Font size
WorksheetsProjektmunka és szoftvertechnológia 2. (101-200)
Total questions: 100
Worksheet time: 1hrs 3mins
Mely állítások igazak a BIST esetén?
A built-in self-testing rövidítése.
Az M(t) értékének magas szinten tartására használják.
Az R(t) értékének magas szinten tartására használják.
Arra szolgál, hogy egy informatikai rendszer könnyen tesztelhető legyen.
Az S(t) értékének magas szinten tartására használják.
Mi a verifikáció?
Az a folyamat, amelyben meghatározzuk, hogy a vizsgált informatikai rendszer szoftvere teljesíti-e mindazokat a követelményeket, amelyeket egy előző fázisban specifikáltak a szoftver fejlesztési vagy előállítási folyamatában.
Az a folyamat, amelyben meghatározzuk, hogy a vizsgált informatikai rendszer szoftvere teljesíti-e mindazokat a felhasználói elvárásokat, amelyeket egy előző fázisban specifikáltak a szoftver fejlesztési vagy előállítási folyamatában
A teljes szoftver vizsgálata és kiértékelése azzal a céllal, hogy meghatározzuk, minden szempontból megfelel-e a felhasználói követelményeknek.
A teljes szoftver vizsgálata és kiértékelése azzal a céllal, hogy meghatározzuk, minden szempontból megfelel-e a specifikációban lefektetett követelményeknek.
Mi a validáció?
A teljes szoftver vizsgálata és kiértékelése azzal a céllal, hogy meghatározzuk, minden szempontból megfelel-e a felhasználói követelményeknek.
A teljes szoftver vizsgálata és kiértékelése azzal a céllal, hogy meghatározzuk, minden szempontból megfelel-e a specifikációban lefektetett követelményeknek.
Az a folyamat, amelyben meghatározzuk, hogy a vizsgált informatikai rendszer szoftvere teljesíti-e mindazokat a felhasználói elvárásokat, amelyeket egy előző fázisban specifikáltak a szoftver fejlesztési vagy előállítási folyamatában.
fejlesztési vagy előállítási folyamatában. Az a folyamat, amelyben meghatározzuk, hogy a vizsgált informatikai rendszer szoftvere teljesíti-e mindazokat a követelményeket, amelyeket egy előző fázisban specifikáltak a szoftver fejlesztési vagy előállítási folyamatában.
Ha tökéletesen végrehajtjuk a verifikációs folyamatot, akkor az garantálja a végtermék tökéletes felhasználhatóságát?
Nem. Amit garantálni lehet, az a kiindulási specifikációval való ekvivalencia teljesülése.
Nem. Ha specifikálásban történt hiányosság vagy tévedés, a végtermék nem fog minden tekintetben megfelelni a felhasználási követelményeknek.
Nem. A verifikációs folyamat tökéletes végrehajtása csak elméleti szinten lehetséges.
Igen. A verifikáció során mindvégig az előzetesen lefektetett felhasználói követelményekhez kell igazodni.
Igen. A verifikálásra csak a validálás után kerülhet sor, ami garantálja a tökéletes felhasználhatóságot.
Biztonságkritikus rendszer esetén mit kell igazolni a validáció során?
A funkcionális megfelelőséget.
A teljesítményben való megfelelőséget.
A biztonsági követelmények teljesülését.
A felhasználói követelményeknek való megfelelőséget.
A biztonsági előírásoknak való megfelelőséget.
Az alábbiak közül melyik igaz?
A verifikáció arra ad választ, hogy a termék előállítása helyesen történt-e.
A validáció arra ad választ, hogy a helyes terméket állítottuk-e elő.
A validáció arra ad választ, hogy a termék előállítása helyesen történt-e.
A verifikáció arra ad választ, hogy a helyes terméket állítottuk-e elő.
Mit fejez ki a V modell lefelé haladó ága?
A tervezési és létrehozási folyamatot.
A specifikációs és architektúrális folyamatot.
A teszttervezési és implementációs folyamatot.
A tesztelési és ellenőrzési folyamatot.
Mit fejez ki a V modell felfelé haladó ága?
A tesztelési és ellenőrzési folyamatot.
A tervezési és létrehozási folyamatot.
A specifikációs és architektúrális folyamatot.
A specifikációs és architektúrális folyamatot.
Az alábbiak közül melyek a V modell életciklusának állomásai?
Követelmények specifikálása
Hazárd- és kockázatanalízás
Rendszer specifikálás
Felhasználói igények felmérése
Szoftver specifikálás
Az alábbiak közül melyek a V modell életciklusának állomásai?
Architektúra tervezés
Modul tervezés
Modulok előállítása és tesztelése
Inkrementum kifejlesztése
Specifikációnak való megfelelés vizsgálata
Az alábbiak közül melyek a V modell életciklusának állomásai?
