wayground logo

Free Printable Worksheets

NEW

Font size

S
M
L
XL
Worksheets

Körmozgás, inga, egyszerű gépek

Total questions: 78

Worksheet time: 40mins

Name
Class
Date
1.

Mi a különbség a körmozgás és a forgómozgás között?

a)

Körmozgásnál a test egy rajta kívül lévő tengely körül mozog, forgómozgásnál pedig a test minden pontja egy rajta átmenő tengely körül mozog.

b)

Körmozgásnál a test egyenes vonalban mozog, forgómozgásnál körpályán.

c)

Körmozgásnál a test áll, forgómozgásnál mozog.

d)

Körmozgásnál a test csak felfelé mozog, forgómozgásnál lefelé.

2.

Melyik példa NEM körmozgás vagy forgómozgás?

a)

Autóversenyzés

b)

Erdei kirándulás

c)

Hintázás

d)

Hullámvasút kocsijának mozgása

3.

Mi a fordulatszám mértékegysége a gyakorlatban?

a)

1/s

b)

1/min

c)

1/h

d)

1/km

4.

Miért repül messzebbre a kalapácsvető, ha nagyobb sebességgel pörgeti a kalapácsot?

a)

Mert a kalapács nehezebb lesz.

b)

Mert a sebesség növelésével nagyobb lendületet kap.

c)

Mert a kalapács kisebb lesz.

d)

Mert a kalapács színe megváltozik.

5.

Mi mutatja meg, hogy egy forgómozgást vagy körmozgást végző test mennyi idő alatt tesz meg egy teljes fordulatot?

a)

A fordulatszám

b)

A sebesség

c)

A periódusidő

d)

A sugár

6.

Mi a periódusidő jele?

a)

S

b)

T

c)

F

d)

P

7.

Milyen mértékegységet használunk leggyakrabban a periódusidő kifejezésére?

a)

méter

b)

másodperc

c)

kilogramm

d)

liter

8.

Hogyan számítják ki a járművek által megtett utat, ha ismert a kerék kerülete és a megtett fordulatok száma?

a)

Összeadják a kerék kerületét és a fordulatok számát

b)

Elosztják a kerék kerületét a fordulatok számával

c)

Megszorozzák a kerék kerületét a fordulatok számával

d)

Kivonják a kerék kerületét a fordulatok számából

9.

Egy lemezjátszó korongja percenként 33 1/3 fordulatot tesz meg. Mennyi idő szükséges egy teljes fordulathoz?

a)

0,5 s

b)

1,8 s

c)

3,3 s

d)

33 s

10.

Mi a kapcsolat a periódusidő (T) és a fordulatszám (n) között?

a)

T = n

b)

T = 1/n

c)

T=n2T = n^2

d)

T = n/2

11.

Miért nagyobb a sebessége a forgástengelytől távolabb elhelyezkedő tárgynak egy forgó korongon?

a)

Mert kisebb a tömege

b)

Mert nagyobb sugarú körön mozog

c)

Mert lassabban forog

d)

Mert közelebb van a tengelyhez

12.

Mi jellemző az egyenletes körmozgásra?

a)

A test sebessége folyamatosan változik

b)

A test egyenlő idő alatt egyenlő hosszúságú ívet fut be

c)

A test pályája egyenes

d)

A test megáll minden fordulat után

13.

Mi a fordulatszám jele és mértékegysége?

a)

T; s

b)

n; 1/s

c)

v; m/s

d)

f; Hz

14.

Mit jelent a „rpm” rövidítés a gépkocsikban található műszeren?

a)

rotations per meter

b)

revolutions per minute

c)

rounds per mile

d)

rate per moment

15.

Mi adja meg, hogy a forgómozgást vagy körmozgást végző test mennyi idő alatt tesz meg egy teljes fordulatot?

a)

Fordulatszám

b)

Sebesség

c)

Periódusidő

d)

Sugár

16.

Egy test egyenletes körmozgást végez, ha...

a)

a mozgás pályája egyenes, és sebessége változó

b)

a mozgás pályája kör, és sebessége állandó nagyságú

c)

a mozgás pályája kör, és sebessége változó

d)

a mozgás pályája egyenes, és sebessége állandó

17.

