a) hogy egy reáliának (vagyontárgynak) mennyivel változott az értéke egy év alatt.

b) egy jelenbeli befektetéssel reálisan (minimális kockázat mellett) mekkora hozamot érhetünk el.

c) egy jövőbeli pénzösszegnek mennyi a jelenbeli vásárlóértéke (az inflációval diszkontált értéke).

a) kisebb a jövőértéke, de a jelenértéke nagyobb.

b) kisebb a kockázata, és illikvid.

c) nagyobb a nettó jelenértéke.

a) az a többlet, amit a kockázatvállalásért és a fogyasztásról történő lemondásért kapunk.

b) megadja, hogy a jövőbeli pénz hány százaléka a jelenbeli pénznek.

c) megmutatja, hogy 1 Ft mennyit ér egy év múlva.

a) Adott szervezettől járadékra jogosult emberek (tagok) csoportja.

b) A rendszeresen ismétlődő pénzáramlás nagysága.

c) Az összes járadékra jogosult járadékának kumulált összeg.

a) a kamathoz hozzáadják a kamat kamatát, és a tartam végén magát a befektetett tőkét is.

b) a kamatot a tőkéhez adják, a következő periódusban a kamattal növelt tőke kamatozik.

c) a kamatot a tőkéhez adják, de csak a kamat kamatozik.

a) kisebb a nettó jelenértéke.

b) magasabb a belső megtérülési rátája.

c) azonos a nettó jelenértéke, de kisebb a belső megtérülési rátája.

a) A kamat nagysága függ a befektetett tőke nagyságától, a kamatozási időtartamtól, kamatlábtól és a kamatperiódusok számától.

b) A kamat a pénz használatának díja, melyet a pénz tulajdonosa fizet a pénz használójának.

c) A kamatperiódus ugyanazt jelenti betéteknél és hiteleknél is.

a) a befektetésünk hány forinttal nőtt egy év alatt.

b) a befektetésünk hány százalékkal nőtt egy év alatt.

c) 1 Ft jelenbeli pénz mennyit ér egy év múlva.

a) 0.1413

b) 0.15

c) 0.0283

a) 0.1812

b) 0

c) 0.045

a) 13 % (1 + a kamatláb)

b) 1 (egy havi kamat =12 % / 12))

c) 1,12 ( = 1 + 0,12)

a) nagyobb, mint ha félévente tőkésítik.

b) nem függ a tőkésítés gyakoriságától, hiszen exponenciális.

c) kisebb, mint ha félévente tőkésítik.

a) Egy pénzáramlás-sorozat mindig azonos előjelű pénzáramlásokból áll.

b) Két pénzáramlás-sorozat akkor egyenértékű, ha jelenértékük megegyezik.

c) Egy pénzáramlás-sorozat jelenértéke az egyes pénzáramlások jelenértékének összege.

a) A technikai kamat az a hozam, amelyet a biztosító a biztosítástechnikai tartalékok befektetésén realizál.

b) A technikai kamat olyan kamatláb, amelyet a biztosító a jövőbeni befektetései tekintetében minimálisnak tekint, ezért ezt a tartam teljes idejére garantálja, és a díj kalkulálásánál előre figyelembe veszi.

c) A technikai kamat olyan kamatláb, amelyet a biztosító a jövőbeni kockázatmentes befektetései tekintetében reálisnak tekint, ezért ezt az első díjemelésig garantálja, és a díj kalkulálásánál előre figyelembe veszi.

a) 12,00 %.

b) 12,55 %.

c) 48,00 %.

a) 0.0275

b) -0.0275

c) 0.15

a) 1,12 (= 1 + a diszkontláb)

b) 1 % (egy havi értéke =12 % / 12)

c) 0,88 (= 1 - a diszkontláb)

a) 0.27

b) 0.0596

c) 0.1227

a) az időegység alatti tőkenövekmény mértéke időben állandó.

b) a tőke az évek számával fordított arányban növekszik.

c) a tőke az évek számával exponenciálisan növekszik.

a) most kell befektetnünk adott kamatláb mellett ahhoz, hogy később azzal a bevétellel megegyező pénzünk legyen.

b) a futamidő végén (a jövőben) kapnánk, ha nem lenne infláció.

c) a kamattényezővel osztva megkapjuk a jövőbeli értéket.

a) Ha a kamatláb változatlan, akkor a kamatozási időtartam alatt pénzünk kamatperiódusonként azonos összeggel nő.

b) Minden kamatperiódus végén a kamatot hozzáírják a tőkéhez.

c) Az ügyfelek számára általában kedvezőtlenebb, mint az egyszerű kamatozás.

a) kamatszelvények jelenértéke megegyezik a névértékkel.

b) a kötvény névleges kamatlába a piaci kamatlábbal egyezik meg.

c) a kötvény nettó árfolyama megegyezik a kötvény kamat- és törlesztő-szelvényeinek jelenértékével.

a) Az ekvivalencia elve.

b) Az írásbeliség elve.

c) A túlbiztosítás tilalma.

a) 1 Ft jelenbeli és 1 Ft jövőbeli pénz között mennyi a különbség.

b) 1 Ft jövőbeli pénz mennyit ér most.

