A táblázat technológiát ír le, megmutatja, hogy hány egység munkára van szükség egy egységnyi kibocsátáshoz. Állapítsa meg, hogy az abszolút előny kihasználásával X termékre melyik ország sog szakosodni.

X Y

A ország 5 2

B ország 6 1

A Leontiel-paradoxon

Kiskorú iparág védelmében a vám alkalmazása eredményesebb lehet, mint kedvezményes hitelek nyújtása valamint az információáramlás javítása.

A dömping a vám és nem vám jellegű intézkedések következményeként kialakuló árdiszkrimináció.

A modern közgazdaságtan legkorábbi előzménye a/az

Adott két ország és a két termék mennyiségben. A táblázat alapján állapítsa meg mekkora egy egység posztó málnában kifejezett alternatív költsége B országban.

málna posztó

A ország 80 90

B ország 120 100

Igaz-e, hogy egy országnak vagy komparatív előnye vagy abszolút előnye van egy termék termelésében?

Kereskedelmi háromszög átfogója:

A kereskedelmi háromszög befogója:

A vám jövedelemújraelosztó hatása abban merül ki, hogy csökkenti a fogyasztói többletet.

A nemzetközi közgazdaságtanban megismert elméletek feltételezésekkel nem élnek, ez csak a mikro-és makroökonómiában van.

A vám kivetéséből származó cserearány nyereség nem lehet nagyobb, mint a vám által okozott holtteher-veszteség.

Az alábbi felsoroltak fennállása milyen alakú transzformációs görbét okoz?

A komparatív előny előzetes meghatározását ki fogalmazta meg először?

Ha a TLH görbe lineáris, akkor:

A merkantilizmus, mint marketing elmélet szerint a pénz presztizsként biztosította a nemzet erejét.

Mi igaz a vámra?

Külkereskedelmet azért választanak az országok, mert

A vámok és kvóták gazdasági hatásainak vizsgálatánál, ha másodlagos következményeket nem elemzünk, s feltételezzük, a homogén terméket, mely elemzési módszert kell választanunk?

Az egyes protekcionista eszköz kiket terhel?

Vám

Nemzetközi kereskedelem általános egyensúlyi modellje mit/miket kapcsol össze?

Az önkéntes exportáláshoz, ahogy a nevében is benne van, az exportőr szabadon választotta, amely most is engedélyezett megoldás.

Az abszolút előny elméletet Adam Smith A politikai gazdaságtan és az adózás alapelvei című művéen fogalmazta meg először.

Két ország egymás közti kereskedelmében alkalmazott egyösszegű vámból mindig az a fél viseli a nagyobb terhet, amelyik termékére a vámot kivetették.

Az egyensúlyi autark árarány és a TLH görbe egybeeshet, ha a két termék alternatív költésge konstans.

Az importra kivetett vám tulajdonképpen

A következő állítás mire vonatkozik?

Importot ösztönzi:

A következő állítás mire vonatkozik?

Hazai munkahelyeket védi:

A következő állítás mire vonatkozik?

Hatékony termelés:

A következő állítás mire vonatkozik?

Világgazdasági függőség nő:

A következő állítás mire vonatkozik?

Termelési tényezők optimális kihasználása:

A következő állítás mire vonatkozik?

Hazai termelőket védi:

A következő állítás mire vonatkozik?

Versenyképesség folyamatos javítása:

A következő állítás mire vonatkozik?

Világgazdasági függőség csökken:

Adott két ország és két termelési tényező. Melyik ország lesz tényezőellátottság szempontjából munkában gazdagabb?

L K

A ország 100 200

B ország 150 500

Növekvő alternatív költségek esetén a kereskedelemhez szükséges specializáció nem a transzformációs határráták kiegyenlítődéséig tart, sőt azt kell majd megfigyelni, hogy mikor lesznek egybevágóak a kereskedelmi háromszögek.

Keresse meg a párokat.

Abszolút előny:

Keresse meg a párokat.

HO modell letesztelése:

Keresse meg a párokat.

HO modell:

Keresse meg a párokat.

Komparatív előny:

A vámnak az adóhatáson és a külkereskedelmi hatáson kívül .................. hatása is van.

A fiskális vám célja a hazai termelők pozíciójának javítása a belső piacon.

Leontief szerint az orosz export 1947-es adatai nem támasztották alá a Heckscher-Ohlin hipotézist.

Az importszubvenció egy kedvezményes hitel, amit vissza kell téríteni és célirányosan kell felhasználni.

Kereskedelempolitikai eszközök hatása szűken értelmezve mely területet érinti?

Az autarkiából a nemzetközi kereskedelem irányába történő elmozdulás nettó jóléti nyereséget jelent az érintett ország számára.

A Ricardo-féle külkereskedelmi modellben

Az állítás melyik elméletre hamis?