Rendszer integrálása és tesztelése
Rendszer verifikálása
Rendszer validálása
Inkrementumok tesztelése és integrálása
Rendszer architektúra tesztelése
Mi a V modell életciklusának befejező állomásai?
Bizonylatolás, majd a rendszer üzemeltetése
Rendszer verifikálása, majd validálása
A felhasználók oktatása, végül a rendszer üzemeltetése
Rendszer integrálása és tesztelése, végül a rendszer üzemeltetése
V modell esetén mely fázis eredményeként áll elő a biztonsági követelmények dokumentációja?
Hazárdok és kockázatok elemzése
Követelmények specifikálása
Architekturális tervezés
A teljes rendszer-specifikáció
A teljes rendszer validálása
V modell esetén mely fázis eredményeként állnak elő a hardver és szoftver tervdokumentációk?
Architekturális tervezés
A teljes rendszer-specifikáció
Követelmények specifikálása
Modulokra bontás
A teljes rendszer verifikálása
V modell esetén az üzemeltetés és karbantartás fázisnak mi a bemeneti dokumentációja?
A biztonsági követelmények dokumentációja
A rendszer-követelmények dokumentációja, és a teljes rendszer-specifikáció
A rendszer terve, és a teljes rendszer-specifikáció
A modulok terve, és a teljes rendszer terve
V modell esetén a bizonylatolás fázisnak mi a bemeneti dokumentációja?
A rendszer-követelmények dokumentációja, és a teljes rendszer-specifikáció
A biztonsági követelmények dokumentációja
A modulok terve, és a teljes rendszer terve
A teljes rendszer-specifikáció
V modell esetén a teljes rendszer verifikálása fázisnak mi a bemeneti dokumentációja?
A rendszer terve, és a teljes rendszer-specifikáció
A biztonsági követelmények dokumentációja
A rendszer-követelmények dokumentációja, és a teljes rendszer-specifikáció
A modulok terve, és a teljes rendszer terve
V modell esetén a szoftver-modulok összeintegrálása fázisnak mi a bemeneti dokumentációja?
A modulok terve, és a teljes rendszer terve
A biztonsági követelmények dokumentációja
A rendszer-követelmények dokumentációja, és a teljes rendszer-specifikáció
A rendszer terve, és a teljes rendszer-specifikáció
V modell esetén a modulok elkészítése és tesztelése fázisnak mi a bemeneti dokumentációja?
A modulok terve
A modulok terve, és a teljes rendszer terve
A rendszer-követelmények dokumentációja, és a teljes rendszer-specifikáció
A biztonsági követelmények dokumentációja
Mi igaz az inkrementális tesztelésre?
Egy kiindulási, minimális számú modulhoz egymás után illesztjük a bővítésként szolgáló modulokat. Minden egyes bővítés után külön teszteljük az addig összeállt komplexumot.
Az újabb hibák egy-egy bővítés során léphetnek be nagy valószínűséggel.
A szoftver moduljait külön-külön teszteljük, majd a már verifikált alegységekből építjük fel a szoftver komplexumot.
Egyszerű a hibajavítás, mert a bővítés során megjelenő hibák az újonnan beépített modulban keresendők.
A tesztesetek halmazát inkrementálisan növeljük a tesztelés során.
Mi igaz a big bang tesztelésre?
Az összes modult egyszerre rakjuk össze.
Azon a feltevésen alapul, hogy az előzetesen már letesztelt modulok együtt is jól fognak működni.
Több menetben hajtjuk végre a tesztelést.
Hibák megtalálása egyszerűbb, mint az inkrementális tesztelés esetén.
Olyan rendszerek esetén használjuk, ami nem igényli, hogy több modulra bontsuk szét.
V modell esetén mi történik az architekturális tervezés fázisban?
El kell dönteni, hogy mely funkciók legyenek megvalósítva hardver, és melyek szoftver által.
Elő kell állítani a hardver és szoftver rendszerterveket.
El kell dönteni, hogy a szoftver rendszert milyen funkciókra bontjuk fel és azok milyen környezetben kerülnek megvalósításra.
Elő kell állítani a szoftver modulok tervdokumentációját.
Mi a HW-SW co-design?
Ebben a megközelítésben a tervezési folyamatnak csak egy későbbi szakaszában dől el a HW-SWmegosztás.
A hardver és szoftver fejlesztés szétválasztására ad irányelveket.
Ebben a megközelítésben mindvégig egységes alapokon történik a hardver és szoftver tervezés.
Egy rendszerfejlesztési életciklus modellt definiál.
Mi a hazárd?
Olyan helyzet, amely valóságos vagy lehetséges veszélyt jelent az emberek vagy a környezet számára.