c) 1 Ft jelenbeli pénz mennyivel ér kevesebbet egy év múlva.

a) 0.0583

b) 0.1223

c) 0.2712

a) a befektetés ideje alatt mekkora maximális %-os hozamot érhettünk volna el, ha a maximális kockázatot vállaljuk.

b) a befektetett pénzünk egységére mekkora többlet pénzösszeget kapunk / ígérnek egy év alatt.

c) a befektetés ideje alatt hány %-os az inflációval csökkentett hozam.

a) 10,92 % (=12 x 0,91)

b) 9 % (=1 - 0,91)

c) 7,58 % (= 0,91 / 12)

a) 0 (nulla)

b) pozitív

c) negatív

a) 0.054

b) 0.15

c) 0.0283

a) a pénzbevételeket összeadjuk, majd kiszámítjuk a jövőértékét és jelenértékre hozzuk.

b) minden jövőbeni pénzbevétel jelenértékét külön-külön kiszámítjuk, majd a kapott eredményeket összeadjuk.

c) a pénzbevételeket összeadjuk, majd kiszámítjuk a jelenértékét.

a) a befektetett tőke és a képződő kamat minden időszakban lineárisan nő.

b) csak a képződött kamat kamatozik, a befektetett tőke lineárisan nő.

c) csak a befektetett tőke kamatozik minden időszakban, a képződött kamat nem.

a) 0.033

b) 0.54

c) 0.1554

a) 0.1413

b) 0.0283

c) 0.15

a) 15 % (=1,15 -1)

b) 13,8 % (=1,15 x 12)

c) 115 % ( = 1,15)

a) a befektetett tőke realizálható hozama, ha a befektetési időszak egy év.

b) a piaci kamatláb fölött reálisan elérhető kockázatmentes befektetés %-os hozama.

c) a befektetett tőke vásárlóerejének százalékos növekedése, a nominális kamatnak az inflációtól megtisztított mértéke.

a) egyenlő eggyel (= 1).

b) nagyobb, mint 1, de kisebb, mint a kamattényező kétszerese.

c) kisebb, mint 1, de nagyobb, mint a kamattényező és a diszkonttényező összege.

a) pontosan a piaci kamatlábbal nőtt.

b) 0-ra csökkent, elveszítettük a pénzünket.

c) megegyezik a jelenbeli pénzünk vásárlóértékével.

a) különbsége egy.

b) szorzata egy.

c) összege egy.

a) A járadék maximum 3 hónapig történő szüneteltetése.

b) A szolgáltatási igénybejelentés és a tényleges szolgáltatás megindulása közötti időkülönbség.

c) A két járadéktag kifizetése között eltelt idő.

a) az a pénzmennyiség, amivel kevesebbet fizetünk most, mint amit az időszak végén kapunk (levont kamat).

b) két befektetés közül az, amelyik olcsóbb.

c) egy befektetés során az árengedmény százalékos értéke.

a) a bankjegy kibocsátás kizárólagos joga.

b) diszkont százalékos aránya a jövőbeli értékhez viszonyítva.

c) a diszkont százalékos aránya a múltbeli értékhez viszonyítva.

a) különbsége egy.

b) összege egy.

c) egymás reciprokai.

a) egyenlő a hozzá tartozó kamatlábbal.

b) nagyobb, mint a hozzá tartozó kamatláb.

c) kisebb, mint a hozzá tartozó kamatláb.

a) A jövőbeli pénzösszeg deriválása vezet a jelenértékhez.

b) A múltbeli pénzösszeg kamatos kamatozása vezet a jelenértékhez.

c) A múltbeli pénzösszeg jövőbeli pénzösszegből való levonása vezet a jelenértékhez.

a) kisebb (az eredeti érték 99 %-át éri).

b) nem változik (+10 % - 10 % = 0 %).

c) nagyobb (az eredeti érték 110 %-át éri).

a) a pénzbevételeket összeadjuk, majd kiszámítjuk a jövőértékét és jelenértékre hozzuk.

b) minden jövőbeni pénzbevétel jelenértékét külön-külön kiszámoljuk, majd a kapott eredményeket összeadjuk.

c) a pénzbevételeket összeadjuk, majd kiszámítjuk a jelenértékét.

a) Azonos nagyságú, vagy azonos mértékben változó pénzáramlás-sorozat, amely rendszeres időközönként ismétlődik.

b) A fizetés meghatározott %-ában teljesített rendszeres (havi) befizetés.

c) A megtakarítás kamatokkal növelt értéke, amire a befektető jogosult.

a) a tőke százalékos aránya a jelenértékhez viszonyítva.

b) a kamat százalékos aránya a befektetett tőkéhez viszonyítva.

c) a kamat százalékos aránya a jövőértékhez viszonyítva.

a) a jövőben kapunk, ha az inflációval diszkontáljuk.

b) a tőkét befektetve a lejáratkor kapunk.

c) a tőke diszkontálásával a jövőben kapunk.

a) A biztonságos egy forint többet ér, mint a kockázatos.

b) A kamatos kamatozású pénz többet ér, mint az egyszerű kamatozású.

c) Egy mai forint többet ér, mint egy holnapi.

a) 0.1

b) 2.5 %

c) 0.04