Miért fontos az űrhajósok számára a centrifugában végzett teszt?

a)

Mert ellenőrzik az űrhajó működését

b)

Az űrhajós fizikai alkalmasságának ellenőrzésére, felkészítésére és a túlélési stratégiák gyakorlására szolgál.

c)

Mert ellenőrzik a rakéta sebességét

d)

Mert ellenőrzik a súlytalanságot

18.

Mi az ingamozgás definíciója?

a)

Egy test mozgása, amely körpályán halad.

b)

Egy vízszintes tengellyel rendelkező test, ha nyugalmi állapotból kitérítjük.

c)

Egy test mozgása, amely csak előre halad.

d)

Egy test mozgása, amely soha nem tér vissza eredeti helyzetébe.

19.

Mi a lengésidő jele és mértékegysége?

a)

A, m

b)

T, s

c)

L, kg

d)

F, N

20.

Mit nevezünk amplitúdónak az ingamozgásnál?

a)

Az ingatest tömegét.

b)

Az egyensúlyi helyzettől való legnagyobb távolságot.

c)

Az ingatest sebességét.

d)

Az ingatest hosszát.

21.

Mi befolyásolja az ingamozgás lengésidejét a kísérlet szerint?

a)

Az ingatest tömege.

b)

Az ingatest anyaga.

c)

Az inga hossza.

d)

Az amplitúdó.

22.

Mi volt a tapasztalat, amikor különböző tömegű testeket használtak az ingamozgás kísérletében?

a)

A lengésidő a tömegtől függött.

b)

A lengésidő a tömegtől független volt.

c)

A lengésidő az anyagtól függött.

d)

A lengésidő a fonal vastagságától függött.

23.

Miért fontos az ingamozgás vizsgálata az időmérés szempontjából?

a)

Mert az ingamozgás mindig egyenletes.

b)

Mert az ingamozgás segítségével lehetővé vált az idő mérése egyenlő időegységekben.

c)

Mert az ingamozgás gyorsabb, mint más mozgásformák.

d)

Mert az ingamozgás csak a XVII. században jelent meg.

24.

Mi történik, ha az ingát a kezdetihez képest kissé nagyobb kitérítéssel (de 10° alatt) indítjuk el?

a)

A lengésidő jelentősen megnő.

b)

A lengésidő nem változik jelentősen.

c)

Az ingatest tömege megnő.

d)

Az ingatest anyaga megváltozik.

25.

Hasonlítsd össze az ingamozgást és a körmozgást! Melyik jellemző rájuk?

a)

Az ingamozgás nem periodikus, a körmozgás igen.

b)

Az ingamozgás visszatér a kiindulási pontba, a körmozgás nem.

c)

Az ingamozgás és a körmozgás között hasonlóság van, mert mindkettő periodikus mozgás.

d)

Az ingamozgás csak vízszintes tengely körül történik, a körmozgás függőleges tengely körül.

26.

Mi volt Eötvös Loránd által készített Eötvös-féle torziós inga különlegessége?

a)

Két végén különböző súlyú platina darabok voltak.

b)

Egy hajszálvékony fémszálon felfüggesztett kar volt, két végén egyforma súlyú platina darabokkal.

c)

Egy acélgolyó volt a közepén.

d)

Fából készült és nem volt rajta súly.

27.

Mit bizonyított Léon Foucault híres ingakísérlete 1851-ben?

a)

A gravitáció létezését.

b)

A Föld tengely körüli forgását.

c)

Az elektromágnesességet.

d)

A levegő ellenállását.

28.

Miért nem tanácsos széken hintázni?

a)

Mert a szék könnyen eltörik.

b)

Mert a szék billenése után esetleg nem tér vissza a nyugalmi állapotába.

c)

Mert a szék túl nehéz.

d)

Mert a szék nem stabil.

29.

Mit nevezünk labilis egyensúlyi helyzetnek?

a)

Olyan helyzet, amelyben a test stabilan marad.

b)

Olyan helyzet, amelyben a test bármilyen irányba elmozdulhat.

c)

Olyan egyensúlyi helyzet, amelyből ha kibillen a test, magától nem tér oda vissza.

d)

Olyan helyzet, amelyben a test mindig visszatér az eredeti állapotába.

30.

Mi a Gömböc különlegessége?

a)

Csak egy egyensúlyi helyzete van.

b)

Két egyensúlyi helyzete van: egy stabil és egy labilis.

c)

Mindig labilis egyensúlyban van.

d)

Nincs egyensúlyi helyzete.