Egy kockázathoz kapcsolódó események és azok következményei, valószínűségi alapon. Azt fejezi ki, hogy milyen valószínűségű veszélyes következményei lehetnek egy kockázatnak.
A szoftver vagy hardver rendszer olyan komponense, mely veszély és hiba forrása lehet.
Olyan szituáció, mely gazdasági, környezeti, emberi károkat okozhat.
Egyik sem.
Mi a kockázat?
Egy hazárdhoz kapcsolódó események és azok következményei, valószínűségi alapon. Azt fejezi ki, hogy milyen valószínűségű veszélyes következményei lehetnek egy hazárdnak.
Olyan helyzet, amely valóságos vagy lehetséges veszélyt jelent az emberek vagy a környezet számára.
Olyan szituáció, mely gazdasági, környezeti, emberi károkat okozhat.
A szoftver vagy hardver rendszer egy komponenséhez köthető valószínűségi alapú hibaforrás.
Egyik sem.
Mit nevezünk mérföldkőnek?
Egy kiemelt teljesítési időpont egy projekt menetében.
Az életciklus modellek egyes állomásait nevezzük mérföldkőnek.
A mérföldkő a projektek kezdeti fázisára utal.
Mérföldkő egy jól meghatározott tevékenység egy projekt menetében.
Egyik sem.
Fejlesztési projekt esetén mit jelent a függőség?
Egy mérföldkőtől kiinduló tevékenységek csak akkor kezdődhetnek el, ha a mérföldkőbe befutó tevékenységek már befejeződtek.
A szoftverrendszer egyes moduljai közti összefüggésre és kommunikációra utal.
Meghatározza, hogy egy mérföldkő mikortól veheti kezdetét és milyen tevékenységektől függ.
Megadja, hogy a szoftverrendszer moduljainak integrálása során mely modulokat és milyen sorrendben építsünk hozzá a rendszerhez.
Hogyan ábrázoljuk a mérföldköveket?
Lekerekített sarkú téglalap
Lekerekített sarkú négyzet
Ellipszis
Téglalap
Négyzet
Mire szolgál a tevékenységek és a mérföldkövek grafikus ábrázolása?
Időbeli összefüggések, időbeli kapcsolatok leírására.
A rendszer modulok összeintegrálásának menetét határozza meg.
A különböző életciklus modellek grafikus ábrázolására.
Meghatározza a tevékenységek végrehajtásának sorrendjét.
Mi igaz az alábbi jelölés esetén? T3, T6 (M3)
Az M3 mérföldkő teljesüléséhez T3 és T6 tevékenységek teljesítése szükséges.
Az M3 mérföldkőből kiinduló tevékenységekhez T6 teljesülése szükséges.
Az M3 mérföldkőből kiinduló tevékenységekhez T3 és T6 tevékenységek teljesülése szükséges.
T3 független tevékenység. T6 tevékenység M3 mérföldkő teljesülésétől függ.
Mi igaz az ütemezési terv esetén?
Felsoroljuk a tevékenységeket, meghatározzuk mindegyiknek az időtartamát.
Megadjuk a mérföldköveket.
Megadjuk a tevékenységek összefüggését.
Grafikusan ábrázolhatjuk az ütemezési gráf segítségével.
Megadja, hogy milyen modulokból épül fel a szoftver rendszer.
Mivel ábrázolhatjuk grafikusan az ütemezési tervet?
Tevékenységi diagram
Tevékenységi hálózat
Tevékenységi gráf
Ütemezési gráf
Egyik sem
Mi igaz az alábbi tevékenységi diagram (részlet) esetén?
A START állapotot pszeudó mérföldkőnek is nevezzük.
M2 mérföldkő eléréséhez 24 időegységre van szükség, mert T2 és T3 tevékenységek összideje 24.
T2 tevékenység elkezdéséhez 16 időegységre van szükség, mert T1 és M1 összideje 16.
M2 mérföldkő eléréséhez szükséges időt úgy kapjuk, ha a tőle függő összes tevékenység és mérföldkő idejét összeadjuk úgy, hogy a mérföldkövek idejét negatívként értelmezzük.
Mi igaz a projekt-ütemezési táblázat esetén?
Tevékenységenként tartalmazza a tevékenységhez szükséges időt.
Tevékenységenként tartalmazza a függőségeket, mely megadja a tevékenység megkezdéséhez szükséges mérföldkövet és a mérföldkő eléréséhez szükséges tevékenységeket.
Mérföldkövenként tartalmazza a mérföldkő eléréséhez szükséges időt.
Mérföldkövenként tartalmazza a mérföldkő eléréséhez szükséges tevékenységeket.
Megadja a projekt tevékenységeinek időrendi lefutását.