Egy termék előállítása során az adott termék gyártásának más termékekben kifejezett alternatív költsége alacsonyabb, mint más országokban.

Az állítás melyik elméletre hamis?

Egy ország, vállalat vagy egyén mindenki másnál alacsonyabb egységköltséggel tud előállítani egy terméket vagy szolgáltatást.

Az antidömping és a kiegyenlítő vámok alkalmazásának legfőbb célja a hazai termelők pozíciójának javítása a külföldi értékesítőkkel szemben.

Ha a kereskedelmi cserearány B ország belső árarányaihoz esik közelebb, akkor a kereskedelem előnyeinek nagy része biztos, hogy B országban realizálódik.

Konvex transzformációs görbe esetén a termelés visszafogása az alternatív költségeket

Adam Smith alapfeltevése a komparatív előnyökről szól.

A nemzetközi kereskedelem nem okozhat jólét növekedést minden olyan országban, amelyik részt vesz benne.

A nemzetközi munkamegosztásnak és kereskedelemnek külkereskedelmi hatását mi váltja ki?

A Heckscher-Ohlin hipotézis szerint minden országnak azt a terméket kell exportálni, amelyik nagyobb arányban használja fel a relatíve bőségesen rendelkezésre álló termelési tényezőt.

A WTO az önkntes exportkorlátozást és a kvótát ugyanúgy ítéli meg.

A közgazdaságtannak nem részterülete:

Ha egy termék előállítása során A országban kisebb az alternatív költség, az azt jeleni, hogy az adott termékre nézve A országnak komparatív előnye van.

A szubvenció egyik célja lehet:

A kereskedelem politika az áruk, szolgáltatások és nem anyagi értékű jogok nemzeti kereskedelmének feltételeit meghatározó szabályok kialakításával és végrehajtásával foglalkozó szakpolitika.

Egy ország exportkínálati függvénye a külföldi kereslet és a hazai kínálat különbségeként számolható ki.

Az önkéntes exportkorlátozás (VER) a vámnál kisebb kárt okozó protekcionista eszköz.

Az alábbi elmélet a külkereskedelmet milyen "játéknak" tekintette?

Merkantilizmus:

Az alábbi elmélet a külkereskedelmet milyen "játéknak" tekintette?

Abszolút előny elve

Az alábbi elmélet a külkereskedelmet milyen "játéknak" tekintette?

Komparatív előny elve:

A protekcionista eszközök közül az egyösszegű vám azért lehet kedvezőbb a vele ekvivalens áremelést és importcsökkenést okozó kvótánál, mert

Externáliák létezése esetén a piaci arányok alapján kialakulóexportszerkezet nem feltétlenül jelent társadalmilag optimális külkereskedelmet, hiszen a termelés társadalmi költségei és a termelők költségei eltérhetnek egymástól.

Ha csökken az import, akkor

A kereskedelmi háromszögek egybevágósága csak kivételes esetekben áll fenn egy 2 termékes 2 országos modellt feltételezve.

Protekcionista eszközök kategóriájába tartoznak (legtágabban értelmezve):

Termelési lehetőségek határának rövidítése:

A negyedik közgazdasági alapelv szerint: A kereskedelem révén mindenki jobban járhat.

David Ricardo a 20.század első felében írta meg főbb művét, ami a komparatív előnyök elvét tartalmazza.

Kiskorú iparág védelmében a vám alkalmazása eredményesebb lehet, mint kedvezményes hitelek nyújtása, valamint az információáramlás javítása.

A David Ricardo-i hipotézis értelmében a munkamegosztás alapja a termelékenység arányaiban lévő különbség.

Mennyiségi korlátozást csak importra lehet kivetni.

Az abszolút előnnyel rendelkező ország növeli a keresletét és importra szorul.

A vámkontingens olyan protekcionista eszköz, amely ..........

Az abszolút és a komparatív előny elméleténél a grafikus ábráknál azzal az egyszerűsítéssel élünk, hogy a vizsgált két országban azonos a/az

Ha egy országban több munkás és kevesebb gép van, mint egy másik országban, akkor ennek az országnak valószínűleg munkaigényes termékek termelésére kell szakosodni a HO modell keretei között.

A közösségi közömbösségi görbékre a fogyasztóknál megismert axiómák igazak.

Az hogy egy kilogramm alma, illetve egy darab ruha előállításához, hány percet kell dolgozniuk, az alábbi táblázat tartalmazza:

Péter Pál

Alma 25 50

Ruha 100 300

Kinek s melyik termékből van abszolút előnye?

A Leontief-paradoxon egyik lehetséges magyarázata, hogy a szakképzett munkát nem a munka, hanem a tőketényezők között kellett volna szerepeltetni, s az export valóban tőkeigényesnek bizonyult volna.

Állandó alternatív költségek mellett a transzformációs határrátáknál ki kell egyenlítődniük specializáció esetén.