31.

Mi jellemző az egyensúlyi helyzetben lévő testre?

a)

A rá ható erők kiegyenlítik egymást.

b)

Mindig mozog.

c)

Csak lefelé ható erők érik.

d)

Nincs rá ható erő.

32.

Mi az ingamozgás (lengőmozgás) végző test lengésideje?

a)

Az az idő, amíg a test egy teljes lengést végez.

b)

Az az idő, amíg a test egy helyben marad.

c)

Az az idő, amíg a test eléri a maximális sebességet.

d)

Az az idő, amíg a test megáll.

33.

Mi a lengésidő jele és mértékegysége?

a)

T; másodperc (s)

b)

L; méter (m)

c)

A; kilogramm (kg)

d)

S; perc (min)

34.

Hogyan nevezzük azt az egyensúlyi helyzetet, amikor a test az egyensúlyi helyzetből kitérítve visszatér oda?

a)

Stabil egyensúlyi helyzet

b)

Bizonytalan egyensúlyi helyzet

c)

Közömbös egyensúlyi helyzet

d)

Veszélyes egyensúlyi helyzet

35.

Mi az amplitúdó, és mi a jele?

a)

Az egyensúlyi helyzettől való legnagyobb távolság; jele: A

b)

A test tömege; jele: m

c)

A test sebessége; jele: v

d)

A test hossza; jele: l

36.

Miért fontos, hogy a hajók aljára tőkesúlyt erősítenek?

a)

Hogy stabil egyensúlyi helyzetet biztosítsanak viharban.

b)

Hogy gyorsabban haladjanak.

c)

Hogy könnyebben forduljanak.

d)

Hogy kevesebb üzemanyagot fogyasszanak.

37.

Mi történik a keljfeljancsi játékkal, ha oldalra döntjük?

a)

Mindig talpra áll.

b)

Elborul és nem áll vissza.

c)

Elgurul.

d)

Szétesik.

38.

Mi a különbség a stabil, bizonytalan és közömbös egyensúlyi helyzet között?

a)

Stabil: visszatér, bizonytalan: elborul, közömbös: bárhol egyensúlyban marad.

b)

Stabil: elborul, bizonytalan: visszatér, közömbös: nem változik.

c)

Stabil: nem mozdul, bizonytalan: mozog, közömbös: elgurul.

d)

Stabil: mindig mozgásban van, bizonytalan: mindig áll, közömbös: sosem áll meg.

39.

Miért van az, hogy iskolai padok és székek lábai kissé széttartóak?

a)

Hogy stabilabbak legyenek, ne boruljanak fel könnyen.

b)

Hogy jobban nézzenek ki.

c)

Hogy könnyebb legyen őket mozgatni.

d)

Hogy kevesebb anyagot használjanak.

40.

Mi a munka fizikai értelemben vett definíciója?

a)

Ha erő hatására az erő irányába elmozdulás jön létre.

b)

Ha valaki szellemi tevékenységet végez.

c)

Ha valaki fáradtságot érez.

d)

Ha valaki sportol.

41.

Mikor nincs fizikai értelemben vett munkavégzés?

a)

Ha nincs elmozdulás az erő irányába.

b)

Ha valaki nehéz táskát cipel.

c)

Ha valaki fut.

d)

Ha valaki tanul.

42.

Mitől függ a munkavégzés nagysága?

a)

Az erő nagyságától és az erő irányába eső elmozdulás hosszától.

b)

Az időtől, ameddig dolgozunk.

c)

Az elvégzett feladat típusától.

d)

Az ember életkorától.

43.

Mi a munka kiszámításának képlete?

a)

W = F · s

b)

W = m · g

c)

W = v · t

d)

W = p · V

44.

Mi a munka SI-mértékegysége?

a)

Joule (J)

b)

Watt (W)

c)

Newton (N)

d)

Kilogramm (kg)

45.

Mi történik, ha egy nehezebb labdát magasabbra kell emelni?

a)

Nő a szükséges erő nagysága.

b)

Csökken a szükséges erő nagysága.

c)

Nem változik a szükséges erő nagysága.

d)

Csak az idő változik.

46.

