Font size
S
M
L
XL
WorksheetsPÜ02
Total questions: 100
Worksheet time: 2hrs 40mins
Name
Class
Date
1.
Melyik tevékenységet nem köteles végezni egy hitelintézet az alábbiak közül?
a)
A betétgyűjtést.
b)
A hitelnyújtást.
c)
A pénzváltást.
2.
Melyik az a tevékenység, amit nem kizárólag hitelintézet végezhet az alábbiak közül?
a)
A betétgyűjtés.
b)
A hitelnyújtás.
c)
A pénzváltás.
3.
Mi a jelenlegi gyakorlatban az állampapírok legjellemzőbb elsődleges piaci értékesítési módszere az alábbiak közül?
a)
Az aukció.
b)
A folyamatos, napi kibocsátás.
c)
Az éves kibocsátás.
4.
Igaz vagy hamis a következő állítás? A pénzpiac rövid lejáratú kölcsönök, értékpapírok és egyéb ügyletek piaca, ahol az időtáv néhány órától, egy évig terjedhet.
a)
Hamis.
b)
Igaz.
5.
Az alábbiak közül hogyan határozzák meg a befektetési jegy árfolyamát?
a)
Az 1 jegyre jutó nettó eszközértékkel.
b)
Az 1 jegyre jutó bruttó eszközértékkel.
c)
A bruttó eszközérték osztva az értékelési napok számával és megszorozva a befektetési jegyek darabszámával.
6.
Az alábbiak közül milyen jogviszonyról szóló értékpapír a kötvény?
a)
A kötvény ingadozó hozamú tagsági jogról szóló értékpapír.
b)
A kötvény tulajdonosi jogviszonyt megtestesítő értékpapír.
c)
A kötvény hiteljogviszonyt megtestesítő értékpapír.
7.
Az alábbi értékpapírok közül melyiknek az alapjogviszonya tagsági jog?
a)
A közraktári jegyé.
b)
A váltóé.
c)
A részvényé.
8.
Az átruházhatóság szempontjából az értékpapírokat az általános szabályok szerint hogyan lehet kiállítani?
a)
Kizárólag névre szólóan.
b)
Kizárólag bemutatóra szólóan.
c)
Bemutatóra szólóan vagy névre szólóan.
9.
Az alábbi értékpapírok közül - az általános szabályok alapján - melyik kamatozó?
a)
A törzsrészvény.
b)
A kötvény.
c)
A befektetési jegy.
10.
Az alábbi megállapítások közül melyik igaz a nyíltvégű befektetési alapok befektetési jegyeire?
a)
A nyíltvégű befektetési alapok befektetési jegyei bármikor visszaválthatóak.
b)
A nyíltvégű befektetési alapok befektetési jegyei csak lejáratkor válthatóak vissza.
c)
A nyíltvégű befektetési alapok befektetési jegyei csak minden év december 31-én válthatóak vissza.
11.
Ha a kibocsátó a zárt körben forgalomba hozott értékpapírt dematerializált formában állította elő, vagy az értékpapírt dematerializált értékpapírrá alakította át, annak nyomdai úton történő előállításáról utóbb rendelkezhet-e?
a)
Nem, a zártkörűen működő részvénytársaság részvényeinek kivételével.
b)
Nem, a dematerializált értékpapír nem alakítható át nyomdai úton előállított értékpapírrá.
c)
Általában nem, kivéve, ha erre a Magyar Nemzeti Bank engedélyt ad.
12.
Az alábbiak közül milyen jogot fejeznek ki a részvények?
a)
Hiteljogviszonyt.
b)
Tagsági jogot.
c)
A befektetési alaphoz viszonyított nagyságrendi viszonyt.
13.
Az alábbiak közül mit fejez ki a kötvény?
a)
Hitelviszonyt.
b)
Tulajdonviszonyt.
c)
A befektetési alaphoz viszonyított nagyságrendi viszonyt.
14.