Mit nevezünk kritikus útnak?
Az egymás után elvégzendő tevékenységek azon sorozata, amely meghatározza a projekt teljes időtartamát.
Azon tevékenységek sorozata, melyek biztonsági szempontból kiemelt hangsúlyt kapnak a fejlesztés során.
Időrendben elvégzendő tevékenységek olyan sorozata, melyek összideje a projekt teljesítéséhez szükséges minimális időt definiálják.
A fejlesztés azon tevékenységeinek halmazát, melyek nagymértékben befolyásolják a projekt befejezéséhez szükséges időt.
Mit nevezünk pszeudó-mérföldkőnek?
Tevékenységi diagramon a START állapotot.
Tevékenységi diagramon az END állapotot. ; Tevékenységi diagramon a nem valódi mérföldköveket.
Tevékenységi diagramon azokat az állapotokat, melyek a fejlesztés sikeressége szempontjából minimális kockázatot jelentenek.
Tevékenységi diagram tervezése során olyan mérföldkövek, melyek a végleges diagramon nem szerepelnek, csak a tervezést segítik.
Tevékenységi diagramon az egyes tevékenységeket.
Az alábbi tevékenység diagram részleten mire utal az END állapot melletti 60-as szám?
Az END mérföldkő időpontja a kezdéstől számított 60. hét.
A projekt a terv szerint 60 hétig fog tartani.
A T7 tevékenység befejezéséhez 60 hétre van szükség.
A T7 és T8 tevékenység együttes befejezéséhez 60 hétre van szükség.
Mi látható az ábrán és mire szolgál?
Az ábrán egy Gantt-diagram látható. A projekt ütemezési tervének grafikus megjelenésére szolgál.
Az ábrán egy Venn-diagram látható. A projekt tevékenységeinek időbeli sorrendjének leírására szolgál.
Az ábrán egy tevékenységi diagram látható. A projekt ütemezési tervében lefektetett tevékenységek és azok időbeli függőségeinek megjelenítésére szolgál.
Az ábrán egy esemény diagram látható. Ezen az egyes tevékenységeket egy vízszintes szakaszon ábrázoljuk, ahol a szakaszok egymás alatt helyezkednek el, abban a sorrendben, ahogy a nekik megfelelő tevékenységek követik egymást.
A tevékenységi diagram és a Gantt-diagram információ hordozás szempontjából egymással ekvivalens?
Igen, mindkettő segítségével az ütemezési tervet ábrázolhatjuk.
Igen, mindkettő segítségével a projekt életciklus modelljét ábrázolhatjuk.
Igen, a két megnevezés ugyanarra a jelölésmódra utal.
Nem, a Gantt-diagram nem ábrázolja a mérföldköveket, szemben az ütemezési diagrammal.
Nem, az ütemezési diagram nem ábrázolja a párhuzamosan végzendő tevékenységeket, szemben a Gantt-diagrammal.
Mi igaz a tartalékidő esetén?
Angol megnevezése a slack time. ; A tartalékidőt a Gantt-diagramon grafikusan ábrázoljuk.
Tartalék időnek nevezzük, amikor egy tevékenység befejezéséhez a szükséges időn felül további korlátozott idő is rendelkezésre áll úgy, hogy a projekt befejezési idejét nem befolyásolja.
Angol megnevezése a spare time.
A tartalékidőt a tevékenység diagramon grafikusan ábrázoljuk.
Tartalékidőnek nevezzük azt, amikor egy tevékenységet az előzetes tervekben megszabott időkorlát alatt sikerül teljesíteni.
Az alábbi diagram részlet esetén mely állítások igazak?
T3 tevékenység tartalékideje 9 hét.
T5 tevékenység tartalékideje 4 hét.
T7 tevékenység megkezdéséhez T3, T4 és T5 tevékenységek befejezése szükséges.
T1 tevékenység tartalékideje 4 hét. ; T3 tevékenység tartalékideje 3 hét.
T5 tevékenység tartalékideje 8 hét. ; T5 tevékenység megkezdéséhez T3 és T4 tevékenységek megkezdése szükséges.
Mely állítások igazak az alábbi diagram részlet esetén?
T6 és T8 tevékenységek együttes tartalékideje 6 hét.
T6 tevékenység tartalékideje 6 hét.
T8 tevékenység megkezdéséhez T7 tevékenység megkezdése szükséges.
T8 tevékenység tartalékideje 6 hét.
T7 tevékenység csak T6 tevékenységgel egy időben indítható.
Az alábbiak közül melyek nevezhetőek modulnak?
Szubrutin
Procedúra
Függvény
Metódus
Osztály
Mit fejez ki az alábbi egyenlőtlenség? C(f1) > C(f2)
Az f1 feladat bonyolultsága nagyobb, mint az f2 feladat bonyolultsága.