Miért egyezik meg a munka és az energia mértékegysége?

a)

Mert a munkavégzés során energiát használunk fel és alakítunk át.

b)

Mert mindkettő időt mér.

c)

Mert mindkettő tömeget mér.

d)

Mert mindkettő sebességet mér.

47.

Mit jelent, ha egy feladatban W = 10 J szerepel?

a)

A végzett munka 10 joule.

b)

A teljesítmény 10 watt.

c)

Az erő 10 newton.

d)

Az energia 10 kilojoule.

48.

Mekkora munkát végzett Erőss Zsolt hegymászó, amikor 30 kg-nyi felszerelést 6100 méter magasra vitt fel, ha az emeléshez szükséges erő 300 N?

a)

180 kJ

b)

300 kJ

c)

61 kJ

d)

30 kJ

49.

Miért használunk elektromos kerékpárt vagy rollert?

a)

Hogy ne kelljen hajtani őket

b)

Mert gyorsabbak, mint az autók

c)

Mert olcsóbbak, mint a gyaloglás

d)

Mert nem igényelnek energiát

50.

Mi az egyszerű gépek fő célja?

a)

Hogy megkönnyítsék a munkavégzést

b)

Hogy növeljék a sebességet

c)

Hogy csökkentsék a tárgyak súlyát

d)

Hogy energiát termeljenek

51.

Mi történik, ha egy motort lejtőn tolunk fel egy platóra, szemben a közvetlen emeléssel?

a)

Kisebb erő szükséges, de hosszabb utat kell megtenni

b)

Nagyobb erő szükséges, de rövidebb utat kell megtenni

c)

Ugyanakkora erő és út szükséges

d)

Kisebb erő és rövidebb út szükséges

52.

Mi marad változatlan, akár közvetlenül emeljük fel a motort, akár lejtőn toljuk fel?

a)

A motor helyzeti energiájának a megváltoztatása

b)

Az elvégzett erő

c)

Az út hossza

d)

Az időtartam

53.

Mi a tapasztalat a 2. kísérlet alapján, ha különböző lejtőkön tartjuk egyensúlyban a kocsit?

a)

Kisebb hajlásszögű lejtőn kisebb erő szükséges

b)

Nagyobb hajlásszögű lejtőn kisebb erő szükséges

c)

Minden lejtőn ugyanakkora erő szükséges

d)

A lejtő hajlásszöge nem befolyásolja az erőt

54.

Mi az egyszerű gépek fő jellemzője?

a)

Olyan eszközök, amelyekkel általában erőt lehet megtakarítani.

b)

Olyan eszközök, amelyek csak díszítésre szolgálnak.

c)

Olyan eszközök, amelyek csak energiát fogyasztanak.

d)

Olyan eszközök, amelyek csak hangot adnak ki.

55.

Melyik NEM lejtő típusú egyszerű gép?

a)

Csavar

b)

Ék

c)

Kerékpár

d)

Lejtő

56.

Mi történik, ha a lejtő hajlásszöge kisebb?

a)

Kisebb erővel lehet testet felhúzni vagy feltolni rajta.

b)

Nagyobb erővel kell testet felhúzni vagy feltolni rajta.

c)

Nem változik a szükséges erő.

d)

Csak lefelé lehet mozgatni a testet.

57.

Mi a munka jele a fizikában?

a)

W

b)

F

c)

s

d)

J

58.

Mi a lejtő típusú egyszerű gépek „családjába” tartozik?

a)

Ék

b)

Kerék

c)

Emelő

d)

Szekrény

59.

Miért teszi lehetővé a szerpentin, hogy jármű feljusson a hegyre?

a)

Mert enyhe emelkedésű utat biztosít.

b)

Mert rövidebb utat ad.

c)

Mert meredekebb utat ad.

d)

Mert csak lefelé lehet rajta menni.

60.

Mi a munka kiszámításának képlete?

a)

W = F · s

b)

W = m · g

c)

W = v · t

d)

W = p · V

61.

Miért nagy a facsavarok menetemelkedése?

a)

Mert a fémek összeszereléséhez használt csavarok ennél jóval kisebbek.

b)

Mert így könnyebb kicsavarni.

c)

Mert így szebb a csavar.

d)

Mert így nehezebb összeszerelni.

62.