Az alábbiak közül alapvetően milyen jogok illetik meg a részvényest?
a)
Kamat, elővásárlási és ellenőrzési jogok.
b)
Tagsági és vagyoni jogok.
c)
Gazdasági, szerződéses és fogyasztói jogok.
15.
Az alábbiak közül melyik értékpapír nem állampapír?
a)
Az államkötvény.
b)
A kincstárjegy.
c)
A befektetési jegy.
16.
Kérem, az alábbiak közül válassza ki az állampapír definícióját!
a)
Az állampapír az állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.
b)
Az állampapír tagsági jogot megtestesítő értékpapír.
c)
Az állampapír vállalati tulajdonjogot megtestesítő értékpapír.
17.
Az alábbiak közül milyen alapjogviszonyról kiállított értékpapír a részvény?
a)
Hiteljogviszonyt megtestesítő értékpapír.
b)
Ingadozó hozamú értékpapír.
c)
Tagsági jogviszonyt megtestesítő értékpapír.
18.
Válassza ki a helyes választ! A diszkontkincstárjegy …
a)
egy éven túli lejáratú értékpapír.
b)
az állam adósságának fedezésére kibocsátott értékpapír.
c)
a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott értékpapír.
19.
Az alábbi megállapítások közül melyik igaz az értékpapírok jogi fogalmára?
a)
Ha valaki írásban, nem elektronikus formában vagy elektronikus formában rögzített és értékpapírszámlán nyilvántartott (dematerializált) módon egyoldalúan kötelezettséget vállal arra, hogy ő maga vagy a nyilatkozatában megjelölt más személy a nyilatkozatban rögzített jog gyakorlását a nyilatkozatban meghatározott feltételek szerint az okirat vagy az értékpapírszámla által jogosultként igazolt személy részére biztosítja, vagy az okiratban, illetve az elektronikus úton rögzített nyilatkozat szerinti szolgáltatást az okirat vagy az értékpapírszámla által jogosultként igazolt személy részére teljesíti, az okirat, illetve a nyilatkozatot rögzítő elektronikus jelsorozat értékpapírnak minősül.
b)
Az értékpapír olyan szerződés, aminek alapján a befektető vagyoni jogokat gyakorolhat.
c)
Az értékpapír olyan közokirat, aminek alapján a befektetőt közvetlen pénzkövetelés illeti meg a kibocsátóval szemben.
20.
Kérem, az alábbiak közül jelölje meg a részvény általános definícióját!
a)
A részvény tagsági jogot megtestesítő értékpapír.
b)
A részvény hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.
c)
A részvény az állam adósságát megtestesítő értékpapír.
21.
Kérem, az alábbiak közül válassza ki, ki lehet az állampapírok kibocsátója!
a)
A részvénytársaság.
b)
Az állam, a jegybank vagy az Európai Központi Bank.
c)
A befektetési alap.
22.
Az alábbiak közül melyik minősül hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak?
a)
Az osztalékelsőbbségi részvény.
b)
A jegyzési jogot biztosító kötvény.
c)
A befektetési jegy.
23.
Kérem, az alábbiak közül válassza ki azt az állampapírt, ami 1 éven túli lejáratú is lehet!
a)
A diszkont kincstárjegy.
b)
Kincstári Takarékjegy Plusz.
c)
A Magyar Államkötvény.
24.
Az alábbiak közül mit nevezünk diszkont kincstárjegynek?
a)
Az éves kamatozású állampapírokat.
b)
Az 1 évnél hosszabb futamidejű, változó kamatozású államkötvényeket.
c)
A legfeljebb 1 éves futamidejű, nem kamatozó állami adósságpapírokat.
25.
Kérem, válassza ki az alábbiak közül a lejárat nélküli értékpapírokat!
a)
Részvény.
b)
Állampapír.
c)
Váltó.
26.
Az alábbiak közül melyik csoportba sorolható a részvény?
a)
A részvény rövid, egy évnél rövidebb lejáratú értékpapír.
b)
A részvény hosszú, 5 évnél hosszabb futamidejű értékpapír.
c)
A részvény lejárat nélküli értékpapír.