Az f1 probléma megoldására fordítandó erőfeszítés nagyobb, mint az f2 probléma megoldására fordítandó erőfeszítés.
Az f1 forráskód hossza nagyobb, mint az f2 forráskód hossza.
Az f1 modul funkciópontja nagyobb, mint az f2 modul funkciópontja.
Mi következik a C(f1) > C(f2) egyenlőtlenségből?
E(f1) > E(f2)
f1 < f2 ; E(f1) < E(f2)
E(f1) = E(f2)
C(f1+f2) > C(f1) + C(f2)
E(f1+f2) > E(f1) + E(f2)
Mi következik a C(f1+f2) > C(f1) + C(f2) egyenlőtlenségből?
E(f1+f2) > E(f1) + E(f2)
E(f1+f2) < E(f1) + E(f2)
C(f1) > C(f2)
C(f1) < C(f2)
E(f1) > E(f2) ; E(f1) < E(f2)
Milyen következtetést vonhatunk le a C(f1+f2) > C(f1) + C(f2) és E(f1+f2) > E(f1) + E(f2) egyenlőtlenségekből?
Könnyebb megoldani egy komplex feladatot úgy, hogy kezelhető részekre bontjuk, és a részfeladatokat külön-külön oldjuk meg.
A szoftver modulok integrálása után nagymértékben megnőhet a rendszer komplexitása.
Nem elegendő a szoftver modulok önálló tesztelése, a teljes rendszert is validálni kell, mert a rendszer integrálása után további, eddig felfedetlen hibák jöhetnek elő.
A szoftver rendszer költsége nagymértékben növekedhet az integrálási folyamat során.
Mely állítások igazak az alábbiak közül?
Minél több modulra bontjuk a szoftvert, annál kisebb erőfeszítés kell egy-egy modul kifejlesztéséhez.
Az integrálási költség a modulok számának növekedésével exponenciálisan növekszik.
Az integrálási költség a modulok számának növekedésével lineárisan növekszik.
Minél több modulra bontjuk a szoftvert, annál több erőfeszítés kell egy-egy modul kifejlesztéséhez.
Az integrálási költség a modulok számának növekedésével logaritmikusan növekszik.
Mi állapítható meg az alábbi ábráról?
Az 1. görbe mutatja az integrálási költséget. ; A 3. görbe mutatja a teljes szoftver költséget.
A 2. görbe mutatja a fejlesztési költséget. ; Az M érték megadja, hogy optimális esetben hány modulra bontsuk a szoftvert.
A 3. görbe mutatja a projekt maximális költségét. ; Az 1. görbe mutatja a fejlesztési költséget.
A 2. görbe mutatja az integrálási költséget. ; Az M értéke megadja az optimális fejlesztési ráfordítást.
A ráfordítási költségek számítása esetén mi igaz az M értékre?
Megadja az optimális modulszámot.
Értéke nagy ráfordítás árán számolható ki.
Megadja a teljes szoftverköltséget.
Értéke hatékonyan számolható.
Megadja az optimális ráfordítási költséget.
Ráfordítási költségek esetén minek az ismeretében határozhatjuk meg (közelítőleg) M értékét?
Integrálási költség
Fejlesztési költség
Teljes szoftver költség
Tesztelési költség
M értékét nem lehet előzetes számításokkal megbecsülni.
Mely állítás igaz az alábbi ábra esetén?
„a” fan-in értéke 1.
„g” fan-out értéke 1.
„F” fan-in értéke 0.
„d” fan-in értéke 2. ; „i” fan-in értéke 7.
„e” fan-out értéke 4. ; „h” fan-in értéke 3.
Mely állítás igaz az alábbi ábra esetén?
Az „r” modulnak a legnagyobb a fan-in értéke.
Az „m” modulnak a legnagyobb a fan-out értéke.
A „n” modul fan-in értéke 3.
Az „i” modulnak a legnagyobb a fan-out értéke.
Az „m” modulnak a legnagyobb a fan-in értéke.
Mely állítás igaz a szoftver hívási gráf esetén?
A modulokat téglalapok formájában ábrázoljuk.
Mindegyik modul hívhat más modulokat.
Mindegyik modult hívhatja más modul.
A modulok közti hívást nyilak segítségével ábrázoljuk.
Egy modul tartalmazhat más modulokat.
Mely állítás igaz az alábbi ábra esetén?
Az „m-p-r” egy hívási lánc.
A „b-h” egy hívási lánc
Az „i-f-d-a” egy hívási lánc
A gráf hívási mélysége 4.
A „k” modul hívási szélessége 5.
Milyen jellemző tulajdonságai vannak egy hívási gráfnak?