Mi történik, ha egy egyszerű géppel dolgozunk?

a)

Munkát nem lehet megtakarítani, csak erőt.

b)

Mindig energiát veszítünk.

c)

Mindig gyorsabban dolgozunk.

d)

Mindig nehezebb a munka.

63.

Mi a lejtő típusú egyszerű gép két példája?

a)

Lejtő és csavar

b)

Emelő és kerék

c)

Szekrény és ajtó

d)

Kötél és lánc

64.

Melyik fizikai elven működik a pedálos szeméttároló és a mérleghinta?

a)

Az elektromágnesesség elvén

b)

Az egyszerű gépek elvén

c)

A gravitáció elvén

d)

A hőtan elvén

65.

Mi az erő forgatóhatásának egyik feltétele egy ajtó esetében?

a)

Az erő hatásvonala áthalad a forgástengelyen

b)

Az erő hatásvonala nem megy át a forgástengelyen

c)

Az ajtó zárva van

d)

Az ajtó anyaga fa

66.

Mi történik, ha az ajtót a forgástengelynél próbálod elfordítani?

a)

Az ajtó könnyen elfordul

b)

Az ajtó nem fordul el

c)

Az ajtó becsukódik

d)

Az ajtó kinyílik magától

67.

Mi az erőkar?

a)

Az erő nagysága

b)

Az erő iránya

c)

Az erő hatásvonalának forgástengelytől való távolsága

d)

Az erő alkalmazásának ideje

68.

Miért fontos, hogy az erőkar ne legyen nulla, ha a rúd el akar fordulni?

a)

Mert akkor a rúd nem tud elmozdulni

b)

Mert akkor az erő nem hat a rúdra

c)

Mert akkor a rúd eltörik

d)

Mert akkor a rúd gyorsabban forog

69.

Mi a forgatónyomaték fizikai definíciója?

a)

erő × erőkar

b)

tömeg × gyorsulás

c)

sebesség × idő

d)

energia × távolság

70.

Melyik állítás igaz a forgató hatásra azonos erőkarok esetén?

a)

Nagyobb erőnél nagyobb a forgató hatás.

b)

Mindig ugyanakkora a forgató hatás.

c)

Az erő nem befolyásolja a forgató hatást.

d)

Csak a tömeg számít.

71.

Mi történik, ha az erőkar hosszabb egy kétoldalú emelőnél?

a)

Kisebb erővel lehet egyensúlyt létrehozni.

b)

Nagyobb erő szükséges az egyensúlyhoz.

c)

Az erőkar hossza nem számít.

d)

Az emelő nem működik.

72.

Melyik eszköz NEM tartozik a kétoldalú emelők közé?

a)

Olló

b)

Ásó

c)

Fogó

d)

Körömcsipesz

73.

Mi a kétoldalú emelő definíciója?

a)

Olyan merev rúd, amelynél a forgástengely két oldalán hatnak az erők.

b)

Olyan rúd, amely csak egyik oldalán hatnak az erők.

c)

Olyan rúd, amely nem forog.

d)

Olyan rúd, amelyen csak egy erő hat.

74.

Mi a forgatónyomaték mértékegysége?

a)

Nm

b)

kg

c)

m/s

d)

J

75.

Mi szükséges ahhoz, hogy egy tengely körül elfordítható merev test egyensúlyban legyen?

a)

A rá ható forgatónyomatékok kiegyenlítsék egymást.

b)

A rá ható erők kiegyenlítsék egymást.

c)

Csak egy erő hasson rá.

d)

Az erőkar legyen nulla.

76.

Mi befolyásolja a forgató hatás nagyságát egy emelőnél?

a)

Az erő és az erőkar hossza

b)

Csak az erő

c)

Csak az erőkar

d)

Csak a tömeg

77.

Mi a tapasztalat, ha a súlyt távolabb helyezzük a tengelytől egy emelőn?

a)

Egyre kisebb erő is elegendő az egyensúlyhoz.

b)

Egyre nagyobb erő szükséges.

c)

Az erő nem változik.

d)

Az emelő nem működik.

78.

Melyik állítás igaz a kétoldalú emelőre?

a)

Az erőkar arányában tudunk erőt kifejteni vele.

b)

Mindig ugyanakkora erő szükséges.

c)

Csak egy oldalon hatnak az erők.

d)

Nem lehet vele megtakarítani erőt.