27.
Az alábbi értékpapírok közül melyik tartozik a hitelviszonyt megtestesítők közé?
a)
A részvény.
b)
A jelzáloglevél.
c)
A közraktári jegy.
28.
Az alábbiak közül mi jellemzi az ún. „átváltoztatható kötvény”-t?
a)
Az, hogy a lejárat előtt a kamat nagysága megváltoztatható.
b)
Az, hogy a kamatozó kötvény nem kamatozó kötvényre váltható át.
c)
Az, hogy a kötvény a futamideje alatt a kibocsátó részvényére váltható át.
29.
Minek a rövidítése a „KELER Zrt.”?
a)
KELER Központi Értéktár Zártkörűen működő részvénytársaság.
b)
Közösségi Értékpapír Elszámolás Zártkörűen Működő Részvénytársaság.
c)
Központi Értékpapír Keletkeztető Zártkörűen Működő Részvénytársaság.
30.
Az alábbiak közül mi a részvény általános jellemzője?
a)
A részvény fix kamatozású értékpapír.
b)
A részvény határozott futamidejű értékpapír.
c)
A részvény tagsági jogot megtestesítő értékpapír.
31.
Az alábbiak közül melyik nem értékpapír?
a)
A lekötött betét.
b)
A kötvény.
c)
A befektetési jegy.
32.
Értékpapír az alábbiak közül milyen követelésről vagy jogról állítható ki?
a)
Kizárólag pénzkövetelésről.
b)
Pénzkövetelésről, tagsági joggal kapcsolatosan, továbbá dologra vonatkozó tulajdonjogról vagy más jogról.
c)
Kizárólag pénzkövetelésről és tulajdonjogról.
33.
A zárt körben forgalomba hozott sorozatpapírok az alábbiak közül milyen formában állíthatók elő?
a)
Kizárólag okirati formában.
b)
Kizárólag dematerializált értékpapírként.
c)
A kibocsátó döntése alapján nyomdai úton, okiratként, vagy dematerializált értékpapírként.
34.
Az alábbiak közül milyen előállítási formában lehet nyilvánosan forgalomba hozni részvényt?
a)
Kizárólag dematerializált értékpapír formájában.
b)
Kizárólag nyomdai úton előállított okiratként.
c)
A kibocsátó döntése alapján akár nyomdai úton előállított okiratként, akár pedig dematerializált okirat formájában.
35.
A kötvényt az alábbiak közül melyik csoportba soroljuk?
a)
Pénzkövetelést megtestesítő értékpapírok.
b)
Részesedést megtestesítő értékpapírok.
c)
Tagsági jogot megtestesítő értékpapírok.
36.
Az alábbi megállapítások közül melyik igaz a diszkontkincstárjegyre?
a)
A diszkontkincstárjegy az államkötvényeknél mindig olcsóbban vásárolható.
b)
A diszkontkincstárjegy árfolyama mindig meghaladja a névértéket.
c)
A diszkontkincstárjegy árfolyama lejáratig nem éri el a névértéket.
37.
A dematerializált értékpapír esetében a tulajdonos nevét és az egyértelmű azonosítására szolgáló adatokat mi tartalmazza?
a)
Maga az értékpapír.
b)
Az értékpapírszámla.
c)
A részvénykönyv.
38.
Az alábbiak közül mit nevezünk osztaléknak?
a)
A részvények összes nyereségét.
b)
A részvények után fizetendő nyereséget.
c)
A kötvények összes nyereségét.
39.
Kérem, az alábbiak közül válassza ki azt az állampapírt, amelynek a futamideje nem haladhatja meg az 1 évet!
a)
A kamatozó részvény.
b)
Az államkötvény.
c)
A diszkont kincstárjegy.
40.
Az alábbiak közül milyen értéken történik a részvények kibocsátása?
a)
Kibocsátási értéken.
b)
Osztalékértéken.
c)
Árfolyamértéken.
41.