Hívási lánc
Hívási út hossza
Hívási magasság
Hívási mélység hossza
Hívási kör
Milyen jellemző tulajdonságai vannak egy hívási gráfnak?
Hívási mélység
Hívási szint
Hívási szélesség
Hívási távolság
Hívási kör
Mely állítás igaz az alábbi ábra esetén?
M=18
H=22 ; S=40
W=7
S=396 ; S=29
S=126
Hívási gráf esetén mi határozza meg a rendszerméretet?
Modulok száma
Hívások száma
Rendszer mélysége ; Hívási mélység
Rendszer szélessége ; Hívási mélység
Hívási szint
Az alábbiak közül melyek a teljes rendszerre vonatkozó mérőszámok?
Code length
Line of code
Function point
Card és Glass mérőszámai
Henry és Kafura mérőszámai
Az alábbiak közül melyek a forráskódra vonatkozó mérőszámok?
Halstead-számok
McCabe-féle szám
KLOC
Henry és Kafura mérőszámai
Function point
Az alábbiak közül melyek az architektúrára vonatkozó mérőszámok?
Card és Glass mérőszámai
Henry és Kafura mérőszámai
MLOC
Line of Code
Halstead-számok
Az alábbi állítások közül melyek igazak?
A KLOC a teljes rendszerre vonatkozik.
A Halstead-számok a forráskódra vonatkoznak.
Henry és Kafura mérőszámai a teljes rendszerre vonatkoznak.
A McCabe-féle szám a forráskódra vonatkozik.
Card és Glass mérőszámai a teljes rendszerre vonatkoznak.
Az alábbiak közül melyek mérőszámok?
Funkció-orientált szám
McCabe-féle szám
Henry és Glass mérőszámai
Kafura-féle mérőszámok
Constructive Model of Cost
Mit ad meg a LOC?
A forráskód sorainak a számát.
A forráskód utasításainak a számát.
A forráskódban szereplő logikai elágazások számát.
A forráskódban szereplő különálló blokkok számát.
A forráskód karaktereinek számát.
Mely állítás igaz az alábbiak közül?
A LOC a Line of Code rövidítése. ; A LOC megadja a forráskód sorainak a számát.
A LOC a teljes rendszerre vonatkozó mérőszám.
A LOC megadja a forráskód parancsainak számát.
A LOC a List of Commands rövidítése.
A LOC a forráskódra vonatkozó mérőszám.
Funkciópont számítás esetén milyen működési részterületekkel dolgozunk?
Felhasználói bemenetek száma.
Felhasználói kimenetek száma.
Szoftver interakciók száma.
Kezelt memóriaterület mérete.
Szoftver modulok száma.
Funkciópont számítás esetén milyen működési részterületekkel dolgozunk?
Felhasználói lekérdezések száma.
A kezelt fájlok száma.
Külső interfészek száma.
Felhasznált osztályok száma.
Modul kapcsolatok száma.
Az alábbiak közül melyek igazak?
A funkciópont funkció-orientált szám.
A funkciópont a teljes rendszerre vonatkozó szám.
A funkciópont számítás során a fun-in és fun-out értékeket vesszük alapul.
A funkciópont a forráskódra vonatkozó szám.
A funkciópont számítás során 4 meghatározott működési részterületet veszünk alapul.
Az alábbiak közül melyek igazak?
Funkciópont számításnál 5 meghatározott működési részterületet veszünk alapul.
Egy szoftverhez több funkciópont tartozik.
Egy szoftverhez egy meghatározott funkciópont tartozik.
Funkciópont számítás során tetszés szerint súlyozzuk a részterületeket.
Minden szoftverhez 5 funkciópont tartozik.
Egy szoftverre vonatkozó funkciók száma és azok súlyértékei láthatóak pontosvesszővel tagolva, ahol az első érték a funkció száma, második a súlyérték. Milyen funkciópontokkal rendelkezik a szoftver?
2;1
3;2
1;1
4;2
2;5
Egyik sem, az adatok hibásak.
2, 6, 1, 8, 10, 27
2, 6, 1, 8, 10, 960
3, 5, 2, 6, 10, 26
3, 5, 2, 6, 10, 26, 1800
Milyen alapszámok találhatóak Halstead mérőszám rendszerében?
n1: a programban található különböző műveletek (operátorok), ill. műveleti jelek száma.
n2: a programban található különböző operandusok száma.
n1: a programban található különböző utasítások száma.
n2: a programban található különböző műveletek (operátorok), ill. műveleti jelek száma.
n1: a programban található logikai elágazások száma.
Milyen alapszámok találhatóak Halstead mérőszám rendszerében?
N1: az összes előforduló műveletek, ill. műveleti jelek száma a programban.
N2: az összes előforduló operandusok száma a programban.
