Biztonsági kultúra 1/2 - Csernobil

Milyen rendszerszintű mulasztások történtek az RBMK reaktorok kifejlesztésekor?

• Nem vették figyelembe, hogy a teljesítmény (100 → 1000MW) változás milyen minőségi változásokat okoznak, nem tartották szükségesnek a prototípusra vonatkozó program végrehajtását.

• Túl sok blokkot tervezetek egymás mellé.

• A VVER technológiát perspektívátlannak tartották.

Miben hibáztak az erőmű dolgozói a baleset előtt?

• Eltértek az üzemeltetési szabályzatban előírtaktól.

• Olyan kísérletbe kezdtek, amire nem volt jóváhagyott programuk.

• A turbina kifutásos kísérletet úgy kezdték el, hogy az előírt kiindulási feltételeket nem tudták teljesíteni.

Volt-e előzménye a balesetnek?

• Nem, a baleset előtt olyan körülmények álltak elő, amire a tervezők nem számíthattak.

• Igen, a Leningrádi AE-ben 1975-ben.

• Igen, a K-431 tengeralattjáró reaktorának sérülése 1985-ben a Chazma öbölben.

Milyen tervezési hibák bizonyultak a baleset közvetlen okának?

• A pozitív reaktivitás tényező és a szabályzó rudak toldatainak lerövidítése.

• Az RBMK reaktor nagy mérete és kontainment hiánya.

• Nagy teljesítményű dízel generátorok hiánya.

Mi volt a hivatalos szovjet álláspont lényege 1986 augusztusában?

• Az RBMK technológiát el kell felejteni, hibás útnak bizonyult.

• A személyzet minden releváns előírást megszegett.

• Az RBMK blokkok biztonságosan üzemeltethetők, ha a szabályokat betartják.

A NAÜ melyik dokumentuma tartalmazza a baleset és annak okainak korrekt értékelését?

• INSAG Series No. 1   1986

• INSAG Series No. 4     1991

• INSAG Series No. 7         1993

Miért volt szükség az AGNES projektre?

• Hogy igazoljuk, hogy Pakson a csernobilihez hasonló balesetek nem következnek be.

• A szovjet nukleáris tervező intézetek kompetenciája megrendült, a VVER technológiával szemben is kételyek merültek fel. Ezek kezelését célozta a projekt.

• A hazai kutatóintézeteknek munkát kellett biztosítani.