Kérem, az alábbiak közül jelölje meg a kötvény definícióját!
a)
A kötvény vállalati tulajdonjogot megtestesítő értékpapír.
b)
A kötvény hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.
c)
A kötvény az állam adósságát megtestesítő értékpapír.
42.
Az alábbiak közül mely értékpapír után fizethető - az általános szabályok szerint - osztalék?
a)
A kötvény után.
b)
A befektetési jegy után.
c)
A részvény után.
43.
Az alábbiak közül melyik minősül tagsági jogot megtestesítő értékpapírnak?
a)
Az átváltoztatható kötvény.
b)
A befektetési jegy.
c)
A visszaváltható részvény.
44.
Melyik minősül hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak az alábbiak közül?
a)
A kamatozó részvény.
b)
Az átváltozatható kötvény.
c)
A közraktári jegy árujegy része.
45.
Az alábbiak közül mit nevezünk befektetési jegynek?
a)
Az állam hosszú lejáratú adósságát megtestesítő értékpapírt.
b)
A vállalat rövid lejáratú adósságának kiegyenlítésére szóló értékpapírt.
c)
A befektetési alapkezelő közreműködésével a befektetési alap által kibocsátott értékpapírt.
46.
Az alábbiak közül melyik állítás igaz a diszkont kincstárjegyről?
a)
A diszkont kincstárjegy 1 éven túli lejáratú kamatozó állampapír.
b)
A diszkont kincstárjegy 1 éven belüli lejáratú nem kamatozó állampapír.
c)
A diszkont kincstárjegy 1 éven belüli lejáratú kamatozó állampapír.
47.
Az általános szabályok szerint mit ígér a kötvényben a kötvénykibocsátó a befektetőnek?
a)
Tőke visszafizetést és kamatfizetést.
b)
Szavazatelsőbbségi jogot.
c)
Osztalékot.
48.
Az alábbiak közül mi a különbség a kötvény és a részvény között?
a)
A kötvény kibocsátója az állam, míg a részvényé a vállalat.
b)
A kötvényeknek nincs, míg a részvényeknek van másodlagos forgalmazása.
c)
A kötvény hitelviszonyt, a részvény pedig tagsági jogot megtestesítő értékpapír.
49.
Az alábbiak közül melyik kifejezés nem kötődik az államkötvényhez?
a)
Az árfolyam.
b)
Az osztalék.
c)
A kamat.
50.
Mi a részvény jellemzője?
a)
Egy éven túli fix lejáratú értékpapír.
b)
Tagsági jogokat (tulajdonosi minőséget) megtestesítő értékpapír.
c)
Változó kamatozású értékpapír.
51.
Válassza ki a helyes választ! A diszkontkincstárjegy …
a)
egy éven túli lejáratú értékpapír.
b)
az állam likviditási célú hiteleinek fedezésére kibocsátott értékpapír.
c)
a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott értékpapír.
52.
Igaz vagy hamis a következő állítás? A fix kamatozású értékpapír árfolyamát nem befolyásolja a banki kamatok változása.
a)
Igaz.
b)
Hamis.
53.
Válassza ki a helyes választ! Az értékpapírok kibocsátása …
a)
elsődleges forgalomba hozatalnak minősül.
b)
csak a tőzsdén keresztül történhet.
54.
Igaz vagy hamis a következő állítás? Az egy évnél hosszabb lejáratú állampapírokat általában államkötvényeknek hívjuk.
a)
Igaz.
b)
Hamis.
55.
A felsoroltak közül melyik értékpapírnak nincs lejárati ideje?
a)
Kötvény.
b)
Diszkont kincstárjegy.
c)
Részvény.
56.
Igaz vagy hamis a következő állítás? A kötvények kibocsátó szerint lehetnek államkötvények, önkormányzati, jegybanki, kereskedelmi banki, jelzálogbanki, nemzetközi szervezetek által kibocsátott és vállalati kötvények.
a)
Igaz.
b)
Hamis.
57.
A KELER Zrt. egyebek mellett a tőzsdei és tőzsdén kívüli ügyletek elszámolását végzi.
a)
Igaz.
b)
Hamis.