N1: az összes előforduló logikai elágazás a programban.
N2: az összes előforduló utasítás a programban.
N1: az összes előforduló vezérlési szerkezet a programban.
Az alábbiak közül melyek igazak?
A Halstead-féle mérőszámok a forráskódra vonatkoznak.
Halstead 4 alapszámot használ a mérőszám rendszerében.
A Halstead-féle mérőszámok a teljes rendszer összetettségének mérésére szolgálnak.
Halstead az utasítások számából határozza meg mérőszámát.
Halstead a logikai elágazások számából határozza meg mérőszámát.
Az alábbiak közül melyek igazak?
Halstead 3 mérőszámot definiált.
Halstead mérőszámai a modulok forráskódjára vonatkozik.
A Halstead-féle mérőszámot a teljes rendszerre nézve is értelmezhetjük.
A Halstead-féle mérőszámok a forráskódban szereplő logikai elágazásokra épülnek.
Halstead 4 mérőszámot definiált.
Hogyan számítható a forráskód becsült hossza Halstead mérőszáma alapján?
N(b) = n1 log2 n1 + n2 log2 n2
N(b) = N * log2 (n1 + n2)
N(b) = N1 + N2
N(b) = (N1 + N2) * log2 (n1 + n2)
N(b) = log2 n1 * log2 n2
Hogyan számítható a forráskód aktuális hossza Halstead mérőszáma alapján?
N = N1 + N2
N = n1 log2 n1 + n2 log2 n2
N = log2 n1 * log2 n2
N = (N1 + N2) * log2 (n1 + n2)
N = N(b) * log2 (n1 + n2)
Hogyan számítható a program tárgykódjának volumene Halstead mérőszáma alapján?
V = N * log2 (n1 + n2)
V = N1 + N2
V = n1 log2 n1 + n2 log2 n2
V = log2 n1 * log2 n2
V = (n1 + n2) * log2 (n1 + n2)
Halstead mérőszámai közül mit fejez ki a „V” értéke?
Az elkészült program bonyolultságát.
A programozó szellemi ráfordítását.
A program tárgykódjának számított volumenét.
A forráskód becsült hosszát.
A szoftver rendszer becsült méretét.
Hogyan számolható MC értéke?
MC = D + 1
MC = n1 log2 n1 + n2 log2 n2
MC = fan-out(i)^2
MC = S(i) + D(i)
MC = L(i) * (fan-in(i) + fan-out(i))^2
Az alábbiak közül mely igaz?
A McCabe-féle szám a forráskódra vonatkozik.
A McCabe-féle szám a logikai döntések számától függ.
A McCabe-féle szám a program különböző utasítás-végrehajtási lehetőségeinek a számát adja meg.
A McCabe-féle szám az architektúrára vonatkozik.
A McCabe-féle szám a forráskód hosszától függ.
Milyen mérőszámokat vezetett be Card és Glass?
Strukturális komplexitás
Adat-komplexitás
Információ-komplexitás
Logikai komplexitás
Erőforrás komplexitás
Milyen mérőszámokat vezetett be Card és Glass?
Modul-komplexitás
Architekturális komplexitás
Rendszer komplexitás
Logikai komplexitás
Teljes szoftver komplexitás
Card és Glass mérőszámai esetén mi az S(i) érték?
S(i) = fan-out(i)^2
S(i) = v(i) / (fan-out(i) + 1)
S(i) = C(i) + D(i)
S(i) = fan-in(i) / fan-out(i)^2
S(i) = C(1) + C(2) + C(3) + … + C(M-1) + C(M)
Card és Glass mérőszámai esetén mi a D(i) érték?
D(i) = v(i) / (fan-out(i) + 1)
D(i) = C(1) + C(2) + C(3) + … + C(M-1) + C(M)
D(i) = C(i) + S(i)
D(i) = fan-out(i)^2
D(i) = fan-in(i) / fan-out(i)^2
Card és Glass mérőszámai esetén mi a C(i) érték?
C(i) = S(i) + D(i)
C(i) = D(1) + D(2) + D(3) + … + D(M-1) + D(M)
C(i) = v(i) / (fan-out(i) + 1)
C(i) = fan-in(i) / fan-out(i)^2
C(i) = fan-out(i)^2
Card és Glass mérőszámai esetén mi az AC érték?
AC = C(1) + C(2) + C(3) + … + C(M-1) + C(M)
AC = D(1) + D(2) + D(3) + … + D(M-1) + D(M)
AC = S(1) + S(2) + S(3) + … + S(M-1) + S(M)
AC = C(1) C(2) C(3) … C(M-1) * C(M)
AC = D(1) D(2) D(3) … D(M-1) * D(M) ; AC = S(1) S(2) S(3) … S(M-1) * S(M)
Kérdés: Card és Glass mérőszámai esetén mi a v(i) érték?
