)
d elemző stratégia
e)
e tervezői stratégia
39.
17. A tervezői típusú stratégia jellemzői: (2 helyes)
a)
a a „nagy lépések” politikája jellemzi
b)
b módszeres tervezési tevékenység eredménye
c)
c az új lehetőségek keresését helyezi előtérbe
d)
d alacsony költséggel jár a kialakítása
e)
e tipikusan nagyvállalatok alkalmazzák
40.
18. Stratégiák típusa a versenyhelyzet szerint: (2 helyes)
a)
a marketingstratégia
b)
b piacvezető stratégia
c)
c megkülönböztető stratégia
d)
d meghúzódó stratégia
e)
e költségvezető stratégia
41.
20. A stratégiai szövetség alapformái: (2 helyes)
a)
a funkcionális stratégiai szövetség
b)
b horizontális stratégiai szövetség
c)
c termelési stratégiai szövetség
d)
d költségvezető stratégia
e)
e vegyes stratégiai szövetség
42.
21. A BCG mátrix fejősteheneire jellemző: (2 helyes)
a)
a a vállalat pénzügyi tartalékainak felélői
b)
b minél hamarabb ki kell vonultatni a piacról
c)
c a piaci növekedés magas
d)
d piaci részesedése magas
e)
e a termék uralja a piacot és magas hozadékot biztosít
43.
2. A stratégiai válság a vállalat egyes funkcióit érinti, de a vállalaton belül marad.
a)
igaz
b)
hamis
44.
4. A konkrét válság jellemzője:
a)
a zavarelhárító válságmenedzselés szükséges;
b)
b a vállalat egyes részeinek működésében zavarok mutatkoznak;
c)
c a vállalat teljes összeomlásával fenyeget;
d)
d különálló válságmenedzselési stratégia szükséges.
45.
13. A stratégiai vállalati válság jellemzői: (2 helyes)
a)
a csak az egyik vállalati funkciót érinti
b)
b ez a legenyhébb válságfajta
c)
c a vállalaton kívülre is kiterjed
d)
d a vállalat több funkcióját érinti
e)
e leküzdése átfogó válságmenedzselést igényel
46.
A csődeljárás:
a)
nem alakulhat át felszámolássá
b)
a felszámolási eljárás következménye, befejező szakasza
c)
célja a vállalkozás jogutód nélküli megszüntetése
d)
fizetőképtelen vállalatra jellemző
47.
A felszámolási eljárás:
a)
csakis sikertelen csődeljárást követően kezdődhet
b)
a hitelezők kielégítése jogszabály szerinti sorrendben
c)
mindig a hitelezők kezdeményezésének a következménye
d)
bírósági elrendelése után nem köthetnek egyezséget a szereplők
48.
A felszámolási eljárás:
a)
csakis sikertelen csődeljárást követően kezdődhet
b)
célja a fizetésképtelen cég jogutód nélküli megszüntetése
c)
mindig a hitelezők kezdeményezésének következménye
d)
bírósági elrendezés után az adós vállalat és a hitelezők már nem köthetnek egymással egyezséget
49.
A vállalat végelszámolása a vállalat felszámolásának befejező lépése.
a)
igaz
b)
hamis
50.
A végelszámolás:
a)
csak sikeres csődeljárás után következhet
b)
nem alakulhat át felszámolássá
c)
a felszámolási eljárás következménye, befejező szakasza
d)
célja a vállalkozás jogutód nélküli megszüntetése nem fizetőképtelen vállalat esetében
Reset