58.
A kötvényhez kapcsolódóan milyen jövedelemre tehet szert a birtokosa?
a)
Kamatbevétel és osztalék.
b)
Árfolyamnyereség és osztalék.
c)
Kamatbevétel és árfolyamnyereség.
59.
Igaz vagy hamis a következő állítás? A dematerializált értékpapír nem kerül nyomtatásra, hanem elektronikus formában tartják nyilván.
a)
Igaz.
b)
Hamis.
60.
Igaz vagy hamis a következő állítás? A bankbetét a hitelintézeteknél elhelyezett pénz, amely után a hitelintézet osztalékot fizet.
a)
Igaz.
b)
Hamis.
61.
Igaz vagy hamis a következő állítás? A bankbetét a hitelintézeteknél elhelyezett pénz, amely után a hitelintézet kamatot fizet.
a)
Igaz.
b)
Hamis.
62.
Igaz vagy hamis a következő állítás? A lekötött betétet nem, vagy csak a kamat teljes vagy jelentős részének elvesztése árán lehet feltörni.
a)
Igaz.
b)
Hamis.
63.
Melyik nem értékpapír?
a)
Kamatozó kincstárjegy.
b)
Biztosítási kötvény.
c)
Közraktárjegy.
64.
Válassza ki a helyes választ! A részvény lehet …
a)
diszkont.
b)
elsőbbségi.
c)
változó kamatozású.
65.
Válassza ki a helyes választ! Az értékpapírban foglalt jog alapján az értékpapírokat a következő csoportokba osztjuk:
a)
állampapírok, pénztárjegyek, letéti jegyek, váltó, kötvény.
b)
pénzügyi vállalkozások (pl. gépjármű finanszírozók), befektetési szolgáltatók (tőkepiac).
c)
pénzkövetelést megtestesítő, részesedést megtestesítő, áruval kapcsolatos jogot megtestesítő.
66.
Válassza ki a helyes választ! Áruval kapcsolatos jogot megtestesítő értékpapír például:
a)
az állampapírok, pénztárjegyek, letéti jegyek, váltó, kötvény
b)
a közraktárjegy, pénztárjegyek
c)
a közraktárjegy, hajóraklevél.
67.
Az értékpapírokat hogyan csoportosíthatjuk „a forgalom helye” szerint?
a)
Tőzsdén értékesített értékpapír; tőzsdén kívül (OTC piacon) értékesített értékpapír.
b)
Zártkörű (csak a meghívottak vásárolhatnak), nyilvános (bárki vásárolhat az adott értékpapírból).
c)
Bemutatóra szóló, névre szóló, rendeletre szóló.
68.
Az értékpapírokat hogyan csoportosítjuk „fizikai megjelenése” szerint?
a)
Bemutatóra szóló, névre szóló, rendeletre szóló.
b)
Zártkörű, nyilvános.
c)
Materializált, dematerializált.
69.
Az alábbi befektetési lehetőségek közül melyek nem tartoznak a pénzügyi eszközök közé?
a)
Üvegházhatású gáz kibocsátásához kapcsolódó határidős ügylet.
b)
Befektetési jegy.
c)
Ingóság.
70.
Igaz vagy hamis a következő állítás? A kötvényt névérték alatt nem lehet kibocsátani.
a)
Igaz.
b)
Hamis.
71.
Igaz vagy hamis a következő állítás? A részvénytársaság részvényt névérték alatt, illetve névérték felett is kibocsáthat.
a)
Igaz.
b)
Hamis.
72.
Igaz vagy hamis a következő állítás? Egy adott részvénytársaság a saját részvényeit nem vásárolhatja meg.
a)
Igaz.
b)
Hamis.
73.
Válassza ki a helyes választ! A részvény megvásárlásával …
a)
vállalkozóvá válunk.
b)
megszerezhetjük a vállalati vagyon egy részének a tulajdonjogát.
c)
az értékpapír kibocsátójának kölcsönt adunk.
74.