Az i-edik modul be- és kimeneti hívási paramétereinek száma.
Az i-edik modul forráskódjának mérete.
Az i-edik modul logikai elágazásainak száma.
Az i-edik modul adat-komplexitásának a mérete.
Az i-edik modul változóinak száma.
Egy szoftver modul szétágazásainak száma 3, input és output változóinak együttes darabszáma 8. Mekkora a modul strukturális komplexitása?
9
3
4
2
A megadott információból nem meghatározható.
Egy szoftver modul szétágazásainak száma 3, input és output változóinak együttes darabszáma 8. Mekkora a modul adat-komplexitása?
2
9
3
4
A megadott információból nem meghatározható.
Egy szoftver modul strukturális komplexitása 9, adat-komplexitása 2, input és output változóinak együttes darabszáma 8. Mekkora a modul-komplexitása?
11
18
7
9
A megadott információból nem meghatározható.
Az alábbi ábra esetén mi lehet a koordináta tengelyek neve?
Vízszintes tengely: architekturális komplexitás, függőleges tengely: Hiba / 1 KLOC
Vízszintes tengely: architekturális komplexitás, függőleges tengely: adat-komplexitás ; Vízszintes tengely: architekturális komplexitás, függőleges tengely: adat-komplexitás
Vízszintes tengely: teljes szoftver komplexitás, függőleges tengely: adat-komplexitás
Vízszintes tengely: architekturális komplexitás, függőleges tengely: modul-kompexitás
Vízszintes tengely: teljes szoftver komplexitás, függőleges tengely: modul-komplexitás
Card és Glass kutatásaik eredményeként milyen kapcsolatot vélt felfedezni az architekturális komplexitás és a szoftver hibák között?
A két mérték között lineáris kapcsolat van.
A két mérték között exponenciális kapcsolat van.
A két mérték között logaritmikus kapcsolat van.
A két mérték között nem találtak összefüggést.
A kutatást nem Card és Glass végezte.
Az alábbiak közül mely állítás igaz?
Card és Glass mérőszámai nem veszik figyelembe az összeágazásokat. ; Card és Glass mérőszámai figyelembe veszik a szétágazásokat.
Henry és Kafura mérőszámai figyelembe veszik az összeágazásokat. ; Henry és Kafura mérőszámai figyelembe veszik a szétágazásokat.
Card és Glass mérőszámai figyelembe veszik az összeágazásokat. ; Card és Glass mérőszámai nem veszik figyelembe a szétágazásokat.
Henry és Kafura mérőszámai nem veszik figyelembe az összeágazásokat. ; Henry és Kafura mérőszámai nem veszik figyelembe a szétágazásokat.
Miként definiálta Henry és Kafura a komplexitási mérőszámot?
HKM(i) = L(i) * (fan-in(i) + fan-out(i))^2
HKM(i) = fan-in(i) / fan-out(i)^2
HKM(i) = fan-in(i) + fan-out(i)
HKM(i) =fan-in(i)^2 * fan-out(i)^2
HKM(i) = v(i) / (fan-out(i) + 1)
Henry és Kafura mérőszámában mi az L(i) érték?
Az i-edik modul forráskódjának hossza.
Az i-edik modul felhasználói be- és kimeneteinek száma.
Az i-edik modul fan-in és fan-out értékeinek összege.
Az i-edik modul forráskódjában szereplő logikai elágazások száma.
McCabe miként definiálta a teljes rendszer komplexitását?
McCabe nem definiálta a teljes rendszer komplexitását.
MC = MC(1) + MC (2) + MC (3) + … + MC (M-1) + MC (M)
AC = C(1) + C(2) + C(3) + … + C(M-1) + C(M)
AC = AC(1) + AC(2) + AC(3) + … + AC(M-1) + AC(M)
Az alábbiak közül mely igaz?
A HKM az architektúrára vonatkozik. ; A HKM megadja a teljes rendszer komplexitást.
A HKM az összeágazások és a szétágazások számát is figyelembe veszi. ; A HKM növekedése az integrálási és tesztelési költségek növekedésével jár.
A HKM csak az összeágazásokat veszi figyelembe.
A HKM csak a szétágazásokat veszi figyelembe.
A HKM a teljes rendszerre vonatkozik.
Egy szoftver projekt tervének milyen fő összetevői vannak?
A fejlesztés célja.
Rendelkezésre álló erőforrások.
Rendelkezésre áll pénzügyi források.
Fejlesztési életciklus modellek.
Szoftver modulok terve. ; Fejlesztési és felhasználói dokumentációk.
Csakhogy egész számú legyen a quiz...
Yes
No