Miért állíthatjuk, hogy a kötvény kockázata alacsonyabb a részvényénél?
a)
Azért mert, a kötvényt az állam bocsátja ki.
b)
Azért, mert a részvényekkel a tőzsdén kereskednek.
c)
Azért, mert a kötvény pénzáramlása matematikailag kiszámítható.
75.
Mi az értékpapír kibocsátásának legfőbb célja?
a)
A tőke bevonása gazdasági tevékenység végzéséhez.
b)
Az államháztartás hiányának csökkentése.
c)
Lakossági kölcsön felvétele.
76.
Melyik állítás igaz a kötvényre?
a)
Tulajdonosa a vállalkozó adózott eredményéből osztalékot kap.
b)
Részesedési viszonyt testesít meg.
c)
Hitelviszonyt testesít meg.
77.
Válassza ki a helyes választ! A kötvény megvásárlásával …
a)
az értékpapír kibocsátójának hitelt nyújtunk.
b)
kisebb kockázatot vállalunk, mintha bankba tennénk a pénzünket.
c)
vállalkozóvá válunk.
d)
megszerezhetjük a vállalati vagyon egy részének tulajdonjogát
78.
Igaz vagy hamis a következő állítás? A kötvény és a részvény abban különbözik egymástól, hogy az egyik általában hosszú lejáratú, a másik pedig rövid lejáratú.
a)
Igaz.
b)
Hamis.
79.
A törzsrészvényekhez kapcsolódóan milyen jövedelemre tehet szert a birtokosa?
a)
Kamatbevételre és osztalékra.
b)
Árfolyamnyereségre.
c)
Árfolyamnyereségre és osztalékra.
d)
Kamatbevételre.
80.
Igaz vagy hamis a következő állítás? A részvénybefektetés hozama mindig az osztalék.
a)
Igaz.
b)
Hamis.
81.
Igaz vagy hamis a következő állítás? Az elvárt hozam és a likviditás egymással egyenesen arányos.
a)
Igaz.
b)
Hamis.
82.
A felsoroltak közül melyik nem értékpapír?
a)
Szállítólevél.
b)
Váltó.
c)
Kárpótlási jegy.
83.
Miből keletkezik a diszkont kincstárjegyek hozama, ha megtartjuk a lejáratig?
a)
A kibocsátáskor meghatározott mértékű, adott időközönként fizetett kamatokból.
b)
A vételi és eladási ár különbözetéből.
c)
A névérték és a vételi árfolyamok különbségéből.
84.
Melyik állítás igaz?
a)
Diszkont kincstárjegyet nem bocsátanak ki névérték feletti árfolyamon.
b)
Az államkötvényt mindig éven belüli lejárattal bocsátják ki.
c)
Az állampapírok nemcsak hitelviszonyt testesítenek meg.
85.
Mi a befektetési jegy?
a)
A befektetési alap által kibocsátott értékpapír.
b)
A unit linked biztosítások befektetési egysége.
c)
Egy kötvényekből és/vagy részvényekből álló portfólió.
86.
A részvények osztaléka általában hogyan kerül meghatározásra?
a)
Az árfolyam alapján.
b)
A névértékre vetítve.
c)
A részvényesek száma alapján.
87.
Mit követ el, aki a törvényben meghatározott engedély nélkül végez befektetési szolgáltatási tevékenységet?
a)
Tulajdon elleni szabálysértést, mellyel kapcsolatban az önkormányzati hatósági ügyekben illetékes jegyző hoz döntést.
b)
Bennfentes kereskedelmet, melyet az MNB vizsgál ki.
c)
Piacfelügyeleti bírsággal szankcionálható jogszabálysértést, illetve jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntettét, mely 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
88.
Hogyan nevezzük az értékpapír tulajdonjogának első ízben történő keletkeztetésére irányuló eljárást?
a)
Allokáció.
b)
Forgalomba hozatal.
c)
Nyomdai úton történő előállítás.
89.
Milyen dokumentumokat kell elkészíteni és közzétenni - ha törvény máshogy nem rendelkezik - értékpapír nyilvános forgalomba hozatala esetén?
a)
Kibocsátási tájékoztatót és hirdetményt.
b)
Kibocsátói leiratot és ajánlatot.
c)
Jegyzési felhívást és forgalmazói listát.
90.
Önt ismerőse arra kéri, közreműködjön értékpapírok befektetők felé történő üzletszerű értékesítésében. Mit tesz Ön, ha helyesen kíván eljárni?
a)
Ha jó barátom, segítek neki első szóra.
b)
Segítek neki, ha jogszabályi akadálya nincs, mivel az ismerősöm és én is szerepelünk a tőkepiaci közvetítők névjegyzékében.
c)
Előbb ellenőrzöm az MNB honlapján, hogy ismerősöm (cége) és a vele szerződéses kapcsolatban álló vállalkozás szerepel-e az MNB nyilvántartásaiban. Ezen túlmenően nyilvános adatbázisokból információkat szerzek az értékpapírról és annak kibocsátójáról, s meggyőződöm ezek engedélyeiről.
91.
Melyik szervezetnek kötelező a saját kibocsátású értékpapírja nyilvános forgalomba hozatala előkészítésével és lebonyolításával befektetési szolgáltatót megbízni?
a)
A befektetési vállalkozásnak.
b)
A hitelintézetnek.
c)
A biztosítónak.
92.
Milyen következményekkel jár, ha egy biztosító befektetési szolgáltató igénybevétele nélkül hoz nyilvános forgalomba értékpapírt?
a)
Szabályos a forgalomba hozatal, mert a biztosítónál mindenképpen biztonságban van a pénz.
b)
Semmis a kibocsátás.
93.
Igaz vagy hamis a következő állítás? Zártkörűen akkor bocsátható ki hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, ha egy értékpapír névértéke nem éri el a 10 millió forintot.
a)
Igaz.
b)
Hamis.
94.
Hitelintézet nyilvános forrásgyűjtés céljából milyen értékpapírt nem bocsáthat ki?
a)
Kötvényt.
b)
Letéti jegyet.
c)
Befektetési jegyet.
95.
Az alábbi megállapítások közül melyik igaz a BUX indexről?
a)
A BUX index a Budapesti Értéktőzsde indexe, amelyet a kosarában szereplő részvények árfolyamából számolnak.
b)
A BUX index a naptári éven belüli hátralévő futamidejű fix kamatozású magyar államkötvények indexe.
c)
A BUX index a részvény befektetési alapok indexe, amelyet 85%-ban a Budapesti Értéktőzsdén forgalmazott részvények árfolyamából, 15%-ban 1 évnél rövidebb futamidejű állampapírok árfolyamából számolnak ki.
96.
Az alábbi megállapítások közül melyik igaz a másodlagos értékpapír piacról?
a)
A másodlagos piac az, ahol a kibocsátáskor a kibocsátótól meg lehet vásárolni az értékpapírokat.
b)
A másodlagos piac kizárólag az, ahol jegyzik az értékpapírokat.
c)
A másodlagos piac az, ahol a befektetők tulajdonában lévő értékpapírok gazdát cserének.
97.
A következő definíció az alábbiak közül melyik intézmény meghatározása: „helyettesíthető tömegáruk koncentrált piaca, ahol a kereskedelem szervezett keretek között, meghatározott szokványok szerint történik”?
a)
A központi szerződő félé.
b)
A központi elszámolóházé.
c)
A tőzsdéé.
98.
Mi az értékpapírok koncentrált piacának neve?
a)
Árutőzsde.
b)
Központi értéktár.
c)
Értéktőzsde.
99.
A tőzsdei részvények árfolyamának ingadozása melyik kockázati kategóriába tartozik az alábbiak közül?
a)
Piaci kockázat.
b)
Inflációs kockázat.
c)
Vissza nem fizetési kockázat.
100.
Mikor alakult újra 1989. után Magyarországon az értéktőzsde?
a)
1990-ben.
b)
1996-ban.
c)
1993-ban.
Reset
